Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

6 1996. február 13., kedd Vendéglátás UJ KELET Olcsón, színvonalasan A törzsvendégek elhozzák a barátaikat is Rózsa Sándor kedvence, Krúdy Gyula kedvence, kétsze­mélyes „Bujdosó” tál — ezek a Bujtosi Bujdosó legjellegze­tesebb ételei. Nemcsak étlapjá­val, hanem berendezésével is különleges élményt nyújt az étterem, amely a budapesti Hungária kávéház kicsinyített mása. A falak és a berendezés fehérek, a bútorzat pedig zöld. A boxok lehetővé teszik, hogy egy-egy társaság a többi ven­dégtől elkülönülve társalogjon és vacsorázzon. A légkondici­onált helyiségben kellemes a hőmérséklet és bármikor szabá­lyozható, a füstelszívó pedig jó levegőt biztosít. A tányérokat -— ahogy az az igazán jó helye­ken szokás—előmelegítik, így nem hűl el a kedves vendég éte­le. Az étlap az állandó kínálat mellett napi ajánlattal is kiegészül, ugyanis az étte-rem összedolgozik a mellette lévő önkiszolgáló ebédlővel, ahol öt—hatszázan ebédelnek nap mint nap. Főként azok, akik munkájuk félórás ebédszü­netében gyorsan és olcsón sze­retnének finom, meleg ételhez jutni. A Bujtosi Bujdosóba főként törzsvendégek járnak, akik sor­ra hozzák el barátaikat, isme­rőseiket és üzlettársaikat. Álta­lában előre jelzik jöttüket, asz­talt rendelnek. Az éttermet a Start Rehabilitációs Vállalat hozta létre, hozzá tartozik az üzemi konyha. Egyébként talán nem sokan tudják, hogy a Start a város egyik legnagyobb, köz- étkeztetést lebonyolító hálóza­tát is működteti. Podlovics László, a Bujtosi Bujdosó üz­letvezető-helyettese elmondta, hogy a két étterem huszonnyolc alkalmazottja összehangoltan dolgozik. Gyakran vállalják állófogadások rendezését, nem­csak az étterem épületében, hanem máshol is, ugyanis bár­hová kiköltöznek. Lakodalma­kat és egyéb ünnepségeket is szerveznek. A konyhában délelőtt tizen­egy óra körül már nagy a sür­gés-forgás. Papp Gábor, Kiss- né Szedlár Ilona szakácsok és Mile Zsolt tanuló már főzik a sertés- és zúzapörköltet, a leve­seket, a burgonyát, sütik a má­jat , a palacsintát. Előkészülnek, így várják a vendégeket. A le­veseket és a köreteket melegen tartják. A díszítés nagy meste­re Gábor, de a kóstolást ketten is megismétlik, hogy az étel igazán jó ízű legyen. A köz­tudatban úgy él, hogy a sza­kácsok kövérek, a Bujdosó dol­gozóira azonban nem él ez a megállapítás. A sok munká­ra hivatkoznak, nincs idő evés­re, ráadásul sütés-főzés köz­ben eltelnek az étel illatával, anélkül, hogy ettek volna be­lőle. A dolgozók többsége meg­változott munkaképességű. A pincérek gonddal, odafi­gyeléssel terítik meg az aszta­lokat, elegáns öltözékben vár­ják a vendégeket. — Látszik, hogy rohanó ez a világ — mondja Kovács Csa­ba felszolgáló. — Ebéd közben is csörögnek a rádiótelefonok. Nincs nyugalom, pihenés, pe­dig az emberek jobban éreznék magukat, ha legalább délidő­ben egy órát lazíthatnának. A kollégáimmal régóta jól ismerjük egymást, hárman egy osztályba jártunk és együtt gya­koroltunk. Csaknem tizenöt éve dolgozunk a szakmában. A pultos lányok fiatalok, őket mi tanítjuk, ellátjuk őket tanácsok­kal. Az esték talán nyugodtabbak, olyankor hosszú ideig marad­nak a vendégek. Mi a szakmát úgy tanultuk, hogy lessük a vendég minden kívánságát. Mi így akarunk és így szeretünk dolgozni. Most pedig néhány, a beve­zetőben említett Bujdosó-spe­cialitásról kedvcsinálónak rész­letesebben is szólunk: Rózsa Sándor kedvence: tej­fölös csirkemáj lapcsánkába göngyölve, paprikás mártással leöntve. Hasábburgonyával tá­laljuk. Krúdy Gyula kedvence: fű­szerezett sertésvelő bundázva, bő olajban kisütve. Rizzsel és hasábburgonya-körettel tálal­juk. Tartármártást adunk hoz­zá. Előételnek és főételnek egyaránt megfelel. Kétszemélyes „Bujdosó" tál: rántott sertésbordát, párizsi ser­tésszeletet, natúr sertésmájat és sertésflekkent tartalmaz, lap- csánkával és füstöltszalonna- taréjjal gazdagítva. Rizzsel és hasábburgonya-körettel tálal­juk. Kozma Ibolya A város legfiatalabb szállodája Nyíregyháza közelmúltban átépített belvárosának egyik csendes pontján található a modern, háromcsillagos Hotel Centrál Szálloda és Étterem. Mindössze ötödik éves, de már ismert szállodának mondható. A Centrál könnyen megköze­líthető, a városközpont kevésbé forgalmas, nyugodt helyén található. Az egyetlen olyan szálló a városban, amelynek biz­tonságos, fedett parkolója van. Sokan úgy vélik, hogy fi­gyelmességet és vendégszere­tet csakis nők képesek tanúsí­tani. Ezt a megállapítást egy újabb tapasztalattal tudjuk megerősíteni. A Hotel Centrál tulajdonosa, Bánszki Lászlóné Irénke óriási odafigyeléssel, kitartással és szeretettel irányít­ja az intézményt. Noha a hotel kívülről talán kicsinek tűnik, harminchárom szobájában hatvankét személy befogadására képes egyszerre. Nem takarékoskodnak a fűtés­sel, az épület valamennyi helyi­ségében kellemes meleg van. — Mit ér a fényes szálloda, ha vacogni kell benne? — mondja kedvesen Irénke. — Én nem szívesen maradnék olyan helyen! A szobák kényelmükkel is melegséget árasztanak. Vala­mennyiben fővonalas telefon, műholdas adások vételére al­kalmas televízió, fürdőszoba és minibár található. A színes ágy­neműhuzatok feledtetik a ven­dégekkel az otthon messzesé­gét és családias, kellemes han­gulatot teremtenek. A falak fe­hérek, a tisztaság jelképei. Bár és tárgyaló A bár a vendégek éjszakai szórakozóhelye. Éjjel tíz órától hajnali négyig tart nyitva. A későn érkezők itt még vacso­rázhatnak, beszélgethetnek vagy meghívhatják egy italra üzleti partnereiket. A helyiség berendezése sajátos, jó ízlésre utal. Pasztellszínű, kockás, pöttyös és csíkos textilből ké­szült a fal díszítése. Ezzel har­monizál a kényelmes fotel szí­ne, valamint az érdekes meg­oldású, puha szőnyeg. A különálló tárgyalótermet főként üzletemberek veszik igénybe. Sokszor egész napos tanácskozásokat is szerveznek ide. Nyugalmas, az üzleti part­nerek kényelméről is gondos­kodnak a Centrál dolgozói. A nappali ekrüszínű mozaik­lapjai és foteljei, valamint bar­na bútorai jól illenek egymás­hoz. A világos helyiségben gyakran pihennek napközben is a vendégek. Svédasztal és fokhagymás pirítós Az étteremben a sárga-na­rancs szín domonál. Ide nem­csak a szálloda lakói járnak ebédelni, hanem a városban dolgozók is. Délidőben csak­nem teljesen megtelik az ebéd­lő. A helyiség alkalmas városi rendezvények megtartására, ál­lófogadások lebonyolítására is. Itt reggeliznek a vendégek. Különleges, hogy más szállo­dákkal ellentétben itt nem kö­telező a reggeli, noha a legtöb­ben kérik. Svédasztallal szol­gálnak, és azt választja minden­ki, ami a legjobban ízlik. — Gyakran alszom szállodá­ban, sokszor a bőség is zavar. Néha egy kis fokhagymás pirí- tóst vagy bundás kenyeret en­nék —- mondta az egyik ven­dég. Természetesen kérésének eleget tettek a hotel dolgozói. Reggeli után ebédidőig csend van az épületben, hiszen a ven­dégek többsége ügyes-bajos dol­gát intézi napközben. Az ifjú­sági Európa-bajnokság idején azonban írógépek kopácsolásá- tól és a telefonvonalak izzásától volt hangos a Centrál, ugyanis itt szálltak meg Európa leghíresebb sportújságírói. Munkájuk segíté­sére további telefaxokat és szá­mítógépeket szereltek fel. — A Magyar Televíziónál talán nincs olyan stáb, melynek tagjai közül ne szállt volna meg valaki a Centrálban -r- mondta büszkén Irénke. — De vannak politikusok és művészek is, köztük több visszajáró vendég. Világhíresség is aludt már a szállodában, például Bonnie Tyler. Legutóbb flamandok lá­togattak ide, de gyakran érkez­nek svédek, belgák, izraeliek, sőt, libanoniak is. Népszerű a szálló a japánok körében. Janu­ár másodikán érkezett egy cso­port a felkEfé nap országából a Centrálba, s előreláthatólag au­gusztusig minden hónapban jön egy-egy nagyobb csoport, fő­ként zenetudósok. Amerikaik is jelezték látogatási szándékukat, ők több mint három hétig tar­tózkodnak majd megyénkben. Pulykamell és libamáj Az étterem városszerte híres konyhája ételkülönlegességek és magyaros ízek sokaságát kí­nálja vendégeinek. Vajon hány nemzet képviselőit szolgálta már ki Szoboszlai Gyula fősza­kács? Eddig még mindenki di­csérte a séfek munkáját. A fő­szakács szerint mostanság a könnyebb ételeket kedvelik az vendégek. Többnyire szárnya­sokat kérnek zöldkörettel. Pulykamellből és libamájból több fogy, mint sertéshúsból. Egyre inkább felismerik az egészséges étkezés fontosságát. A német vendégek a bélszínt is bélszínnel eszik. A japánok pedig mindent eltüntetnek a tá­nyérról, csak a rizst hagyják meg. Abból van otthon is elég — gondolhatják. A főszakács a legjobb étele­ket ajánlja, s hogy megbizo­nyosodjunk felőle, végigkós­toltuk valamennyit. Bizonyíté­kul álljon itt néhány recept: Előétel: Göngyölt lazac tormahabbal Tejszínből kemény habot ve­rünk, hozzákeveijük a kicsavart reszelt tormát. Sóval, fehér borssal, kevés konyakkal íze­sítjük, majd lazacszeletekbe göngyöljük. Fácánleves gazdagon: Az egész fácánt a húsleves­hez hasonlóan főzzük. Tálalás­kor csíkokra vágott színhússal, bő zöldséggel, forrón tálaljuk. Töltött pulykamell: A füstölt szalonnát kiolvaszt­juk, a metéltre vágott csemege- uborkát ebben pároljuk, majd ha kihűlt, óvatosan belekever­jük a reszelt, füstölt Karaván sajtot. A kiklopfolt pulyka- mellfilét ezzel töltjük, és bécsi- esen bundázva, forró olajban sütjük. Tálalás: szeletelve, re­szelt sajttal, köret: zöldség és gyümölcs. Jó étvágyat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom