Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-11 / 60. szám
Pénzvilág UJ KELET 1996. március 11., hétfő 7 Az én portfolióm A héten Kéninger Zoltánt, a Reál Profit Pénzügyi, Könyvelő és Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük: mibe fektetné pénzét? 30 százalék Richter Gedeon- részvény 30 százalék OTP-részvény 20 százalék Skála-Coop T- részvény 20 százalék Fotex-részvény A tőzsdei hossz lendülete néhány alkalommal megtört ugyan az elmúlt hetekben, de továbbra is húzópapírnak számít a két gyógyszergyári részvény. Az Egis szinte folyamatosan az 5000 forintos ár közelében van, míg a Richter részvényei valamivel nagyobb árfolyam-ingadozást produkáltak. A Richter néhány alkalommal már utolérte az Egist, de az utóbbi napokban kicsit jobban visszaesett. A társaság eredményei, a befektetők érdeklődése, a hatalmas forgalom miatt további áremelkedésben bízom. . Az OTP részvényét is megsuhintotta a bessz-hangulat. Az árfolyam 1300 forint közelébe esett vissza, ami alacsonynak tűnik. A bankpapírok kockázatosak ugyan, de az OTP iránt továbbra is nagy az érdeklődés külföldön, így jó befektetésnek tartom a részvény vásárlását ilyen áron. A Skála iránt az utóbbi napokban igen élénk volt az érdeklődés. A papírból — emelkedő árfolyamon — több ezer darab cserélt gazdát, és a vevő még mindig vásárolna. Az 1800 forint körüli árfolyam igen szerény, néhány száz forintos haszon reményében biztos befektetésnek számít a papír. A Fotex részvénye is a kockázatos papírok közé számít. Az utóbbi napokban itt is megélénkült a piac, dé korántsem olyan mértékben, mint az indokolt lenne. Az árfolyam ugyan 133 forintig emelkedett, de a cég eredményeit figyelembe véve a részvény igen alulérté- kélt. . . ' —I Módosult kibocsátási terv Az eredeti elképzelések szerint április 1-jétől kezdődött volna az Émász és az Édász papírok kárpótlási jegyért történő kibocsátása, ám az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elhalasztotta a részvénycserét. A kárpótlási jegyek részvényekre történő cserélése így az előzetes tervekkel ellentétben áthúzódik az év második felére is. Egy kibocsátás teljes lebonyolítása legalább egy hónapot vesz igénybe, így a még hátralévő 5 áramszolgáltató részvényjegyzésére minimum 5 hónapra van szükség, ugyanis a továbbiakban sem kívánnak egyszerre két kibocsátást indítani. Mint azt az ÁPV Rt. illetékese elmondta: a kárpótlásijegy-tulajdonosokat nem akarják döntési helyzetbe hozni azzal, hogy egy időben kétfajta részvényt is kínálnak. A jegyzőknek azért is könnyebb a helyzete, mert az előző jegyzésből megmaradt kárpótlási jegyek mennyiségének biztos tudatában indulhatnak a következő részvényekért. Az ÁPV Rt. célja, hogy a kárpótoltak továbbra is folyamatos vagyonkínálatra számíthatnak. Erre azért is szükség lesz, mert áprilistól újabb 20 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy kerül piacra. A Borsodchemért érdemes volt sorba állni! Azok a befektetők, akik sorba álltak a Borsodchem részvényekért, egyre nagyobb haszon reményében várhatják a részvényeket. Míg az első allokációs hírek személyenként 40—42 darab részvényről szóltak, addig a valóságban egy- egy befektető 55—56 darab részvényt kaphat majd a kazincbarcikai társaság papírjaiból. A részvényekhez ugyan csak április 15-ét követően juthatnak a befektetők — ekkor lesz ugyanis a társaság közgyűlése, ahol várhatóan jóváhagyják az alaptőke-emelést —, de a vételi árfolyamok máris igen biztatók. Az 1800 forintos árfolyamon kibocsátott papírokért 2150—2200 forintot kínálnak a piacon az értékpapírkereskedők. Megbüntették a késlekedő kibocsátókat Az Értéktőzsde megbüntette azokat a kibocsátókat, akik késlekedtek leadni az 1995-ös gazdasági gyorsjelentésüket. A határidőt be nem tartó társaságokat 100—200 ezer forintos bírsággal sújtották. Újabb vegyipari cég privatizációja várható A Borsodchem rendkívül sikeres privatizációja után úgy tűnik a Tiszai Vegyi Kombinát részvényeinek értékesítése lehet a következő. A TVK tevékenysége szorosan kapcsolódik a Borsodchem és a MÓL tevékenységéhez. A 24 milliárd forint alaptőkéjű TVK részvényei jelenleg az ÁPV Rt. tulajdonában vannak. A TVK a MÓL által importált olajból állít elő olajszármazékokat. Ezen termékek terén Magyarországon gyakorlatilag monopolhelyzete van. A TVK által előállított etilén a Borsodchem által gyártott PVC alapanyaga. A TVK — a többi vegyipari társasághoz hasonlóan — kitűnő eredménnyel zárta az elmúlt évet. Az adózott eredménye meghaladta a 12 milliárd forintot. A tervezett 13,6 százalékos osztalék kifizetése után az egy részvényre jutó saját vagyon meghaladja a 16 000 forintot, ami magasabb, mint a Borsodchemé volt a tőkeemelés előtt. Biztos hírek még nem láttak napvilágot a társaság privatizációjával kapcsolatban, de szinte biztos, hogy egy nyilvános kibocsátás esetén óriási érdeklődés várható mind külföldön, mind pedig a belföldi befektetők körében. Reménykednek a Chinoin kisrészvényesei A Sanofi a múlt év decemberében 76 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a Chinoin Rt.-ben. A gazdasági társaságokról szóló törvényben pedig az szerepel, hogy amennyiben egy részvénytársaság egy másik rt.-ben a részvények vagy az alaptőke több, mint háromnegyedét megszerzi, a kisebbségi részvényesek bármikor kérhetik, hogy a tulajdonukban lévő részvényeket a társaság felvásárolja, illetve becserélje az irányító társaság, részvényeire. A harmadik lehetőség az, hogy előre meghatározott osztalék kifizetését garantálja a társaság. Nyilvános társaság esetén ilyen lépésre még nem volt példa, és a Sanofi esetében gondot okoz az is, hogy az előírások vonatkoznak-e a külföldi többségi tulajdonosokra is. A Sanofi az ÁPV Rt.-nek legutóbb több mint 500 százalékos árfolyamot fizetett, így a kisrészvényesek leginkább a részvények visszavásárlásában bíznak. A jelenlegi 350 százalékos vételi ajánlatok mellett ez az ár mintegy 50 százalékos hasznot hozna a csalódott befektetőknek. A részvény árfolyama az utóbbi másfél évben ugyanis közel 200 százalékot esett. Ha a társaság a garantált osztalék kifizetését választja, akkor az a fura helyzet állhat elő, hogy néhány százalékos osztalékkal meg kell elégedniük a befektetőknek, ugyanis a törvény nem szól az osztalék minimális értékéről. A társaság adózott eredményéből — ami előzetes becslések szerint meghaladja az 5 milliárd forintot — bőven jutna az osztalékra, de a Sanofi már korábban sem lelkesedett a magas osztalék kifizetéséért. A társasághoz eddig már több részvényfelajánlás érkezett, de ezeknek sorsáról csak a május végén esedékes közgyűlés után lehet biztosat tudni. Újabb kárpótlásijegy-hasznosító társaság alakult Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet engedélye alapján március 18. és április 12. között jegyezhetnek majd a befektetők a La Manche kárpótlásijegy-hasznosító társaság részvényeiből. Idén már Aquincum és Latifundium néven alakult két jegyhasznosító. Az alapítási kedvet minden valószínűség szerint az indokolja, hogy a legutóbbi részvény- jegyzések alkalmával az állam a jegyhasznosítókat is előnyben részesíti a részvénycseréknél. A jegyhasznosítók részvényesei — főleg az adókedvezmények megszüntetése óta — főként eredeti kárpótoltak. A kárapótlási jegyes részvényjegyzéseknél jóval kevesebb munka hárul a jegyzési helyekre, ha a jegyhasznosítók igénylik a részvényeket, mintha minden egyes magánszemély külön-külön jelentkezne a jegyzési helyeken. Ha az állam továbbra is előnyben részesíti a kibocsátások során a jegyhasznosítókat, várható, hogy még több ilyen társaság kezdi meg működését. Ismét esik a tőzsdeindex! A befektetők lassan hozzászoknak, hogy a Budapesti Értéktőzsdén a hét elején hosszhangulat uralkodik, a részvények árfolyama és a tőzsdeindex rekordot dönt, majd a hét végére szinte menetrendszerűen megérkezik a bessz-hangulat. A tőzsdeindex ugyan még mindig a két évvel ezelőtti csúcs fölött van, de a részvények árfolyama — és főleg a húzópapíroké — erősen esett. A MÓL egyetlen nap alatt 100 forinttal lett olcsóbb, de még így is 1750 forinton zárta a hetet. A gyógyszergyári részvények közül a Richter árfolyama esett jobban vissza. A nemrég még 5000 forint fölötti áron mozgó papír 4800 forinton zárta a hetet. Az Egis hatalmas forgalom mellett stabilan tartotta 520 forint fölötti árfolyamát. Az OTP részvényei is megsínylették a hét végi bessz-hangulatot: a szebb napokat is megért papír árfolyama 1300 forint közelébe süllyedt. Az Inter-Európa Bank részvényei mit sem törődtek azzal, hogy elmaradt a névérték felülbélyegzését és soron kívüli osztalék kifizetését kérő rendkívüli közgyűlés, valamint azzal, hogy feloldották ugyan a külföldiek tulajdonszerzésének tilalmát, — meghagyva viszont azt a korlátot, hogy egy befektető maximálisan 10 százalékos részesedést szerezhet a bankban. Az árfolyam a hét közepén 18 500 forintig emelkedett, majd pénteken néhány forinttal 18 000 forint alatt zárt. A Danubius árfolyama a hét elején még 1800 forint körül mozgott, majd hét végén már 1600 forintig esett vissza a szállodaipari társaság részvénye. A másik szállodacég, az Eravis piacán alig volt forgalom, mindössze néhány darab részvény cserélt gazdát 4500 forintos árfolyamon. A Domus piacán ismét 500 forint alatti áron kötöttek üzletet a részvényekre. A műanyagipari cégek közül a Pannonplast 3500 forint fölött— történelmi csúcs közelében — tartja árát, míg a Graboplast árfolyama is elérte a 3000 forintot. A Soproni Sörgyár részvényeinek árfolyama stabilan 2200 forint közelében volt. Nem sok változás történt a Prímagáz árfolyamában sem: továbbra is 5100— 5200 forint közötti áron van vevő a papírra. A Pick iránt csökkent a kereslet, az árfolyam 7000 forint alatt volt. A Zalakerámia részvényeit igen nagy érdeklődés kíséri: az árfolyam 5200 forintig emelkedett az elmúlt héten. A kárpótlási jegy árfolyama stabilan 30 százalék körüli árra állt be. A jegy piacának jót tettek a kárpótlási jegy-részvénycsere akciókról szóló hírek. Ha az elkövetkező hónapokban folyamatos lesz a kínálat a kárpótlási jegyekkel szemben, akkor várhatóan tovább emelkedhet a jegy árfolyama. j VtMK OoftAüYoK VÍ&/V0 TlleTIK At TlíEDÉT S KHÄICEWT AftoTA ATHLToS Ho&r EiER eV MVU« TÖBB MIWT W?LA IL\ÍU SUSvRb USIÍU Al /«x>r£H£R. J * Allampapírpiaci hírek A diszkont kincstárjegyek iránt ismét megnőtt a befektetők érdeklődése. A benyújtott ajánlatok a rövid távú állampapírok piacán két-háromszoros túlkeresletet mutattak. Az átlaghozamok valamelyest csökkentek, de alig néhány tized százalékot. A hosszabb futamidejű papírok piacán már nagyobb volt az érdeklődés: a 6 hónapos lejáratú 33 milliárdnyi papírra érkezett ajánlat és az átlaghozam 0,31 százalékkal kevesebb lett, mint az előző aukción. Az egyéves lejáratú kincstárjegyek aukcióján már több mint fél százalékkal csökkentek a kamatok. Az értékesítésre felajánlott 12 milliárdnyi jegyre 53 milliárd forint ajánlat érkezett. Az átlaghozam 25,98 százalék lett. A 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciók adatai Aukció dátuma Kibocsátás összege Elfogadott ajánlatok Átlaghozam Millió forint összege Millió forint százalék 96.01.03. 8000 8000 30,43 96. 01. 10 6000 6000 29,93 96. 01. 17. 6000 6000 27,93 96. 01. 24. 6000 6000 25,93 96. 01. 31. 6000 6000 25,08 96. 92. 07. 6000 6000 24,97 96. 02. 14. 6000 6000 24,84 96. 02. 21. 6000 5011 24,93 96. 02. 28. 6000 6000 25,21 96. 03. 06. 6000 6000 25,19 Az 1 hónapos diszkont kincstárjegy aukciók adatai Aukció dátuma Kibocsátás összege Elfogadott ajánlatok Átlaghozam Millió forint összege Millió forint százalék 96.01.09. 1000 1000 29,13 96. 01. 16. 1000 1000 27,13 96. 01. 23. 1000 1000 25,86 96. 01. 30. 1000 1000 25,12 96. 02. 06. 1000 1000 25,05 96. 02. 13. 1000 1000 25,03 96. 02. 20. 1000 1000 25,15 96. 02. 27. 1000 1000 25,51 96. 03. 05. 1000 1000 25,35 HOfJroGtfui ELEJIMÍC
