Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-11 / 60. szám

Falujáró UJ KELET 1996. március 11., hétfő 5 Időszerű fejlesztések Jön a Telefonra vár a falu. Ko­rábban már bekötöttek 18 vonalat, de csak a főutcán. Ezen felül közel 60 tele­fonigényt nyújtottak be a Matávhoz, és ígéretet kap­vonal nem az új angyalosi előfi­zetők egy Csengerben fel állított mikrohullámú átját­szón keresztül kapcsolód nának be a crossbar rend szerbe. tak arra, hogy ezeket vagy ez év második felében, vagy jövő év elején kielégítik. Az önkormányzat azonban sze­retné a lehető legrövidebb idő alatt lebonyolítani a fej­lesztést, ezért megvizsgálják egy mikrohullámú rendszer telepítésének lehetőségét is. Ezzel a megoldással időt nyernének, mert nem kel­lene kábelt lefektetni, ha­A faluban megközelítőleg három kilométernyi közút- nak nincs szilárd burkolata, és időszerű volna a hatva­nas években épített és mára tönkrement járdák cseréje is. Az önkormányzat pályáza­tokkal próbál erre pénzt sze­rezni, tavaly nem jártak si­kerrel, de a siker reményé­ben idén újra benyújtják ké­relmüket. Szamosangyalos Munka nélkül A munkanélküliség a falu nagy gondja, mert párját ritkítóan magas az állandó jövedelem nélkül maradtak száma. Porcsalma, Pátyod, Szamostatárfalva és Sza­mosangyalos közös tsz-e el­vileg még működik, de An­gyalosról csak ketten dol­goznak az irodán, és rajtuk kívül mindössze két—há­rom ember jár még át dol­gozni a szövetkezetbe. A fa­luban 50 jövedelempótló támogatásra és 15—20 mun­kanélküli segélyre jogosult ember él. Ez óvatos becslés szerint is 60 százalékos munkanélküliséget jelent! Nagy teher az önkormány­zatnak, mert jövedelempót­ló támogatásra éves szinten két és fél millió forintot fizetnek ki. Szeretnének munkahelyteremtő beru­házásokat behozni a faluba, de eddigi törekvéseiket nem koronázta siker. Legújabb tervük egy gombatermesz- tő vállalkozás indítása a régi tsz-tárolóban. Az iskolaépületben két te­rem van, az egyikben taníta­nak, a másikban az óvoda ka­pott helyet. A faluban csak első és második osztályosok maradtak, a többiek Csenger- be járnak iskolába. A bejárást eddig a Volán-járatokkal ol­dották meg, de a közeljövő­ben munkába áll egy iskola­busz, ami az angyalosiakon kívül a szamosbecsi és sza- mostatárfalvai gyerekek isko­lába járását is megoldja. Az önállósodást követő idők egyik eredménye, hogy min­den angyalosi óvodás és a Csengerben, illetve helyben tanuló iskolás térítésmentesen kapja a tízórait. A hasznot elviszi a takarmány Nehéz élet A szamosangyalosi Adorján József a tsz-nél dolgozott 25 évig gépszerelőként, azután le­esett a teherautóról, bordája, lapockája tört, és munkaképes­ség-csökkenéssel rokkantnyug­díjazták. Most 8400 forintos nyugdíjból kellene megélnie, de ez nehezen megy. A sors nem bánt jól az Adóiján csa­láddal. Az egyik fiuk 17 éve­sen a Szamosba fuladt, édes­anyja máig nem heverte ki ezt a csapást. A másik fiú és a lá­nyuk már saját családot alapított. Adorjánék szarvasmarhatartás­ból próbálnak megélni, de ebben sem lehet bízni, a mostani tejár­emelés hasznát is elviszi a drága takarmány. Szerencsére legalább a növendékeket megvásárolják, az viszont rossz, hogy még nem zárult le a földrendezés. Szeretné, ha munkahelyek lennének a falu­ban és más szempontból is fejlőd­ne Szamosangyalos, ha az új tes­tület és polgármester beváltanák a hozzájuk fűzött reményeket. Adorján József Posta a tanácsházában A hajdani tűzoltószer­tár helyén készült el a szamosangyalosi polgár- mesteri hivatal épülete, a mellette álló tanácsháza pedig más feladatokat ka­pott: a posta bérli, két he­lyiségben itt működik a helyi postahivatal, a másik részében pedig öregeknek napközi otthont hozott lét­re az önkormányzat. Aki nélkülözi a jó társaságot, a meleget vagy a szórakozási lehetőségeket, itt megta­lálhatja mindegyiket. Az ott­hon mintegy 25 fő részére tud nappali ellátást nyúj­tani. Nagyon jól be van rendez­ve, a pihenőszobában ágyak vannak, lehet tévét nézni, de ha nincs jó műsor, akkor át­hozzák a szomszédos hiva­talból a videót. Az ebédet itt is elfogyaszthatják, de ha valaki nem tud vagy nem akar eljönni, akkor a gondozónők kiviszik a lakására, és szükség ese­tén be is vásárolnak az öre­geknek. Saját konyhája nincs a falunak, Pátyod- ról hordják az ebédet az otthonnak és az óvodá­nak. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor Az angyalok Szamos-parti faluja Egyedül könnyebb Fagymarta, döcögős út vezet a Csenger szomszédságá­ban lévő kis falu, Szamosangyalos felé. Az utcán alig láttunk embert, a hideg tél csendje ölelte a házakat, ami­kor ott jártunk. Az 580 lelkes Szamos-parti település na­gyobb részét látta is az utazó, ha végigment ezen az úton. Az olvadni kezdett, majd újradermedt sáros hó csúfsága sem tudja elrejteni a kastély és az angyalok falvára vi­gyázó templom szépségét. A község az elmúlt évtizedek lemaradásának terhét cipeli magával, és még csak egy éve, hogy önállóvá válva esélyt kapott a felemelkedésre. Korábban Csenger, Komlód- tótfalu, Szamostatárfalva és Szamosangyalos társult telepü­lések voltak Csenger szék­hellyel. Volt saját polgármes­tere és képviselő-testülete mindegyiknek, de az érdemi ügyintézés Csengerben történt. Horváth László polgármester nehéz feladatot vállalt. Két éve a közös igazgatás alatt álló falu élére választották meg, és ő vi­szi tovább az önállóságban is az ügyeket. Szakmáját tekint­ve agrármérnök, most tanulja az államigazgatást. A polgár- mesteri hivatalban találkoz­tunk, ahol a szétválás okairól és a jövőről kérdeztük. — Korábban egy tiszteletdí­jas polgármester és egy képvi­selő-testület volt itt, ugyanakkor volt egy közös képviselő-testü­let Csengerben is, ahová a helyi testületekből delegáltak szemé­lyeket. Önállóak voltunk, de a fenntartási költségek, az állami normatívák nagy része Csenger- be vándorolt, nem volt lehető­zek átcsoportosításával fejlesz­tésekre. Tartottunk egy népsza­vazást, és ezt követően, augusz­tus elsejével, létrejött az önálló hivatal. Most már nagyobb a mozgásterünk, az önállóság havi 250—300 ezer forintos megtakarítást jelent. Tavaly eb­ből kifestettük, tataroztuk az is­kolát, az óvodát, a kultúrházat, az öregek napközi otthonát, egy buszvárót állítottunk fel, parko­lót építettünk, a rászorulóknak több segélyt tudtunk adni, au­gusztus húszadikára és kará­csonyra pedig ezer forintos élel­miszercsomagot, illetve vásárlá­si utalványt adtunk. Korábban egy víztisztító-berendezés ké­szült el és a gázberuházás, de utóbbinak mai napig nyögjük a hiteleit. Amikor megválasztot­tak, az önkormányzatnak négy és fél millió forint hiteltartozá­sa volt, ebből tavaly három és felet vissza tudtunk fizetni. A mai világban mindent anyagiak­ban kell mérni, de az elmondot­tak azt mutatják, hogy képesek vagyunk önállóan működni. — Említette a kultúrházat. Használják valamire vagy most csak egy épület? — Jelenleg csak ritkán hasz­náljuk. A fiataloknak alakítot­tunk ki benne egy helyiséget, de nem nagyon kell nekik. Több­ször szóltunk, hogy van a hiva­talban tévé, videó, magnó, eze­ket elvihetik, szervezzenek prog­ramokat, vigyenek egy kis életet a kultúrházba. Egyelőre nem je­leztek vissza, de reméljük, hogy meglesz bennük az igény és a kezdeményezőkészség. —• Milyennek látja a falu jö­vőjét? — Nagyon nehéz, nagyon kemény évnek nézünk elébe, előreláthatóan 3—3,5 millió forint forráshiány mutatkozik az önkormányzat 1996. évi költségvetésében. Az emberek elszegényedése érezhető, egy­re többen fordulnak segélyért hozzánk. Az önkormányzat fi­nanszírozása azonban a ’94-es szinten maradt, nem követte az inflációt. Fejlesztésekre, beru­házásokra csak pályázati és fil­lérenként összekuporgatott pénzekből van lehetőség, az is nagy eredmény, hogy intézmé­nyeinket az elmondottaknak megfelelően működtetni tud­juk. ségünk a spórolásra és a pén­Felújítják a kastélyt Az urambátyámozó nemesi világ kikopott a Domahidy- kastélyból, ezért az öreg épü­let számára új feladat után néz­tek. A győrteleki intézmény ellenőrzése alatt a hatvanas évek közepétől szociális ott­hon lett belőle, de az idő el­szállt felette. 1994 őszén a la­kókat Győrtelekre költöztet­ték és bezárták a régi kúriát. Most ismét úgy néz ki, odafi­gyelnek az épületre. A megyei önkormányzat átadta a haszná­lati jogot Nyíregyháza város­nak, a sóstói'szociális intéz­ményből készülnek 15 embert ide helyezni. A megye minden részéről további 15 ember fog még itt lakni a megyei önkor­mányzat jóvoltából, de addig a kastélyt megfiatalítják, kí- vül-belül felújítják. A fűtés korszerűsítéséhez, a szigetelé­si munkákhoz, a tatarozáshoz szükséges pénzek szépen gyűl­nek, a tervek szerint augusz­tus végére befejezik a munkát, és szeptember végén már köl­tözhetnek a gondozottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom