Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-08 / 33. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 8., csütörtök 3 Kitüntetett polgárőrök Szép számmal gyülekeztek polgárőrök és szimpatizánsok a mátészalkai Rend Team Városi Polgárőrség 1995. évét értékelő zárógyűlésére a Társadalmi Egyesületek Mátészalkai Szervezetének Székházában. A jelenlevőket Seress Miklós TESZ-elnök köszöntötte, utána pedig Bihari János városi polgárőr parancsnok tartott beszámolót a polgárőrség múlt évben végzett tevékenységéről. Az 1990 augusztusában 19 ember részvételével megalakult polgárőrségnek tavaly év végén már 52 tagja volt. Októbertől megindult az együttműködés a bűnügyi osztállyal, az év folyamán az önkormányzat is többször vette igénybe a polgárőrség segítségét. Az augusztus 20-i ünnepségen 9, a kutyakiállításon 8 polgárőr vigyázott a rendre, az árvízvédelmi készültség idején pedig a rendőrökkel együtt járőröz- tek. Központi támogatást eddig nem kaptak, ezért a polgár- mesteri hivatal közreműködésével a város lakosságához fordultak segítségért. A 250 írásban megkeresettből mindössze 11-en reagáltak, és nyújtottak anyagi segítséget: Ráti József, Szalka Kárpitos Kft., ifj. Banda István, Nőegylet, Feghterm Partner Kft., görög katolikus parókia,Szabó Gusztáv, Szatmár Jármű Kft., Fehér Albert, dr. Bereczkiné dr. Vízhányó Márta, és Hesszler Sándor. Ehhez dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka polgármestere adott saját keretéből 80 ezer, és az AB Aegon Biztosító 100 ezer forintot. Utóbbi szervezettel a polgárőrség szerződést írt alá, mely szerint a polgárőrök munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a városban csökkenjen a betöréses lopások száma. A támogatók sorából nem szabad kihagyni a TESZ mátészalkai szervezetét, amely egyebek között díjtalanul a polgárőrség rendelkezésére bocsátja helyiségét, sőt, viseli a világítási, takarítási, fűtési költségeket. Nem áll mindenki ilyen segítőkészen a polgárőrség mellé. A város képviselő-testülete megalakulásuk óta nemkívánatos szerveződésnek tartja a polgárőséget, a költségvetésben előirányzott anyagi támogatást mindig megvonja, és támogatásuktól elzárkózik — mondta a parancsnok. Felidézte az elmúlt évi munka legjelentősebb pillanatait. Ilyen volt a kukaborongatók elfogása, lopások megelőzése, benzintolvajok, gyorshajtók bejelentése, súlyosan ittas emberek kórházba szállíttatása. Már 1996-ban vett részt egy polgárőr egy körözött ukrán személy elfogásában, segítettek a polgárőrök kiskorú hétvégiház-rongálók kézre kerítésében. A fent említett és a felsorolásból kimaradt esetek egyértelműen bizonyítják, hogy Mátészalkán szükség van a polgárőrségre. Dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka polgármestere azon véleményének adott hangott, hogy a polgárőrség nem kapja meg azt az elismerést, amit megérdemel. Ebben az évben a város rendkívül kevés pénzből gazdálkodik, de megpróbálnak egy kis támogatást nyújtani. Beszéde végén a polgármester a város nevében oklevéllel ismerte el néhány polgárőr munkáját. Megyei földárverés Nagy érdeklődés, felvert árak Jelentős lakossági érdeklődés mellett kedden újból földárveréseket tartottak megyénkben. A földkiadó bizottságok nagy munkát végeztek, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, de még dunakesziből érkeztek licitálók. Az árverési helyektől, illetve a birtokolható földterület fajtájától függően 500-tól 50 ezer forintig terjedtek az aranykoronánként! kikiáltási árak. mi földekből tegnap egy 8 hektáros, 31 aranykoronás szántó és egy jóval kisebb, mintegy 2,5 hektáros erdőrészlet került fel az árverési listára. A piricsei erdőkből szerdán egy közel 10 A leendő tulajdonosok részéről Balkány körzetében volt tapasztalható a legnagyobb érdeklődés, több mint százan jelentek meg a helyszínen. Itt kalapács alá került egy több mint 66 hektáros, 190 aranykoronás értékű erdőrész, ami 8—12 ezer forintos koronán- kénti áron kelt el. Egy tanya melletti, közel 1 hektáros, picit több mint 10 koronás gyümölcsöshöz 500 forintos egységáron a tanya tulajdonosa jutott hozzá. Ezenkívül egy 44 hektáros, 174-re felértékelt termelőértékű gyepért az érdeklődők 15—50 ezer forintos árat adtak aranykoronánként. A licitet vezető bizottsági vélemény szerint ez a relatíve magasnak tűnő ár eltörpülne amellett, ha a terület a megyeszékhely mellett került volna árverésre. Nyírbátor körzetében négy licitet tartottak a kiadóbizottságok. Ófehértón 500 forintos áron elkelt egy 17 hektáros erdő, ami több mint 117 aranykorona értéket képviselt. Nyír- császáriban félhektáros szántó és mintegy 19 hektár erdőség került kalapács alá, egységesen ezer forint körüli áron. Nyír- derzs külterületén egy időben a majdnem vágásérett, 21 hektáros, 73 koronás erdő egységeiért 10 ezer forintot adtak az új földbirtokosok. Ezeken az árverési helyeken változó volt az érdeklődés, volt, ahol csak hatan licitáltak, de a nagyobb értékű területekért helyenként 20—30 ember is emelte az árat. Szerdán folytatódott a megyei árverés Balkányban, illetve Piricse és Szakoly körzetében. A balkányi maradék állahektáros, 65 korona értékű erdőt hasítottak ki. Szakoly külterületén szintén egy erdőtelepítést vezettek rá az árverési listára, ez 23 hektár nagyságú, 142 aranykoronás föld. Emellett licitálni lehetett még egy közel félhektáros gyepre is. —vip— Maratoni tanácsülés A kisvárdai képviselő-testület keddi, maratoni tanácskozásán a város életét alapjaiban befolyásoló kérdésekről, képviselői beadványokról volt szó, illetve irányadó határozatokat hoztak a tanácsnokok. A reggeli órákban kezdődött önkormányzati ülésen több mint húsz napirendi pontot tekintettek át a képviselők. A fontosabb témakörök közül a közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatot módosította oly módon, hogy pontosították a polgármesteri hivatal szervezeti felépítését, definiálták az egyes osztályok, részlegek, funkcionáriusok feladatait, hatásköreit. A nemrégiben önkormányzati tulajdonba került városszéli és a régebbi, belterületi piac működtetésével kapcsolatos felvetések hosszas vitát indukált, de végül a tanácsnokok kialakítottak egy döntésképes javaslatot. Eszerint március 1- jétől a régi piacon csak a zöldség-, gyümölcskereskedők, illetve a virágárusok maradhatnak, a többi, vegyescikket árusító kereskedőnek a városszéli piacra kell kiköltöznie. A határozat szerint a belső piac asztal- és standbérleti díjai változatlanok maradtak, míg az új elárusítóhelyen a következő tarifákat szavazták meg a képviselők, március 1-jei hatálybalépéssel: a fedetlen asztalnak 200, a fedettnek 300 forint lesz a napidíja, az átlagosan 20 négyzet- méteres pavilonok, illetve az épületek előtti kirakodóterületek napijeggyel és éves bérletszerződéssel is használhatók. Több jelentkező esetén licitre bocsátja az önkormányzat a bérlemények használati jogát, aminek éves kiindulóárát négyzetméterenként 4 ezer forintban határozta meg a testület. A piac előtti parkoló hasznosításával kapcsolatban úgy döntöttek a tanácsnokok, hogy tapasztalatszerzés miatt a terület használati jogát legalább az első évben nem adják át vállalkozóknak. Fontos lépésre kényszerítette az önkormányzatot az energiaár-emelés: a térség vízellátását biztosító Várda Víz Kft. díjemelési javaslatát jóváhagyták. így a kisvárdaiak és a környékbeliek köbméterenként 72 forintos áron juthatnak ivóvízhez, és ezentúl 48 forintot kell fizetniük a szennyvízhálózat használatáért. A közel 20 forintos áremelés ellenére a vízdíjak megyei ösz- szehasonlításban így is az átlag alatt maradtak. Az önkormányzati gazdálkodást megszorító kormányzati intézkedések miatt a képviselők a várható megtakarítások reményében kilencre korlátozták a városi iskolák indítható első osztályainak a számát. Emellett szorgalmazták a tanácsnokok az oktatási-nevelési intézmények felülvizsgálatát, hogy további gazdálkodási tartalékot tárhassanak fel. Gyors-Tény-Kép A nyugdíjkorhatárról A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöksége a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről a területi nyugdíjbiztosítási önkormányzatok véleményét kérte. A megyei testület a közelmúltban hozott állásfoglalást ez ügyben, amelynek lényegi elemeit Munkácsi János elnök foglalta össze kérésünkre. — A nyugdíjrendszer reformjával, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének szükségességével a testület egyetértett. Annak ellenére, hogy a 60/1991. (X. 29.) OGY. határozat több mint négy éve megszületett, azt tapasztaljuk, hogy az előkészítő munka nincs kellően megalapozva. Az aktív keresők és a nyugdíjasok aránya szorosan összefügg a gazdaság mai helyzetével, a foglalkoztatás és a munkanélküliség, illetve a demográfiai mutatók alakulásával. Az európia összehasonlítás matematikailag lehet igaz, viszont az egyéb tényezők elsikkadnak, egyáltalán, a magyar valóság marad figyelmen kívül. Megyénkben például 20 százalékos a regisztrált munkanélküliség, rendkívül alacsonyak a jövedelmek, súlyos az egészségügyi helyzet, az országostól is nagyobb mértékű a felnőtt lakosság halandósága, lényegesen kiszolgáltatottabbak a munkavállalók stb. Az itt élők többsége a saját és családja megélhetése érdekében már 50 és 55 éves korára ledolgozza a nyugdíjkorhatárra tervezett normát, így várhatóan képtelenek lesznek a felemelt nyugdíjkorhatárig munkát végezni, s a tervezet szerint ezzel jelentős nyugdíjcsökkentésre számíthatnak. E csökkentett nyugdíj veszélyezteti majd a nyugdíjasok megélhetését. A tervezet említést tesz a korhatár előtti nyugdíjazás esetén a nyugdíjcsökkentésről, illetve a továbbdolgozás jutalmazásáról, de igazában csak az előbbi módszereit dolgozta ki és ismeri el. A Nyugdíjalap közép- és hosszú távú várható pénzügyi helyzete mielőbbi lépést sürget, ám mélyen hallgat a tb-kintlévősé- gek behajtásáról, a járulékfizetési fegyelem javítására tett intézkedésekről. A testület úgy ítélte meg, hogy a korhatár emelése csak az érintettek beleegyezésével jöhet létre, a hosszabb — minimum 15 éves — átmeneti időtartamot figyelembe véve, 25 éves szol- gálatiidő-meghatározással. A nyugdíjkorhatár durva emelését a nők vonatkozásában a testület elvetette, s az anyag egészét alkalmatlannak tartotta a kormány elé terjesztésre. Vagyonkezelés A nyíregyházi képviselő-testület február 26-án tárgyalja első fordulóban — vélhetőleg távolról sem utoljára — a megyeszékhely vagyonkezelési koncepcióját. Felbermann Endre alpolgármester kedden a pécsi közüzemi vállalatoknál járt tapasztalat- cserén. Tegnap érkezett haza, telefonon keresztül adott útjáról rövid nyilatkozatott. — Pécsett két éve tértek át a vagyongazdálkodás új rendszerére. Megalakították a Közüzemi Rt.-t, amelybe a város közüzemi cégeinek törzsvagyonát és ötezer lakást vitt be az ön- kormányzat. A részvény- társaság több mint száz dolgozója kezeli az említett vagyonokat. Az rt. feladatainak ellátásához kevés pénzt kap, ezért költségvetését a lakáseladásokból próbálja növelni. Ugyancsak két éve szervezték meg Pécsett a Vagyonkezelési Rt.-t, amely a nem lakáscélú ingatlanokat kapta tulajdonba. A város vezetése is elismeri, hogy ez hibás lépés volt, csak az ingatlanok kezelésére kellett volna pénzt adniuk. A kapott információkat feldolgozzuk, értékeljük, és arra törekszünk, hogy Nyíregyházán áttekinthető, egységes vagyongazdálkodás legyen. KvZ HATÁRAINKON A Nyírbátori Határőr Igazgatóság működési területén januárban 825 ezer utas és közel 350 ezer jármű lépte át a határt. A végek őrei százhatvan jogellenes cselekményt fedtek fel. Az államhatárt kilencen sértették meg, egy személy pedig — sikertelenül — csak megpróbálta. • Az év első hónapjában huszonkét közokirat-hamisítóval és egy tucat árucsempésszel akadt dolguk a határőröknek. Néhány napos túl- tartózkodásért ötvennyolc külföldi pénzbírságot fizetett. Hosszabb ideig kilencen élvezték engedély nélkül hazánk vendégszeretetét, néhány éves kitiltás volt a Jutalmuk'’. A határőrök tíz lopott gépkocsi — összértékük tízmillió forint — kicsempészését akadályozták meg. Tiszabecsen ugyancsak zajlott az élet. Egy ukrán állampolgár ötezer forintot ajánlott fel, ha az útlevélkezelő három útiokmányba — tulajdonosai nem voltak jelen — bélyegzőlenyomatot pecsétel. A határőrök vesztegetési kísérlet miatt járnak el ellene. Egy fekete BMW az ellenőrzés során kitört Ukrajnába, nem kímélte a túloldali sorompókat sem. A sofőr magyar határátlépési engedélyt hagyott hátra. KvZ
