Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-07 / 32. szám
UJ KELET HM Megyénk életéből 1996. február 7., szerda 3 Ki legyen a polgármester Tiszaszalkán? Bizalmatlansági indítvány Félvakon és büdösen Minden elismerésem a közlekedési rendőröké, kik lankadatlan buzgalommal ellenőrzik az utakon a járművek sebességét. Meg mondjuk a biztonsági övék becsatoltságát. Elég néhány kilométer túllépés, egy be nem csatolt öv — repül a bírság. Nem polgárbarát módon. Hasonlóan dúl a szigor akkor is, ha valaki tévedésből rosszul parkol. Lényegében nem neheztelek ezért, ez is a dolguk. Viszont érthetetlenül állok az előtt, hogy más esetekben miért nem tapsztalni hasonló erélyt. Meg is mondom, mire gondolok. Tessék megállni a városban az út szélén. Vagy beülni egy kocsiba, és lassan poroszkálni az úton. Jönnek a félvak kocsik. A rossz lámpájúak. Aztán a büdösek. A rozsdától szét- esők. Rájuk nem figyel senki. Vajon kinek a dolga lenne ellenőrizni ezeket a személy- és teherkocsikat? Úgy vélem, ez is rendőri feladat lenne. De láthatóan nem az. Számuk nem fogy. Nem olyan régen éppen egy rendőrtiszt társaságában számoltuk meg: tíz kocsi közül nyolc lámpa nélkül közlekedett lakott településen kívül. Senkinek nem tűnt fel. És ott az a tucatnyi roncs, amely a határokon át jut be hozzánk. Bezzeg az osztrákok hamar megtalálták a módját, hogy kiszűrjék az ilyen autókat a határon! Nálunk ez nem megy. Ajendőrnek könnyebb traffipaxolni, mint vitázni valakivel, hogy félvak vágy büdös. A közlekedésifelügyelet sem figyel erre, lehet, már nem is a dolga. Mindebből következik: mindent szabad 80 alatt. Minden lehetséges, ha nincs sebességtúllépés. Fura viszonyok ezek. Országúti, városi rendről beszélni addig, amíg a következetesség sehol, enyhe túlzás. Tudom, kevés a rendőr. Biztos elég a munkájuk így is. Meg a bírság is. Jó lenne, ha valaki választ tudna adni arra: amúgy is lerobbant minőségű autóink felelőtlen vezetői meddig mehetnek el? Lassan elég lesz a négy kerék. Persze, kopott gumikkal. A fő, ne lépje túl a sebességet. Mert mi nem rohanunk Európába. Döcögünk, füstölve, rossz lámpákkal, redvás gumikkal. Ha odaérünk, akkor fogunk csodálkozni. Mert először csak kiröhögnek. Aztán azt mondják: irány vissza! Itthon úgyis lehet mindent. (bürget) Nyfrjáköi polgárőrök évzárója : ! : ' - •' ' ’ ■' ' ■ '■ • ' X -V ‘ « Szilveszteri égőlopás Ha február, akkor a polgárőrök éves számvetése. Mérleg a bűnmegelőzésről, a lakosság biztonságérzetének javításáról, a rendőrséggel már megszokott állandó szoros együttműködésről, a fiatalok normális szórakozásának védelméről, falujuk, városuk, saját maguk és vagyonkáik megőrzéséről. Hat képviselő levelét megírta, és ezzel a megye érdeklődésének középpontjába került Tiszaszalka. A beregi település „egyszerű” állampolgárai még alig tudnak valamit az önkormányzati képviselő-testületben történtekről, ha az idegen kérdezi őket, bizonytalanul széttárják karjukat. Az aláírók által készített beadvány szerint viszont, úgy tűnik, időközi választások lesznek a Tisza-parti faluban. — Amíg a tények nem tisztázódnak, legyen ez a falu belső ügye — fogadott Lakatosné Virág Katalin alpolgármester. — Mint a képviselők egyike döntöttem úgy magam is, hogy a képviselő-testület megvonja a bizalmat a polgármestertől és feloszlatja önmagát. Nem kezdeményezőkről van itt szó, hanem a hét képviselő közül hatnak találkozott a véleménye és úgy döntöttünk, az egyéves munka, ami a választások óta eltelt, ezt indokolja. Konkrétumokat azért nem mondok, mert személyeskedések nélkül kell ezt a dolgot megoldani. — Lakatosnén kívül Szabó László, Orosz Miklós, Papp Károly, Forgó István és jómagam írtuk alá a beadványt — folytatta a beszélgetést Balázsi Éva tanítónő. — Az elmúlt egy év huszonkilenc testületi gyűlésének mindegyikén napirendi pont volt az általános művelődési központ helyzete. Mindig úgy vetődött ez fel, hogy az ÁMK a falu terhe, megfojtja a falut. Igaz, hogy ez községünk legnagyobb intézménye, a legnagyobb költségvetéssel, de az oktatásra, a kultúrára fordított pénz nem lehet teher egy közösség számára. Arról beszélBalázsi Éva hetnénk, hogy mi az, ami évek óta sok pénzt visz el az önkormányzattól. A beadványt aláírók szándéka megmásíthatatlan, és azt várom, hogy egy új összetételű képviselő-testület alakul és hogy azt is eldöntik a tisza- szalkaiak, ki legyen a polgár- mester. — A feloszlatásnak már meg kellett volna történnie, de a jegyzőnő nem teremtette meg ehhez a törvényes feltételeket — kapcsolódott az elmondottakhoz Papp Károly testületi tag, az aláírók egyike. — Egy hete adtuk át a levelet, melyben önfeloszlatásunkat kimondjuk. Ahelyett, hogy erről szavaztunk volna, mintha mi sem történt volna, az önkormányzati gyűlést megtartottuk, még a beadványunkat is csak külön kérésemre iktatta be a jegyzőnő. A döntésemben az befolyásolt, hogy nem értek egyet az ÁMK leépítésével és a polgármesternek azzal a magatartásával, amikor a képviselő-testület megkérdezése nélkül dönt olyan kérdésekben, amikre nem kapott felhatalmazást. Papp Károly — Az, hogy a hét képviselőből hat elégedetlen a polgár- mester munkájával, jelzés értékű — vette át a szót Orosz Miklós, az ÁMK igazgatója, képviselő. — Én gépeltettem és én nyújtottam be a bizalmatlansági indítványt, ez nem titok. Egy éve vár a képviselő-testület arra, hogy a polgármester változtasson túl akaratos vezetési stílusán. Júliusban számvevő- széki vizsgálatot kértem a hivatal ellen, nem tudom, meg- történt-e, mert erről sem tájékoztattak bennünket. Amikor viszont ezt megtettem, sorozatban jöttek az ÁMK elleni, meglepetésszerű vizsgálatok. Ezek nem hoztak elmarasztaló eredményt. Itt viszont már régen nem erről van szó, hanem amikor először mondtam nemet a polgármesternek, azóta nem vagyok partner. A képviselő- testület döntését elfogadom, de a szakmai munkába a gyerekek rovására nem engedhetek beleszólást. Az az állítás pedig, hogy az ÁMK túlköltekezik, nem állja meg a helyét, mert a futballistákat az iskolabusz szállítja a mi költségvetésünk terhére, a labdarúgók egy része nálunk étkezik ingyen, két iskolai lakásban sportolók laknak a családtagjaikkal, és a rezsijük is a mi költségvetésünket terheli. Abban bízom, hogy a választópolgárok ilyen határozott kiállást várnak a képviselő- testülettől, és ezt majd az időközi választáson szavazataikkal kifejezik. A polgármester, Lapos István készségesen válaszolt a kérdéseimre. — A képviselő-testületen belül ez a nézetkülönbség még tavaly, az iskolaév elején keletkezett. Megelőzte ezt, hogy több mint tizenhárommilliós forráshiánnyal indítottuk a ’95-ös költségvetésünket. Ez túl sok egy ötvenkétmilliós költségvetéssel gazdálkodó falunak, amikor még a több mint nyolcmilliós gáztörlesztését is fizetnie kell. A fizetőképességünket csak szigorú takarékossággal őrizhetjük meg. Az oktatási intézmények csak a költségvetés ötven százalékát használhatják fel, ezzel szemben a ’96-os évre az ÁMK a falu összköltségvetésének hatvankét százalékát kéri működéséhez. Most is hatszázezer forint kifizetetlen számlája van az iskolának, ami veszélyezteti működését. A labdarúgással kapcsolatban felvetett dolgok nem fedik a teljes igazságot, mert én személyesen mondtam, hogy a sportot nem lehet így tovább támogatni. A képviselő-testület bizalmatlan- sági indítványát és önfeloszla- tási javaslatát gyűlésen megtárgyaljuk. Arról meg még korai beszélni, hogy indulok- e az időközi választáson, de az már most kijelenthető, borzasztóan nagy költség egy ilyen lépés. Nyírjákóra megyünk, a gépkocsi vezetője is tagja a helyi szervezetnek. — Most már sokkal köny- nyebb, mint évekkel ezelőtt, amikor megalakultunk — mondja, s nem kis büszkeséget fedezek fel a hangjában. — Akkor még egész éjszaka járőrözések voltak, s nemegyszer akadtunk sanda szándékú emberekre. Mára elértük, hogy a faluban megtett egy—két kör után éjfélkor aludni mehetünk. Mindenki tapasztalhatta, hogy komolyan vesszük, amit vállaltunk, a tolvaj, a betörő messze elkerüli falunkat. De hát, ezért vagyunk: ne legyen semmi dolgunk! Beszélgetünk még mindenféle közömbös dologról, sokra nem jut idő: megérkeztünk. Az összejövetelt a község legnagyobb helyiségében, az iskola tornatermében tartják. Rögtön feltűnik, hogy csak férfiakkal találkozom. Aztán kiderül, ez nem afféle kivagyiság vagy „asszonynak a főzőkanálnál a helye”-jelenség. Megnőtt a létszámuk. Korábban sem kellett lasszóval fogni a polgárőröket, most viszont már komoly elismerés, ha valakit befogadnak maguk közé. Ez egy ilyen faluban mérce. S bármennyire is megtehetik, hogy válogassanak, a jószándékú, önzetlen ajánlkozásokat nem hagyhatják figyelmen kívül. így aztán csak úgy férnek el, ha a feleségeket otthon hagyják. Kényszer szülte szabadság. Nem is nagyon örülnek neki. — Szívesen látnánk vendégül az asszonyokat, igazán meg is érdemelnék, mi is jobban éreznénk magunkat — kesereg Sebők István, a község polgármestere —, de ennél a teremnél csak a futballpálya nagyobb, ott pedig hideg van, nyárig meg nem várhatunk. Kis viszonzása ez a szerény vacsora (töltött káposzta és őzpörkölt a menü) polgárőreink tevékenységének. Jelképe a köszönetnek, ami mindenképpen megilleti őket azért, mert nyugodtan alhatunk és biztonságban érezhetjük magunkat. Lehetőségeink azonban végesek. Ötszáz forint benzinpénzt adhatunk akkor, amikor éjjelente 70—80 kilométert hajtanak a szolgálatban lévők. — Pedig, hogy jó úton járunk, arról meggyőztek az elmúlt év végén a polgárőrök országos konferenciáján elhangzottak is — teszi hozzá Vékony István, a helyi szervezet elnöke. Igen. Jó úton járnak. Eljutottak odáig, hogy kacagva beszélhetnek arról az egyetlen (!) „bűncselekményről”, ami az elmúlt két évben a faluban történt: szilveszter éjszakáján a főtéren álló karácsonyfáról lelopták az égőket. Randa Ferenc Árpád és vezérei Mátészalkán A millecentenáriumi ünnepségekre készül az ország, így Mátészalka is. A városban a tervek szerint több eseményt rendeznek honfoglalásunk 1100. évfordulója tiszteletére. Közülük kiemelkedőnek ígérkezik az az ünnepség, amelyen a millecentenáriumi emlékművet avatják fel. A monumentális szoborkompozíció Bíró Lajos Mátészalkán élő szobrászművész alkotóműhelyében készül. — Már régóta foglalkoztatta a város vezetőit, hogy Mátészalka főterére egy nagyobb szoborkompozíció, egy díszkút kerüljön — mondja Bíró Lajos. — A millecentenárium alkalmából volt nekem egy elképzelésem ezzel összefüggésben. A polgármesteri hivatal kérte, hogy ezt csináljam meg konkrét terv formájában, ezért elkészítettem a makettjét. Kértünk egy lektorátusi zsűrizést, ennek eredményeként javasolták a mű elkészítését. — Honnan van erre pénz? — A lektorátus ígért komolyabb támogatást, az ön- kormányzat több helyről is pályázott különböző összegekre, de a tervek szerint a város — erejéhez mérten — saját kasszájából is költ a díszkút létrehozására. Ezt még egy alapítvány is segíti, amellyel a még hiányzó pénzt próbálják meg előteremteni. Ezenkívül különböző más forrásokra is számítunk, kaptunk ígéreteket, s úgy néz ki, hogy végül összejön a szükséges összeg. — Milyen lesz a szobor, mit ábrázol? — Ez egy díszkút lesz, s a kompozíció a hét vezért ábrázolja. A leghangsúlyosabb az Árpád-figura, alul a hat másik alak — a vezérré választást szimbolizálva — pajzsra emeli Árpádot. A hat figura egy talapzat lenne kőből kifaragva, s ezen lesz a fő figura — Árpád vezér — bronzból megöntve. Az egész mű hármas tagozódású: legfelül Árpád, alatta a hat vezér és legalul négy vízköpő, A szobor középső részének makettja griff formában megelevenítve. Az egész talapzata egy 5 méteres körmedence, s ha a pénz engedi, az alakokat víz alatti reflektorok világítanák meg. — Milyen anyagokat használ a munka során s hallhatunk-e a szobor méreteiről? —Az Árpádot ábrázoló alak életnagyságú figura, 170— 180 centiméter magas lesz. Alatta található a hat vezér, szintén embernagyságban megformálva, carrarai márványból. Ennek a márványtömbnek a súlya 150 mázsa körüli, amelyre körben dom- borműszerűen faragom ki az alakokat. A legalsó, kör alakú részt, a medencét márványlapokkal burkoljuk, ennek az átmérője 5 méter. A négy vízköpő figura bronzból készül. így az egész szoborkompozíció közel 5 méter magas lesz. Ezzel a művel eddigi művészi pályám legnagyobb méretű és számomra legnagyobb jelentőségű alkotását készítem el, s külön örülök annak, hogy ez abban a városban lesz látható, ahol élek. — Mikor és hová tervezik a szoborkompozíció felállítását? —A szobrot természetesen a millecentenáriumi ünnepi eseménysorozat keretében avatjuk fel augusztus 20-án vagy azt azt megelőző napokban a város szívében, a művelődési központ előtti parkban. Szamosi István
