Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-25 / 71. szám
2 1996. március 25., hétfő Külföld UJ KELET Még mindig foglyok A boszniai muzulmán hatóságok szombat este elengedtek 109 szerb foglyot, akiket eddig a kelet-boszniai Tuzla központi börtönében őriztek. Bár a foglyok elengedésére adott legújabb határidő szombat éjfélkor lejárt, a boszniai nemzeti közösségek még mindig nem helyezték szabadlábra valamennyi foglyukat: a nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint a muzulmánok 20 szerbet, a szerbek 28 muzulmánt, illetve horvátot, a horvátok pedig 51 muzulmán személyt tartanak fogva. McDonald's és a brit marhák Vasárnaptól további intézkedésig a rendkívül kiterjedt nagy-britanniai McDonald's-hálózat felfüggeszti minden olyan termékének árusítását, amely brit marhahúst tartalmaz, vagyis a világcég brit földön egyelőre nem kínálja alapvető termékét, a hamburgert. A döntés azonnali hatállyal vonatkozik a szigetországban működő összes McDonald's-étteremre. A hálózat vezérigazgatója kijelentette: „a vállalat természetesen továbbra is megingathatatlanul bízik a brit marhahús veszélytelenségében, a fogyasztók azonban sajnos már nem, s ez nem hagyható figyelmen kívül”. Terroristák pere Iszlám szélsőségesek pere kezdődött szombaton Kairóban. Összesen 33 személy került a vádlottak padjára, gyilkosságokért, robbantásos merényletek elkövetéséért. Biztonsági források szerint a vádlottaknak összesen 26 gyilkosságért — köztük 12 rendőr — megöléséért kell felelniük. Aszjút városában, Egyiptom déli részén több pokolgépes merényletet is elkövettek, épületeket robbantottak. Létrejött randevú Az eredeti forgatókönyvhöz képest mintegy félnapos csúszással — közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban — sikeresen összekapcsolódott egymással az Atlantis amerikai űrrepülőgép és az orosz Mir űrállomás. Randevújukra most harmadik alkalommal került sor. A száz tonnás amerikai űrrepülőgép — fedélzetén hatfőnyi személyzettel — pénteken, egynapos késéssel indult útnak, hogy üldözőbe vegye a kozmoszban száguldó, százhúsz tonnát nyomó Mirt. A start óta fokozatosan csökkent a távolság a két űrjármű között. A rendkívüli odafigyelést igénylő, háromszáznyolcvan kilométer magasságban végrehajtott dokkolási művelet végül is problémamentesen zajlott le. Török diákmegmozdulás Békés tüntetésnek indult, majd összecsapásokkal és letartóztatásokkal végződött a török diákok tiltakozó megmozdulása szombaton Ankarában. A fiatalok a növekvő oktatási kiadásaik ellen tiltakozva vonultak fel a belvárosban. A diákok elfoglaltak egy ötemeletes épületet, amelyet azután a rendőrök megrohamoztak. Az összecsapások során legkevesebb 135 ember, köztük hatvan rendőr megsérült. Fórum Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Frunda György szenátor és Szűrös Mátyás MSZP-képviselő együtt válaszolt szombaton a marosvásárhelyi Vártemplomban rendezett lakossági fórumon egybegyűltek kérdéseire. Az elmúlt hetek éles politikai vitái után az RMDSZ vezetői hangsúlyozták, hogy a szövetség megőrzi egységét, és feladata most a helyhatósági választásokra való felkészülés. Szűrös Mátyás szerint olyan megbékélésre, alapszerződésre van szükség, amely a romániai magyarság érdekeit szolgálja. Tamil lázadók Srí Lanka keleti részén a tamil lázadók megtámadták a kormányhadsereg egy nagyobb őrjáratát. A szombati összecsapásban legkevesebb negyven katona és ötven gerilla életét vesztette, tizenhárom katona megsebesült. A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) szervezet mintegy 300 harcosa a fővárostól, Colombótól 210 kilométerre keletre fekvő Vandaramulla település közelében ütött rajta az őrjáraton. Rakétás fregatt Tajvannak Franciaország rakétás fregattot szállít április elején Tajvannak — írja vasárnapi-hétfői számában a Le Monde című francia napilap. A két ország között még 1991-ben született az a szerződés, melynek értelmében Párizs hat szupermodern fregattot gyárt Tajvan számára. Az első elkészült hajó legkésőbb április elején elhagyja a francia- országi Lorient kikötőjét, s a hosszú út után várhatóan májusban áll majd szolgálatba Tajvan haditengerészetében. Nincs nyugalom Csecsenföldön Öt halottja van a groznlji robbanásnak F alurombolás (MTI) Négy orosz katona meghalt szombaton Groznijban, amikor páncélozott szállítójárművük távirányítású aknára futott és felrobbant. A jármű ezt követően egy háznak ütközött, megsebesítve egy gyereket — jelentette a Reuter az Interfax közlésére hivatkozva. Az orosz hírügynökség közlése szerint a helyszínre érkező orosz járőr fokozta a káoszt azzal, hogy tüzet nyitott. Ennek következtében szemtanúk állítása szerint életét vesztette egy buszsofőr, és a busz több utasa megsebesült. Az Interfax idézte Jurij Plu- gint, a Moszkva-barát csecsen kormány belügyminiszter-helyettesét, aki szerint csecsen gerillacsoportok visszaszivárogtak Groznijba, és az ottani hatóságok a közeljövőben újabb csecsen támadásokra számítanak. (MTI) _________ Or osz katonák azzal fenyegetőznek, hogy a földdel tesznek egyenlővé három dél-cse- csenföldi falut, ha a csecsen- földi harcosok nem adják meg magukat azonnal. Ezt szombaton a BBC jelentette egy orosz rádióállomásra hivatkozva. A jelentést az AFP és a dpa ismerteti. Az orosz katonai alakulatok, amelyek 1994 decemberében vonultak be a szakadár kaukázusi köztársaságba, már napok óta tüzérségi és légitámadásokat intéznek a dél-csecsenföldi falvak ellen. Ott ugyanis Moszkva állításai szerint csecsen lázadók sáncolták el magukat. Groznij csecsenföldi fővárosban szombaton megszigorították a biztonsági intézkedéseket. Ennek okaként azokra a kósza hírekre hivatkoznak, amelyek szerint a Moszkva által el nem ismert Dzsohar Du- dajev csecsenföldi elnök hívei újabb támadásra készülnek. Dudajev állítólag kiadta a parancsot: március 25-éig „ki kell füstölni és el kell foglalni Zavgajev fészkét PDoku Zavgajev az oroszbarát groz- niji kormány vezetője. Dudajev állítólagos parancsáról orosz katonai körökben lehetett értesüléseket szerezni — írja a dpa és a AFP. Kadhafi Izrael-ellenes arab csúcsot sürget MTI Moamer el-Kadhafi líbiai elnök arab csúcstalálkozó összehívását sürgette az úgymond izraeli terrorizmus ellen á közel- keleti terrorizmus kérdéseivel foglalkozó, nemrég megtartott sarm-es-sejki nemzetközi csúcs- találkozó ellensúlyozására. A líbiai vezető egyúttal felszólította az arab országokat, hogy nyújtsanak egymilliárd dolláros támogatást a palesztin szélsőségeseknek a Washington által Izraelnek ígért támogatás semlegesítésére — jelentette a Reuter és az AP. Kadhafi a dubaji televíziónak adott élő interjúban bejelentette, hogy idén nyáron kiutasítja Líbiából a még ott maradt mintegy 35 000 palesztint is. „A sarm-es-sejki csúcstalálkozónak olyan hatása volt az arab világra, akár egy földrengésnek” — jelentette ki. „Ránk hárul a felelősség, hogy találkozzunk, és megálljt parancsoljunk az izraeli terrorizmusnak” — tette hozzá. Kadhafi szerint ezt a csúcstalálkozót Kairóban kellene megrendezni, és szerinte Hoszni Mubarak egyiptomi elnök üdvözölné az elgondolást. A líbiai elnök szerint az araboknak válaszolniuk kell a terrorizmus leküzdéséhez Izraelnek ígért 100 millió dolláros amerikai támogatásra, és a maguk részéről ugyancsak 100 millió vagy akár 1 milliárd dollárt kell felajánlaniuk a palesztinoknak az izraeli terrorizmus elleni harcra. Az inteijúban Kadhafi ismételten azt állította, hogy országának nem volt köze a Pan Am utasszállító repülőgépének fel- robbantásához, melynek 270-en estek áldozatul. Megismételte ajánlatát, hogy a gyanúsítottak ellen Líbiában folytassanak eljárást, és ismét kizárta kiadatásukat a nyugati országoknak. A Nyugatnak nincs bizonyítéka arra, hogy Líbia állna a merénylet mögött — mondta. Oscarra várva (MTt-Panoráma) ___ A filmvilág apraját-nagyját felvonultató színészparádéval egybekötve, a hagyományos külsőségek közepette, pompába öltözött gálaműsor keretében nyújtják át helyi idő szerint hétfő este az idei Oscar-díjakat a Los Angeles- i Shrine-központban. Az évről évre megrendezésre kerülő rituálét minden egyes alkalommal izgatott várakozás előzi meg, hiszen az aranyló szobrocskák szinte kivétel nélkül világra szóló hírnevet, magasba ívelő karriert, mások által irigyelt rivaldafényt és sokmillió dolláros bevételt hoznak a kitüntetetteknek. A hollywoodi filmvilág legrangosabb — kétségkívül legfényesebben csillogó — szakmai elismeréseként nyilvántartott díjak odaítéléséről a régies hangzású Mozgóképművészeti és Filmtudományi Akadémia dönt. A presztízs övezte, de obskúrus testületnek jelenleg ötezernegyvenhárom tagja van: a „végítélet” kimondásakor valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. Ám fölöttébb bizarr módon abban a közegben, amelynek éltető eleme a perverz önmutogatás és a cirkuszi nyilvánosság, a legféltettebb titkok egyike, hogy hányán és hogyan szavaztak közülük az Oscar-dí- jasok személyére. Az akadémia harminchat alapító taggal — köztük Douglas Fairbanks-szel és Louis Mayerrel — 1927- ben jött létre. Tagja csak az lehet, akit a különböző kategóriák élén álló bizottságok ajánlásai alapján meghívnak a testületbe. A bennfentesség látszatát keltő kiválogatási folyamat persze furcsa helyzeteket teremthet, annál is inkább, mert nem mindenki kíván élni a lehetőséggel. Woody Allent például hosszú évek óta rendszeresen kapacitálják, de ő csak nem hajlandó ráadni a fejét. Akadémiai tag viszont az a Marlon Brando, aki annak idején, amikor A keresztapa főszereplőjeként nyújtott teljesítményéért Oscar-díjban részesült, kerek perec visszautasította a kitüntetés átvételét, és az indiánokkal szemben tanúsított bánásmód miatti tiltakozásul Sacheen Little- feather törzsfőnököt küldte el maga helyett a gálaestre. Rossz nyelvek szerint a testület dicső — vagy inkább kétes hírű? — tagjai közül sokan még csak nem is látják azokat a filmeket, amelyekre szavaznak: a kertészüket vagy a házvezetőnőjüket kérik meg a szavazati ívek kitöltésére. Hogy így van-e, ki tudja? Annyi szent, hogy senki be nem vallaná. Tulajdonképpen homály fedi azt is, hogy kitől — de legfőképpen kiről — kapta a nevét maga a szobrocska. Elnevezésének történetéről többféle szóbeszéd kering. Egyesek szerint a névadó Margaret Herrick, az akadémia első könyvtárosa volt, akit a szobor rettentően emlékeztetett Oscar nevű nagybátyjára. Mások azt mondják, hogy első ízben Bette Davis illette Oscar néven a szobrocskát, amikor 1935-ben átvette a díjat: a színésznő ugyanis közölte, hogy az „aranyló kis figura hátsó fele” kísértetiesen hasonlít férjére, Herman Oscar Nelsonra... Bárhogy is van, az biztos, hogy a szobrok az idén a korábbiaknál fényesebben csillognak, mivel az öntőcég javaslatára a mintegy négy kilogramm súlyú, negyven centiméteres xigurákat valamivel hosszabb ideig fürösztötték a folyékony arannyal telített medencékben, mint eddig bármikor. A megvastagodott a- ranybevonat kétségkívül pa- tinásabb — meglehet, egyszersmind hivalkodóbb — külsőt kölcsönöz a díjaknak, amelyekből a szokásoknak megfelelően ebben az évben is félszázat gyártottak. Nem minden kitüntetett ragaszkodik a díj megtartásához. Például Harold Russell, aki amatőrként kapott 1948- ban kitüntetést a The Best Years of Our Lives című film mellékszereplőjeként nyújtott teljesítményéért, 1992- ben hatvanezer dollárért adott túl a szobrocskán, mert kellett a pénz felesége szemműtétjére. Vivien Leigh, az Elfújta a szél gyönyörűséges hősnője 1993-ban nem kevesebb mint 563 500 dollárt kasszírozott be, amikor árverésre bocsátotta Oscarját. A Casablanca forgatókönyvírója, Howard Koch pedig azért adta el a szobrot, mert unokájának egyetemi tandíját fizette ki belőle. Hivatalos tajvani végeredmény (MTI) Li Teng-huj tajvani elnök, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltje a szavazatok 53,99 százalékával megnyerte a tajvani elnök- választásokat — jelentette be hivatalosan a központi választási bizottság Tajpej- ben. Li Teng-huj legfontosabb vetélytársa, a Tajvan függetlenségéért küzdő Demokratikus Haladó Párt (DPP) elnökjelöltje. Peng Ming-min 21,13 százalékot ért el. A végeredmény közzététele után a Demokratikus Haladó Párt elnöke, Si Ming-te bejelentette, hogy lemond tisztségéről, mivel pártja vereséget szenvedett az elnökválasztáson. A választási részvétel igen magas volt, a választásra jogosult 14,3 millió tajvani közül 10,7 millióan éltek szavazati jogukkal. Autóbuszra támadtak Algériában (MTI) Iszlámista terroristák autóbuszra támadtak Algéria déli részén — megöltek tíz utast, húszat — néhányat súlyosan — megsebesítettek — jelentette szombaton az El Vatan című algériai napilap. A mészárlást még szerdán hajtották végre a géppisztollyal felfegyverkezett támadók Aflu város közelében. A menetrend- szerű autóbusz a kőolajban gazdag Hasszi-Messzaud körzetből tartott Oran nyugat-algériai kikötővárosba. Rövid időn belül ez a második eset, hogy a térségben autóbuszon utazókat gyilkoltak le iszlám fegyveresek — néhány hónappal ezelőtt tizennyolc utast öltek meg Aflunál.
