Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

PRQGBM A korszerű háztartásban sok - a villamos üzemű készülék és kisgép, köztük haszontalan is szép számmal (lásd: elektro­mos dugóhúzó és társai). Nem árt, ha tudjuk, hogy készülé­keink mennyi energiát fo­gyasztanak. A legnagyobb fogyasztó — ha van — a viL lanybojler, ez napi 5—10 kWh-val terheli meg a csalá­di költségvetést. Ezután kö­vetkezik általában a mosógép programonként 1—2 kWh- val. A hűtőgépek napi fo­gyasztása is legtöbbször 1 kWh felett van, természetesen attól függően, hogy milyen űrtartalmú, mennyire korsze­rű és milyen állapotban lévő berendezésről van szó. To­vábbi 1—2 vagy akár 5 kWh villamos energiát fogyaszt a világítás és a sok-sok háztar­tási kisgép. Hasznos hétvégi szórako­Jeles napok Dorottya és Bálint Ha Dorottya szorítja, Julian­na tágítja — szól a népi rigmus február 6-án. Vagyis ha ezen a napon kemény fagy van, Juli­anna napjára megenyhül az idő. Szent Dorottya, akinek ezt a napot szentelték a kalendári­umban, szintén szűz vértanú volt. Nekünk azonban Csoko­nai Vitéz Mihálynak, a magyar felvilágosodás legnagyobb köl­tőjének Dorottyája jut az eszünkbe, aki 65 évesen, még mindig férfira éhesen farsango- zott a kaposi megyebálon. A vígeposz hősnője a pártákban maradtak torzképe, akinek a szerelem istennője végül visszaadja szépséges ifjúságát. A Bálintokat február 14-én köszöntjük, e név a latin Valentinus családnév többszö­rös rövidülése, annyit tesz, hogy erős, egészséges. Szent Bálint, a vértanú pap a harma­dik században élt, s a nyavalya- törősök (epilepsziások) és a lel­ki betegek védőszentjeként tisztelték. E napon ülik menyegzőjüket a madarak, pá­rosodnak a verebek. A sző­lősgazdák hajnalban körüljár­ják kertjüket, négy sarkán meg­metszik a tőkéket, így védekez­nek a madarak és a tolvajok kártevései ellen. Az utóbbi években nyugati mintára Va- lentin-napi ajándékokat nyúj­tunk át azoknak, akiket szere­tünk. Az angolt kultúrkörökből eredő kedveskedések a szere­lemmel és a párválasztással kapcsolatosak. Azt jelzik, hogy közeleg a mosolygó fényű ta­vasz, amikor a természet ébre­désével együtt az emberek lel­kében is kinyílnak a szerelmi érzelmek, mint a fákon a rü­gyek. t. m. i. kedd Információ UJ KELET 5-let Villamos energia zás, ha készülékeink fogyasz­tásiról táblázatot készítünk. Mérőeszköznek ott a villany­óra. Segítségével akkor tudunk az egyes készülékek fogyasz­tására következtetni, ha csak egy készülék, például a hűtő- szekrény üzemel, és a többit átmenetileg kikapcsoljuk. Az órát érdemes akár rövi- debb időszakokban is nagyobb sűrűséggel, például naponta, esetleg óránként leolvasni. Ez hasznos információkat ad a különböző eszközök fogyasz­tásának nagyságrendjéről. Az MVM Rt. Ház című szá­mítógépes programja eligazít abban, hogy egyes háztartási elektromos eszközeink hogyan járulnak hozzá villanyszám­lánk növekedéséhez. Ilyen szá­mítógépes szolgáltatást ingye­nesen vállal az E-misszió Egye­sület (Nyíregyháza, Sóstó-erdei Szabadidőpark, 42/402-031).- Dedikálás A jelenleg minden bi­zonnyal legtöbb eladott le­mezzel rendelkező popzene­kar, a Republic dedikál BUSZACSA-beli koncertje előtt, február 8-án délután 4 és 5 óra között a nyíregyhá­zi Europop zeneszalonban, a sétálóutcában. Létezik olyan mérőműszer, amellyel — ha a fogyasztókat ezen keresztül csatlakoztatjuk a konnektorba — pontosan meghatározható a fogyasztás minden adata (összes fogyasz­tás, áramfelvétel, teljesít­mény, áramdíj, feszültség, frekvencia). Több áramszol­gáltató és civil szervezet in­gyenesen kölcsönöz ilyen műszert! Hasznunkra válhat, ha pon­tosan értjük, mit látunk a vil­lanyszámlán. A villanyszám­lákat tanácsos eltenni, mert ta­nulságos lehet, hogy például hogyan változik áramfo­gyasztásunk az évszakok és évek múltával. Tapasztalat, hogy amire odafigyelünk, ott megtakarítunk. A fogyasztás rendszeres nyomon követése akár 20 százalékos megtaka­rítást is eredményezhet, mind­ezt egyetlen fillér ráfordítás nélkül! Alternatívok A nyíregyházi, Bethlen Gábor utcai Bahnhof nevű ifjúsági szórakozóhelyre február 9-re az ef. Zámbó Happy Dead Bandet, febru­ár 16-ra pedig Waszlavik Gazember (Velorex Petőfi) Lászlót várják koncertre. Mindkét fellépés 21 órától lesz. Munkák a kertben A Nyíregyházi TIT Szervezet Mezőgazdasági Szakosztálya, a Magyarok Világszövetsége, a Humanitás Népfőiskola, valamint a Kertbarát és Biokultúra Klubok idén is megrendezik a környe­zetbarát kertészeti termelés tematikájú szabadegyetemi előadás- sorozatot. Ennek részeként ma 16 órától a megyeszékhely Vas­utas Művelődési Házában (Toldi u. 23) dr. Margittai Miklós, a helyi mezőgazdasági főiskola tanára beszél a kerti munkákról. KÖRKÉP A felsőoktatás lehetőségeiről A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők is nehéz választás előtt állnak: el kell dönte­niük, melyik főiskola, egyetem felelne meg legjobban adottságaiknak, képességeiknek, hosszú távú terveiknek. Ezt szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy röviden bemutatjuk a legjelentősebb felsőoktatási intézményeket. Színház- és Filmművészeti Főiskola 1088 Budapest, Vas u. 2/c. Telefon: (1) 138-4715 A felsőfokú művészeti végzettségre pályázók a Színház- és Filmművészeti Főiskolán három — színész, mozgóképtudományi, illetve televíziós riport- és doku- mentumadás-rendező, -szer­kesztő és kameramann — szakra adhatják be a jelent­kezési lapjukat. A színészi pálya iránt ér­deklődő felvételizők közül 30 hallgató nyolc szemesz­ter alatt sajátíthatja el a szak­ma rejtelmeit. A felvételire behívott jelentkezőknek leg­alább 15 különböző hangu­latú verset, 5 színdarabrész­letet és néhány dalt ismernie szükséges, amit a vizsgabi­zottság előtt, a színpadon kell előadnia, illetve eljátsza­nia. A végső elbírálást rész­vizsgák előzik meg, amikor többek között ének-zenei, beszédmeghallgatáson, or­gánum-, fizikaiadottság- vagy tánckészségfelmérésen kell részt venni. Országosan évek óta e szakra a legmaga­sabb a jelentkezők száma, ami tíz—tizenötszöröse is lehet az indítandó első évfolyam létszá­mának. A mozgóképtudományi szakra jelentkező fiatalok kö­zül az intézményben csak a 15 legeredményesebb középisko­lás kezdheti el tízszemeszte­res tanulmányát az 1996/97-es tanévben. E szakon a harmadik évtől specializálódhatnak a hallgatók négy különböző — például dramaturg vagy forga­tókönyvíró — szakirányba. A felvételi vizsgán széles körű irodalmi, olvasottsági, képző- művészeti tájékozottságra van szüksége a jelentkezőknek. Emellett a vizsgabizottság fel­méri (gyakorlati feladatok alap­ján) az érdeklődők reprodukci­ós képességét, önálló alkotói tevékenységét, megfigyelő­képességét. A szűk keretszám miatt a felvételi pontszám na­gyon magas, 110 körül vár­ható. A televíziós riport- és do- kumentumadás-rendező, -szerkesztő és kameramann szakra az előbbieknél is ke­vesebb, összesen 12 hallga­tóval indul szeptemberben az elsős évfolyam. A képzési idő nyolcféléves. A felvételi során a — várhatóan nagy számú —jelentkezőktől szá­mon kéri a vizsgabizottság az általános műveltség alapja­it. Emellett a gyakorlatban kell bizonyítani a szakmai rá­termettséget. A Színház- és Filmművé­szeti Főiskola felvételi köve­telményeit sikerrel teljesítők nagyobb részének elhelyezé­sét a főiskola kollégiuma megoldja. A tanulányi idő­szak alatt a hallgatók külön­böző művészeti intézmé­nyekben, színházakban és stúdiókban tölthetik gyakor­lati idejüket. 3. Hajnali pergőtűz Vitéz Erdélyi Béla: Vérben, vasban Gyötrelmes a vonalbeli élet: nincs elegendő szalma, a nyers földön fekszenek a bakák. Nagy részük nincste­len zsellérfiú volt otthon. Kel­lő, jó táplálkozásra nem tel­lett. Élelmezésüket hús nélküli krumpi- vagy pergeltlevessel oldotta meg a cselédanya, - feleség. De ezekből sokat kel­lett enni, hogy kellő energia jusson a szervezetbe. Gyerek­kortól kezdve a nagy tömeg befogadásához alakult a gyo­mor és a belek. A katona a szükséges kalóriát sokkal ki­sebb tömegű élelemmel kap­ta meg, de nem érzett jólla­kottságot, állandó éhségérzet gyötörte. Ki törődik ezzel a tábornokok közül, érdekli-e őket egyáltalán? Nekik álta­lában mindenük megvan, majd úgy, mint odahaza. 1943. január 2-án vitéz Ko­vács Gyula vezérőrnagy, a 2. hadsereg vezérkari főnöke az alábbiakat jelentette az elő­zőleg lefolytatott vizsgálat ta­pasztalatairól: ,tA szalma- és fűtőanyag-hiány igen nagy. Egy század 2 köbméter fát kapott, melynek nagy részét fedezéképítéshez kellett fel­használni. Ezt a csapat nagyon megérzi, mert az emberekfűtet- len bunkerekben, a földön kénytelenek hálni. Ugyanez a helyzet a lótáppal is, mely a lovak lassú, de biztos pusztulá­sára fog vezetni. A malária és bélhurut is járványszerűen fel­lépett a legénységnél.” Már igazi szarmata, 40 fokos dermesztő éjszaka van! Elhall­gattak a dörejek, olyan csend ülte meg a környéket, mintha lélegzetet sem vett volna a falu. Kint az őrök patkós bakancsa­inak sarkai kopogtak a fagyon, benn a lovak ropogtatták a szalmát. A falakon árnyékok táncoltak, s úgy véltem, hogy a hozzánk settenkedő, a velünk maradni akaró szenvedések vibrációs árnyai azok. A hosszú éjszaka feszültséggel volt tele, a „mi lesz, hogy lesz” gondo­latok befúrták magukat az agyamba, ráültek a szememre, melyek, ha be is csukódtak egy­szeregyszer, még egy picinyke alváshoz sem voltak elegendők. Nem voltak zajok, de minden nesz mintha óriások csapása alatt nőtt volna nagyra. Néha felálltam, és járkáltam a lovak mellett, mert fáztam a tábori takaró alatt. Hallgattam a ba­kák horkolását, szuszogását, a lovak prüszköléseit. Ébren vol­tam minden váltáskor. 1943. január 14. Amikor haj­nali 4 órakor bejöttek a levál­tott őrök, jelentették, hogy dél­kelet felől fényjelzéseket láttak, melyek még tartanak. Kiléptem megnézni, hogy miféle jelek azok. Hatalmas fénysugarak voltak reflektorokból, melyek fel, egészen az égre csapódtak, néha keresztezték egymást. Vagy jeleznek, vagy keresnek valamit! Oroszok! A dörejek szinte egybefolytak, szünet nél­kül tartott a pergőtűz. A köd át­láthatatlan sűrűséggel gomoly- gott -42 fokos hidegségével. Hat óra 15 perc volt. — Talpra az emberekkel! — adtam ki a parancsot. — Pont­ban 7 órakor elhagyjuk a falut. János, a legényem összepa­kolta a holmijaimat, a katonák is a magukéit. Vászonvedrek­ben csöndben vizet hoztak, megitatták a lovakat, majd el­fogyasztották szalonnájukat. Én is ettem pár falatot, de a fe­szültség bennem inkább ciga­rettát kívánt. Közvetlen a befo­gás előtt megitta mindenki a féldecijét, s 7 órakor, erős köd­ben ugyan, de mégis virradat után, elindultunk. A katonák a szánokon két oldalt ültek, há­tukat egymásnak támasztva, nyakában mindenkinek a gép­pisztolya, hogy azonnal lőni tudjon, ha úgy kívánja a pilla­nat. Tíz métert tehetett meg az első szán, amikor az utolsóhoz, amelyiken én ültem, egy alak közeledett. A jobb kezekről le­kerültek a kesztyűk, és az ujjak a fegyverek závárzatához si­multak. Egy nő volt az érkező, s benne Tányát ismertem fel, a tanítónők egyikét. Kért, hogy vigyem el a városig, onnan már gyalog is eljut Poljánába, a szüleihez. Töprengtem: vajon honnan tudta a tanítónő, hogy ily ko­rán indulunk? Honnan tudta, hogy a faluban maradtunk? Ez utóbbit esetleg tudhatta, de az előbbit nem. Talán figyeltek bennünket? Meg is kérdeztem tőle, s azt válaszolta, megérzés volt, hogy még itt vagyunk.-—Igazán ennyi az egész! — fejezte be a feleletét. Kibírhatatlan a hideg! Há­romszor is leszállottunk a szá­nokról, s kilométereket gyalo­goltunk mellette, mert ültünk­ben megfagytunk volna. Délre a század körletéhez érkeztünk. Kubinyi zászlós tájékoztatott, hogy mi történt két nap alatt, Sorozatunkban a szemtanú naplójából közlünk részleteket: a szerző a 2. Magyar Had­sereg tisztjeként harcolt az orosz fronton, és szá­zadának 184 embere közül 129-et hozott visz- sza a pokol küszöbéről. míg távollétemben helyettesí­tett. Tánya leszállóit a város­ban, s pár pillanatnyi idill következett: a tanítónő hálál- kodása, ami olyan különös volt abban a profán, halálos időben. — Ha már nem tudok sem­mit adni, amiért elhozott, megcsókolom! És ne felejtsen el! Három cuppanós csókot adott, olyan oroszosán, ami­kor átöleltem. Körülöttem megenyhült a zord világ. Vagy 10 méternyire kísértem, megfogta a kezemet, mentünk egymás mellett szótlanul. Az­tán megálltunk, egymásra néztünk, s szemében egy-egy könnycseppel elköszönt. Meg- illetődve csak annyit tudtam mondani: —Isten áldja magát is, ked­ves Tánya! Néztem sokáig utána, szép kis menése volt abban az el­nyűtt, félretaposott sarkú csiz­májában is. (Folytatás csütörtökön.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom