Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-05 / 30. szám
Külföld-belföld 1996. február 5., hétfő Jünnani földrengés Már 210 halott A délnyugat-kínai Jünnan tartományban bekövetkezett heves földrengés legalább 210 ember életét oltotta ki, és több mint háromezret súlyosan megsebesített — közölte a polgári ügyek tartományi irodája vasárnap. A dpa és az AFP szerint a kunmingi iroda tízezer könnyebben sérült személyről is számot adott. A katasztrófa helyszínén orvosok és katonák százai végezték lankadatlanul a mentést, és kutattak további túlélők után. A Richter skála szerint hét fokos földrengés szombaton (helyi idő szerint este hét óra után) rázta meg Jünnan tartomány északnyugati, zömmel tibeti és nakhi kisebbség lakta hegyvidékét. Központja Licsiang és Csungtien járás között volt, és száznál több utórezgés követte, amelyek ereje 4,8 fokot ért el. Licsiang házainak mintegy húsz százaléka összedőlt vagy megrongálódott — közölte az állami földrengéstani hivatal Pekingben. Nyugalom Guineában Megegyezés a zendülőkkel Az élet vasárnap visszatért a rendes kerékvágásba a nyugatafrikai Guineában, miután véget ért a kétnapos katonai zendülés —jelentette a dpa. A német hírügynökség a francia RFI rádió Conakryból adott jelentésére hivatkozva közölte: a lázadó katonák visszatértek laktanyáikba. Lansana Conté elnök az előző napon egyezségre jutott hadseregének zendülő alakulataival — zsoldemelést és büntetlenséget ígért nekik. Hozzávetőleg harmincán vesztették életüket az elnökhöz hű alakulatok és a zendülők harcaiban. Utóbbiak azt állították, hogy kevesellt zsoldjuk miatt lázadtak fel, de az államfő hatalomátvételi kísérlettel gyanúsította őket. Conté elnök maga is katonai puccsal jutott hatalomra 1984-ben. 1993-ban megnyert egy erősen vitatott elnök- választást, és erre hivatkozva legitim államfőnek tekinti magát. Fordulat az orosz politikában? Tüntetés Groznijban Nagyszabású tüntetést tartottak vasárnap Groznij központjában Dzsohar Dudajev elnök hívei a csecsenföldi háború befejezését és az orosz csapatok kivonását követelve. Az utóbbi idők legnépesebb tömeg- megmozdulásán több mint tízezren vettek részt. Az egy éve rommá lőtt elnöki palota közelében zöld alapon fehér és piros csíkos csecsen zászlók alatt gyülekező tüntetők Dudajev portréját, illetve a csapatok kivonását sürgető jelszavakat emeltek a magasba. A nap folyamán Gudermesz- ből, Sáliból, Avturiból, illetve számos más településről érkezezett több ezres tömeg csatlakozott a tüntetőkhöz, akiket átengedtek a katonai ellenőrző pontokon. A megmozdulás incidens nélkül zajlott, noha a tömegből géppisztolyból többször is a levegőbe lőttek. A katonák és a rendőrök nem avatkoztak be, viszont megerősítették a kormányépületek védelmét. Ugyanakkor a hatóságok attól tartottak, hogy éjszaka fokozódhatnak a támadások a groz- niji orosz állások ellen, miután feltételezések szerint a tüntetők közé keveredett Dudajev elnök számos fegyverese. Előzőleg a hét végén is támadták a csecsének az orosz állásokat. A csecsenföldi szövetségi erők parancsnokságának összesítése szerint 37-szer nyitottak tüzet a szeparatisták, és kétszer is rálőttek az EBESZ grozniji képviseletének épületére. Az összecsapások következtében egy orosz katona megsebesült. Az utóbbi idők legnagyobb grozniji tüntetésének előzménye, hogy a hírek szerint tárgyalások folynak az orosz csapatok kivonásáról, miután Borisz Jelcin elnök a héten tervet készül előterjeszteni a válság békés rendezésére. Vjacseszlav Tyihomirov tábornok, a csecsenföldi erők parancsnoka szerint 180 fokos fordulatot vesz az orosz politika. Doku Zavgajev, a Moszkva-barát csecsen kormány vezetője pénteken úgy vélekedett, hogy 2-3 hét múlva már megkezdődhet az orosz csapatok kivonása. Moszkvai megfigyelők körében a nyilatkozat meglepetést keltett, miután Zavgajev hatalmát az orosz hadsereg tartja fent. Közvetve utalt erre Tyihomirov is. Hangsúlyozta: a csapatok kivonásával a teljes felelősség a köztársaság helyzetéért Zavgajevet terheli majd. Megfigyelők szerint Moszkva csecsenföldi politikájának változásában a közelgő nyári elnökválasztás mellett a kibontakozó háborúellenes mozgalom is szerepet játszik. UJ KELET SZDSZ: megbeszélés amerikai cégekkel Pető Iván, az SZDSZ elnöke, Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a CEMT elnöke és Eörsi Mátyás, a Külügyi Bizottság elnöke egyesült államokbeli látogatása során a hétvégén vezető amerikai cégek (GM, Merrill Lynch, Ameritech, General Electric, US West, Motorola) képviselőivel találkozott—tudatta az MTI-vel vasárnap közleményben az SZDSZ Kommunikációs Titkársága. Közölték: a látogatás során tájékoztatták a partnereket a magyarországi befektetési lehetőségekről, a kedvező hazai gazdasági folyamatokról, továbbá a magyar bel- és külpolitika aktuális kérdéseiről. A vállalati vezetők nagyra értékelték az amerikai befektetők eddigi magyarországi sikereit, és hangsúlyozták: hazánkat továbbra is stabil és ígéretes befektetési célpontként tartják számon. Nagy érdeklődést mutattak a további privatizáció iránt, különös tekintettel a bank- és energiaszektorra, illetve a telekommunikációra. A magyar küldöttség megbeszélést folytatott Henry Kissinger volt külügyminiszterrel; aki Magyarország NATO-csatlakozásának lelkes híve. Kissinger érdeklődött a magyar belpolitikai helyzet iránt. A megbeszélés másik fő témája Kelet-Európa biztonsági helyzete volt, különös tekintettel az amerikaiak boszniai békemissziójára. A delegáció az amerikai magyarság képviselőivel is találkozott, akik elsősorban a magyar bel- és gazdaságpolitika iránt érdeklődtek. Nézeteltérések a müncheni konferencián Az oroszok a NATO-bővítés ellen A NATO tervezett keleti bővítéséről élesen csaptak össze a nézetek a hét végén Münchenben tartott nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. A politikusok, katonai vezetők, biztonságpolitikai elemzők nagy hagyományokkal rendelkező, neves fórumán Helmut Kohl német kancellár vitaindító előadásában az észak-atlanti szövetség óvatos keleti nyitása mellett érvelt, míg az orosz álláspontot ismertető Andrej Ko- kosin, a védelmi miniszter első helyettese egyenesen „történelmi igazságtalanságnak” minősítette, hogy a nyugati szövetség tagjai közé kívánja fogadni a közép- és kelet-európai volt szocialista országokat. William Perry amerikai védelmi miniszter elkerülhetetlennek nevezte a bővítést, egyúttal sürgette a gyakorlati együttműködés erősítését Moszkvával. Kovács László külügyminiszter hozzászólásában azt emelte ki, hogy Magyarország nem valamiféle katonai fenyegetésre való válaszként, hanem politikai céljai elérése érdekében, az integrációs politika részeként kíván csatlakozni a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. „A NATO bővítésével gondosan és politikai körültekintéssel kell foglalkoznunk, mert a szövetség számára és Európa biztonsága szempontjából is meghatározó jelentőségű lépésről van szó” — figyelmeztetett beszédében Helmut Kohl. Indoklásul a NATO stabilitásának és cselekvőképességének megőrzését, az Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő jó viszony kialakítását említette. Egyértelműen síkraszállt Oroszország érdekeinek és aggodalmainak figyelembevétele mellett, és arra kérte a nyugati politikusokat, hogy megértéssel és türelemmel kövessék az oroszországi folyamatokat. Leszögezte azonban, hogy Németországnak alapvető érdeke valamennyi keleti szomszédjának felvétele az Európai Unióba. Meggyőződése szerint ez a közeli jövőben bizonyosan meg fog történni Lengyelország, Csehország és Magyarország esetében, míg Szlovákia a belpolitikai fejleményektől függően számíthat erre. Hasonló folyamat várható a NATO bővítésekor is — tette hozzá. Az orosz védelmi miniszter első helyettese beszédének előre közzétett írásos változatában nagyon keményen, az írott szövegtől eltérő szóbeli hozzászólásában némileg árnyaltabban, de teljes egyértelműséggel utasította el az atlanti szövetség bővítését. Véleménye szerint, a NATO, amely az elmúlt években semmit nem változott, most olyan térségbe nyomul be, ahonnan Oroszország kivonult. Kijelentette, hogy a Nyugat megszegi a Varsói Szerződés megszűnésekor és a németországi egyesüléskor tett ígéreteit. Meglepő nyíltsággal beszélt arról, hogy Moszkvát nagyon aggasztja hadiipari piacainak elvesztése és kiszorítósdival vádolta a Nyugatot. A vitában a nyugati résztvevők elutasították az orosz kifogásokat és rámutattak, hogy „nem a NATO nyomul Kelet felé, hanem a volt szocialista országok rohannak a szövetségbe”. Az amerikai védelmi miniszter a tanácskozáson részt vevő amerikai szenátorokkal ellentétben nem minősítette és nem utasította vissza, bár sajnálatosnak nevezte az atlanti szövetséggel szembeni orosz kifogásokat. Hangsúlyozta, hogy folytatni kell a különleges kapcsolat kiépítését Moszkvával, és meggyőződése szerint a szélesedő gyakorlati együttműködés eredményeként Moszkva be fogja látni, hogy a NATO nem jelent fenyegetést, és a volt szocialista országok felvétele az atlanti szövetségbe nem veszélyezteti Oroszország biztonságát. Szavai szerint jelenleg Boszniában kovácsolják a NATO, valamint NATO—orosz viszony jövőjét. A tanácskozás másik kiemelt témája a valódi közös európai kül- és biztonságpolitika, a NATO-n belüli európai pillér erősítése volt. Kohl kancellár erőteljesen szorgalmazta, hogy az Európai Unió végre egy nyelven beszéljen, mert csak így tudja érvényesíteni érdekeit a nemzetközi porondon. Indítványozta, hogy az EU szerződését egészítsék ki a kölcsönös védelmi segítségnyújtásról szóló klauzulával. A kommunisták szerint Nem lesz újra hidegháború Az orosz kommunista párt vezetője szerint nem várható visszatérés a hidegháborúhoz. Gennagyij Zjuganov a davosi világgazdasági fórumon vasárnap tartott sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy katasztrofális következményekkel járna a tömbök közötti szembenállás korszakához való visszatérés - jelentette az AFP és a dpa. Zjuganov szerint a katonai szembenállás, a tömbök rendszerének korszaka már letűnt, s a párbeszéd és a kölcsönös bizalom időszakának kell felváltania. A kelet-közép-európai országok NATO-integrációjára vonatkozó kérdés kapcsán a legutóbbi oroszországi választásokon győztes kommunisták vezetője úgy fogalmazott, hogy ezen országok „csatlakozása egy katonai szövetséghez nem növelné meg biztonságukat”. Zjuganov pártja fő célkitűzései között említette Moszkva és a volt szovjet köztársaságok— elsősorban Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország — közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Az orosz kommunista vezető a Reuter jelentése szerint határozottan cáfolta, hogy ez a törekvés a régi Szovjetunió feltámasztására is irányulna. Arról igyekezett meggyőzni az újságírókat, hogy kommunista pártjának — amely jelenleg a legtöbb mandátummal rendelkezik a moszkvai törvényhozás alsóházában, a dumában vajmi kevés köze van a Szovjetunióban 74 esztendeig egyeduralkodó SZKP-hoz, hiszen — szavai szerint — a mai orosz kommunista párt elkötelezett a demokrácia, a vegyes gazdaság és a többpártrendszer iránt, stabil feltételeket kíván szavatolni a belföldi és külföldi tőkének egyaránt. Megvan az első Windows’95-vírus Immár a tavaly nyáron hatalmas kampánnyal útjára indított „legprogram”, a Bili Gates számítógépmágus nevéhez fűződő Windows’95 sem immunis: egy brit szoftvervállalat bejelentette, hogy ráakadt az első, kifejezetten erre a programcsomagra rászabadított vírusra. A Boza névre keresztelt elektronikus kórokozó egyszerűen megakasztja a fertőzött gépeken az éppen futó programot, s a szükséges műveletek helyett „a hírnév kellemes ízéről” szóló fantáziaszöveg foglalja el a képernyőt. A brit vírusirtó vállalat szakértője az Independent on Sunday című lapnak elmondta: a Boza valószínűleg bevonul a számítógép- vírusok történelmébe, miután ez az első olyan vírus, amely képes volt befészkelni magát a Windows’95 rendszerébe. A lap szerint az új kártevő alkotói egyelőre az ismeretlenség homályát élvezik, de annyit már sikerült megállapítaniuk a szakértőknek, hogy a „szerzők” Ausztráliából küldték rá a számítógépek világára a Windows-vészt. A londoni lap emlékeztet: a Microsoft soha nem látott reklámhadjárattal beharangozott, s minden idők legnagyobb példányszámában eladott programját a szakértők már a kibocsátás idején komoly bírálatokkal illették, amiért a gyártók nem építettek bele megfelelő vírusvédelmet. Enyhe vigasz, hogy az első vizsgálatok szerint a Boza nem terjed túlságosan könnyen; egyetlen fertőzött program legfeljebb három másikat képes továbbfertőzni. A Windows’95-ből brit adatok szerint eddig hozzávetőleg 10 millió fogyott világszerte.
