Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-16 / 64. szám
4 1996. március 16., szombat Ünnep UJ KELET Petőfi tér Boronkai Ferencné, Nyíregyháza díszpolgára Kossuth tér Nyíregyháza Régen várt napsütéses idő köszöntötte március idusát. A megyeszékhely ünnepi programjai kilenc órakor a Petőfi- szobomál kezdődtek. A Kossuth Lajos Gimnázium diákjai irodalmi összeállítással kedveskedtek a megjelent több száz városlakónak. A színvonalas műsor méltó emléket állított 1848—49 hőseinek. A megemlékezés végén a pártok és az egyesületek koszorút helyeztek el Petőfi Sándor mellszobránál. Innen a vendégek átsiettek a Kossuth térre, ahol már javában tartott a Szabolcs Fúvószenekar és Ma- zsorett-csoport bemutatója. Pontban tíz órakor Kelemen Csaba, az egri Gárdonyi Géza Színház színésze elszavalta a Nemzeti dalt. Az egy- vagy kétszemélyes produkciók nem nagyon kötötték le a téren ácsorgó közel ezer ember figyelmét. A többség kis csoportokba verődve inkább a napi politika eseményeit vitatta meg. A figyelem akkor szegező- dött újra az emelvényre, amikor a Város Díszpolgára kitüntetés átadására került sor. A megtisztelő címet Boronkai Ferencné kapta a Bessenyei György Tanárképző Főiskola növénytani tanszéke botanikus kertjének létrehozásáért. Az országban egyedülálló arborétum nem csak a főiskolai hallgatók képzését szolgálja, nyitva áll minden érdeklődő előtt. Az ünnepi rendezvényt koszorúzás és a Szózat zárta. A nap további részében népzenei és néptáncbemutatók voltak, valamint a 100 Folk Celsius együttes szórakoztatta a közönséget. Este Esztergályos Cecília Meddig vagyok címmel önálló esttel lépett fel az- MVMK-ban. Rakamaz Rakamaz község szép és régi szokása az esti gyertyás ünnepség, és a Kossuth-szobor pártállástól független közös koszorúzása. Az idei ünnepi beszédet Tóth Mihály (MDF) alpolgármester tartotta, párhuzamot vonva negyvennyolc követelései és korunk problémái között, majd az általános iskola remekbeszabott, szerkesztett irodalmi színpadi műsora következett. A képeiben, tartalmában, kivitelében egyaránt kiváló bemutatót Pásztor Mónika, Som Béla és Forray Ibolya szerkesztette és tanította be. A koszorúzók sorát a raka- mazi általános iskola igazgatója és két helyettese nyitotta meg, majd Pirint Frigyes polgármester helyezte el az önkormányzat koszorúját, ezután a pártok képviselői következtek: Tóth Ferenc (MDF), Rónavölgyi Lajos (MSZP) és Jung Zoltánná (KDNP). Tudósítók: Aradi Balogh Attila, Fekete Tibor, Palotai István, Vitéz Péter Fotók: Bozsó Katalin, Harascsák Annamária Kisvárda Az 1848—49-i forradalom és szabadságharc ünnepének kis- várdai rendezvényén szép számban képviseltette magát a város polgársága, hogy részesei legyenek a közös nemzeti megemlékezés pillanatainak. A Petőfi-szobornál a köszöntő beszédet dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke tartotta, akinek véleménye szerint a 896-os esztendő nem más, mint egy jelzőoszlop, a magyar történelem európai időszámításának kezdete, a független, nemzeti érzés folyamatának az elindítója, aminek egyenesági következménye volt az elnyomás elleni, közel másfél évszázaddal ezelőtti forradalom. S a szabadságharc jelképe, a piros- fehér-zöld kokárda a magyarságot, s annak viselése az örök szabadság iránti vágyat jelenti. Az ünnepi köszöntő után a Bessenyei György Gimnázium diákjai emlékműsorukban felelevenítették a március 15-ei eseményeket, majd megkoszorúzták a lánglelkű poéta, Petőfi Sándor szobrát. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke Záhony Csütörtökön tartotta a városi önkormányzat a hivatalos ünnepséget a művelődési központban, ahol Lesku Béla, az oktatási, kulturális és sportbizottság vezetője nyitotta meg a millecentenáriumi rendezvénysorozatot, és emlékezett meg a szabadságharcról. A Nemzeti Hősök emlékművére március 15-én helyezték el a tnegemlé- kezés koszorúit. Nagyhalász A Dongó együttes gyermekeknek szóló koncertjével kezdődött az ünnepi rendezvény- sorozat délelőtt a városi művelődési házban. Délután a Petőfi-téri központi megemlékezést Szoboszlai Ottó tartotta, s az emlékműsort, és koszorúzást követően a kulturális központban megnyílott Magyar Judit Mária Pár KO Pár című kiállítása. Csengerben délelőtt 10 órakor a Petőfi-szobornál kezdték ünneplésüket a város lakói. Emlékező beszédet mondott dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, aki hangsúlyozta: a mai nap a magyarság — határainkon innen és túl — történelmünk egyik legfényesebb időszakára, a 148 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve tűzte ki a kokárdát, hogy tisztelegjen a márciusi ifjak, a hős tábornokok, honvédek, Széchenyi, Kossuth, Battyhányi, a forradalom és szabadságharc emléke előtt. Az 1848-as forradalom és önvédelmi háború a modem nemzettudat formálódásának időszaka is volt. Ez a tiszta, hősies vállalkozás úgy bukott meg, hogy amikor kevésnek bizonyult a Habsburg- udvar praktikája, akkor segítségül hívta a korabeli Európa legnagyobb hadseregét, az orosz ármádiát. Március 15. későbbi történeCsenger te hányatott, abszurditásokkal tele történet. Minden olyan megtörtént vele, ami egy ünnepnek árthat. Üldözték ezt a napot, letagadták, kisajátították, lefokozták, de mégis megmaradt annak, ami miatt annak idején a magyarság elindította: nemzeti szabadságünnepnek. „Emeld nemzetedet, ez legyen törvényed!” — írta Bessenyei György, megyénk nagy szülöttje. Különösen fontosak ezek a gondolatok ebben az évben, amikor nemcsak hős forradalmainkra, hanem az 1100 évvel ezelőtti honfoglalásra is emlékezünk. Demokratikus többpártrendszerben élünk. Ma nem a csatatereken elvérző hősök önfeláldozására van szükség, hanem világosan megfogalmazott célokra, a tehetséges magyar nép mozgósítására. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye népe nehezen éli meg ezt is, a vértelen harccal kivívott szabadság és függetlenség első időszakát, mert az örökölt gazdasági-társadalmi hátrány ezen a tájon még nehezebbé teszi a rendszerváltás utáni talpra állást. Ennek a napnak a szelleme őrizze meg hitünket magyarságunkban, és őrizze meg azt a képességünket, hogy tudjunk teremteni. Nyírbátor A Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt ünnepi nagygyűlését tartotta Nyírbátorban. A megye minden részéről érkező kisgazdák a hősi emlékműnél a Szózat meghallgatásával kezdték megemlékezésüket. Mielőtt elhelyezték volna koszorúikat, Lengyel Zsolt országos vezetőségi tag mondott emlékbeszédet, melyben többek között utalt arra, hogy közel 150 évvel ezelőtt Európán végigsöpört egy forradalmi hullám. Párizs volt az induló állomás, és Magyarország a befejező szakasz. A mi forradalmunk volt a legnagyobb, itt ontotta szabadságáért és nemzetéért a vérét a legtöbb hazafi. Bebizonyították, hogy most kell a magyar népnek összefognia, ez az utolsó esélye, hogy kezébe vegye saját hazája irányítását. Ez az üzenete a márciusi ifjak forradalmi tetteinek.
