Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-22 / 69. szám
Mezőgazdaság UJ KELET 1996. március 22., péntek 7 Gazdaköri iroda A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége alelnökét, Jakab Ferencet, aki egyben a gazdakörök szövetsége megyei elnöki funkcióját is ellátja, a megyei iroda létrehozásáról kérdeztük. — A szövetség hamarosan megyei irodát nyit, abból az elhatározásból, hogy információkat, útbaigazítást adjon a termelőknek pályázatok készítésére, támogatások visszaigénylésére, szaktanácsadásra, különösen adó- és pénzügyi kérdésekben, ezen túlmenően segítséget kívánunk nyújtani a termékek értékesítéséhez, a mező- gazdasági termelési szerződések megkötéséhez. A megyei iroda ugyancsak feladatául tűzi ki a gazdaköri tagok regisztrálását, kiadja számukra a tagsági igazolványokat, melyek később kedvezményekre jogosítják azok tulajdonosait. így például az Agroker Rt. elsőként ajánlotta fel a gazdaköri tagok részére, hogy amennyiben egy évben 100 ezer forint — vagy ezt meghaladó — értékben cégüknek vásárolnak, úgy 10 százalékos vételárkedvezményt élvezhetnek. A Földművelésügyi Minisztérium szaktanácsadói névjegyzékében szereplő mezőgazdasági szakemberek egy csoportja felvállalta, hogy a hét minden munkaJakab Ferenc napján — 9 és 12 óra között — ingyen szaktanácsokat adnak; pályázatok elkészítése esetén pedig 5 százalékos a kedvezmény a munkadíjból. Különböző vetőmagforgalmazó cégek is tettek ajánlatokat arra vonatkozóan, hogy nagy tételű megrendelések esetén hektáronként akár több száz forintos árkedvezményt is nyújtat- nak a gazdaköri tagoknak. A várható és a felsorolt lehetőségekről szeretnénk minél több gazdálkodót tájékoztatni, ehhez azonban az is szükséges, hogy a megalakult gazdakör a tagság névsorával mielőbb jelentkezzen a megyei irodán, és ott átvegye tagjai részére az igazolványokat. A megyei ioda címe: Nyíregyháza, Hősök tere 9. (zöld irodaház), II. emelet. Telefon egyelőre még nincs. A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás felügyelői háromnapos továbbképzésen vették számba az aktuális feladatokat Almatermesztőknek Az elmúlt év végén látott napvilágot, s a téli mező- gazdasági tanfolyamok, hetek könyvvásárainak a legkeresettebb darabjává vált Az integrált almatermesztés gyakorlati kézikönyve. A könyvet dr. Inántsy Ferenc, az Újfehértói Kutató Állomás igazgatója szerkesztette, szerzői között pedig olyan ismert szakembereket találunk, mint dr. Bubán Tamás, Erdősi Bálint, Molnár József né dr., dr. Pethő Ferenc, Sallai Pál, dr. Szabó Tibor, dr. Szőke Lajos, Zatykó Imre, no és a szerkesztő, dr. Inántsy Ferenc. A kézikönyv azoknak készült — tudhatjuk meg a szerkesztő előszavából —, akik a megváltozott gazdasági feltételeknek és az új piacok igényeinek is megfelelő almatermesztésben látják a jövőjüket. A termesztők érdekeinek szolgálatára több évtizedes munka tapasztalataiból merítve, s a nemzetközileg mind szigorúbb követelmények figyelembevételével adják közre a szerzők a mindennapos munkához szükséges ismereteket tartalmazó kézikönyvet. A kötet segítségével minden gazda megismerkedhet az almatermesztés legfontosabb tudnivalóival. Az előző kiadás, amely 1992-ben jelent meg, egy év alatt elfogyott. Az új, bővített kiadás az elmúlt három év ismereteit is magában foglalja, 144 színes kép, számtalan illusztráció, függelék segíti az eligazodást, a kevésbé hozzáértők számára is. Nem nehéz a gyakorlati kézikönyv könyvesbolti sorsát megjósolni: aligha hagyják az érdeklődők a polcokon porosodni. Virágzik a krumpli válság — A mezőgazdasági termelő, a parasztember már akkor veszteséget csinál magának, amikor a földbe magot szór, vagy bármit ültet. A téli tárolást szajkózzák, s most, aki így gondolkodott, avagy ősszel nem talált vevőre és kényszerűségből betárolt, alaposan melléfogott, mint jómagam. Ősszel 35 forintért a földről is vitték a krumplit, most meg egyáltalán nem keresik. Ha egy-két vevő akadna is, legfeljebb 20—22 forintért vinné. Akkor bántak el velünk, amikor az importkrumplit behozták, egyszerre leállt minden. Próbálkoztam országos lapban hirdetéssel, telefonálással, szaladgálással, s nem csak én. rajtam kívül még nagyon sokan ezt teszik a környéken. Egy salgótarjáni kft. jelentkezett, abban van némi bizodalmám, de a vetőburgonyára semmi kilátás nincs. így aztán mit tehet az ember? Sokan megpróbálják újból ültetni, ám a magas művelési költség eleve gazdaságtalanná teszi az egész vállalkozást. A műtrágya mázsája 1993 őszén — boltunk nyitásakor — 1100 forint volt. Jelenleg 3500 forint! Hogy is lehetne haszon?! De folytathatnám a jószágtartással: a sertés, a baromfi, egy sem éri meg. Bizony épülünk — szemmel láthatóan lefelé. Az embereknek nincs pénzük, tartalékaik elapadtak. Ezt a bolt forgalmán is le tudom mérni, míg a tavalyi mezőgazdasági vásár bevétele biztató volt, az idén a negyede ha bejött. Itt a tavasz, a korábbiaktól eltérően most még a konyhakerti vetemények is alig fogynak. Egy bolt tönkremehet, de hogy mi rejlik, mi is húzódhat meg emögött az emberek szí- vében-lelkében, azt nem is gondolhatják! — A burgonyahelyzet kétségbeejtő — mondta érkezésünkkor Márkus László, a térségfejlesztési szövetség titkára. — A termelési költségek drasztikus emelkedése, a vetőGávavencsellőt és környékét járva, a napokban gyakorta hallhattuk azt a kifejezést az egyik legfőbb élelmezési cikkünkre, a krumplira vonatkoztatva: komoly gondot jelent a krumplihelyzet! Merthogy ismét „krumplihelyzet” van. Erről Nagy Ferenc, a helyi gazdabolt tulajdonosa mondta el mérgét, aki válogató asszonyok társaságában szedte fel a télire prizmába tárolt étkezési és vetőburgonyáját. Krumpliválogatás Gávavencsellön (Fent: Márkus László) gumók növekvő ára, az egyre bizonytalanabb értékesítési lehetőségek komoly megfontolásra késztetik a termelőt. Igaz, sok embernek alig van más választása, minthogy újból burgonyát ültessen kis földjébe. Egyébként a burgonyánál egy négy-öt évenként ismétlődő ciklikusság figyelhető meg mind a termesztést, mind az értékesítést illetően. Az idén lényegesen többet tároltak be, talán az elmúlt évi kedvezőbb ár sugallatára. Közel két évtizede, hogy magam is foglalkozom burgonyával, s a többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a burgonyát ősszel érdemesebb értékesíteni, a tavaszi eladás mindig rizikóval jár. A nem megfelelő tárolás következtében egyébként is jelentős mennyiség megy veszendőbe a természetes apadás mellett, s akkor még ilyen arányú áresést is el kell tudni viselni. A külföldről importált burgonyának ekkora árletörő hatása van. Mi próbáltunk az árunak piacot keríteni, elsősorban Romániában, de Lengyelországból a miénktől is olcsóbban be tudják szerezni. Az Agrárkamarának itt lenne óriási a szerepe, s a kamarai tagsággal rendelkező termelők ezt a lépést el is várnák! Fotó: Flarascsák Most látjuk, hogy a mező- gazdasági támogatások segítik különféle tárolók, így burgonyatárolók létesítését, itt a térségben is hamarosan elkészül egy vállalkozói tulajdonban épülő tároló. Többen kezdenek zöldség-gyümölcs tárolók építésébe, ezzel kevésbé válnak kiszolgáltatottá a termelők. A burgonyafeldolgozó üzemről a térség továbbra sem mondott le, csak még nem találtunk befektetőkre. Az oldalt irta: Lefler György Az Agrárkamarától várnak segítséget a termelők A megye növényegészségügyéről Tavaszi robbanás Az első tavaszi növényvédelmi munkához a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatójától, Sallai Páltól kaptunk tanácsokat. — A hosszú tél a felkészülés időszaka volt, nagyon hasznosak voltak az Agroker és más különböző cégek téli tanfolyamai, amelyeken az átlagos hallgatói létszám meghaladta az ötvenet is. A kistelepüléseken is tapasztalható már, hogy mozgolódik a gazdakörök tagsága, igény van az információkra. Az ibrányi mezőgazdasági hét is kiemelkedő rendezvény volt ebben az időszakban. Mindezek ellenére a képhez hozzátartozik, hogy még mindig sok a képzetlen és naív termelő, ugyanakkor a pénz kevés, szervezettségről aligha beszélhetünk, legfeljebb az egyes integrált termelési rendszerek (dohány, cukorrépa stb.) esetében. A zöldség-gyümölcs termesztés továbbra is sötét alagút, vajmi kevés kapaszkodót talál a termelő. Tavaly nagyon elszaporodott a mezei pocok, főleg az évelő kultúrákban (lucerna), de az új telepítéseken is jelentős károkat okozott, miként az őszi vetésekben is. Ugyancsak károkat okoztak a nyulak, a magas hótakaróról szinte lefehérítették a gyümölcsfák törzsét. Mindez arra int, hogy az ültetvényeknél a kerítés megléte elengedhetetlen. Ősszel, a korai tél jöttével „kifagyott” az eke a földekből, sok helyen nem tudták elvégezni a talajelőkészítést, amire pedig nagy szükség lett volna a hó jobb beszivárgása miatt. Az elhúzódó tél pedig tavaszi robbanást fog eredményezni, aligha lesz mindenre idő. Éppen ezért fontolgatni kell, hogy a fejtrágyázást s a növény- védelmi munkákat — ahol erre a terület lehetőséget ad — légi úton végeztessük el. A megyében 45 ezer hektár az őszi kalászosoké, a fejtrágyázás kondicionálja a legyengült növényeket. Ilyenkor van az ideje a vegyszeres gyomirtásnak. A gépek felülvizsgálata és pontos bemérése alapvető, mint ahogyan az is, amihez nincs meg a kellő szakismeretünk, azzal ne kísérletezzünk! Kérjünk megfelelő helyről segítséget! A gyomirtásnál visszatérő probléma ugyanis az elsodródásból jelentkező, gyakran nem csekély kár, amit magunknak és másoknak is okozhatunk. Tavaszi nagytakarítást jelent az ültetvényekben a megmetszett fák tél végi lemosó permetezése. A nevében is benne van, a permedével megfürdetjük a fát, nem maradhat permet- mentes sziget, amely a károsítok fertőzésének elődleges forrása. A leghatásosabb erre a Novenda (sárgaméreg), amely minden károkozót elpusztít. A lémosó permetezést végezhetjük általunk készített téli mész- kénlével is, vagy Agrollal, Nevikénnel. Az olaj azonban csak a tojások ellen hatékony, ezt jó, ha tudjuk. Sallai Pál igazgató Fotó: Racskó A metszés utáni nyesedéket igyekezzünk kihordani a fák alól, hogy ne akadályozza a későbbiek szempontjából oly fontos lemosó permet gépi kiszórását. S végezetül egy figyelmeztető tanács: bizonytalan eredetű helyről származó permetszert ne vásároljunk, ne engedjünk az olcsóbb ár csábításának. Esetleg mérhetetlen kárt okozhatunk magunknak, vagy ami gyakrabban előfordul, a szer teljesen hatástalan, s mint ilyen, ablakon kidobott pénz. Állomásunk mindkettővel találkozott már!
