Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-18 / 65. szám

UJ KELET Panoráma 1996. március 18., hétfő ] L1 Megújul a Rin-Tin-Tin-temető Nem felejtünk el, Darling! „Sok emberben csalódtam, de a kutyámban soha­sem” — ezt a feliratot vésette a gazdi 1977-ben el­hunyt hűséges Hangja sírkövére Franciaország leg­régebbi állattemetőjében, amely kampányt indított a régi, elhanyagolt sírok rendbetételére. Az 1920-as évek hollywoo­di filmsztárja, Rin-Tin-Tin nyughelye is rászorul erre. Csáléra áll egyméteres, fé­nyes fekete sírköve. A „Film­csillag” felirat alatt csiricsáré művirágok. Az 1932-ben jobblétre szenderült német ju­hászkutya annak köszönhet­te hírnevét, hogy az első vi­lágháború után egy amerikai katona elvitte őt Hollywood­ba. Más, egyáltalán nem hí­res dédelgetett háziállatok emlékét koszorúkkal, friss virággal, szobrokkal és játé­kokkal díszített minimauzó­leumok őrzik a Párizs egyik elővárosában — Asnieres- ben — fekvő temetőben, amely karácsony után két hó­nappal még mindig tele volt csillogó díszekkel és csecse­becsékkel feldíszített kicsiny fenyőfákkal. A Szajna-parti temető 1899-ben létesült, annak jel­képeként, hogy a franciák milyen nagy becsben tartják kedvenceiket, továbbá abból a praktikus okból, hogy ne csak a város gondja legyen a dédelgetett háziállatok tete­meinek elhantolása. Asnieres városi tanácsa, amely az 1980-as évek közepén vásá­rolta meg a temetőt, mert la­kótelepi építkezés miatt bul­dózerekkel akarták felszánta­ni, most anyagi nehézségek­kel küszködik. Nemcsak a szemételtakarítás okoz gon­dot számára, hanem a sírrab­lók is. — Az utóbbi két—három évben mindössze egy majom és két macska sírját s a rend­őrkutyák emlékművét tudtuk helyreállítani. Többre nem futotta — mondta a Reuter tu­dósítójának a temető igazga­tója, Sylvia Nilles a fogadó­szobában, ahol kis fakoporsó­kat árulnak, és az egyik, szőrszálakkal borított fotelen felirat figyelmeztet arra, hogy ez az ülőhely a macskáé. — Most támogatásért folyamod­tunk az állatszerető emberek­hez, és azokat is megpróbál­juk felkutatni, akik évekkel ezelőtt temették el kedvence­iket. Hátha ők is segítenek majd. Újjá szeretnénk építe­ni a falkerítést és a bejáratot. Turisták látogatására is szá­mítunk. Ma még kevesen jön­nek. Franciaország tíz állatteme­tője közül csak ezt az egyet nyilvánították történelmi ne­vezetességnek. És Rin-Tin- Tin nem az egyetlen külföldi híresség, amellyel a temető büszkélkedhet. Itt nyugszik Troytown is, az a paripa, amely megnyerte az 1920- ban Angliában tartott orszá­gos akadályversenyt. Sírját és a „Darling”-gal kezdődő, ol­vashatatlanná vált feliratot lassan teljesen belepi a rep- kény és a moha. Körülbelül háromezer állatot földeltek itt el. Kutyákat, macskákat, nyu- lakat, tengeri malacokat és egy majmot. Egy kiskutya eltemetése 3000 frankba (600 dollárba) kerül. Ebben benne van a koporsó ára, a sírásó bére és egy évre szóló bérleti díj. Ha a sírhelyet nem újít­ják meg, akkor a tetemet ki­ássák és elhamvasztják. Arisztokraták, színészek és énekesek temettették ide ked­venceiket, főleg még a múlt században, a temető aranyko­rában. Itt van az 1905-ös pá­rizsi kutyakiállítás győztese is, Kolibri herceg, szobrát azonban ellopták. A legpom­pásabb síremlékkel Liang, az 1977-ben elhunyt kis uszkár büszkélkedhet. Egy szarvas szobra, karácsonyfa, hatalmas örökzöld koszorú és friss virá­gok