Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-05 / 30. szám
10 1996. február 5., hétfő Kismama A helyes életmód fontossága A gyermek megfelelő testi és szellemi fejlődését döntően befolyásolják a környezeti hatások, valamint étrendjének alakulása. — Hogyan kell kialakítani egy gyermek életmódját? — kérdeztük dr. Sátorhegyi Éva gyermekpszichiátert. — Bár az életrend elsősorban a napi tevékenységekre vonatkozik, magában foglalja a pihenést, a táplálkozást és a mozgást is. Egy iskolás gyermek napirendjét úgy kell kialakítani, hogy abban egyaránt helyet kapjon a tanulás, a házimunka, a játék, a sport és a szórakozás anélkül, hogy ezáltal kapkodássá, életritmusa rendszertelenné válna. —Sok szülőben felmerül a kérdés: mikor tanuljon otthon a gyermek? — Alapelv, hogy akkor, amikor nem fáradt, amikor még „jól fog a feje”. Az eredményes tanuláshoz biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Mivel az agy munkájához meghatározón oxigén- mennyiségre van szükség, jó, ha a tanulás megkezdése előtt kiszellőztetjük a szobát. Legyen a gyermeknek külön asztala, fiókja vagy polca, amelynek rendjéért ő a felelős. Mindig csak az a könyv, füzet legyen előtte, amelyből éppen tanul. A tanuláshoz csend kell, a családtagok rádiózása, hangos beszélgetése mellett a gyermek nem képes a figyelemkoncentrációra. Pihenten inég élénk a figyelem — Tartsunk-e szünetet házi feladat készítése közben? — Természetesen. Hat-hét évesek már félórás tanulás után, később, 8—10 évesen háromnegyed óra után iktassunk be 10—15 perces szüneteket, amit mozgással, beszélgetéssel töltsön el a gyermek. Nem szabad soha megengedni, hogy gyermekünk csak este üljön le a ta- nulriivaló mellé. Az álmosan készített házi feladatok sokkal gyengébbek, több bennük a hiba, s elkészítésük az alvástól veszi el az időt. — Mennyi éjszakai pihenésre van szükségük az iskoláskorú gyermekeknek? — A kutatók megállapítása szerint 6—7 éves korban 12, 8—9 évesen 11, 10—12 évesen 10, 3—14 évesen pedig 9 óra az alvásigényük. Az esti lefekvés lehetőleg azonos időben történjen, úgy 8—9 óra körül. Az alváshoz nyugodt körülmények kellenek, ezért már az ezt megelőző időben is kerüljük a lármás, sok izgalommal járó játékokat, félelmet keltő filmeket. Ezek olyan izgalomba hozhatják a gyermeki idegrendszert, hogy hatásukra nehezen fog elaludni, éjszaka fölriadhat, nem pihen, csak forgolódik ágyában. S4- A nyugodt éjszakáik tehát, teljes mértékben békési déf előttöket ígérnek? — Nem egészen, hiszen a gyermeki szervezetnek nemcsak a passzív, hanem az aktív pihenésre is szüksége van. Míg az elsőként említett alatt az alvást, úgy a másodikként említett alatt a személyes érdeklődés szerint eltöltött szabad időt értem. Ha a gyermek valami számára komoly dologgal foglalkozik, ne zavarjuk, ne ugráltassuk indokolatlanul. Aktív pihenését úgy szervezzük, hogy az sok, szabadban eltöltött mozgásra adjon lehetőséget. A fizikai munkával való megismerkedés is szükséges a harmonikus, testileg, szellemileg egyaránt fejlett ember kialakulásához. Nem a tanulás helyett, hanem emellett kell a gyermekeket a házimunkába bevonni. Mivel a fizikai munka szeretete nem születik velünk, nevelni kell rá kicsinyünket, természetesen fokozatosan, erejéhez mért feladatokkal. A fizikai munkával a gyermek fokozott mozgásigényét levezethetjük. — Ejtsünk néhány szót a megfelelő táplálkozásról is. — A helyes életmód szerves része az ésszerű táplálkozás, melyet már Hippok- ratész is az egészség legfőbb zálogának tekintett. Gyermekkorban napi ötszöri étkezést kell biztosítani. Helyes, ha az étkezések általában ugyanarra az időpontra esnek. Sajnos, sok családban nagyon helytelenül kezelik a vacsora es a reggeli kérdését. Míg este túlzottan bőséges a kínálat, reggel a legtöbb szülő pénzt nyom csemetéje markába, hogy útban az iskola felé kapjon be valamit. A helyes étrend összeállításával biztosítsuk a gyermek számára a gyors növekedéshez, a sok mozgáshoz szükséges energiát, amely a szervezet zavartalan és optimális működéséhez is kívánatos. UJ KELET Védőnők a családokért Szemproblémák gyermekkorban Szemüveget a kicsinek Az oldalt írta és szerkesztette: Sikli Tímea Fotók: Harascsák Annamária Több mint nyolcvan éve annak, hogy Nyíregyházán megalakult a védőnők szolgálata. Kezdetben még csak néhányan, napjainkban már ötvenen dolgoznak a babákért és a kismamákért. — Mi is a védőnő feladata? — erről Dávidné Balázsi Ildikót kérdeztük. — Legfontosabb teendőnk a megelőzés, a problémák, betegségek kiszűrése. A kismamákkal már a terhesség egészen korai szakaszában kapcsolatba kerülünk, így figyelemmel tudjuk kísérni a gyemekvárás minden mozzanatát. Ez azonban ne adjon félreértésre okot. Mi nem betolakodni akarunk a családok életébe, csak segítséget nyújtani. —Milyen tanácsokkal látják el a kismamákat? — Megpróbálunk mindenkor kellőképpen gyakorlatiasak lenni. így nemcsak az orvosi vizsgálatokra figyelünk oda, hanem a kismamát körülvevő szociális körülményekre is. Ha szükségét látjuk, felvilágosítást adunk az önkormányzatoknál igényelhető segélyekről, támogatásokról. Gyakran kapunk meghívást kismamakluboktól is, ahol a szülésre való felkészítés feladatait látjuk el. Beszélünk az egyedüli vagy pa- pás-mamás szülésekről, és elmondjuk, mi mindent célszerű az asszonynak magával vinnie a kórházba. —A védőnőntikor látja először az újszülöttet? — A kórházból hazatérő kis családot otthonában 48—72 órán belül kell meglátogatnunk. Ilyenkor elmondjuk, hogyan gondozzák, ápolják a babát, és ha.csak egy mód van rá, feltétlenül kihangsúlyozzuk a szoptatás, az anyatej fontosságát. — Hogyan fogadják a mamák a segítő szándékú közeledést? Da\ idné Balázsi Ildikó — Ezt embere válogatja. Van, aki már alig várja a találkozást, de akadnak olyanok is, akik felesleges tehernek érzik ezt. Higyjék el, hogy munkatársaimmal együtt a legjobbat akarjuk. Nem családi titkok ki- fürkészésére keressük fel az anyát és gyermekét, hanem azért, hogy figyelemmel kísérhessük a baba testi-szellemi és súlyfejlődését. Emellett a mi a feladatunk az is, hogy nyilvántartsuk. melyik babánál, mikor milyen' Védőoltás válik esedékessé. A kisgyermekek 99 százaléka időben megkapja a szükséges oltásokat. — Meddig kísérik figyelemmel a körzetükbe tartozó gyerekeket? — Az újszülöttkor végétől függetlenül, mi a családokkal maradunk, s jelen vagyunk a bölcsődékben, óvodákban, sőt még az általános iskolákban is. Összhangban dolgozva egyénileg választott házi gyermekorvosokkal mi készítjük elő a különféle fejlődési szinteket, felmérő vizsgálatokat is. Szakmai felkészültségünket az bizonyítja, hogy 1975-től ez a munka csak főiskolai szintű képzés után végezhető. Ismerősöm kislánya másfél éves volt, mikor megkapta első szemüvegét. Az aprócska műanyag keretben csak egyetlen átlátszó üveg volt, egészséges szemét fedőlap takarta el. hogy a másik erősödhessen. Sok szülő tanácstalanul áll a probléma előtt, mi okozhatja kisgyermekének szemelváltozását. A leggyakoribb gondokról űr. Bakó Mária szemészorvossal beszélgettünk. — Az anya terhesség alatt elszenvedett fertőző, vírusos betegségei a magzatra nézve károsító hatásúak. A kémiai anyagok a szem különböző fejlődési rendellenességeit, ideg- és érhártyagyulladást okoznak, melyek később nagy mértékben csökkentik a látást. —Milyen problémával találkozhat a szülő a baba életének első hónapjaiban? — Csecsemőknél az anya gyakran figyel fel arra, hogy a gyermek egyik szeme váladé- kos, könnyes. Ezt az újszülöttkori könnytömlőgyulla- dást a könnyelvezető rendszerben lévő szűkület, illetve elzáródás okozza, melyet a könnyűt folyadékkal való átmosása, szondázása legtöbbször megold. — Utalhat-e valamilyen elváltozásra a szem formája? Dr. Bakó Mária szemorvos — Igen. Legjobb példa erre a szülőknek, nagyszülőknek annyira tetsző „nagy szem”. Ez korrekcióra szoruló rövidlátást, vagy komoly következményekkel járó, kezelésre szoruló zöldhályogot takarhat. — Vannak-e úgynevezett közösségi szembetegségek? — Bölcsődébe, óvodába járó gyerekeknél nagyon gyakori a kötőhártya gyulladás, mely a szem kipirosodását, váladékozását, égető, szúró érzést okoz. Kamillás borogatással és antibiotikumos cseppekkel, kenőcsökkel a tünetek rövid időn belül megszüntethetők. A pirQS szem azonban nemcsak kötő- hártya-, hanem látáscsökkenést okozó szemhártya-, szivár- ványhártya-gyulladás kísérőtünete is lehet. — Nem egy megrémült szülőtől hallottam már, hogy gyermekének szembogara fehér színű. Minek a következménye lehet ez? — Az úgynevezett lencoco- ria egyaránt lehet fejlődési rendellenesség, szürkehályog, gyulladás, és életet veszélyeztető daganat tünete is. A szürkehályog, azaz az elszürkült lencse műtéti eltávolítása már csecsemőkorban megtörténhet. Ugyanígy a kancsalság megítélésével, kezelésével sem szabad várni. Lehet, hogy a gyermek kancsal szemállását az előbb említett valamelyik szembetegség, vagy fénytörési hiba okozza, mely mindenképpen szemüvegviselést igényel. Ellenkező esetben a kancsalság következményeként fellépő gyenge, azaz tompa látás a későbbiekben a gyermeknek nemcsak az iskolai eredményeit, hanem pályaválasztását is befolyásolhatja. A fénytörési hiba okozta kancsalság kezelésekor meghatározott időre letakarásra kerül a jól látó szem, de a teljes eredményességhez a szülő és a kezelőorvos összehangolt együttműködésére van szükség. Mit egyen a gyerek? Túl az újszülött koron, a szoptatás időszakának vége felé sok anyuka kétségbeesik, hogyan tovább?! A szoptató csecsemő elválasztása, vagyis az anyatej más étellel való helyettesítése lassú folyamat. Az átállásról Ba- loghné Szabó Melinda csecsemőgondozónővel beszélgettünk. — Az elválasztásnak megvannak a maga szabályai. Az első és legfontosabb, hogy erre a lépésre, — ha egy mód van rá — három hónapos kor előtt semmiképpen ne kerüljön sor. Csak akkor válasszuk el a babát, ha jól fejlődő, egészséges csecsemőről van szó. — Mit kaphat a tej mellett először a pici? — Első lépésként adjunk gyümölcsöt. Ezzel még nem helyettesítjük az anyatejet, csak kiegészítésképpen adjuk. Ez tehát még nem is az elválasztás, csak a szervezet fokozódó vitaminszükségletét elégíti ki. Mind a szoptatott, mind a mesterségesen táplált baba kaphat már kéthetes kora körül gyümölcslevet. Először csak egy-két mokkáskanálnyival kínáljuk, majd felmehetünk fokozatosan 30—40 grammig. A legjobb két étkezés között adni a gyümölcsöt vagy a leveket. — Mikor adjunk leghamarabb főzelékféléket? — A baba két-három hónapos kora körül. Először lassan, emelkedő adagban adjunk neki tejjel felengedett burgonyát vagy sárgarépát. Már használhatunk a hígításhoz tehéntejet, így lassacskán ezt is megszokja az aprócska gyomor. Ezután, amikor a kicsi már csak reggel és este szopik, többször is kínálhatunk főzeléket. — Mi lehet a következő ételféleség? — Általában ilyenkor kezd a csecsemő megismerkedni a kétharmados darával. Ha a tej elapad, hagyjuk el nyugodtan az esti szoptatást is, helyette adhatunk kétharmados tápszeres tejet, vagy esetleg kétharmados kakaót. Végül ezt kaphatja a gyermek akkor is, ha kiiktatjuk a reggeli szoptatást. — Szabad válogatni? — Ha egy-egy étel bevezetésénél azt látjuk, hogy a csecsemőnek nem ízlik, étkezés után nyugtalan lesz, esetleg hány, vagy hígabb a széklete, akkor ne erőltessük. Néhány napra térjünk vissza a szoptatáshoz, és ne adjunk mást. Ha a baba rendbe jött, ismét próbálkozhatunk új étellel. A kicsi hat hónapos korától a főzelékekbe tojást is rakhatunk. Először a tojás sárgájának csak egyharmada, később hetenként kétszer a fele kerüljön a tányérba. Egész tojást csak egy év körül adjunk. A csecsemő öt— hét hónapos korán túl már kiskanálnyi reszelt sajtot vagy túrót is kaphat a főzelékbe. Lassan már néhány kanálnyi csirkehúslevessel is megpróbálkozhatunk. —Mikor cseréljük fel a hígított tejet színtejre? — Hét-nyolc hónapos korban. Ekkor már májat és csirkehúst is tálalhatunk a gyermek elé. Két-három hónap múlva már különféle rágcsálnivalókat, kiflit és kekszet is a baba kezébe adhatunk, hiszen lassan már kilép a csecsemőkorból. Ebben a korban sokszor elég a négy étkezés, az ötödik pedig — a tízórai vagy az uzsona — keksz vagy gyümölcs legyen.
