Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-09 / 59. szám
8 1996. március 9., szombat Oktatás UJ KELET Műemlékvédelmi panoráma Gyüre Ágnes (Új Kelet) Magyarországon a mi megyénkben található a legtöbb középkori emlék. A török hódoltság idején ugyanis régiónk a Partiumhoz tartozott, csak egy- egy hullámban érték el a mohamedán megszállók — hallhattuk a minap az Országos Műemléki Felügyelőség építésvezetőségén, Nyíregyházán Szathmáry Istvántól. Bár — tette hozzá tréfásan a szakember — az első mondatban említett címért komoly harcban állunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. Az idei év műemlékvédelmi feladatai között tallózva Szathmáry István elmondta: harmadik esztendeje folynak a petneházi református templom felújítási munkái. Az épület egy része a XV. században, a többi a XVIII— XIX. században létesült. Tavaly a külső homlokzat szépült meg, idén a helyi egyházközség pénzén az egyik támfal és a templombelső renoválását végzik el. A paposi református templom restaurációja voltaképpen befejeződött, most kiállítást szeretnének nyitni a XIV. századból megmaradt, szinte teljesen érintetlen épületben a helyi egyháztörténeti emlékekből és a megyében végzett helyreállítási munkákból. Gelénesen a református templom keleti oldalában lévő, múlt századi lakóház érdemi felújítására körülbelül háromszázezer forintra lenne szükség, de sem a tulajdonos öreg néninek, sem a felügyelőségnek nincs ennyi pénze. Évente adnak kisebb összegeket, ám ez csak a „tűzoltómunkára” elég. Szabolcs-Szatmár- Beregben egyébként 30—40 lakóház védett. A komlódtótfalui Becsky- kúriára — talán a megye legszebb kis kúriájára — tavaly nyolcmillió forintot fordítottak. A tetőszerkezet készen is lett, ám a pénz most elfogyott, és a felújítás megállt. Az udvarházat jelenleg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezeli, miközben az OMF tartja a kapcsolatot az 1900-as évek körül itt élt Kossuth-család két női leszármazottjával. Itt egyébként nyaranta az Örökségünk őrei-táborokat tartják ifjú műemlékvédőknek. A nyírbélteki görög katolikus templom toronyteste szerkezeti megerősítésre vár. Teljes belső felújításra is szükség lenne. Egyelőre az anyagvásárlás történt meg. Nyírkárászon a római katolikus templomot körülbelül két éve felújították. Közben megtalálták a középkori templom maradványait. A kapulenyomatból egyértelműen látszik, hogy a templom legalább öt-hatszáz éves. Kívülről az épület rendben van, bent a díszítőfestést kell restaurálni. Az aranyosapáti Újhelyi- kúriát — melyben az általános iskola gyakorlati termei, az öregek otthona és gyógyszertári raktár kaptak helyet, amíg az önkormányzaté volt — visszavásárolták az Újhelyiek. A maguk szerény forrásaiból felújítják. Az egyik szobában a közelmúltban egy gyönyörű barokk falkép került elő. Talán egy elvonul- tan élő korábbi birtokos alkotta. A nagyhalászi Csuha-Kál- lay-kúriát tavaly nyilvánították műemlékké. Elkészültek a tervek, miképpen lehetne hasznosítani. Ezelőtt a polgári védelmi parancsnokság székhelyeként szolgált, most üres. Azt tervezik, hogy hely- történeti kiállítást, közösségiházat alakítanak ki. Pályázat útján négymillió forintot nyertek el e célra. A tiszavasvári Dessewffy- kastély egyik szárnyában alakíják ki a szakmunkás- képző leánykollégiumát. A világhírű nyírbátori gótikus református templom előtt álló, 1640-ben épült harangláb felújítása hétmillió forintba kerülne; 2,2 millióért megvették és leszállították a hozzá való zsindelyt, de a folytatás — pénzhiány miatt — esetleg jövőre lehetséges, pedig ez az ország legmagasabb és legrégibb harangtornya. S a megyében a XVIII. század elejétől sorban épített mintegy száztíz toronyból immár csak tizenkilenc áll. Tudományos konferencia Az MTA Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tudományos Testületé és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola s annak földrajz tanszéke április 3. és 6. között Országos Tudományos Konferenciát szervez A Kárpát-medence történeti földrajza (Honfoglalás, országépítés és a magyarság európai beilleszkedése) címmel. A háromnapos rendezvény előadói országosan és nemzetközileg elismert szaktekintélyek. A program megnyitásának ideje 1996. április 3., 13 óra, helye a nyíregyházi tanárképző főiskola. A rendezők megyénk pedagógusai részére felkínálták az előadásokon való ingyenes részvételi lehetőséget. Huszonötszörösére nőtt a csoport létszáma Nem tudnak a támogatásokról A Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének Mátészalkai Csoportja 1991. október 10- én alakult. Később körzeti csoporttá nőtt, ellátja a Mátészalka vonzáskörzetében élő mozgáskorlátozottak érdekvédelmét. A csoportnak 18 alapító tagja volt, ez a létszám az eltelt néhány év alatt több mint huszonötszörösére nőtt. Ma már mintegy 400 tagja van. Az egyik szervező-alapító, Tokodi Juditvezeti kezdetektől a csoportot. A hölgy korábban az egészségügyben dolgozott, volt rálátása a mozgáskorlátozottak problémáinak mozgatórugóira. Az évek során tapasztalataik egyre csak bővültek és bővülnek, péntekenként, a családsegítő központban tartott fogadónapjaikon sorstársaik mindenféle megoldásra váró gonddal keresik fel őket. Az elnöknővel beszélgettünk a csoport tevékenységéről. — A fogadónapon elsősorban az őket érintő jogszabályokról, rendeletekről, az igénybe vehető kedvezményes szolgáltatásokról érdeklődnek az emberek, és ez az anyagi létbizonytalanságot, a nehéz gazdasági helyzetet figyelembe véve teljesen érthető dolog. Különösen a közlekedési és a lakásátalakításra igénybe vehető támogatást kérdezik sokan. Utóbbi olyan speciális építészeti megoldásokat jelent, amelyek megkönnyítik a sorstársak hétköznapi életét. Küszöb- és lép- csőmentesítők, kapaszkodók, csúszásmentes padlóburkolat tartozik például ide. Vissza nem térítendő támogatásként ad az állam 150 ezer forintot a 18 éven felülieknek, az pedig, aki még nem érte el ezt a kort, 100 ezer forintot vehet igénybe. Azok kaphatják, akik nem képesek a lakást jelenlegi állapotában használni. Új lakás építéséhez, amelyet már speciálisan a mozgáskorlátozott igényei szerint alakítanak ki, 250 ezer forint kapható. Erről, és sok más lehetőségről nem tudnak az emberek, mi pedig segítünk, hogy mindent megkaphassanak, ami jár nekik. — Tanácsadáson kívül mivel foglalkozik még a csoport? — Havonta egy alkalommal szoktunk csoportfoglalkozást vagy gyűlést tartani, mindenféle programmal. Nőnapi rendezvényt, fenyőestet, gyermeknapot, jogi előadásokat, természetgyógyász-szakorvosi előadásokat szervezünk, igyekszünk a sorstársak életét színesebbé, hangulatosabbá tenni. A fenntartási költségeket részben a megyei egyesülettől, részben a területünkön található önkormányzatoktól kapott összegekből, részben pedig adományokból és pályázatokból fedezzük. A polgármesteri hivatalokhoz benyújtott pályázatokra különbözően reagáltak. A mátészalkai önkormányzat például komoly összegekkel támogatja működésünket, viszont a vidéki polgármesteri hivatalok az esetek kilencven százalékában válaszra sem méltatták megkeresésünket. Bízom benne, hogy ez a szemlélet változni fog, és a jövőben szaporodnak a kedvező elbírálásban részesülő pályázataink. — A fogadónapok, a szervezés nem lehet könnyű feladat. Miért vállalta ezt a munkát? — Miután ’89-ben egy baleset következtében rokkantnyugdíjaztak, tagja lettem az egyesületnek, és a belépő nyilatkozat nyomtatványán szerepelt egy kérdés. Tudnám-e segíteni