Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-08 / 33. szám

Visszaadni a vállalkozói kedvet / 10. oldal-------------í—:-----­I f _________________ Ára: 19,50 Ft SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP III. évfolyam, 33. szám — 1996. február 8., csütörtök Nagykálló (8—9. oldal) Kultúra (5. oldal) Vállalkozás (10. oldal) Egészségünk (11. oldal) 1 I „Túladóztatás” A Magyar Munkaadói Szö­vetség, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az MTI-hez is eljuttatott köz­leményében visszautasítja azokat a vádakat, amelyek az utóbbi napokban felelős kor­mányzati tisztségviselők szá­jából hangzottak el a dolgo­zók „túladóztatásával” kap­csolatban. A munkaadók az szja-törvény tervezetét ke­ményen bírálták, így az ide vonatkozó paragrafus elő­írásait is. Látható volt ugyan­is, hogy az ez évi első bér- kifizetéseknél tarthatatlan helyzet alakul ki. Boszniai újjáépítés A Világbank jelentős inf­rastrukturális beruházásokat tervez Boszniában és Horvá­tországban. Ezekről a listát a Világbank képviselői átad­ták Lotz Károly közlekedé­si, hírközlési és vízügyi mi­niszternek az egyesült álla­mokbeli tárgyalásai során. A lista mintegy 80 út és híd rekonstrukcióját, száznál több távközlési és vízügyi beruházást tartalmaz. A köz­lekedési tárca vezetője haza­érkezése után sajtótájékozta­tón elmondta: a Világbank szakemberei szerint Magyar- ország jó eséllyel pályázik a boszniai újjáépítési projek­tekre. Mérsékelhető a szegénység A Világbank szerint Ma­gyarországon a szociális juttatásoknak túl sok ha­szonélvezője van, így a rá­szorultaknak kevés jut. A pénzbeli juttatások átalakí­tásával sokkal többet segít­hetne a kormányzat a tény­legesen szegényeken. A pénzintézet szakértői úgy ítélik meg: megvannak Ma­gyarországon a kapacitá­sok, a pénzügyi források arra, hogy a szegénység mérsékelhető legyen. Arra van szükség, hogy a gazda­gabb társadalmi csoportok­nak adott pénzbeli juttatá­sok jó részét a szegényeb­bekhez irányítsák át. Testületi ülés Tiszalökön Másodszor, de nem utoljára Múlt hét csütörtökön tizen­öt napirendi pont szerepelt a tiszalöki közgyűlés meghívó­ján, de csak hetet tudtak a képviselők megtárgyalni. A testület ülését kedden késő es­tig folytatta, de még így sem tudtak minden témában hatá­rozatot hozni. A város idei költ­ségvetésében két alternatívát —18 és 20 ezer forintos elgon­dolás — fognak kidolgozni a köztisztviselők illetményalap­jával kapcsolatban. A korábbi elképzelések szerint a hivatali dolgozók 20 százalékánál lett volna mód, hogy személyi fi­zetést kapjanak, így a besoro­lási bértáblánál magasabb bér illetné őket. A közgyűlés 4 szá­zalékra csökkentette az arányt, ez pedig gyakorlatilag egyet­len dolgozót érinthet majd. Nagy vitta után fogadta el a testület a közüzemi csatorna használatáért fizetendő össze­get, ami 48 forint lett köbmé­terenként. Az intézményi térí­tési díjakat nem emelték meg a képviselők, így azok csak a rá­juk kirótt áfa-kulccsal, 12 szá­zalékkal növekedtek. Némi vita után a vendégebédek árták 129 forintban határozta meg a testület. Megtárgyalták az Egyesített Közművelődési In­tézmény, az Egyesített Óvodák, az Idősek Gondozó Otthona és a Városgazdálkodási Intézmény önálló gazdálkodását. Az intéz­mények vezetői a számukra jó­váhagyott költségvetésből ön­állóan gazdálkodhatnak, de a könyvelést a polgármesteri hi­vatal szakemberei végzik. Há­rom napirendi pont megvitatá­sára már nem jutott idő, az ülést jövő héten folytatják. Megalakult az egészségbiztosítási bizottság Új egészségbiztosítási törvény várható Dr. Sándor László A nyugdíjbiztosításhoz ha­sonlóan, tegnap délután az or­szágban hetedikként megala­kult az Egészségbiztosítási Önkormányzat Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területi Egészségbiztosítási Bizottsága Fotó: Csonka Róbert Nyíregyházán, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár székhá­zában. Az alakuló ülésen a munkavállalói szervezetek 13 delegáltjából elnököt, míg a munkaadók kilenc küldöttje közül alelnököt választott a 22 fős testület, amelynek tagjai es tisztségviselői társadalmi meg­bízatásként végzik majd mun­kájukat. Az eseményen részt vett töb­bek között dr. Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnöke, aki egyben az MSZOSZ elnöke is, vala­mint az alakuló ülést leve- zénylő Szabó Istvánná egész­ségbiztosítási képviselő, dr. Zilahi József, a megyei köz­gyűlés elnöke és a házigazda szerepét betöltő dr. Holló László igazgató. A most megalakult testület tevékenységét az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat nevé­ben és megbízásából végzi, fel­adata elsősorban a biztosítot­tak részére nyújtott egészség- ügyi szolgáltatások vizsgálata, értékelése, az igények felméré­se, az igazgatási szervek tevé­kenységének ellenőrzése, veze­tőinek beszámoltatása. A bizottságot rövid felszó­lalásában Sándor László látta el útravalóval, azzal a figyel­meztetéssel, hogy lehetőleg kerüljék a túlbecsülés, a túl­vállalás hibáját, ugyanakkor azt se érezzék, hogy üres térbe kerültek. Szolt arról, hogy az egészségbiztosítás presztízse kívánnivalót hagy maga után; nálunk megtörténhetett, hogy néhány felkent ember az or­szág lakosságának gyógyítá­sát, fogászati ellátását pusz­tán pénzügyi szempontok ál­tal vezérelve dönthessen, a szakmaiság mellőzésével. Ez nyilvánvalóan elhibázott lé­pésekhez vezetett. Ennek kor­rigálása mellett fontos felada­ta az egészségbiztosításnak a szolgáltatói funkció megerő­sítése. Sándor László utalt arra, hogy tb-járulék formájában az Alapba a munkaadók és a mun­kavállalók befizetései 97,6 szá­zalékot jelentenek, továbbá beszélt arról is, hogy még ez év végére új egészségbiztosí­tási törvény várható. Az új rend­szerben az Egészségbiztosítá­si Bizottság nagyon fontos fo­gaskerék. A testület elnökének Mrenkó Lászlót, a KASZ (Kereskedel­mi Alkalmazottak Szakszerve­zete) megyei titkárát, alelnöké- nek Sipeki Zoltánt, az ÁFÉSZ- ek Szövetségének megyei tit­kárát választották meg. Feloszlatta magát a tiszaszalkai önkormányzat Február 6-ai ülésén feloszlatta magát a tiszaszalkai ön- kormányzati képviselő-testület. A döntést hozó ülésen a nyolc tagú testületből heten voltak jelen, s — két ellen-! szavazattal — öten határoztak a megszűnés mellett. Erről: Fekete Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője tájékoztatta szerdán az MTI- t. Az alig valamivel több mint 1000 lakosú beregi községi képviselői — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — a pol­gármester és a testületi tagok közötti együttműködési készség hiánya miatt mondták ki feloszlatásukat. Fekete Zoltán elmondta: az új önkormányzatot létreho­zó időközi választást a tiszaszalkai, helyi választási bizott­ság tűzi majd ki. Az új polgármester megválasztásáig ter-j mészetesen a régi faluvezető a helyén marad. Az önfelosz^ látást kimondó testület ugyancsak tovább végzi feladatát, az új önkormányzat alakuló ülésének időpontjáig. Az MTI szabolcsi tudósítójának értesülései szerint a tiszaszalkai önkormányzati válságot a személyes és a kö­zösségi érdekek ellentéte váltotta ki. A korábbi infrast­rukturális fejlesztések miatt felvett hitelek törlesztése pénzügyi nehézségeket okoz a településnek, s a fizetőképesség megőrzése érdekében indokolt a szigorú takarékosság. A polgármester ennek próbált érvényt sze­rezni, a több pedagógusból álló képviselő-testület viszont nem fogadta el, hogy az ötvenkétmilliós költségvetésből a jövőben 60 helyett 50 százalékot kapjanak az oktatási intézmények. Preventív képzés A művelődési házak veze­tőinek tartott tegnap előadást Nyíregyházán Rusin József, a megyei munkaügyi központ igazgatója. Vázolta Szabolcs- Szatmár-Bereg munkapiaci helyzetét, a tendenciákat. Ér­tékelte központjuk elmúlt évi képzési eredményeiket. Mint megtudtuk, 170 millió forintot fordítottak képzésekre, az ok­tatásokon több mint háromez­ren vettek részt. A tanfolya­mok elvégzése után nyomkö­vetéses módszerrel figyelték az elhelyezkedési arányt. Ez a csoportos képzésnél 35—40, az egyedi képzésnél a vissza­jelzések alapján pedig 68 szá­zalék volt. Ez évben a munka­erőpiaci alap 27 százalékát, 260 millió forintot fordítanak várhatóan képzésekre. A me­gyei munkaügyi tanács állás­pontja alapján kiemelt figyel­met fordítanak az alacsony is­kolai végzettségűek és a pálya­kezdő fiatalok képzésére. Tö­rekednek arra, hogy olyan tan­folyamokat szervezzenek, ame­lyek a tényleges munkaerő­piaci igényeknek megfelelnek. Több gazdálkodó egységnél profilváltás várható. A munka­ügyi központ segít, hogy a dol­gozókat elbocsátás helyett az új feladatoknak, követelmé­nyeknek megfelelően, preven­tiven képezzék át. A tanfo­lyamok tematikájába fokozot­tan építik be a vállalkozói is­meretek alapjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom