Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-21 / 68. szám

4 1996. március 21., csütörtök Közélet UJ KELET Külföldi beruházások hazánkban A közép-európai térségbe befektetett működőtőke közel 43 százaléka Magyarországra érkezett. Ez a magas arány elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban indult meg elsőként a privatizáció erős külföldi részvétellel, valamint a zöldmezős külföldi beruházások feltételei is itt teremtődtek meg legszélesebb körben a kilencvenes évek elején. Mindezt a Privatizációs Kutató Intézet je­lentése állapítja meg, amely az 1995 végéig Magyaror­szágon végrehajtott külföldi beruházásokról készült. Nemzetközi találkozó A víz napja Pályázat A víz világnapja alkalmá­ból szakmai pályázatot írt ki a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság a nyíregy­házi Vásárhelyi Pál Építő­ipari és Vízügyi Szakközép- iskola tanulói számára. A téma a vízgazdálkodás volt. Az intézmény 18 tanulója tizenkét dolgozatot készített el. A zsakmai zsűri döntése alapján az első helyet Je- szenszki József és Csegény József szerezte meg, a má­sodik helyen Gutper László, a harmadikon pedig Lakatos Attila végzett. A bírálóbizott­ság még hat diákot különdíj- ban részesített. Valamennyi­en pénzjutalmat kapnak. Előadás A víz világnapja (március 22.) rendezvénysorozata ke­retében a Várda Víz- és Csa­tornamű Üzemeltető és Szol­gáltató Kft. pénteken délelőtt 10 és 15 óra között előadá­sokat és bemutatót tart Pap, Nyírtass, Pátroha, Dombrád és Kisvárda (Városmajor út) vízműtelepein. Az érdeklődők, az iskolások megismerhetik a víz kitermelését, tisztítását, a vízművek működését. Nyílt nap Március 22-én, pénteken 8 és 15 óta között nyűt napot tart a Nyíregyháza és Térsége Víz-és Csatornamű Vállalat (Nyitvicsav) a megyeszék­hely I. számú központi szennyvíztisztító telepén. Az érdeklődők megismerhetik a szenyvíztisztítás folyamatát a lakástól az élővízi befogadó­ig, megtekinthetik a városi szenyvízelvezető és -tisztító rendszer berendezéseit. A nyílt napon lehetőség lesz a szennyvízbekötésekkel kap­csolatos kérdések megbeszé­lésére. Azok között, akik a víz világnapján, március 22-én rendelik meg a szennyvízbe­kötési tervet, sorsolást rendez a Nyitvicsav. A tíz szeren­csés nyertesnek jelképes összegért készítik el a bekö­tés tervét. Rajzpályázat Harmadik alkalommal hir­detett a víz világnapja alkal­mából rajzpályázatot a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság és a Magyar Hidrológi­ai Társaság megyei szerveze­te. A megye 67 iskolájából több mint 1300 gyermek küldte el munkáját. Az alsó ta­gozatosok közül első helyen Tarapcsák Zoltán (Máté­szalka), a másodikon Virágh Előd Gyula (Mátészalka), a harmadikon pedig Tárnok Gábor{Nyírbátor) végzett. A felső tagozatosoknál az első Bogár Ágnes (Nyíregyháza) lett, a második díjat Bezzegh Tamás (Nyíregyháza), a har­madikat pedig Csadó Agnes (Nyírbátor) kapta. A zsűri különdíjra tartotta érdemes- nek Kása Zsolt (Nagyhalász), Tóth Ferenc (Nagyhalász) és László Gábor (Nyíregyháza) munkáit. Rajtuk kívül még huszonhét tanuló vehet részt június 5-én egy felső-tiszai hajókiránduláson. A Privatizációs Kutató Inté­zet szerint 1995 végéig Magya­rországon az összes külföldi beruházás értéke mintegy 12,8 milliárd dollár volt. Lengyelor­szágba 6,8 milliárd dollár, Csehországba 6 milliárd dollár, Romániába 1,6 milliárd dollár, Szlovéniába 1,5 milliárd dollár, Szlovákiába 0,7 milliárd dollár, Bulgáriába pedig 0,6 milliárd dollár áramlott ebben az idő­szakban. A kutatóintézet szá­mításai szerint a térségbe össze­sen 30 milliárd dollárt fektet­tek be külföldiek. A legtöbb befektetés Magyarországra Németországból érkezett. A német cégek részesedése eléri a 29 százalékot. A második az Egyesült Államok 24 százalék­kal, majd sorrendben követke­zik Ausztria 10,5 százalékkal, Franciaország 9 százalékkal, Olaszország és Hollandia 4-4 százalékkal. A magyar gazdaságban je­lenlévő erős külföldi részese­dést mutatja, hogy a 200 leg­nagyobb hazai társaságból kö­zel 110 külföldi ellenőrzéssel működik. A legnagyobb 15 kereskedelmi bankból 9 van többségi külföldi tulajdonban. A biztosítótársaságoknál még nagyobb a külföldi befolyás. A 15 legnagyobb társaságból 14 esetében külföldi a többségi tulajdonos. Magyarországon belül a kül­földi befektetők elsősorban Budapestet és Pest megyét, va­lamint Észak-Dunántúlt ked­velik. A zöldmezős beruhá­zások tekintetében szintén Eszak-Dunántúl és Pest megye a legkedveltebb helyszín. Bu­dapest a szabad terület hiányá­ban szorul háttérbe. Tapasztal­ható, hogy az autópályákhoz közeli térségek szerepe növek­szik. A külföldi tőkebefek­tetések 46 százaléka található Budapesten, illetve Pest me­gyében, 27,5 százaléka Észak- Dunántúlon, 13 százaléka az Alföldön, 7,5 százaléka Észak- kelet-Magyarországon és 6 százaléka Dél-Dunántúlon. A tőke legnagyobb részben az iparba áramlott. E tekintetben azonban az elmúlt években változott a helyzet. Míg 1993- ban az ipari befektetések ará­nya 66 százalék volt, ez a múlt év végére 50 százalékra csök­kent. A távközlés 15, az ener­giatermelés 13, a pénzügy és a kereskedelem 6-6 százalék­kal részesedik. Új Kelet-információ Eleget téve a hagyomá­nyoknak, ez évben is megren­dezik a mozgássérültek nem­zetközi találkozóját Siófo­kon, május 30. és június 13. között. A jelentkezőket két­csillagos, fürdőszobás szállo­dai szobákban helyezik el a szervezők. A Balaton partján lévő üdülő, amelyet mozgás- sérültek is használhatnak, sa­ját stranddal, szaunával, kon­dicionálóteremmel, bárok­kal, szórakozó termekkel vár­ja a pihenni vágyó mozgás- korlátozottakat. A vendége­Új Kelet-információ A DOTE Nyíregyházi Egész­ségügyi Főiskolája és a finnor­szági Oulu Institute of Social Servises közötti megállapodás diákok cseréjét is tartalmazza. A pályázatok elbírálása után a főiskola két szociális munkás hallgatójának, Marján Veroniká­nak és Töviskes Imrének nyílik két heti turnusban fogadják, így az első csoport május har- mincadikától, a második pe­dig június hatodikától kezd­heti meg a nyári vakációt. Aki csak az egyik hetet veszi igénybe, annak a teljes ellá­tásért 8500 forintot, míg a két héten át pihenőknek 17 000 forintot kell befizetniük. A jelentkezési határidő április 30. Bővebb felvilágosítást személyesen a mozgáskorlá­tozottak megyei egyesületé­nél, Nyíregyházán, a Körte utca 19. szám alatt vagy a 42/410-522-es telefonszá­mon lehet kérni. lehetősége, hogy áprilisban meg- ismeije a finn szociális ellátórend­szert, az ottani szociálismunkás- képzést. A diákok szállásáról és étkezéséről a fogadó intézmény gondoskodik, az útiköltség felét az egészségügyi főiskola vállal­ja magára. A fennmaradó kiadá­sokra a nem kis pénzt a hallga­tóknak kell összegyűjteni. Ha tudjuk, segítsük őket! »ízláJl'iBéla: 16. Komisszárok kiáltásai IVIHVII) vasban A borzalmak és a félelmek elszorították a gégét, megszó­lalni senki sem tudott, legfel­jebb nyöszörgött. Próbáltam, de én sem tudtam kiáltani: — Csak szűnne már ez az át­kozott aknatűz! Nemcsak ma­gamat és katonáim testi épsé­gét féltettem, de tartottam a szétziláltság veszélyétől, az erkölcsi erők összeomlásától. Egy faltőhöz közvetlenül hoz­zásimulva feküdtem, mellettem a legényem, a közelben a két hírvivő. Ki tudja, hány aknalö­vedék robbant már körülöttünk. Hozzánk legközelebb, jobbra, a mély hóban robbant gránát, 3 méternyire. Ereztem és hal­lottam a suhogását, útját a hó­ban, s a hó által elfojtott hang­ját a robbanásnak. A hó lefog­ta a repeszeket, csak a nagyobb darabok zubogtak el felettünk. Szórták a vakolatot ránk, ké­sőbb 11 becsapódás helyét ol­vastuk meg a falon, éppen a fejünk felett. Nincs szünet. Füsttenger­ben fuldoklunk. Ki tudja, mi­lyen veszteségeink vannak? Nincs információm a szá­zad helyzetéről. Itt kell szóta- lanul várni a haláltfektünkben. Küldenem kellene a hírvivőket, hogy tudjam, mi a helyzet a távo­labbi szakaszoknál, de nincs szí­vem parancsot adni nekik. Kerepelni kezd a géppus­kánk. Jó jel. Kis szünetekkel kézigránátokat hallok robban­ni. Nem, nem az oroszok, a mi embereink dobálják. Úr Isten, van élet! Van ebben a pokolban is! Hogy merek én feküdni és vár­ni, amikor bakáim vigyáznak és harcolnak!? Felpattanok, a ház végéhez futok. Két katona van ott talpon, az egyik gránátot ha­jít, a másik, Csató tizedes soro­zatokat ereszt a géppisztolyából. Teljesen tájékozatlanok, néhány méter a látótávolság, de teszik teendőiket. Félnek, vagy látnak valamit? A többiek, hárman, a földön feküsznek. Meghaltak? Élnek? Öldöklő küzdelem folyik a falu birtoklásáért. Az oroszok 60—100 méternyire közelítet­tek meg bennünket. Az aknatűz leple alatt előretörtek. Lőnek. Rengeteg fegyveríő. Felújul­nak a házak közötti harcok. Dolgoznak a csinn-bummok, átveszik a szerepeket az aknák­tól. Dörrennek, reccsennek szü­net nélkül. Mocskos, füstös a hó mindenütt. A mi vonalunk egyelőre szi­lárd. Mindenki talpon van, fegyvereink működnek. Erős támadás alatt áll századunk minden támpontja. Jobbra, a nem sorokban épült házak kö­zött fokozódnak a harcok. Nő az oroszok nyomása. Dörögnek szünet nélkül a fegyverek. Emberi szót már nem dolgoz fel a fül. A folyadék, melyben a hallás finom érzékelő műszerei lebegnek, mint vihartól zavart tenger csapdos, zúg, morajlik, visszhangoznak benne őrjítő csattanások, döngések, megszű­nik a precíziós érzékelés, őrjítő hangzavar veszi át uralmát. Nem hátrálunk. Decsi, a húvivő érke­zik a jobbszárnyról. Jelenti, hogy 3 légnyomásos és 2 könnyű se­besült van. Egyiknek a keze fe­jét, másiknak az arcát hasították fel a repeszek. Lőszerhiány van a golyószórósoknál, már hátra­mentek rákászokért. Oly közel vagyunk egymáshoz, hogy ismét hallani lehet akomisz- szárok kiáltásait, melyekkel előre biztatják az orosz fiúkat. A had­apród és emberei is csak gráná­tokat dobálnak. Jól képzett kato­na Lőrincz kadét, tudja, hogy csakis így tud eredményesebben védekezni. Szakaszának széles vo­nala mögött tágfátlan, sík terep- szakasz terül el, a legközelebbi há­zak 70 méternyire vannak. Bakáink egymás után adják fel a házakat, házcsoportokat, kisebb utcarészeket. Nem lehet tartani azokat. Az oroszok vak- merőek, hajlamosak a testközeli harcokra is. Embereink azonban irtóznak ettől. A biztonságosabb távolság tartásáért újabb és újabb tüzelőállásokat választa­nak a háttéren. Hagyom, nem kergetek vissza senkit. Itt vannak az előttünk lévő ház mögött az ellenséges csatárok. Veszettül tüzelnek a mieink. Vissza akarják űzni onnan őket, hogy be ne ugráljanak ál­lásainkba, mert akkor lekasza­boljuk egymást. Várom, hogy Kubinyi hátrább húzódjon erősr tüziink fedezete alatt. Kemé­nyen harcolnak, lőnek, dobják a kézigránátot. Parancsot kel­lene küldenem, de az utcán át­futni kész halál. Géppuskánkat már negyed­órája hátratelepíttettem, egy házvégi tornácból tüzel. A hely jól álcázott. Aki megéri a na­pot, és hazakerül, majd a csön­Sorozatunkban a szem­tanú naplójából közlünk részleteket: a szerző a 2. Magyar Hadsereg tisztjeként harcolt az orosz fronton, és száza­dának 184 embere közül 129-et hozott vissza a pokol küszöbéről. des falusi téli estéken így be­szél erről az utcáról: „Sűrű volt benne a levegő a sivító golyóktól. ” Igénybe vesz bennünket a harc annyira, hogy ennél a tes­ti-szellemi terhelésnél nem bírhat el többet az ember. Az idegrendszer tétován látja el funkcióit, s az érzékszerveket ostromló hatásokat feldolgozó agy egy életre már nem tud eléggé ügyelni. Látom, hogy a golyóözön- ben álló baka lő, lő, ürít, tölt. Kora reggel egy-egy lövés után mindig beugrottak a fal mögé, sokan már nem teszik ezt. A „mindegymár” gondo­lat átitatta minden sejtjüket. Kubinyi figyel engem. Intek neki: hátra! Parancsot adok a rajnak, mely itt harcol kö­rülöttem, hogy csak gránáto­kat dobáljanak. A hadapród szakasza a földön. Nyílt a te­rep. A legközelebbi ház hoz­zájuk 30 méter. (Folytatás kedden) Határ menti kapcsolatok Kovácsvölgyi Zoltán (Új Kelet) Ion Chissnek, a romániai Szatmár megye prefektusának meghívására látogatott kedden Szatmárnémetibe Zilahi Jó­zsef, a megyei közgyűlés elnöke és Hamvas László alelnök. A tárgyalásokon megállapodtak, hogy szorgalmazzák a határátkelőhelyek átminősítését. Chiss úr elmondta, hogy a csengersimai átkelő másik oldalán, Peteán az idén 22 mil­liárd lejt fordítanak a határállomás fejlesztésére, amely így teherforgalom fogadására is alkalmas lesz. A magyar ol­dalon a beruházás várhatóan 1998-ban fejeződik be. A két megye vezetői szorgalmazni fogják, hogy az ágerdőmajori vasúti határátkelőt nyissák meg a nemzetközi személy- és teherforgalom előtt. A két megye közötti gazdasági keres­kedelmet szinte lehetetlenné teszi, hogy a vasúti és közúti áruszállításnál a legközelebb Ártándnál lehet a határt át­lépni. A tárgyaló felek megállapodtak, hogy egy-egy vállal­kozócsoportnak garanciát adnak a gazdasági kapcsolatok kiépítésre. A megbeszélésen felvetődött, hogy a szatmár­németi bútorgyár mintaboltot nyit Nyíregyházán, ugyanis a gyár luxustermékeit is elérhető áron lehet megvásárolni. A tárgyalásokat április végén Nyíregyházán folytatják. Finn tapasztalatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom