Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., csütörtök Állatok UJ KELET Első a kutya Már hallottam hírét Kovács Zoltánnak, mert az a kutyafajta, amelyikkel ő foglalkozik, a mai napig viszonylag ritka, annak el­lenére, hogy már jó néhány éve újra felfedezték Magyarorszá­gon. Ezenkívül már hallottam hírét, mert saját zenészeit minden város ismeri. Kovács Zoltán Mátészalkán született, abban a házban, amelyikben ma család­jával él. Elvégezte iskoláit, majd zenélni kezdett. Néhány épület falán még fellelhető az Apolló név. Ez volt az első zenekara. Ké­sőbb Nyíregyházán a Pókháló dzsessz-rock zenekarban, majd Debrecenben a hasonló beállí­tottságú Golf nevű formátumban játszott. Egy ideig úgy tűnt, meg­találta a szerencséjét és helyét zenészként. A Rock Színházban a Sztárcsinálók című darabban gitározott, aztán egyszer csak újra Mátészalkán tűnt fel. A ven­déglátóiparban helyezkedett el jelleméből adódóan egyenran­gú társa az embernek. Nemcsak egyszerűen kutya, hanem barát. A masztiff az őrző-védő kate­gória királya. Nemcsak a nápo­lyi, hanem a bullmasztiff, a bor­dói dog vagy a tosa is. Ezek ösz­tönösen védik a területet és a gazdát. Nem kell őket csibé­szeim, kiképezni, a szükséges tudás genetikailag öröklődik, de ehhez a családban kell a kutyá­nak felnőni. Az is igaz, hogy nem nagyon lehet őket megta­nítani semmire. Egygazdás ku­tyák, ahhoz ragaszkodnak, aki mellett felnőttek, ezt a sajátjai­mon is tapasztalom. Elfogadnak mint gondozót, de csak az az igazi, ha kölyökkortól neveli őket az ember. A masztiff na­gyon ragaszkodik a gazdájához és a családtagokhoz, idegenek­kel szemben viszont tartózkodó, de ne értsd félre, nem egy bo­lond kutya, soha nem fordult A tenyésztő és egy 9 hetes masztiff kölyök . .......... J J A szerző felvetele zenészként, ami művészi szem­pontból visszalépés, de valami­ből élni kellett. Megjárta még egyszer Debrecent, majd Hajdú­szoboszlót, ami szerencsés köz­játéknak bizonyult, mert ott is­merkedett meg feleségével.Ildi­kóval. Már Szoboszlón a panel­lakásban is tartottak kutyákat, de csak foxterriereket. Akkor jött az ötlet, hogy masztiffokkal foglal­kozzon. Ehhez azonban kertes ház, a masztiffoknak udvar kel­lett.Végül Mátészalkán a szülői házban telepedtek le. Elkészítet­ték a kénéit, és megvették az első nápolyi masztiffokat. Az udvar hátsó, elkerített részében ma már egész kutyafalka van, de a ház­őrző szerepét egy kis foxi tölti be, mert egy 80 kilós nápolyi masz­tiff „ismeretsége” mély nyomo­kat hagyna a gyanútlan (vagy gyanús) látogatókban. A tenyésztés kezdeteiről és je­lenéről Zoli beszélt, de néha Il­dikó is kisegítette. Láthatóan leg­alább annyira szereti a kutyákat, mint férje, akinek családján kí­vül két dolog tölti ki az életét: a zene és a kutyák. Befogadtak és rendbe hoztak már legyengült kutyákat, számukra nem az üz­let az első, hanem a kutya, legyen az bármilyen fajta, ha bajban van, vagy helyre van szüksége. —Először rotweilerrel próbál­koztunk, de mindkét kiskutya elpusztult parvo miatt. Ezután már nem mertünk kölyökkutyát venni. Felnőtteket vásároltunk, két nápolyi masztiff tenyész- szukát és egy tenyészkant. Diart, a kant hozták be először az ud­varba, őniai napig megvan. Gyö­nyörű állat. —Mit jelent számodra a kutya­tartás, mert láthatóan nem jöve­delemforrásként szolgáló szapo­rítógépnek tekinted kutyáidat! — A masztiff méretéből és elő, hogy az utcán valaki után ok nélkül kapott volna. —Ezt az őrző-védő tehetségü­ket felhasználtad már valahol? — Az itteni vámudvarban vol­tam őr egy évig a kutyákkal, de az is előfordult, hogy csak a ku­tyák voltak ott. Azért vettek fel, mert betörtek oda néhányszor, de amíg a kutyák ott voltak, ez nem fordult elő. Nemrég eljöttem onnan, így most éppen munkát keresünk. — Most milyen kutyáitok vannak? — Nápolyi masztiffok és a foxterrier. A masztiffok között az említett tenyészkan, két tenyész- szuka, és egy saját nevelésű kan. Utóbbi tíz hónapos, Debrecen­ben a CACIB-kiállításon kitűnő minősítést kapott, ezenfelül van még öt eladó kölyökkutyánk. —Anyagilag megéri tenyész­teni? —- Nem nagyon, mert ezen a vidéken nincs fizetőképes keres­let, és gyenge a kínálat. Sokan belevágnak a tenyésztésbe azért mert üzletet látnak benne, vagy mert munkanélküliként így akar­nak pénzt keresni, és nem törőd­nek a minőséggel, csak azzal, hogy minél több kölyköt adjanak el az éppen divatos fajtából. Ez­zel romlik a magyar állomány híre, és letörik az ár is. Az ország nyugati részén az itteni ár több­szörösét lehet kapni egy kölyö­kért! A nagytestű kutyákban azért sincs üzlet, mert drága a fenntar­tásuk. Ha én jól állnék anyagilag, nem üzletelnék vele, nem adnám el a kölyköket, hanem elajándé­koznám a számukra legjobb he­lyekre. Szívem szerint így tennék, de nem vagyok milliomos. Drá­ga az ennivaló, az orvos, munka- nélküli vagyok, de ennek ellené­re, ha egy mód van rá, nem aka­rok megválni a kutyáimtól. Dojcsák Tibor Cicák a ház körül Olivér — fajtáját tekintve fehér perzsa —^ peckesen sétál a rendelőben, míg a gazdival, dr. Orosz Enikő állatorvossal a macskatartásról beszélgetünk. — Kezdjük talán azzal, hogy a nőstény és a kandúr macska egyaránt 7—10 hóna­pos kor körül válik ivaréretté. Míg a „hölgyeknél” ezt nyá­vogó hang, hempergőzés és felkínálkozás, addig az „urak­nál” mély, gargalizáló hang­jelzés kíséri. A nőstényeknél ez általában tavasszal és ősz­szel, háromhetente jelentke­zik. Ezzel szemben a kandú­rok szinte mindig készek a párzásra. Érdemes azonban megvárni az utódokkal a te- nyészérettséget, ami azt jelen­ti, hogy egy-másfél évesen, túl a 3-4. őszön-tavaszon, a jó­szág már kifejlett példány. A nőstény és kandúr sikeres ta­lálkozását követő 63—65. na­pon világra jönnek a macska- kölykök. —Általában hány cica vár­ható? — Az alomszám leggyak­rabban 4—6 kismacska körül mozog. Ez azonban nem szent­írás. Van olyan nőstény, mely csak kettő, de akad, amely hét kölyköt kezd nevelni. A cica­mama nagyon gondoskodó. Fialásnál feltépi a burkot, le­tisztítja a macskákat, aztán az emlőjére taszigálja őket. Mind­ezek ellenére fontos, hogy az állatorvos mihamarabb láthas­sa az anyaállatot, nem maradt- e benne kölyök, vagy esetleg magzatburok. —Mi a teendő az apró szőr­pamacsokkal? — Még el sem telik az első két hét, amikor 12 napos ko­ruk körül kinyílik a szemük. Az első négy hétben csak anyate­jen élnek, később már ki lehet egészíteni táplálékukat köly- köknek készített macskakon- zervekkel. vagy főtt. darálthú­kicsit fura ez a póz! Fotó: H. A. sós rizzsel. Van, aki dobozos bébiételekkel próbálkozik, és ez is jó. A fontos csak az len­ne, hogy amennyiben mód van rá, a cicákat 7-8 hetes korukig szoptassa az anyjuk. Ha azon­ban erre a nőstény valamilyen oknál fogva képtelen, a macs- kakölykök speciális tejpótló készítményeken is felnevelhe- tők. Miután elérték az öthetes kort, célszerű elvégezni az első féregtelenítést. Nem sokkal ké­sőbb, a 9—12. hét táján jön el az ideje az első oltásnak. A kombinált készítmény a fertőző bélgyulladás kivédését szolgál­ja, mely bár rokon a kutyák parvo-vírusával, egyik állatról a másikra nem terjed. A másik betegség a macskanátha. A 3-4 hetes időközzel beadott két ol­tásból álló alapimmunizálást követően évente egy alkalom­mal van szükség emlékeztető oltásra, mely kiegészülhet a veszettség elleni vakcinával. —Azt hiszem, körülbelül eb­ben az időszakban kerül álta­lában új gazdához a cica. Mire van szükség befogadásához? — A lakásból elhozott köly­kök többsége ilyenkor már szo­batiszta, így nem jelent neki gondot a szobavécé használa­ta. Az udvarról bekerült kis­macskának viszont eleinte meg kell mutatni, mire is való az. A célnak higiéniai szempontból leginkább a kavicsos macska­alom felel meg, de aki ragasz­kodik a homokhoz, annak min­denképpen azt ajánlom, sütő­ben süsse át, hogy kipusztulja­nak belőle az élősködők. Szük­ség lesz macskatálra, s nem is egyre. Kell egy vizes, egy szá­raz tápos és lehetőleg egy olyan, melyben a konyhai ma­radékot kínáljuk. Ebből mindig csak annyit tegyünk egyszerre a cica elé, amennyit meg is eszik. A kismacskát naponta 3- 4-szer, a felnőtt cicát kétszer kell etetni. Nem árt, ha már egé­szen pici korban rászoktatjuk a vegyes étrendre, mert ellenkező esetben az egyoldalú táplálko­zás — főleg az ivartalanított kandúroknál — a húgykő kiala­kulása után komoly problémá­kat okozhat. Nem feltétlenül fontos cica­kosarat vásárolni, kényelmes fekvőhelyet nyújthat egy do­boz, egy pléd is. Főként hosszú szőrű macskáknál elengedhe­tetlen a naponkénti fésülés, melyhez ma már lehet kapni speciális keféket, fésűket. Ha ezt a műveletet elmulasztjuk, számoljunk azzal, hogy a gu­bancoktól sok esetben csak nyírással lehet megszaba­dulni. — A szőrszálak más téren is gondokat okozhatnak? — Mivel a cica állandóan tisztogatja magát, ezért gyak­ran megesik, hogy lenyel né­hány szőrszálat. A gyomorba jutva ez összeáll szőrlab­daccsá, ami olyan komoly szoruláshoz is vezethet, mely csak műtéttel szüntethető meg. Ezt próbálja meg ösztö­nösen kivédeni az állat, ami­kor füvet rág. A zöldféle há­nyásra ingerli, s így feljön a szőrlabdacs is. Ha a lakásban nem tudunk „legelnivalót” ültetni, a cica nyugodtan le­rághatja a vízipálmát vagy a zöldikét is, hiszen egyik sem mérgező. — A szaporodásssal kezd­tük, fejezzük is be a beszélge­tést a témánál maradva. Mit tehet á gazdi, ha nem akar szaporulatot? — Akár kandúrja, akár nős­tény macskája van, mindkét esetben van megoldás. A fiú­cicát az ivarérettség után al­tatás mellett félórás műtéttel ki lehet heréltetni. A nősté­nyeknél is megvan a petefé­szek- és méheltávolítás lehe­tősége, de náluk mód van tab- lettás vagy injekciós kezelés­re is. Ez persze csak átmeneti megoldás lehet, 3-4 hónapos hatással, hiszen ezeket a mód­szereket 1-2-3 injekciónál és egy-másfél éves gyógyszeres kezelésnél tovább nem cél­szerű alkalmazni. Sikli Tímea Jinny Barátnőm és férje fiatal házasok. Gyerekük ugyan még nincs, de néhány hét­tel ezelőtt vettek egy pará­nyi ékszerteknőst, mely el­mondásuk szerint „csodá­latos dolgokat művel”. Jinnyke első története a salátalevélhez fűződik. Barátnőm, miután megtud­ta, hogy a teknősök szere­tik a zöldfélét, meglepte új kis társukat egy hatalmas fej harsogó salátával. Egy levelet széttépkedve be­szórtak az akváriumba, de a kis teknős figyelemre sem méltatta azokat. Talán nem látja elég jól — vélte barátnőm, és Jinny fe­jére rakott egy salátadarabot. Másnap elkeseredetten me­sélte, hogy az ékszerteknős —elmondása szerint—egy laza fejmozdulattal ledobta magáról a „terhet”. Pár nappal később férje mesélte el az újabb sztorit. Hogy a kis teknős ne érez­ze egyedül magát a vízben, a fél akváriumot betöltő sziklácska tetejére felállí­tott egy pici ólomkatonát. Mikor a fiatalasszony meg­látta, kétségbeesve köve­telte, vegyék ki a figurát. — Mi van, ha amíg nem vagyunk itthon, Jinny ar­rébb tolja a félkilós kö­vet, és a katona lezuhanva agyonüti őt? — érvelt. Kutyaszépség szalonszinten A zuhanyból víz csobog, az asztalra terített törölközőn ülve szürke uszkár kíván megszépülni. Egy kis szárí­tás, nyírás, bodorítás, s a „hölgy” Diczku Andreának köszönhetően éveket „fiata­lodott”. — Milyen kutyafajtákat hor­danak a gazdik a kozmetikába ? — Bár a legtöbb páciens a spánielek, bobtailok, uszkárok és más szálkás vagy drótszőrű- ek közül kerül ki, igazság sze­rint minden kutyának szüksé­ge lenne fazonigazításra. Még a rövid szőrűeknek is, hiszen a félre növesztett aljszőrzet le- vedlése sokkal egyszerűbb len­ne, ha kicsit rásegítenénk. A legtöbb gazda azonban inkább úri passzióként hordja kozme­tikába négylábú barátját. Ám nemcsak kutyák, hanem cicák is kerülnek a kezem alá, me­lyeknek szőrápolása szintén el­engedhetetlen. — Kutyás körökben mi most a legmenőbb fazon? — Ez nagyon változó. A meghatározó az, hogy a ku- tyust kiállításra hordják, vagy csak házi kedvencként tartják. A szépségversenyekre szigorú előírások szerint dolgozunk, míg a másik esetben a gazdi kívánsága a mérvadó. Általá­ban hathetente van szükség fa­zonigazításra, de a selymes, hosszú szőrű állatokkal érde­mes gyakrabban bejönni. A szépség ára Fotó: Harascsák A. — Gondolom, a kutyák közt is van igen kényes fajta. — Természetesen, s a spáni­el minden téren az. Bármilyen ártatlanul is tud nézni nagy sze­meivel, ha pici korától nem neveljük következetesen, ké­sőbb nagyon nehéz vele. Már akkor hozzá kell szoktatni a fésüléshez, amikor még alig van szőre, hiszen ennél a fajtá­nál különösen fontos az állan­dó és gondos ápolás. Nagyon lényeges, hogy a fül, a talp, a mancsok köze és a hajlatok jól ki legyenek nyírva, mert a ta­vasszal fejét felütő toplász könnyen beleragad a kutyus bundájába, és — elsősorban a fülben — nagyon komoly problémákat okoz. Főleg ebben az időszakban nem árt, ha ha­vonta megismételtetjük a kinyí­rást. —Milyen gyakran fürdessük a kutyát? — Elsősorban attól függ, mi­lyen fajtát tartunk. A hosszú sző- rűeknél minden hónapban aján­lott a fürdetésemig a rövid sző­rűeket elég ritkábban is megsu- vickolni. Persze, ebben szerepet játszik az is, mennyire élénk ter­mészetű, sárdögönyöző kis ba­rátunk. Tisztán tartásukra legal­kalmasabb a pici babáknak aján­lott, a különféle olajokkal dúsí­tott, vagy tojás tartalmú sampon. A szert soha ne öntsük tömé­nyen a szőrre. A hígítás akkor jó, ha kezünk sikamlós a folya­déktól. Alapos öblítés után hasz­nálhatunk egy pici száraz hajra való balzsamot is, amit már nem kell tökéletesen kizuhanyozni a bundából. S ha a kutya megszá­radt, feltétlenül ajánlatos, főleg tavasztól őszig, bolha elleni nyakörvet feltenni. Ám ne a ta­valyit vegyük elő, mert a leg­jobb minőségű darab szavatos­sági ideje — s ez által hatása— is csak néhány hónap. — Mikor kell levágni a kar­mokat? — Normális esetben elég rit­kán, hiszen aszfalton járva ez magától is lekopik. Ám ha mégis szükséges a vágás, soha ne végezzük házilag a művele­tet. Bízzuk állatorvosra vagy kutyakozmetikusra a dolgot, mert megsértve a karomban ta­lálható véredényeket, nehezen gyógyuló, fájdalmas sebet ejt­hetünk a kutyán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom