Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-14 / 63. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. március 14., csütörtök 3 Matekverseny V ásárosnaményban Sikli Tímea (Új Kelet) Több éves hagyománynak téve eleget, Vásárosna- ményban ez évben is megren­dezték március elején a Zrí­nyi Ilona Országos Matema­tikaverseny megyei forduló­ját, melynek ünnepélyes eredményhirdetését tegnap délután tartották meg. A ve­télkedő eredményéről Bíró Éva, a verseny megyei szer­vezője tájékoztatta lapunkat. — Országos szinten 128 iskola 2282 diákja mérte össze tudását matematikából. A feladatsorok értékelése után megszülettek az eredmé­nyek és a helyezések. Az ün­nepélyes ceremóniára évfo­lyamonként az első öt gyere­ket hívtuk meg, a többieknek pedig postán könyvjutalom­mal és oklevéllel köszöntük meg a munkát. A hivatalos kiírás szerint az országos döntőre 11 gyerek utazhatna tovább, de a szabolcsiak kiemelkedő szereplésének köszönhetően tőlünk 23 diák kapott lehetőséget az újabb bizonyításra. A házi ünnep­ségen nemcsak a legjobb ta­nulókat, hanem a legügye­sebb csapatokat is jutalmaz­tuk. Ezek eredménye az egy iskolából jött, három legjobb eredményt produkáló diák pontszámából tevődött össze. Gazdára talált az iskolakupa is, melyet immár harmadik alkalommal nyert el a kis- várdai Váry Emil Általános Iskola. Külön érdekessége volt a versenynek, hogy a hagyo­mányoktól eltérően második osztályosok számára is meg­hirdettük a vetélkedőt, külön feladatsort állítva össze a kis­diákoknak. Hidrometeorológia Lesz-e tavaszi áradás? Új Kelet-információ Az év második hónapja vi­szonylag hideg volt megyénk­ben is, az átlaghőmérséklet -3,2 Celsius-fok volt, ami 2,3 fok­kal maradt el a sokéves februá­ri átlagtól. A hónap folyamán a legalacsonyabb hőmérsékle­tet, -15,5 C°-ot 2-án reggel, a legmagasabbat pedig, +14,4 C°-ot 19-én mérték. A havi át­lagcsapadék — legnagyobb ré­sze hó formájában hullott — a sokéves átlaggal megyegyezett, 34 mm volt. A legtöbb csapa­dék, 40 mm a Keletnyír terüle­tén, a legkevesebb, 24 mm a felső-szabolcsi öblözetben volt. Folyóink vízgyűjtő területén az alacsony hőmérséklet és a ha­vazás miatt nem volt jelentős vízállás-növekedés. A havi kö­zepes mederteltségek a sokéves átlag alatt maradtak. A Szamo­son Nábrád felett 1,5—2 méter vastagságú jégtorlódás alakult ki néhány napig. A folyók — elsősorban a külfüldi hegyvidé­keken — vízgyűjtő területein jelentős hómennyiség halmo­zódott fel. Az elkövetkező ta­vaszi időszak vízjárása még bi­zonytalan. Egyelőre nem tud­ható, hogy lesznek-e jelen­tősebb árhullámok, ugyanis ez a pontosan előre nem jelezhető hőmérsékleti és csapadékviszo­nyok függvénye. A januári ki­sebb emelkedés után február­ban — utánpótlás hiányában — ismét süllyedtek a talajvízszin­tek. A hónap végén területi át­lagban 33 százalékos az elmara­dás a sokévi átlaghoz képest. Február végén a 26 millió köb­méteres víztározó-kapacitás 49 százalékos kihasználtságé volt. Átalakulóban a magyar szakképzés A szakmák ötödé nem változik (Folytatás az 1. oldalról) Az 1990-től beindult folya­mat révén jelentősen csökkent az üzemi-vállalati képzés ará­nya, ezzel szemben az iskolai oktatás szerepe felerősödött. Oktatásra-képzésre 800 milli­árd forintot költünk, sajnos sok fiatalt eleve az „utcára” képe­zünk elhelyezkedési lehető­ségek hiányában. A gazdaság­nak nem érdeke a képzés fej­lesztése addig, amíg a munka­erő elegendő. Nálunk jelenleg munkaerő-túlkínálat van, amely viszont nem a minőségi munkaerő-túlkínálatot jelenti. Az adatok szerint egyébként a fizikai dolgozók több mint fele szakképzetlen. Az elmúlt évi statisztika sze­rint a korábbi 400 ezerről 376 ezerre csökkent az intézménye­sített szakképzésben részt ve­vők száma, és 100 ezren jutot­tak az iskolarendszeren kívüli magasabb képesítéshez, vagyis öt emberből négy iskolában, egy pedig egyéb helyen tanul. Általános jellemzőként el­mondható, hogy kihasználatla­nok az oktatási intézmények az időalapú tényezőt vizsgálva: délután már nincs élet az isko­lákban, a nyár pedig az orszá­gos vakáció jegyében zajlik. Tőlünk módosabb országok­ban több figyelmet fordítanak arra, hogy az oktatási intézmé­nyekbe telepített technológia nagyobb kihasználtságú le­gyen. Ugyancsak jellemzőként említette az előadó, hogy Ma­gyarországon a különböző tan­folyamok a maguk 3—5 hóna­pos időtartamával csaknem annyiba kerülnek, mint az isko­lai oktatás alatt megszerezhető tudás. A szakmák nagyon is be­látható idejű, tízéves előrete­kintésekor elgondolkodtató az, hogy a ma ismereteknek csak mindössze húsz százaléka ma­rad változatlanul, vagyis a szakmák csupán egyötöde! Különösen az elektronika, a számítástechnika, a bioener­getika néz még nagyobb lépté­kű fejlődés elé, amely új szak­mák kialakulásával jár. E fej­lődés, természetesen, nem hagyja érintetlenül a mai ak­tív korú, mintegy 3,8 millió dolgozó nagyobb hányadát sem: menthetetlenül újból isko­lapadokba fogunk kerülni egy újabb szakma vagy a nagyobb tudás érdekében — „fenyeget­te meg” a résztvevőket dr. Be­nedek András helyettes állam­titkár. Pál Gyula posztumusz grafikai albuma A művek megmentéséért Palotai István tudósítása Tizenöt éve, 1981. április 1-jén költözött el az élők so­rából Pál Gyula, megyénk PÁL GYULA grafikák Fotó: Csóró egyik legnagyobb festőmű­vésze. Halálához közel — már fekvőbetegként — otthon és a kórházi ágyon filctollal csodá­latos grafikákat készített. Saj­nos, a filctoll az idők folyamán, a fény hatására fokozatosan megfakul, majd lassan eltűnik, ezért félő volt, hogy ezek a gyö­nyörű alkotások veszendőbe mennek. A művek megmenté­se érdekében a Bretter György Tudományos, Kulturális és Művészeti Egyesület elhatároz­ta, hogy grafikai albumként ki­adja Pál Gyula ezen rajzait. A nemes vállalkozáshoz a megye és Nyíregyháza város is hozzá­járult pályázati pénzekkel, de ugyanez mondható el a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszékéről és a Jósa András Múzeumról is. A szitanyomással készült album összesen száz példány­ban készült, és tizenegy grafikát tartalmaz. A grafi­kákat a művész özvegye egyenként szignálta. A tíz önálló lapból álló album A/23-as méretben készült, tehát egy-egy album ennyi bekeretezésre kész művé­szeti alkotást jelent mind­azoknak, akik befizetnek a Bretter Egyesület számlájára ötezer forintnyi támogatási összeget. Az albumot Papp D. Ti­bor művészeti író látta el kí­sérőszöveggel. A kötetet ünnepélyes körülmények kö­zött március 13-án mutatták be a közönségnek a nyíregy­házi Jósa András Múzeum­ban. MSZP-frakciémegbeszélés Iskolai gálaműsor Komoly, átgondolt vizsgálatok Száraz Attila (Új Kelet) A Magyar Szocialista Párt nyíregyházi frakciója a héten megbeszélést tartott a megye- székhely 1996-os költségvetés­tervezetéről. Az elhangzottakat Tulcacs István frakcióvezető így foglalta össze: — A költségvetés igen rövid idő alatt készült el ebben a for­mában. Őszintén megvallva, mi egy olyan költségvetési terve­zetre készültünk, amely érvé­nyesíti az előző önkormányza­ti ülésen eldöntött alapelveket és radikális döntéseket tartal­maz, főleg az intézményi szfé­rában, de más területeken is. Úgy látjuk, hogy a jelenlegi ter­vezet egyszerre radikális és egyszerre „puha”. Tartalmaz nagyon kemény elvonásokat — ilyen a napközis ellátás meg­szüntetése a felső tagozatokban vagy a pedagógusok túlóráinak csökkentése —, ugyanakkor kikerült belőle néhány „ké­nyes” döntés. Nem érinti a kül­területi iskolák helyzetét és nem ad végleges választ arra, hogy sikerül-e az állami norma­tívák arányát feljebb tornászni a tényleges önkormányzati tá­mogatáson belül, melyet az is­kolák kapnak. Úgy ítéljük meg, hogy az egyetlen komoly intéz­mény, melynek megszüntetését javasolja, az 5-ös iskola, de nem hoz szóba más lehetősé­geket. — Mivel a dolgozók gimná­ziuma nem szűnik meg, csak máshol folytatja működését, a külterületi iskolákról most nem szól a tervezet, így a megtaka­rítás egyedüli szenvedője az 5- ös iskola... — Igen, a nagy elszánásból, nekibuzdulásból ez az egy in­tézmény maradt, ami elég mél­tánytalan. Mi úgy gondoljuk, részben azért, mert az idő rövid volt a tervezet tényleges átgondolásá­hoz, részben azért, mert ezek a döntések nem fogják megol­dani önmagukban a város mű­ködési gondjait. Az elkövet­kezendő hónapokban komoly és átgondolt vizsgálatokat kell folytatni az önkormányzati gazdálkodás területein, majd egy költségvetés-módosításban az ennek nyomán fellelhető megtakarításokat érvényesíteni kell. — Amiről most beszélünk, annak az a legnagyobb szép­séghibája, hogy 1996-ra nem jelentkezik semmiféle megtaka­rítás. Hogyan védik ki a költ­ségvetési hiányt? — A kiadási és bevételi ol­dal jelenleg, természetesen, egyensúlyban van. Megtaka­rítások már ez évben is jelent­keznek, de ezek nem oldják fel azt az alapvető gondot, hogy ekkora intézményrendszert a további években ilyen kevés pénzből nem lehet üzemeltet­ni. Új Kelet-információ Tízéves hagyományt folytatott tegnap este a nyíregyházi 5-ös Számú Általános Iskola. Az intézményben március 15. előtt az átlagosnál jobban pezseg az élet, hiszen nyílt napokon, bemuta­tókon adnak számot munkájukról a tanárok és a diákok. A ren­dezvénysorozat záró eseménye a kulturális gálaműsor volt, amely­re az előzetes válogatás után jutottak el a diákok. Az iskola diák­jai — egyebek között — néptáncot, jazzbalettet, zongoradarabo­kat, verseket, prózai műveket adtak elő. Az érdeklődők láthattak még német nyelvi játékot, angol nyelven zenés darabot és gyer­mek „tátikát” is. Széles Árpád 7. osztályos tanuló gitárelőadása Testületi ülések Új Kelet-információ ÚJFEHÉRTÓ Újfehértó város önkor­mányzata képviselő-testületi ülést tartott március 12-én, melyen harmincmillió forin­tos hiánnyal elfogadták az 1996. évi költségvetést. Elő­reláthatólag 479 millió fo­rintos bevélre és 509 millió forintos kiadásra számítanak — tájékoztatta lapunkat Forró Zoltán alpolgármes­ter. A város képtelen csök­kenteni a költségeit, ugyan­is a további megszorítások működésképtelenséghez ve­zetnék az önkormányzatot. Pályázni kívánnak majd az önhibáján kívül működés- képtelenné vált önkormány­zatok címére, illetve támo­gatására. Az ülésen a polgár- mester és az alpolgármester beszámolt múlt évi tevé­kenységéről. Ezt követően döntöttek a szemétszállítás­ra beérkezett pályázatok el­bírálásáról, eszerint a helyi vállalkozót, a Mestemé és Társa Bt.-t bízták meg a vá­ros közigazgatási területén keletkezett kommunális hul­ladékok eltávolításával. A képviselő-testület pá­lyázatot írt ki jegyzői állás betöltésére. Döntöttek arról is, hogy pályázatot adnak be regionális hulladéklerakó építésére, melyet Téglás és Érpatak önkormányzatával közösen hoznának létre. Három kérelem érkezett a városi benzinkút mögött lévő önkormányzati telkek megvásárlására, a testület úgy döntött, eladják ezeket a területeket, négyzetméte­renként háromszáz forintért. TISZ A Y AS VÁRI Kedd délután Tiszavas- vári képviselői elfogadták a város ez évi költségvetését. A település feladatai ellátá­sára ebben az évben közel 785 millió forintot fordíthat kiadásokra, és mindössze 20 millió forint hitel felvételé­re lesz szükség működésre és fejlesztésre. A legtöbbet, 535 millió forintot az önkor­mányzat intézményei „visz­nek” a kasszából. A város­atyák rendeletmódosítása értelmében a képviselők tiszteletdíjának arányszorzó­ja 1,21 százalékkal csökken, abszolút értékben azonban növekszik. (A képviselői tiszteletdíj a polgármesteri fizetés bizonyos százaléka— a szerk.) Zárt ülésen döntöt­tek, hogy kik kapják a Vas­vári Pál Ifjúsági Díjat. Az arra érdemes két fiatal az el­ismerést a március 15-ei ün­nepségen Sulyok József pol­gármestertől veheti át. Elvi állásfoglalásában felhatal­mazta a képviselő-testület a polgármestert és a jegyzőt, tegyék meg a szükséges lé­péseket annak érdekében, hogy Vasváriban bíróság működjön. Ez nemcsak vá­rosi, hanem vonzáskörzeti érdek is. így ugyanis köz­jegyzője is lenne Tisza- vasvárinak, hiánya miatt az ilyen jellegű problémákkal a megyeszékhelyre kell utaz­ni az érintetteknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom