Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-27 / 73. szám
Közelkép 8 1996. március 27., szerda UJ KELET Esélyt kémek a szülék Forintban és méterben Mint ismert, a megyeszékhely képviselő-testületi döntése értelmében elő kell készíteni a nyíregyházi 5. Számú Általános Iskola megszüntetését. Hétfőn este több száz szülő gyűlt össze az intézmény ebédlőjében, hogy a halálra ítélt intézményt — ha lehet — megmentsék. K. Z. (Uj Kelet) ______ — Nem értünk, nem is érthetünk egyet az iskola megszüntetésével — jelentette ki Tóth András, az iskolaszék elnöke. — Furcsállom, hogy a döntés előtt az érintett gyermekek szüleit semmilyen formában nem keresték meg, híreket csak a médián keresztül kaptunk. Tíz éve ismerem az itt tanító pedagógusok eredményes munkáját, szakmailag nem megalapozott a képviselők határozata. Törvénytelennek tartjuk az iskola bezárást, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be a közigazgatási hivatalnál. — A sajtóban már korábban felröppent a hír, hogy iskolánkat bezárják. Március elejéig a polgármesteri hivatalban cáfolták ezt, bizonytalanságban hagyták a tantestületet — mondta Takács Ferenc igazgató. — Március 4- én vetődött fel először a megszigorító kényszerintézkedések között az 5. Számú Általános Iskola megszüntetése. A lehetséges fórumokon szakmailag hiába érveltem, így a gazdasági mutatókat hoztam fel az iskola megmentése érdekében. A Krúdy gimnázium épületébe költözvén megszüntettük völß&äta4VtU4s mb álr-frso kk entert ük volna a csoportbontást, feladtunk volna öt pedagógus álláshelyet — hiába. A testületi ülés előtti délelőtt tárgyaltunk a polgármesterrel és a frakciók vezetőivel, akik az iskola megszüntetésének módozatait akarták velünk megbeszélni. Ebben természetesen nem voltunk partnerek. A szülői vélemények egy részét Fazekasné Horváth Ildikó a következőkben foglalta össze: — A közgyűlésen forintban és méterben mérték az iskola diákjait. A gyermek létszám csökkenése lehetővé tenné, hogy ideális létszámú osztályokban tanuljanak a diákok, helyette ismét 30—35 fős csoportok lesznek. Az iskolaváltás miatt a gyermekek személyisége sérülhet. Agresszivitást, depressziót válthat ki a rájuk kényszerített döntés, az, hogy új közösségbe kerülnek. Ezekkel a problémákkal nem a képviselőknek, a szülőknek kell megbirkózniuk. Kárba vész a tanárok és diákok eddigi munkája. A váltás kedvezőtlenül befolyásolja a továbbtanulást is. Ezek a kérdések fel sem vetődtek a közgyűlésen. Péntekig megpróbáljuk az előírt 10 ezer aláírást összegyűjteni, hogy a képviselő-testület újra tárgyaljon az iskola sorsáról. Több szülő is hozzáfűzte még kérdését, véleményét: — Miért most mérte le a polgármester az ötös és a közeli iskolák közötti távolságot? Miért nem akkor, amikor tanácselnök korában jóváhagyta a hármas megépítését? —Nem volt arról szó, hogy a Krúdy gimnázium megüresedő épületével mi lesz? Mi úgy tudjuk, hogy a mezőgazdasági szakközépiskola költö- zik oda. Miért hallgatnak erről? Mert ott tanít a polgár- mester fia? — Milyen döntő érveket hozzunk fel, hogy megmaradjon az iskola? — Ne keressünk még gyerekeinknek másik iskolát! Ezzel elfogadnánk, hogy lemondtunk az ötösről. — Ne csak a regionális, hanem az országos sajtót is mozgósítsuk meg! — Ne csak városi, hanem országgyűlési képviselőket is keressünk meg! — Alakítsunk 24 órás élő láncot az ötös körül. — Az iskola pedagógusaitól továbbra is jó munkát kérünk — mondta az értekezlet végén az iskolaszék elnöke. —- A nyilvánosság bevonásával folytatjuk a küzdelmet az iskola megmaradásáért. Érdemünk, hogy a hírek kiszivárgásakor az intézmény érdekében nem mutogattunk más iskolákra. Kérjük, hogy az iskolának, így ahogy van, együtt adjanak esélyt. A közoktatásért Új Kelet-információ Pénteken a megyei, jövő héten hétfőn a nyíregyházi közgyűlés tárgyalja, hogy a megye és a város közösen — 3-3 millió forinttal, mint indulóvagy ónnal támogatva—Közoktatási Közalapítványt hozzon létre. Nyíregyháza 20 középfokú oktatási intézményt — ebből két önálló kollégumot — és a hozzájuk tartozó kilenc részben önálló kollégiumot tart fenn. A iskolák fogadják a városkörzet, a megye, sőt a tágabb régió tanulóit is. A város a „nem kielégítő” állami normatív támogatás miatt többlettámogatást kénytelen nyújtani a középfokú intézmények fenntartásához. E többlettámogatás nem nyújt azonban fedezetet a hosszú távú fejlesztési célokhoz, és a hátrányos helyzetű, de tehetséges gyermekek szociális gondjainak enyhítésére. Különösen sok feszültséget okoz a kollégiumi hálózat, amelyben a térség gyermekeit helyezték el, a finanszírozásai többletköltsége egészében Nyíregyháza város terheit növeli. A városvezetők több település polgár- mesterét megkeresték, akik nem zárkóztak el attól, hogy csatlakoznak az alapítványhoz. Ez már csak azért is jó lenne, mert széles alapítói kör esetén a közalapítvány térségi társulásként szerepelne. így az alapító önkormányzatok pályázhatnak a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál a közoktatási feladatok támogatására elkülenített összegből. Pénteken és hétfőn döntenek, hogy megalakuljon-e a Közoktatási Közalapítvány, amely a középiskolák és kollégiumok pénzügyi ellátását, valamint a hátrányos helyzetű, de kiemelkedő képességű tanulók anyagi támogatását hivatott segíteni. Nemzetközi szociológiai kutatás a városért Lyukak a hálón LOSS-projekt. Az idegen név egy nemzetközi szociológiai összehasonlító kutatásprogram angol nevének rövidítése, ami napjainkban szerez önálló tartalmat magának. Nyugat-Európá- ban is megkezdődött a közkiadások lefaragása, ezért vált érdekessé a vizsgálatot indító németek számára, hogy más országokban, illetve elsősorban helyi szinten ezek a változások hogyan jelennek meg. Minden országban minimum egy nagyváros és egy vidéki város egészségügyi, szociális, illetve az ezekhez kapcsolódó oktatási rendszerét vizsgálják. Magyarországon Budapest és Nyíregyháza a kiválasztottak. A kutatásban jelenleg 11 ország vesz részt. A kutatók először Münchenben találkoztak, ezen a megbeszélésen már ott voltak hazánk képviselői, köztük Fábián Gergely, a DOTE Egészségügyi Főiskolájának oktatója, akit a LOSS-projektről kérdeztünk. Dojcsák Tibor (Új Kelet) — Van egy alapmodellje a kutatásnak, amely azért készült, hogy Japán, az USA, Dél-Af- rika, Ausztrália és az európai országok egymástól teljesen eltérő rendszerei összehasonlíthatók legyenek. Megnézzük, hogy a kutatásban részt vevő helyszíneken egy adott embert milyen természetes védőháló vesz körül, ki segít neki, ha bajba kerül, ha például megbetegszik. Azt vizsgáljuk, hogyan működik a védőháló és hol vannak lyukak, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az intézményi rendszernek az adott helyszínen. — A kutatás eredményeit az állam is felhasználja? — Magyarországon ez a kutatás országos kiemelésű, társadalomtudományi kutatás címet kapott, ami azt jelenti, hogy több minisztérium hozzájárul a finanszírozásához. Odafigyelnek rá, hasznosítják is, de még szívesebben látnánk, ha a helyi szolgáltatások, a helyi polititka használná fel jobban. Azért vizsgáljuk egy nagyváros és egy perifériális város problémáit, mert ezek eltérnek egymástól. így össze lehet hasonlítani a nagyvárosokat, Budapestet, Münchent, Birminghamet, külön a perifériális helyzetű városokat, ugyanakkor a kettőt együtt is. Nagy dolog, hogy hazánk benne van a LOSS- projektben, mert Kelet-Európát csak Magyarország, és ’95 óta még Lengyelország képviseli ebben a világméretű társadalomkutatási programban. —Miért éppen Nyíregyháza? — Először nem is a város, hanem én kaptam meghívást 1993-ban egy innsbrucki konferenciára, ahol hasonló problémákkal foglalkoztak. Egy kollegámmal mentem, és vittünk egy anyagot, amely arról szólt, miért hátrányos helyzetű a mi megyénk. Ez találkozott a LOSS ötletével. Négy éve szorosan együttműködünk egy müncheni főiskolával, onnan érkezett a másik meghívás. Többször voltak nálunk, és személyesen is tapasztalták, hogy nemcsak a stáb alkalmas a kutatásra, hanem a helyszín is. Faxon és levélben nem lehet a munkát lebonyolítani, évente kétszer, tavaszi és őszi időszakban találkozunk, mindig más helyszínen. így alkalom nyílik a terület vizsgálatára. Nyíregyházán 1994 tavaszán volt ülése a kutatócsoportnak. Megmutattuk a várost, a Hszár-telepet, meggyőződtek arról, hogy Nyíregyháza, sajnos — vagy nekünk szerencsére —, tökéletesen alkalmas a kutatásra. Kellett még egy nagyváros, amire nálunk csak Budapest jöhetett számításba. A fővárosi csoport önállóan működik, nekünk az az előnyünk, hogy mivel Budapest később lépett be, előbbre járunk a munkában. —A vizsgálat konkrét cél elérésére indult, vagy folyamatos kutatásnak szánták? — Is-is. Hármas célja van: az egyik, hogy ne pillanatfelvétel legyen, hanem a változásokat tudjuk figyelni. A másik célja, hogy ha csak Nyíregyházát tekintjük, a kutatási eredményekkel javítani tudjuk az ellátó- rendszereket. Az önkormányzat és szociális irodája abszolút partner ebben a kutatási programban. Csabai Lászlóné polgármestertől támogatólevelet kaptunk, s minden segítséget megkaptunk a szociális irodától is. Hallgatóinkat is bevontuk a munkába, most tízen dolgoznak a vizsgálaton. A harmadik cél még távolinak tűnik. Szeretnénk nemzetközi kapcsolathálózatot kialakítani az intézmények között, melyekkel a kutatásban együtt dolgozunk. Megteremthetnénk azt a nemzetközi kapcsolatrendszert, ami jó lenne a magyar, az olasz, a német stb. iskoláknak, egészségügyi és szociális intézményeknek, el lehetne indítani közöttük az együttgondolkodást. Ez a legnehezebb feladat, de nem azért, mert az intézmények nem akarják, hanem mert valamilyen finanszírozási lehetőséget is találni kell hozzá. Németországban és általában Nyugat-Európában a szociálismunkás-, illetve a szociális jellegű képzésnek közel 100 éves tradíciója van, de nagy vita folyik arról, elfogadható-e tudományágnak? A németek például nem engedték be egyetemi képzési szintre, mondván, hogy nincs önálló elmélete, tudományos és kutatási háttere. A LOSS-projekt mögött van olyan szándék is, hogy megteremtsék vele a szociális képzést segítő tudományos kutatási hátteret. Móricz Zsigmond nevével Az iskola ebben az évben lett 14 éves, így kamaszkorúvá cseperedett. A tantestület, a diákközösség, a szülői munkaközösség és az iskolaszék egyetértett abban, hogy nevet kellene adni az intézménynek, amire az előzetes elképzelések alapján született javaslat szerint a Móricz Zsigmond lenne a legalkalmasabb. 1982/83-as tanévtől működik a Focisuli, aminek célja a tervszerű utánpótlás-nevelés, a tehetség- kutatás. Az 1983/84-es tanévben sporttagozatot indított az iskola. E munkáért 1992-ben átvehették „Az iskolai testnevelésben és sportban kiváló eredményt elérő intézmény” kitüntetést. Az iskola az elmúlt 14 esztendő alatt nagyon sok tartalmas, hagyományápoló programot szervezett, többek között az őszi és tavaszi sportnapokat, a Dienes megyei matematikaversenyt vagy a Váci, illetve a Mikulásnapi kézilabdakupákat. Ezt az eredményes munkát szeretné névadóhoz kapcsolva folytatni az iskola. Május 8-án rendeznék meg azt a történelmi vetélkedőt, melyet városi versenyként a honfoglalás 1100. évfordulójára meghirdettek, s ez lenne a tervezett névadóhét egyik kiemelkedő programja. Fotó: Racskó Tibor Munkatársunktól _________ Mó ricz életműve a megyénkben gyökerezik. Az író egy Tisza- parti kis faluból, a „boldog szigeteként emlegetett Tiszacsé- cséről indult. Túristvándit pedig .jellemformáló kohó”-nak nevezte. Életem regénye című művében óriási jelentőséget tulajdonít e gyökereknek. 1903-tól 1907- ig körúton járt Szatmár megyében, több mint ötven falut bejárt, gyűjtötte szülőföldje nótáit, meséit. „Ez a négy—öt esztendő, míg e vidéken jártam, az lett az én egyetemem, legfelsőbb iskolám, írói tanfolyamom” — írta. Móricz életműve olyan örök emberi, erkölcsi értékeket közvetít, mely ma is példaként szolgálhat a felnövekvő nemzedéknek. Nyíregyházán nincs Móricz- ról elnevezett általános iskola. A meglévő közművelődési intéz-» ményekkel — a Móricz Zsig: mond Színházzal és a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárral — jó kapcsolata van a 14. Számú Általános Iskolának, ahol a tanulók olvasási, kulturális igényét fejleszti az oktatási intézmény. A névválasztás mellett szól az a véletlen egybeesés is, hogy az iskola a Virág utcában áll — Móricz egyik lánya, Virág, illetve unokája szintén e nevet viseli —, s az iskola közelében található a Móricz Zsigmond utca is. A 14. Számú Általános Iskolában 1983. február 1-jén kezdődött meg a tanítás. Az oktatásinevelési eredményeikről szólva dióhéjban elmondható, hogy az Névadó a 14. Sz. Általános Iskolában