az egyesület munkáját? Úgy gondoltam, igen. Szerettem volna hasznosan eltölteni az időmet, ezért vállaltam. Akkor kezdtem el szervezni ezt a csoportot, és büszke vagyok arra, amit elértünk. F orradalom a kőkorban Kangúr Tibor — Lengyelffy produkció Több tudományág számtalan képviselője feltette és próbálta megválaszolni a kérdést, hogy milyen tér- és időbeli keretek között kell keresnünk a civilizáció gyökereit. A válaszok — többnyire mindenki által elfogadott definíció híján — aszerint különböznek, hogy mely tényezőket tekintik a válaszadók a civilizáció meghatározóinak. A civilizáció gyökereit a régészet segítségével keresi Az ember képes története című sorozat nemrégiben megjelent második kötete. A kőkori világ című rész a természeti és a termelő társadalmak közötti „nagy átmenet” időszakát, a neolitikumot mutatja be a legfrissebb kutatási eredményeket felhasználva, a széles olvasó- közönség által is „fogyasztható” formában. Az újkőkorban bekövetkező változások jelentőségét elsőként Gordon Childe angol régész ismerte fel még az 1960- as években. A neolitikumban bekövetkező változások olyan radikálisak — hangsúlyozta — , amihez hasonlót csak az ipari forradalom jelentett a XVIII— XIX. sz. fordulóján. Időszámításunk előtt körülbelül 10 ezer évvel gyökeresen megváltozott az éghajlat. Véget ért az utolsó jégkorszak, lassú, máig tartó felmelegedés indult meg. A hideg, száraz éghajlatot egy meleg, nedves periódus követte. A klímaváltozás a pólusok környéki összefüggő jégtakaró olvadásához, a hegységek gleccsereinek visszahúzódásához vezetett. A tengerek szintje több métert emelkedett. Eddig lakhatatlan területek népesedtek be, az ember által birtokolt terület kiterjedt. A természeti feltételek gyökeres megváltozása az akkor élő emberek kényszerű alkalmazkodását kívánta meg. A zsákmányolást a termelés, a gyűjtögetést, halászatot, vadászatot az élelemtermelés, a növények és az állatok háziasítása váltotta fel. Gordon Childe még úgy gondolta, hogy a termelő életmódra való áttérés a Közel-Keleten, a Tigris és az Eufrátesz folyóktól a Nílusig terjedő úgynevezett „Termékeny félhold” területéről kiindulva fokozatosan terjedt el Európa és Ázsia különböző régióiban. A kőkori világ című kötet a régészeti eredményekre támaszkodva ezt az elképzelést úgy módosítja, hogy a forradalmi változásokra a különböző, egymástól távoli kontinenseken és szigeteken a Közel- Kelettől függetlenül került sor, hiszen például az Új-Gui- neában talált leletek arra utalnak, hogy e távoli szigeten már több mint 10 ezer éve termesztenek növényeket. A növénytermelés és az állattenyésztés meghonosodása Szavalóverseny Névadójára emlékezett a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Általános Iskola, amikor meghirdette vers- és prózamondó versenyét. A zsűri külön kiemelte az ötödik-hatodik és hetedik-nyolcadik osztályos korcsoport győzteseinek nevét. A képen a nyolcadikos Madai Petra veszi át az első helyezettnek járó jutalmat. VADÁSZÓ-GYÚJTŐGETÓK és korai földművelők javuló életkörülményeket, a természet viszontagságaitól mind nagyobb függetlenedést jelentett. Mindezek hatására bekövetkezett a Földön az első demográfiai robbanás, a népesség ugrásszerű emelkedése. Az élelemtermelés már megtelepedett életmódot kívánt, kialakultak az első állandó települések, melyek lassan városokká növekedtek. A kialakuló társadalmi munkamegosztás pedig létrehozta a kézműipari specia- lizációt, megjelentek a mesterségek, és így lassan megszületett a civilizáció. A kötet szerzői szerint a Földön távoli, egymással közvetlen kapcsolatban nem álló régiók gazdaságában és társadalmában bekövetkezett gyors változás adja a civilizáció, mai anyagi és szellemi kultúránk alapját.
