Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

Labdarúgás 1996. február 7., szerda UJ KELET Vacsilja jó esélyei... Hétfő délután Gyulán randevúzott a Tiszavasvári Alkaloida és a Stadler FC együttese. A vakvéletlen (vagy a jó sze­rencse...) úgy hozta, hogy szót válthattunk Sándor Istvánnal, az élvonalban iparko­dó akasztóiak edzőjével. Mi tagadás, mind­ez nem jöhetett volna létre Mészáros Lász­ló aktív közreműködése nélkül. A vasvári sportvezető — kérésünkre — a nála lévő mobiltelefont „passzolta” át a Nyíregyhá­zán máig nagy népszerűségnek örvendő szakembernek. — Köszönöm az érdeklődést, dolgozga­tok... Jól érzem magam a Stadlemél. bár most éppen teljesen új csapatot kell építenem. Ehhez szükségesek az ilyen mérkőzések, mint amilyet a Tiszavasvárival játszottunk. Tudom, hogy ők is sok gonddal küszköd­nek, mivel tele vannak sérültekkel. Ettől füg­getlenül tetszett a játékuk. Erről elég legyen annyi: szerintem osztályozós helyen végez­hetnek, vagy még attól is feljebb —jelent­kezett a vonal túlsó oldalán a módfelett ud­varias Sándor István. — Ezen a találkozón is szerepeltette azt a Vladimír Vacsilját, aki január eleje óta a Stadler csapatával alapoz. Milyen sorsot szán a Baktalórántháza védőjének? — Na, most ezt elég nehéz lenne kapás­ból megválaszolni. Az az igazság, hogy eddig olyan rossz talajú pályákon futbal­loztunk, amilyeneken nem is szabadna. Fo­lyamatos játékról alig lehet beszélni, ezért időbe telik, amíg felmérhetem Vacsilja tu­dását. Más megközelítésből azt mondhatom: mivel elég „hitványak” vagyunk hátul, pró­bálom megtalálni a megfelelő megoldást. Mert gondolják magukat a helyzetembe, elment négy meghatározó labdarúgónk, va­lamennyien védők. Nagy Norbi, Makrickij, Linnyikov, Oprison, és ide sorolom a kapus, Babócsyt is! Ennyi kulcsjátékos pótlása másutt sem megy könnyen. Mindenesetre Vacsilja sorsáról még a héten döntés szület­het, hisz nyakunkon a 17-ei, Debrecen el­leni kupameccs. Ideje tehát, hogy összeáll­jon a csapat. Per pillanat jók az esélyei...! K.T. Cserebere Ibrányban Sűrűsödnek az átigazolási hírek, aminthogy fenyegető közelségben a „nagy téli zsongás” idejének lejárta. Egynémely csapatnál ugyan­csak élénk forgalom bonyolódott le, alighogy elbúcsúzott valaki, máris betoppant a helyette­se. Ilyen átcsoportosítás zajlik Ibrányban, ahol a számottevő cserebere után — Szakács László edző szavaival élve — körvonalazódik a tava­szi hadtest. Ibrányi áttekintésünket kezdjük az elmasíro­zó futballisták felsorolásával. Elment Dob- ránszky Pál, mégpedig Gávavencsellőre, míg Szakács Zsolt Nyírbátorig menetelt. Még nem kristályosodott ki, hol landol Mészáros Attila, akiért a Nagykálló, illetve a Gávavencsellő ve­tekszik. Veres János helyzete egyszerűbb, őrá a sereg vetett szemet, s az ifjú labdarúgó ez el­len nem emelhetett kifogást. Úgyszintén nem * bűvölheti majd a labdát a megyei első osztályú bajnokságban Ignácz. A németországi munka- vállalási engedélyért folyamodó játékos elérte, amit akart — külhonban keresheti to­vább a boldoguláshoz elengedhetetlen pénz­magot. Innentől rátérhetünk az új emberek bemu­tatására. Jött, méghozzá Sényőről Herman At­tila, vele a védelmet erősítheti Szakács mes­ter. Szász Zsolt ügye is rendezett, őt a vencsellőiek bocsátották útjára. Szilágyi Lász­ló csak azért nem számít biztos pillérnek, mert a kiadó Újfehértóval még nem sikerült pontot tenni az anyagi természetű vitára. Ugyanez mondható el Muri Attiláról. A tá­madó rakamazi „tulajdon”, s ahhoz, hogy Ibrányban lődözhesse a gólokat, az NB IH-as együttes vezetőivel kell tárgyalóasztalhoz ülni. Amíg a szakvezetés a keret „aládúcolásán” serénykedik, Szakács László heti négy trénin­gen nyüstöli Mikhárdiékat. Ezalól egyedül Bíró Csaba mentesült. Nem véletlenül, hiszen a já­tékos bokaszalag-húzódás miatt kapott pihe­nőt. Az ibrányiak vasárnap tették próbára először erejüket, mikor is — az ebben az írásban annyit emlegetett — Gávavencsellővel meccseitek. Fordulatokban bővelkedett az összecsapás, minekután Papp kettő, Szász és Mikhárdi ti­zenegyesből elért góljával 4-3-ra verték ven­dégeiket. (Koncz) Előkészületi mérkőzések Szerda: Tiszavasvári Al­kaloida—Kisvárda 14.30; Ököritófülpös—Mátészalka 14.00; Vásárosnamény— Nyírbátor 14.30. *** Keddi előkészületi mérkő­zésén 1-1 arányú döntetlent játszott a Kárpát-Hús Volán az ukrán másodosztályú Druzsba Berdjánszkkal. A magyar gólt Kendi szerezte. Matthäus: cserének nem! A német labdarúgó Bundes- ligában szereplő Bayern Mün­chen csapatkapitánya, Lothar Matthäus a Kicker című sport- magazinnak adott nyilatkozatot. A hosszú kihagyás után klub­csapatában már többször is siker­rel bemutatkozott játékos el­mondta, hogy válogatottbeli visszatérése mindaddig kérdéses lesz, amíg Berti Vogts szövetsé­gi kapitánnyal nem tud néhány fontos kérdésben megegyezni. — Nem tudom, hogy Vogts el­képzeléseiben milyen szerepet szán nekem. Az biztos, hogy cse­rejátékosként már nem szívesen lennék tagja a nemzeti együttes­nek. Ha csupán a bő keretben len­ne helyem, akkor valószínűleg az Európa-bajnoki részvételről is le­mondok. Remélem, Vogts miha­marabb egyértelmű választ ad ezekre a kérdésekre — mondta Matthäus. Balázs Sényővel ismerkedik Ahogy ígérte, hétfőn megérkezett Sényőre Balázs Kriszti­án. A huszonöt éves román labdarúgó kalandokkal tarkított pályafutása során megfordult a határ közeli Baia Maré csapa­tában, klubtársa volt többek közt az a Catalin Azoitei, aki Magyarországon előbb a Pécs, a Csepel, majd az ETO FC Győr együttesét erősítette. Ezt teszi a hátvéd hazánkban is (mellesleg nem először, miután az őszi idényben öt alkalom­mal ő is szerepelt a Pécs színeiben), s ha a légiós, valamint a szakvezetés elképzelése egyezik, egy hét elteltével aláírhat­ják a szerződést. Balázzsal egy napon másik védőjátékos is csatlakozott a másodosztályú klub keretéhez. Amint azt az elmúlt héten köz­zétettük: Valerij Czap ugyancsak a sényői gárda szerelésébe bújik. A Kisvárda ukrán nemzetiségű labdarúgója nemrég kötelezte el magát a Falatovics-legénységhez. A két új fiú minden bizonnyal pályára lép azon a mai előké­születi mérkőzésen (14.00), amelyen a Sényő a Diósgyőr ven­dége lesz. Sárga lap a hitbuzgónak Különös eset keltette fel a labdarúgás szerelmesei, és a vallásos szurkolók érdeklő­dését Skóciában. Történt ugyanis, hogy a Par- tick Thistle—Glasgow Rangers (1-2) élvonalbeli mérkőzésen .fim McGilvray játékvezető sár­ga lapot adott Rod McDo- naldnak, amiért a hazaiak játé­kosa a félidőben a pályáról le­vonulva keresztet vetett. Az esetet a partjelző és egy rendőr jelentette a bírónak, aki ezt a közönség szándékos provoká- lásaként fogta fel, és nem ha­bozott felmutatni a sárga kár­tyát. McGilvray szerint Rod McDonald tette felháborította a Rangers protestáns szurkoló­it. Az ügy érdekessége, hogy a második félidőben McDonald még egy sárgát „begyűjtött”, így kiállították. Murdo Mac­Leod, a Partick vezetőedzője természetesen az eset azonnali kivizsgálását sürgeti: — McDonald minden alka­lommal, amikor pályára lép vagy lejön a játéktérről, keresz­tet vet — mondta a tréner. Skó­ciában szinte mindenki arra vár, vajon mit lép az ügyben a szövetség. Kotula érthetetlen döntése / Adámszkival erősít a Kisvárda!? Szaporodó jelek utalnak arra: élőről kezdhetik az épít­kezést Kisvárdán. A téli jövés­menés utánaz alapozás egyet jelent az új együttes alapjai­nak lerakásával. Ezzel bíbe­lődik Mészáros Károly edző. A helyzet azonban napról napra változik! Tépelődik is a szakmai stáb, hisz hirtelen megsokasodtak a teendők. Mert a szurkoló csapatot akar, nem is akármilyet! — A felkészülés rajtja, tehát január 15. óta, jó néhány vá­ratlan esemény történt — vall­ja Gólyán István technikai ve­zető. — Hátráltató tényezők egész sora nehezíti munkánkat. Az őszi csapatból négyen tá­voztak, mindannyian különbö­ző okokra hivatkozva. Valerij Czap értékes játékos volt, sa­ját maga döntött úgy, hogy Sényőre szerződik, habár egy jobb, gazdagabb klub, a Kaba is vitte volna a védőt. Popovics Andrást a beregszásziak ma­rasztalják — otthon akarják látni. Igaz, még hátravan egy tisztázó megbeszélés az ukrá­nokkal. Érthetetlen számunk­ra, miért határozott a váltás mellett Kotula László, holott jól érezte magát köztünk. In­dokul családi körülményeit hozta fel. Sajnos, a jelenlegi át­igazolási szabályzat a „kicsi­ket” sújtja, mivel a játékosok amatőr státusa miatt fillérekért kell megválnunk legértéke­sebb labdarúgóinktól! Amiért ezt felhánytorgatom, az az, hogy Kotula ügyében — a nyá­Ádámszki Róbert ron — kemény tárgyalások zaj­lottak, most pedig bagóért vi­hetik. Lelt József esete megér egy misét. Őt kölcsönbe kap­tuk az NYFC-től, de sem telje­sítményével, sem hozzáállásá­val nem voltunk elégedettek. Nemcsak a szűkén vett veze­tés, hanem a közönség is... Ezek után nem ért bennünket meg­lepetésként bejelentése, misze­rint Sényőre költözik. Halkan jegyzem meg: az ő hathatós közreműködésével került az NB Il-es gárdához Czap! Kí­vánjuk neki, hogy jobban fut­ballozzon, mint itt, és ne terel­je el figyelmét a másokkal való „törődés”. Azért tértem ki ily részletességgel ezekre a dol­gokra, mert szeretném, ha a várdai szurkolók is bepillan­tást nyerhetnének a kulisszák mögötti történésekbe. — Érkezett viszont Ocsenás Sátoraljaújhelyről, Drágár Zsolt Tiszaszalkáról, valamint ifj. Jávor Pál... — Való igaz, Palival szom­baton egyeztünk meg. És még nincs vége az erősítéseknek. Hétfőn megállapodtunk a nyír­egyházi Adámszki Róberttel, s Tóth János klubigazgató sem zárkózott el kölcsönadásának lehetősége elől. Ezen túl Tóth Kornél kisvárdai pályára lépé­se sem elképzelhetetlen... Talán ebből is lemérhető a szakosztályvezetés azon igye­kezete, hogy a csapatot nem hagyja széthullani! A támoga­tók — az önkormányzat, a Megyei Gyógyszertári Köz­pont, a FAT-Jona Kft., a Kis­várdai ÁFÉSZ, a Bodnármész, valamint a Perdiák Trans — további segítségével hagyo­mányaihoz méltó helyezést ér­het el ez a fiatal társaság. Koncz Tibor Berettyán már hangol... A kemény tél ugyancsak „betett” a kislétai labdarúgó­csapatnak. A létai pályát meg­szabadították a leesett hótól, csakhogy a talaj sziklaszilárd­ra fagyott, emiatt a labda nem mindig engedelmeskedik a já­tékosok akaratának. Csúszkál­nak a fiúk, de azért megpróbál­nak eleget tenni Czirbik Ri- chárd edző utasításainak. No és persze valamennyien az enyhülésben reménykednek. Mert hát a hideg sem tarthat örökké! A keretben annyi változás történt, hogy Kórász Sándor vette kalapját, s visszaköltözött a Hajdúságba. Ezt ellensúlyo­zandó, a megyei első osztályú együttessel végzi a felkészülést Sós Ferenc, aki Hajdúsám- sonból érkezett. A középpá­lyást egyelőre megfigyelés alatt tartja a szakvezetés, a ta­pasztalatokat leszűrve dönte­nek majd a futballista későbbi sorsáról. Szóba került egy ka­pus jövetele is, méghozzá Kállósemjénből. Ebben az ügy­ben még e héten lépnek a létaiak, s akkor a hálóőr nevé­re is fény derülhet. Czirbik mester szerint a legfontosabb, hogy — szerencsére — nincs sérült, már lecsengett az influ­enzajárvány is, ami néhány já­tékost ágyba kényszerített. A gárda munkarendje: heti két edzés, megfejelve két elő­készületi mérkőzéssel. Az első találkozó vasárnap volt esedé­kes, Arezanovék otthon fogad­ták a kállósemjénieket. A ki­lencven perc döntetlennel zá­rult (1-1), a Kisléta ez évi első gólját Berettyán szerezte. Ma újabb — hazai — ütközet vár a csapatra, 14.30-tól Nagykálló lesz az ellenfél. Szombaton — újra csak a jól megszokott kör­nyezetben — Tiszavasvári kö­vetkezik, ez az összecsapás tíz órakor kezdődik. —K— Egy gól és egy sérülés Nyíregyházi FC— Rakamaz 1-0 (1-0) Városi Stadion, 150 néző. V.: Kozsla (Tar, Dudás). Nyíregyházi FC: Feke — Csehi — Szatke, Drobni, Kiss — Karkusz, Kovács, Bessenyei, Göncz — Herczeg, Sira. Az NYFC második félidei csapa­ta: Varró — Bodnár (Karkusz), Unchiás, Drobni, Kiss — Tóth. Kovács, Kákóczki — Ádám- szki, Herczeg, Sira. Edző: Tóth János. Rakamaz: Vitkai (Szabó) — Galambosi (Gáspár), Karócz- kai, Illés, Hudák — Thúróczi, Balogh (Varga), Papp, Csorna — Marcsek, Szekrényes. Edző: Kiss Miklós. Gólszerző: Herczeg. Az NYFC kedd délutáni edzőmérkőzésén egyetlen gól esett, Herczeg — ki más? — Vitkai kapujának hosszú sarká­ba suhintott. A nyíregyháziak a második félidőben alaposan átformált csapatot szerepeltet­tek, noha Németh, Capatina és Domokos sérülés, illetve beteg­ség miatt nem léphetett pályá­ra. A második játékrészben egy sajnálatos sérülés történt, Bod­nár a kemény talajon másfél méter magasból a farcsontjára esett, megzúzódott, és nem folytathatta tovább a játékot. Képünkön: A lecserélt Cse­hi a második félidőben már csak vidám szemlélődő volt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom