Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-16 / 64. szám
2 1996. március 16., szombat Belföld-külföld UJ KELET Elfogadták a rendezési tervet Az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteken elfogadta a csecsenföldi rendezés tervét. Ezt Borisz Jelcin elnök jelentette be a testület ülése után. Az államfő mindamellett továbbra sem részletezte az elképzeléseket, de azt ígérte, hogy a hónap végéig teljes részletességgel a nyilvánosság elé tárja a tervet. Összekötő út Az IFOR hamarosan összekötő vonalat létesít Kelet- Szlavónián keresztül Magyarország és Bosznia között, miközben újra megnyitják a szlavóniai magyar—horvát határátlépő állomást. A Horvátországhoz tartozó, de még szerb közigazgatás alatt álló Kelet-Szlavónia pillanatnyilag az egyetlen délszláv térség, ahol változatlanul közvetlen ENSZ-felügyelet érvényesül — így ENSZ-kéksisakosok vannak jelen. Német letartóztatási parancs A német főállamügyészség letartóztatási parancsot adott ki Irán hírszerzési és belbiztonsági minisztere ellen. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap pénteki értesülését Peter Hausmann kormányszóvivő sajtóértekezletén nem kívánta kommentálni, mondván: ez nem a kormány, kizárólag a szövetségi főállamügyészség hatáskörébe tartozó ügy. A letartóztatási parancs egy 1992-ben Berlinben, az iráni titkosszolgálat által végrehajtott merénylettel kapcsolatban született. Antiterror Bürget Lajos kommentárja Meglehetős szkepszis és főleg az illúziók hiánya kísérte azt a nemzetközi csúcskonferenciát, amely a terrorizmus megfékezésének szándékával ült össze Egyiptomban. Senki nem hitte és nem hiszi, hogy akár tíz ilyen tanácskozás elegendő ahhoz, hogy véget vessen a drámáknak, leszerelje a megszállottakat, lecsillapítsa a felfokozott indulatokat, megszűntesse a gyűlöletet. Talán kelleti ez a konferencia, hiszen deklarálni lehetett nagyhatalmi állásfoglalásokat, meg lehetett állapodni összehangolt akciókban. De ez a konferencia is, mint oly sok más, adós maradt azzal, hogy szembenézzen a terrorizmus gyökereivel, hogy pontosan meghatározza, mi is e jelenség lényege. Terrorista az, aki buszt robbant. Az is, aki játékpisztollyal repülőt térít el. De terrorista az is, aki hadgyakorlaton rakétákkal kíván nyomást gyakorolni. Vagy nem terror, amikor turistát rabol el egy közép-amereikai államban váltságdíjra éhes militáns csapat? Vagy nem ismerünk jó néhány államilag indikált terrorakciót a Közel-Keleten? Van-e különbség a szabadság nevében cselekvő és a bosszút hirdető terrorista között? Milyen gazdasági, politikai, etnikai, vallási, világnézeti okok motiválnak fundamentalistát, szabadságot hirdetőt, osztályharcost, kisebbségit arra, hogy ultima ratióként ezt a nemtelen megoldást válassza? Ki és kik állnak esetenként a felhasznált, megtévesztett, megvásárolt terroristák mögött? Nagyhatalmak? Kishatalmak? Hatalmat akarók? Multinacionális cégek? Illegális politikai csoportok? Neonácik? Maffiák? Lehetőséggel, pénzzel rendelkező személyek? Megannyi kérdés, mely mindegyike megfejtendő, különben a puzzle nem ál! össze. Egészen biztos, hogy összehangolt akciókkal fel lehet számolni a csoportokat. Talán jobb belátásra lehet kényszeríteni a terrorakciókat támogató kormányokat. Fel lehet számolni a terrorista szervezetek logisztikai bázisait. Le lehet lőni támadókat, be lehet vetni mindenféle a feketesipkás-ál- arcos kommandósokat. Erre lehet és kell is pénzt áldozni. És erre könnyebb áldozni, mint arra, hogy a béke felé vezető más megoldásokat is keressék. A terror megszülte az antiterrort. Az erőszakra erőszak lesz a válasz. A hatalmak védik magukat. A terroristák még dü- hödtebben támadják majd a hatalmakat. Egy új háború körvonalai bontakoznak ki. Egy hosszú és reménytelen küzdelemé, ahol újfent az ártatlanok közül kerül ki az áldozatok zöme. Mint ahogy ez eddig is történt. Az egész olyan ostoba dolog! Egy küzdelem éled fel, melynek mindig és mindenhol csak vesztesei lesznek. Sajnos, a terror kezdeményezői, segítői, érdekeltjei ezt sosem fogják belátni. Az antiterror pedig beéri győztes kis csatákkal. Miközben tudja, a háború nem nyerhető meg. Minden kornak megvoltak a maga emberpusztító járványai. A XX. század végén az Ebola-vírus, az AIDS, a Hepati- tis-B, az Öböl-szindróma és a terrorizmus jelentik a kórokozókat. Gyógyszere egyiknek sincs. A kezelések csak tünetiek. A tudományos konferenciák folytatódnak. Sok ezren a központi ünnepségen MTI Az 1848-as forradalom és szabadságharc 148. évfordulója alkalmából pénteken reggel az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság állami lobogóját. Az ünnepi eseményen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Horn Gyula miniszterelnök, valamint a kormány több tagja. Ott voltak a parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület tagjai is. A zászlófelvonást követően az ünnepség résztvevői átsétáltak a téren álló Kossuth-szobor- hoz, ahol koszorút helyezett el a köztársasági elnök, a házelnök és a miniszterelnök. * * * Sok ezer budapesti polgár gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Demszky Gábor főpolgármester, valamint a kormány több tagjának részvételével délelőtt 11 -kor kezdődött meg a központi március 15-ei megemlékezés. — A magyar emberek számára, éljenek bárhol e Földön, március 15. örökre a hősi elszá- nások, a tavasz, a bátor ifjúság napja volt és lesz — kezdte MTI Több tízezres, tömeg vett, részt a Független Kisgazda- párt csütörtöki kormánybú- csúztató nagygyűlésén a fővárosban. A demonstráció résztvevői a Március 15. téren gyülekeztek, majd onnan vonultak — a vesszen Horn, vesszen Pető jelszavakat skandálva — a Kossuth térre, ahol Torgyán József mondott másfél órás beszédet. A kisgazda pártelnök többek között kijelentette: álliberális MTI További korlátozó intézkedések bevezetésére már nem kell számítani, hiszen az államháztartási egyensúly megteremtésére tett intézkedések a vártnál jobban sikerültek — jelentette ki Soós Károly Attila, az ipari tárca államtitkára csütörtökön Egerben, a Heves Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara küldöttgyűlésének keretében tartott gazdasági fórumon. Hozzátette: az elért egyensúlyi állapot tartható, ezért lehetőség nyílik a későbbiekben adócsökkentésekre és az infláció mérséklésére is. Ez utóbbi elérését célozza a kamatlábak napirenden lévő mérséklése. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat előtt álló egyik legnehezebb feladat a belső piaci jogharmonizáció megteremtése. Ezen a területen 150 olyan, az ipart és a kereskedelmet érintő direktívát kell feldolgozniuk, amelyeket az Európai Unió illetékes szervei javasolünnepi beszédét Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A forradalom sikere azonban nem egy maroknyi csoport előzmény nélküli hőstette volt, hanem a megelőző évtizedek gazdasági. társadalmi, szellemi fejlődésének köszönhető — mondta. —■ A reformkor utazó, világra nyitott nemzedéke nem egyszerűen másolni, hanem a magyar valósághoz igazítva akarta újrateremteni mindazt, amit látott és megtanult. A márciusi ifjakban tehát nemcsak a lázadás, hanem az építés szándékát is tisztelnünk kell — hangsúlyozta a házelnök. — A forradalom és szabadundorító férgek, és dögkeselyűk lepték el hazánkat, amelyek tönkretették gazdaságunkat, széthordták a nemzet vagyonát és bérrabszolgává tették a magyarságot. Ezt az FKGP azonban nem tűri, és ha hatalomra jut, rendet tesz ebben az országban. A Kisgazdapárt gyors felemelkedést biztosítana, de ehhez szüksége van a nép töretlen támogatására. Torgyán bejelentette, hogy az FKGP győzelme napján amnesztiát hirdet, de azokat, akik ezt megszegik, halállal büntetik. tak. Soós Károly Attila elmondta azt is: ez évben az IKM -társfinanszírozóként — 1 milliárd forinttal támogatja a PHARE- programok megvalósulását. Ezenkívül számos célelőirányzattal, pénzalappal kívánja támogatni a versenyképesség növelését, főleg a technológia- és infrastruktúra-fejlesztés, valamint a tőkebeáramlás elősegítésével. A kamarákat érintő kérdésekről szólva többek között rámutatott: a közjogi funkciók átadása egy hosszabb folyamat. Példaként említette: Franciaországban az egyablakos rendszer bevezetése — amely azt jelenti, hogy a vállalkozóknak csupán egy helyen, a kamaránál kell regisztráltatniuk magukat — 4 évet vett igénybe és 101 jogszabály megváltoztatását igényelte. Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette: tapasztalatai szerint a magyar gazdaság megítélése lényegesen javult az utóbbi időben, a kormányzati ságharc eszmeisége Európa uralkodó szellemi és politikai áramlataiba illeszkedett. így nyílhatott meg Magyarország számára húsz évvel később, a kiegyezéssel a polgári fejlődés lehetősége, s ezen a talajon bontakozott ki a századforduló nagy szellemi forradalma, a második reformkor — mondta. — Akkor vagyunk tehát méltók 1848 örökségéhez, ha az ország és vele minden egyes polgár sorsát össze tudjuk kapcsolni a világ fejlődésével; sjiem-; zeti érdekeinket képesek vagyunk harmonizálni azokkal a folyamatokkal, amelyek más Őseink forognának sírjukba, ha tudnák, hogy megengedjük a liberálbolsevikok- nak az ország elveszelytését. Pusztuljanak ők, és ne a nemzet — fejezte be beszédét az elnök. A nagygyűlés után Torgyán József buzdítására a tömeg hosszasan skandálta korábbi jelszavát. A kisgazdák megkezdték a kormány lemondását és az új ország- gyűlési választások kiírását követelő aláírások gyűjtését. intézkedéseknek köszönhetően. Rámutatott: részarányosán egyedül a magyar gazdaság teljesítette azt, a legfejlettebb országok és a volt szocialista országok által közösen megfogalmazott előirányzatot, miszerint az ezredfordulóra 200 milliárd dollár működötökének kell be- áramlania a térségbe. Hazánkba mintegy 13 milliárd dollár érkezett az elmúlt években, míg az egész térségbe csupán 26 milliárd. Tolnay Lajos ugyanakkor kiemelte: a restrikciós politika kissé túllőtt a célon, a fogyasztás további szűkítését már nem viseli el a gazdaság. A külföldi vállalkozók szeretnék elérni befektetéseik megtérülését, nem beszélve a magyarokról, akiknek 70 százaléka belföldre termel. Végül hangot adott azon reményének, hogy a közjogi funkciók átadása nem fog olyan sokáig tartani, mint Franciaországban, hiszen közjogi kamara közjogi feladatok nélkül nem létezik — mondta. nemzetek sorsát is meghatározzák. 1848-49-ben ehhez fegyvert kellett ragadni, vért és életeket kellett érte áldozni — figyelmeztetett Gál Zoltán, hozzáfűzve: a ma szükséges változások is érdekeket sértenek, s nem járnak mindenki számára azonnali haszonnal. — Biztosak lehetünk azonban abban, hogy mostani erőfeszítéseink sem lesznek hiábavalók. Azt is tudnunk kell, hogy nem múltbeli tetteinkért, hanem jelenlegi és jövőbeni teljesítményünkért lehetünk tagja a fejlett európai nemzetek közösségének, s jutunk el ezzel oda, ahová a márciusi ifjak nemzedéke is törekedett — fejezte be március 15-ei megemlékezését az Országgyűlés elnöke. Az ünnepi beszédnek keretet adó irodalmi, zenei műsorban — amelyet Jancsó Miklós rendezett — korabeli versek, dalok, dokumentumrészletek hangzottak el. Amikor az Országgyűlés elnöke elkezdte beszédét, a közönség hátsó soraiban egy táblát emeltek a magasba, a kormányt szidalmazó felirattal. A tábla néhány másodpercig volt látható. Az MTI az ünnepség rendjét biztosító rendőrök parancsnokától úgy értesült, hogy semmilyen intézkedésre nem volt szükség. Gyógyszerárak MTI Az egészségbiztosító főgyógyszerésze nem érti. miért akarja felülvizsgáltatni a gyógyszerek árát a Pénzügyminisztérium. Matejka Zsuzsanna az MTI-nek csütörtökön úgy nyilatkozott: a tb- támogatás elnyeréséért folytatott áralku során azt tapasztalták, hogy a hazai gyógyszerárak még mindig jócskán elmaradnak a nemzetközi árszínvonaltól. A gyógyszerárak felülvizsgálatának tervét Akar László említette meg szerdán egy sajtótájékoztatón. A PM államtitkára az antiinflációs politika egyik lépéseként beszélt erről. Mint mondta: felméréseik szerint a medicinák áremelkedése igen nagy volt. A pénzügy- miniszter pedig — bár nem nevesítette a gyógyszerpiacot-— úgy nyilatkozott: fontosnak tartja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal áttekintse azokat a területeket, amelyeken, a monopolhelyzetből adódóan, különleges lehetőségek vannak a drágításra. Kökény Mihály népjóléti államtitkár az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta ugyan, hogy a gondolat a PM-től származik, de egyetértett a szándékkal. Szerinte egy kormánynak figyelnie kell, hogy olyan nem jelentéktelen államháztartási kiadások mögött, mint amilyen például a gyógyszertámogatás, milyen áralakító tényezők húzódnak meg. Ennél a keretnél ráadásul állandóan dinamikus a növekedés, így különösen indokolt megvizsgálni, nem jutnak-e tisztességtelen nyereséghez a gyártók. Az államtitkár megígérte Nem lesz több megszorítás
