Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-11 / 60. szám
Falujáró UJ KELET 1996. március 11., hétfő 5 Időszerű fejlesztések Jön a Telefonra vár a falu. Korábban már bekötöttek 18 vonalat, de csak a főutcán. Ezen felül közel 60 telefonigényt nyújtottak be a Matávhoz, és ígéretet kapvonal nem az új angyalosi előfizetők egy Csengerben fel állított mikrohullámú átjátszón keresztül kapcsolód nának be a crossbar rend szerbe. tak arra, hogy ezeket vagy ez év második felében, vagy jövő év elején kielégítik. Az önkormányzat azonban szeretné a lehető legrövidebb idő alatt lebonyolítani a fejlesztést, ezért megvizsgálják egy mikrohullámú rendszer telepítésének lehetőségét is. Ezzel a megoldással időt nyernének, mert nem kellene kábelt lefektetni, haA faluban megközelítőleg három kilométernyi közút- nak nincs szilárd burkolata, és időszerű volna a hatvanas években épített és mára tönkrement járdák cseréje is. Az önkormányzat pályázatokkal próbál erre pénzt szerezni, tavaly nem jártak sikerrel, de a siker reményében idén újra benyújtják kérelmüket. Szamosangyalos Munka nélkül A munkanélküliség a falu nagy gondja, mert párját ritkítóan magas az állandó jövedelem nélkül maradtak száma. Porcsalma, Pátyod, Szamostatárfalva és Szamosangyalos közös tsz-e elvileg még működik, de Angyalosról csak ketten dolgoznak az irodán, és rajtuk kívül mindössze két—három ember jár még át dolgozni a szövetkezetbe. A faluban 50 jövedelempótló támogatásra és 15—20 munkanélküli segélyre jogosult ember él. Ez óvatos becslés szerint is 60 százalékos munkanélküliséget jelent! Nagy teher az önkormányzatnak, mert jövedelempótló támogatásra éves szinten két és fél millió forintot fizetnek ki. Szeretnének munkahelyteremtő beruházásokat behozni a faluba, de eddigi törekvéseiket nem koronázta siker. Legújabb tervük egy gombatermesz- tő vállalkozás indítása a régi tsz-tárolóban. Az iskolaépületben két terem van, az egyikben tanítanak, a másikban az óvoda kapott helyet. A faluban csak első és második osztályosok maradtak, a többiek Csenger- be járnak iskolába. A bejárást eddig a Volán-járatokkal oldották meg, de a közeljövőben munkába áll egy iskolabusz, ami az angyalosiakon kívül a szamosbecsi és sza- mostatárfalvai gyerekek iskolába járását is megoldja. Az önállósodást követő idők egyik eredménye, hogy minden angyalosi óvodás és a Csengerben, illetve helyben tanuló iskolás térítésmentesen kapja a tízórait. A hasznot elviszi a takarmány Nehéz élet A szamosangyalosi Adorján József a tsz-nél dolgozott 25 évig gépszerelőként, azután leesett a teherautóról, bordája, lapockája tört, és munkaképesség-csökkenéssel rokkantnyugdíjazták. Most 8400 forintos nyugdíjból kellene megélnie, de ez nehezen megy. A sors nem bánt jól az Adóiján családdal. Az egyik fiuk 17 évesen a Szamosba fuladt, édesanyja máig nem heverte ki ezt a csapást. A másik fiú és a lányuk már saját családot alapított. Adorjánék szarvasmarhatartásból próbálnak megélni, de ebben sem lehet bízni, a mostani tejáremelés hasznát is elviszi a drága takarmány. Szerencsére legalább a növendékeket megvásárolják, az viszont rossz, hogy még nem zárult le a földrendezés. Szeretné, ha munkahelyek lennének a faluban és más szempontból is fejlődne Szamosangyalos, ha az új testület és polgármester beváltanák a hozzájuk fűzött reményeket. Adorján József Posta a tanácsházában A hajdani tűzoltószertár helyén készült el a szamosangyalosi polgár- mesteri hivatal épülete, a mellette álló tanácsháza pedig más feladatokat kapott: a posta bérli, két helyiségben itt működik a helyi postahivatal, a másik részében pedig öregeknek napközi otthont hozott létre az önkormányzat. Aki nélkülözi a jó társaságot, a meleget vagy a szórakozási lehetőségeket, itt megtalálhatja mindegyiket. Az otthon mintegy 25 fő részére tud nappali ellátást nyújtani. Nagyon jól be van rendezve, a pihenőszobában ágyak vannak, lehet tévét nézni, de ha nincs jó műsor, akkor áthozzák a szomszédos hivatalból a videót. Az ebédet itt is elfogyaszthatják, de ha valaki nem tud vagy nem akar eljönni, akkor a gondozónők kiviszik a lakására, és szükség esetén be is vásárolnak az öregeknek. Saját konyhája nincs a falunak, Pátyod- ról hordják az ebédet az otthonnak és az óvodának. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor Az angyalok Szamos-parti faluja Egyedül könnyebb Fagymarta, döcögős út vezet a Csenger szomszédságában lévő kis falu, Szamosangyalos felé. Az utcán alig láttunk embert, a hideg tél csendje ölelte a házakat, amikor ott jártunk. Az 580 lelkes Szamos-parti település nagyobb részét látta is az utazó, ha végigment ezen az úton. Az olvadni kezdett, majd újradermedt sáros hó csúfsága sem tudja elrejteni a kastély és az angyalok falvára vigyázó templom szépségét. A község az elmúlt évtizedek lemaradásának terhét cipeli magával, és még csak egy éve, hogy önállóvá válva esélyt kapott a felemelkedésre. Korábban Csenger, Komlód- tótfalu, Szamostatárfalva és Szamosangyalos társult települések voltak Csenger székhellyel. Volt saját polgármestere és képviselő-testülete mindegyiknek, de az érdemi ügyintézés Csengerben történt. Horváth László polgármester nehéz feladatot vállalt. Két éve a közös igazgatás alatt álló falu élére választották meg, és ő viszi tovább az önállóságban is az ügyeket. Szakmáját tekintve agrármérnök, most tanulja az államigazgatást. A polgár- mesteri hivatalban találkoztunk, ahol a szétválás okairól és a jövőről kérdeztük. — Korábban egy tiszteletdíjas polgármester és egy képviselő-testület volt itt, ugyanakkor volt egy közös képviselő-testület Csengerben is, ahová a helyi testületekből delegáltak személyeket. Önállóak voltunk, de a fenntartási költségek, az állami normatívák nagy része Csenger- be vándorolt, nem volt lehetőzek átcsoportosításával fejlesztésekre. Tartottunk egy népszavazást, és ezt követően, augusztus elsejével, létrejött az önálló hivatal. Most már nagyobb a mozgásterünk, az önállóság havi 250—300 ezer forintos megtakarítást jelent. Tavaly ebből kifestettük, tataroztuk az iskolát, az óvodát, a kultúrházat, az öregek napközi otthonát, egy buszvárót állítottunk fel, parkolót építettünk, a rászorulóknak több segélyt tudtunk adni, augusztus húszadikára és karácsonyra pedig ezer forintos élelmiszercsomagot, illetve vásárlási utalványt adtunk. Korábban egy víztisztító-berendezés készült el és a gázberuházás, de utóbbinak mai napig nyögjük a hiteleit. Amikor megválasztottak, az önkormányzatnak négy és fél millió forint hiteltartozása volt, ebből tavaly három és felet vissza tudtunk fizetni. A mai világban mindent anyagiakban kell mérni, de az elmondottak azt mutatják, hogy képesek vagyunk önállóan működni. — Említette a kultúrházat. Használják valamire vagy most csak egy épület? — Jelenleg csak ritkán használjuk. A fiataloknak alakítottunk ki benne egy helyiséget, de nem nagyon kell nekik. Többször szóltunk, hogy van a hivatalban tévé, videó, magnó, ezeket elvihetik, szervezzenek programokat, vigyenek egy kis életet a kultúrházba. Egyelőre nem jeleztek vissza, de reméljük, hogy meglesz bennük az igény és a kezdeményezőkészség. —• Milyennek látja a falu jövőjét? — Nagyon nehéz, nagyon kemény évnek nézünk elébe, előreláthatóan 3—3,5 millió forint forráshiány mutatkozik az önkormányzat 1996. évi költségvetésében. Az emberek elszegényedése érezhető, egyre többen fordulnak segélyért hozzánk. Az önkormányzat finanszírozása azonban a ’94-es szinten maradt, nem követte az inflációt. Fejlesztésekre, beruházásokra csak pályázati és fillérenként összekuporgatott pénzekből van lehetőség, az is nagy eredmény, hogy intézményeinket az elmondottaknak megfelelően működtetni tudjuk. ségünk a spórolásra és a pénFelújítják a kastélyt Az urambátyámozó nemesi világ kikopott a Domahidy- kastélyból, ezért az öreg épület számára új feladat után néztek. A győrteleki intézmény ellenőrzése alatt a hatvanas évek közepétől szociális otthon lett belőle, de az idő elszállt felette. 1994 őszén a lakókat Győrtelekre költöztették és bezárták a régi kúriát. Most ismét úgy néz ki, odafigyelnek az épületre. A megyei önkormányzat átadta a használati jogot Nyíregyháza városnak, a sóstói'szociális intézményből készülnek 15 embert ide helyezni. A megye minden részéről további 15 ember fog még itt lakni a megyei önkormányzat jóvoltából, de addig a kastélyt megfiatalítják, kí- vül-belül felújítják. A fűtés korszerűsítéséhez, a szigetelési munkákhoz, a tatarozáshoz szükséges pénzek szépen gyűlnek, a tervek szerint augusztus végére befejezik a munkát, és szeptember végén már költözhetnek a gondozottak.