díszítik a nyugvóhelyét. Tanítják a nőket a politikai karrierre „Felvesszük a nyilvános arcot” Az amerikai Yale egyetem egyik, öt éve alakult iskolájá­ban arra tanítják a nőket, hogyan kell pályázniuk és meg­választatniuk magukat politikai tisztségekbe. A tanít­ványok 80 százalékos sikerarányt értek el az idei vá­lasztásokon. Andree Brooks újságíró, az iskola alapí­tója és igazgatója elmondta: 1995 volt az első választá­si év az iskola alapítása óta. Tíz tanítványuk indult vala­milyen választáson, és közülük nyolcán el is nyerték a kívánt tisztséget. A „Nők kampányiskoláját” a Yale egyetem jogi kara és „női tudományok” programja szpon­zorálja. A tanítás minden év jú­niusában négy napig tart. Az is­kola szigorúan pártsemleges. Christina Selin, akit New Rochelle városi tanácsába vá­lasztottak meg újra, a tanfolyam után úgy nyilatkozott, hogy se­gítségével a „hallgatóknak köny- nyebb végig átlátni s az elejétől a végéig megtervezni kampá­nyukat. Márpedig ezt meg kell tenni a kezdet kezdetén. Selin asszony elmondta: könnyen elő­fordulhat, hogy valaki leragad a kampánypénzek gyűjtésénél, és soha nem jut el a tulajdonkép­peni szavazatok gyűjtéséig. A 33 éves Deborah Deved- jian a Pennsylvania állambeli Broomallban aratott sikert. Neki az a munkája, hogy pénzt gyűjtsön nagy nemzetközi pro­jektek számára. Az adományok gyűjtésében már nagy tapasz­talatot szerzett, de arra volt kí­váncsi, mit kezdjen a kampány „politikai mellékzöngéivel”. „Elég baj. de meg kell tanulni ezzel bánni, mert ez mindig előjön” —- mondta Devedjian, akit egyébként megválasztottak egy iskola igazgatótestületébe. A hallgatókat arra is megta­nítják, „hogyan kell felvenni a nyilvános arcot”, azaz hogy milyen legyen a stílusuk és ho­gyan prezentálják önmagukat. Ezt az órát média-tanácsadó tartja, aki kamerával félszerel­ve megmutatja a hallgatóknak, hogyan fejezzék ki üzenetüket szavakban, hogyan artikulálja­nak, milyen ruhában jelenjenek meg és hogyan tegyenek szert színpadi fellépésre. „Azzal, aho­gyan valaki jár és beszél, máris meg tudja szerezni mások bizal­mát, ami nem feltétlenül jellem­ző a nőkre” — mondta Brooks. A hallgatók között bankárok­tól az ápolónőkig és a nyugal­mazott tanárokig mindenféle foglalkozás akad. Brooks igaz­gató számára a legnagyobb meglepetés az volt, hogy meny­nyi nyugalomba vonult, 60 év­nél idősebb nő érdeklődik a közhivatalok iránt. Sokan kö­zülük aggódnak, hogy már túl idősek, de Andree Brooks a politikai élet egyik jövedő erőforrását látja bennük, ugyanis nincs szükségük a megkereshető pénzre, nincse­nek családi kötelezettségeik, viszont van sok idejük. A hallgatók a tanfolyamon le­folytatnak egy „álkampányt is”, amelyet a kollégák és a tanárok vesznek górcső alá. Egy helyi rádióműsorvezetője az iskolából adja műsorát, hogy a hallgatók azt is megtanulják, hogyan kell fogadni és megválaszolni az éte­ren át érkező kérdéseket. A tanfolyamon legfeljebb 40 hallgató vehet részt, s a díja koszttal-kvártéllyal együtt 750 dollár. Az iskola egyébként kí­nál egynapos tanfolyamot is az adománygyűjtés tárgyában. A politikai pályára készülők tanítási programjának a főbb pontjai a kampányterv kidolgo­zása, az image-építés, a prog­ramok időpontjának kijelölése, az adománygyűjtés, a közvé­leménykutatás és az azzal összefüggő tudnivalók, média- kapcsolatok, a kampány mun­katársainak kiválasztása, pénz­ügyek és költségvetési kérdé­sek. Sok ismert személyiség is tart előadást a tanfolyamon. Az intenzív ütem és a napi hosszú együttlét baráti légkört alakít ki és lendületet is ad a hallgatóknak. A legutóbbi tan­folyamon, már a vége felé, az egyik hallgatónő, aki kong­resszusi helyért akart hadba szállni, éppen az adománygyűj­tést gyakorolta. Elmondta rövid beszédét, majd elővett egy szal­makalapot, és nem egészen tíz perc alatt több mint ezer dol­lárt gyűjtött be kollégáitól — mesélte Brooks igazgató. Az amerikai politikai stílus érezhető romlása azonban ne­gatív hatással van az iskolára is. „A jelenlegi politikai légkör ta­szítja a jó képességű asszonyo­kat, nyilván ez a magyarázata annak, hogy idén még nem je­lentkeztek annyian, mint tavaly ilyenkor. Másrészt sok nőt annyira idegesít, dühít és elszo­morít ez a mai stílus, hogy csak azért is nekimennek a politikai pályának, mondván, hogy „en­nél mi jobbak vagyunk” — mondta Andree Brooks igazga­tó. Meteortól haltak ki? A tudósok egyre több köz­vetett bizonyítékot találnak arra nézve, hogy a szau- ruszok egy hatalmas meteo­rit becsapódásának estek ál­dozatul a krétakor végén, valamikor 65 millió évvel ezelőtt. Szinte krimibe illő nyo­mozással sikerült az irídium nevű nemesfém kicsiny ré­szecskéit felfedezniük a me­xikói Chicxulub-kráter kö­vezetében. Egészen ponto­san szólva olyan irídium­részecskéket találtak, ame­lyeket eddig csak bizonyos, kőből álló meteoritokban si­került fellelni — jelentették a kutatók a Science című amerikai tudományos maga­zin legfrissebb számában. Az irídiumrészecskéket a Yucatán-félszigeten lévő 180—300 kilométeres átmé­rőjű Chicxulub kráterből szedett kőzetmintákban ta­lálták. Itt a feltételezések szerint egy feltehetően tíz kilométer átmérőjű meteorit vetett véget a szauruszok és számtalan más élőlényfajta létének. A becsapódás ere­jétől az elmélet szerint az égitest legnagyobb része porrá lett, s a benne lévő irí­dium szétszóródott az egész Földön. A most megtalált, alig né­hány ezredmilliméternyi irídiumszemcse első ízben ad támpontokat a tudósok­nak az eddig kevéssé ismert „gyilkos” meteoritot ille­tően. Ilyen részecskéket egyébként eddig csak a me­teoritok bizonyos fajtájában, a főleg szénből és mészből álló, úgynevezett hondritok- ban találtak. A platinafémekhez tarto­zó irídium a földön ismert minden más elemnél inkább tekinthető a „földön kívüli” eredet bizonyítékának, mi­vel nagyobb irídiumtartal­mat csak olyan kőzetrétegek­ben találtak, amelyek keletke­zése valamely meteor becsa­pódásához kapcsolódik. Többnyire azonban az irídi­um nem részecskék formájá­ban, hanem nagyon finom el­oszlásban találhatók — írta a Science című magazin. — Mióta egy olasz—magyar kft.-nek a főnöke, otthon is Keresztapának hívatja magát... Az újgazdagok Indiában is jól élnek „Mindent megengedhetek magamnak...” Amikor a gyereket a sofőr reggel elviszi iskolába, a ki­csinek a zsebében ott a mobiltelefon. A papát vadonat­új BMW-vel szállítja a sofőr az ötcsillagos szállodába üzleti ebédre. Ott aztán ő is előszedheti telefonját a zsebéből. Ujjain több gyűrű. Feleségének hamarosan Cartier órát akar ajándékozni, amelynek ára több mint egy átlagos ember tízévi bére. „Van pénzem. Mindent megengedhetek magamnak” — mondja az illető úr. A szocialista elvekhez húzó Indiában még alig egy évtize­de is közönségesnek számított, ha valaki kimutatta gazdagsá­gát. Aki vétett az íratlan szabály ellen, megvetés tárgyává válha­tott. „Nagy bűnnek tartották, ha valaki arra költött, hogy jól él­jen. A jelek szerint ez ma már sokak számára nem érvényes” — mondta egy új luxusmaga­zin kiadója örömmel. Lapjá­ban, amelyet „a jó élet mér­tékadó jelzőjének” tart, meg­felelően dicséri is a gazdasági reformot olvasói számára. A gazdasági reformok öt év­vel ezelőtti bevezetése óta az újgazdagok élvezik, ha meg­mutathatják, mit engedhetnek meg maguknak. India városai­ban egyre több luxuscikket kí­nálnak a boltok rémisztő ára­kon. Francia divatcégek nyit­nak boltokat, a megfelelő cipők Európában olcsóbbak, mint Újdelhiben, és a kirakatok ros­kadoznak a legdrágább külföl­di ékszerektől. Egyre felvágósabb „második otthonok” épülnek a városszéle­ken, szigorúan őrzött enklávék- ban, s a neves építészek hiába bí­rálják elkeseredetten az építmé­nyek ízléstelen voltát. A beren­dezéshez az új életstílus-maga­zinok szállítják az ötleteket. A villákat néha meglehetősen fura, az angol és a japán kertépítészet elemeit keverő kertek övezik. Az úszómedence kötelező, a tenisz­pálya sem ritkaság. A hétvégét — akár a brit gyarmati időkben — a klubban töltik. Mivel a tekintélyesebb klubok nemcsak korlátozzák a taglétszámot, hanem szigorú felvételi követelményeket is tá­masztanak, a luxusenklávék mellett új klubok nyílnak. A hazai turistaipar az újgazdago­kat a Himalájába hívja vadfo­lyami csónakázásra és helikop­ter-síelésre. Az utazási irodák örömmel veszik tudomásul, hogy e családok tizenévesei egyre gyakrabban utaznak kül­földre. A közvélemény nem feltétle­nül pozitívan ítéli meg a fejle­ményt. Szakértők szerint az irány nem tartható fenn soká­ig. Utalnak az ázsiai szomszé­dokra, ahol nem csak jobban fejlődik a gazdaság, hanem a megtakarítások is nőnek. Indiában egyébként is hatal­masak a szociális szakadékok, és ezt egyre jobban érzi a la­kosság többsége, ami viszont társadalmi robbanóanyagot je­lent. Ezért aztán az indiai értel­miségiek szociális reformokat követelnek. A ráncok ellen! Szépséget és ráncmentes öregedést ígér fogyasztóinak az Imedeen elnevezésű tablet­ta, amelyet mélytengeri halak proteinjaiból, egy C vitamin­ban gazdag cseresznyefajtá­ból és a szervezetünknek nyomelemként szükséges cinkből állítottak össze egy dán gyógyszergyár szakem­berei. Bécsben a hét végén mutat­ták be a sajtónak azt a hosszú időszak alatt készített tanul­mányt, amelynek alapján a gyártók tudományosan bizo­nyítottnak látják a szer haté­konyságát. A tabletta az osztrák forgal­mazók elmondása szerint nem kozmetikum és nem is egyszerű táplálkozási kiegé­szítő, hanem az utóbbi, de minden mellékhatás nélkül. Ausztriában egyébként már állítólag 11 ezer asszony fo­gyasztja a „nagy hatású kis tablettát”. A gyártók szerint az Ime­deen arra ösztönzi a bőrt, hogy újra több nedvességet tudjon lekötni. Ezenkívül elősegíti az emelkedő korral alábbhagyó rugalmasságért a bőr alsó rétegeiben felelős kollagén regenerációját. A most bemutatott, első alaposabb felhasználói tanul­mányból az derült ki, hogy a 35—50 év közötti 144 kísér­leti alanynál napi két tabletta beszedése három hónapon belül érzékelhető struktúraja­vulást idézett elő s látványo­san csökkentette a szemek körüli finom szarkalábakat. Az oldalt MTI-Panoráma-anyagok segítségével állítottuk össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom