Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03 / 29. szám

Labdarúgás 1996. február 3., szombat UJ KELET Levél Tiszavasváriból Tisztelt Szerkesztőség! A Buszacsában rendezett kispályás labdarúgótorna Sényő—Tiszavasvári döntőmérkőzésén kialakult sajnálatos eseményhez szeretnénk néhány megjegyzést fűzni. Egyetértünk a sajtó azon megállapításával, hogy a mérkő­zés folyamán és utána kialakult sportszerűtlen cselekménye­kért— ha nem is azonos arányban — a vasvári játékosok és a közönség egy része egyaránt felelősek. Sportvezetőségünk házi fegyelmi keretén belül ezért levonja a megfelelő következtetéseket, és elmarasztalja a vétkeseket. A nyíregyházi szurkolók egy részében csapatunkkal szem­ben kialakult unszimpátia azért is sajnálatos és szomorú, mert nekünk sok, Nyíregyházáról kijáró törzsszurkolónk van. Ha az NYFC nem azonos időben játszik, több tucat szurkoló vá­lasztja vasárnapi programként az Alkaloida SE mérkőzéseit, és szurkol értünk. Kijelentjük, hogy jó és kölcsönös a kapcsolatunk a megye NB Il-es csapataival, melyet bizonyít, hogy Sényőnek három játékos átadásával siettünk segítségére, s reméljük, sikerül a kiesést elkerülniük. Azt csak remélhetjük, hogy ezt a jó kap­csolatot nem fogja elrontani egyes emberek rosszindulatú aknamunkája. Szeretnénk arról is biztosítani a nyíregyházi szurkolókat, hogy a vasvári sportbarátok csak akkor nem szurkolnak Nyír­egyházának, amikor egymás ellen játszunk. Kérjük, tegyék ők is ezt. Hiszen mi testvéregyesületnek tekintjük egymást, még ha a sportszerencse egy osztályba sodort bennünket, akkor is. Hiszen mindkét csapatban játszottak és játszanak egyesületeinkben szereplő játékosok (Kiss Miklós, Varga At­tila, Pólyák, Gáspár, Buzsik stb., a régiek közül Fecsku, Bohács, Szatke, Erdei és Szilágyi a maiak közül.) Tisztelt nyíregyházi Sportbarátok! Reméljük, hogy többségüknek továbbra is szimpatikus marad a csapatunk, s mérkőzéseinken a pályán és a lelátón a sportszerűség fog győzedelmeskedni, nem pedig a harag és az indulat. Sportbaráti üdvözlettel: Sulyok József polgármester Pethe Sándor SE-elnök Megyei II. osztáy — Ajak Kellemes csalódás, fiatalos helytállás A fiatal, tapasztalatlan futballistákkal feltöltött ajaki csa­pat kellemes csalódást okozott a szurkolóknak: az őszi szezon zárásakor magabiztosan megtartották az 1. számú csoport középmezőnyének hetedik helyezését. Hat győ­zelmet, ugyanennyi vereséget és egy döntetlent gyűjtöttek be, s a bajnokság első három hónapja alatt végig pozitív maradt (a végső mérleg szerint 21-20) a gólarányuk. A megyei II. osztályban szereplő 28 együttes közül 15.-ek az eredményes találataik és 8.-ak a bekapott gólok alap­ján. Az ajaki gárda őszi szerepléséről Leskovics Bélával, a sportegyesület elnökével beszélgettünk. — Az őszi szezonban az volt a célunk, hogy ne kieső helyen végezzünk—mondta az elnök —•, ugyanis egy teljesen megfiatalított kerettel vágtunk neki a bajnokság első felének. A régi együttesből négy-öt „öreg róka” maradt, a töb­bi futballistát az ifiből hoztuk fel a nagycsapatba. Ennek ellenére apá­lyára lépő, többségében 16—18 éves fiatalok méltón, a várako­zásokat jócskán felülmúlva sze­repeltek, gyönyörű, emlékezetes pillanatokat okoztak. A vezetőség úgy látta, hogy a legénység végig teljes erőbedo­bással hajtott, de a még hiányzó meccsrutin miatt a szerencse néha elpártolt a fiúktól, s így es­hetett meg, hogy olyan mérkő­zésen, ahol négy-öt kapufát is rúgtak, vesztesen kellett elhagy­niuk a pályát. Nagyon sokat kö­szönhetünk Gyüre József játé­kos-edzőnek, aki sikeresen össze­rázta a gárdát, lelket öntött belé­jük és taktikai utasításokkal látta el őket. A játékosok közül többek között Kovács Pált vagy Paráda Miklóst lehetne kiemelni az ered­ményességük alapján, de a dicsé­ret az egész csapatra érvényes. Már elkezdődött a tavaszi fel­készülés heti háromszori erőnléti és taktikai edzéssel. A játékos- állomány összetétele alapvetően nem változik — bár folytatunk néhány tárgyalást kölönböző klu­bokkal —, így a képességeiket már megvillantó futballisták feszí­tett tempójú tréningjének a célja, hogy összeszokjanak a gyerekek és az első tavaszi sípszóra hatal­mas labdaéhség alakuljon ki ben­nük. Az alapozás vége felé, feb­ruár közepétől elkezdünk edző­meccseket játszani, általában az Ajaknál erősebb együtesekkel. Szokniuk kell a fiataloknak a „tűzvonali” küzdelmet. A labdarúgó-együttes anyagi háttérkörülményeit javarészt az ön- kormányzat teremti elő, de szpon­zorok is segítik a csapatot: egy- egy tetszetős mérkőzés — nem feltétlen győztes összecsapás — után meccspénzeket ajánlanak fel. Mint mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy, így a nyár elején legalább a csoportta­bella hetedik helyezését szeret­nénk megtartani. A szakvezetés egyhangú véleménye szerint szor­galommal, kitartással és lelkese­déssel a keret néhány emberéből NB I-es színvonalú játékos vál­hat, mert rendkívüli egyéni képes­ségekkel rendelkeznek. Emiatt talán nem álom, ha azt mondom, hogy egy esetleges előkelőbb he­lyezés megszerzésének lehetősé­ge is a csapatban van. Fáznak a sényűiek is Szikszai, Paulik — műtét előtt Támad és támad a tél. Ezt ugyancsak megszenvedik a sényői labdarúgók. Jégpáncél borítja a pályát, amin siklani lehet, edzeni annál bajosabb. Persze így vannak ezzel másutt is. Igen ám, csakhogy egyéb kellemetlensé­gek is redőt vontak Falatovics László homlokára. Az edző két játékos kiesésén sajnálkozik. — Szikszai Misi térdén me- szesedés nyomait fedezték fel az orvosok, emiatt elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. A védőt február hatodikán operálják. Most még kiszámíthatatlan, mennyi ideig lesz távol, leg­alább egy—három hét szüksé­ges felépüléséhez. Ugyancsak hasonló gondjai vannak Paulik Istvánnak, azzal a különbséggel, hogy neki a sarokcsontján buk­kantak kezdődő meszesedésre. Ő Szikszaival egy napon vonul kórházba — tárta elénk a rész­leteket a tréner. —A hétvégi, bujtosi teremtor­nán civilben láttuk Barna Mik­lóst. Vele mi volt a probléma? — Barnának meghúzódott a térdszalagja, ezért úgy véltem, jobb, ha pihen. Azóta a hátvéd rendbe jött, együtt készül a töb­biekkel. — Az Ötvös—Polonkai— Balázscsík trió egy hónapja dolgozik az együttessel. Róluk mi a véleménye? — Mindhárman becsülete­sen végzik a munkát, erre nem lehet panaszom. Pozitív a hoz­záállásuk, ügyes fiúk. Az, hogy maradnak-e vagy sem, az előkészületi mérkőzések után dől el. Húszadikáig az ő sorsuk is eldől. Megjegy­zem: nagy az esélyük arra, hogy szerződtetett játékosok legyenek. — Svelta Zoltánnak már nincs ilyen problémája, habár a csatár alacsonyabb osztály­Szikszai Mihály Paulik István ból érkezett. Bírja a nagyobb terhelést? —Való igaz, számára nehezebb az átállás. Ráadásul Svelta is sé­rüléssel küzd — saroktájékon érzékeny a lába. Erőnléti lemara­dása van a társasággal szemben, fokozatosan kapja a terhelést. — pusztít-e’ még az influ­enzajárvány Sényőn? —Hál’ Istennek már lecsen­gett a betegséghullám, utoljára Krizsanovszky kelt fel az ágy­ból. A játékosok fáradtak, meg­lehetősen zavarja őket a hideg. Talán oldódik a fásultság, ha már élesben lépnek pályára. Erre nem sokat kell várniuk, a jövő héten beindul a verkli. (Koncz) Tóth Zoltán az első gólra vár Stadler helyett Nagykálló Remek szezont zártak a nagykállóiak, hisz legjobb sza­bolcsi csapatként a második helyről várhatják a tavaszi folytatást. Ebben a kitűnő szereplésben nagy része van Tóth Zoltánnak, a csapat 24 éves középpályásának. Előkészületi mérkőzések Szombat: Nyíregyházi FC—Nyírbátor 10.00 Vá­rosi Stadion, Nyíregyházi FC—Nagykálló 11.00 Vá­rosi Stadion, Baktalóránt- háza—Záhony 10.00 óra, szakmunkásképző pálya; Nyírcsaholy—Mátészalka 14.00 óra; Rakamaz— Vásárosnamény 10.30 óra; Kisvárda—Nagyhalász 10.00 óra; Nyíregyházi Hardware—Tiszalök 11.00 óra, bujtosi pálya. Vasárnap: Nyíregyházi Hardware—Napkor 11.00 óra, bujtosi pálya. Sértődékeny Sousa Nem érzi jól magát csa­patában a Juventus portu­gál labdarúgója, Paulo Sousa. A 25 éves játékos szerint méltánytalanul mel­lőzi őt a szakvezetés. En­nek hangot is adott az olasz Corriere della Sera című lap hasábjain az ibériai fut­ballista: — Még sérülten is hajlandó voltam pályá­ra lépni. Annak ellenére, hogy akkor nem voltam jó formában, vállaltam a har­cot a csapat sikeréért. Most pedig, amikor nagyszerű állapotban vagyok, sok­szor a kispadon falálom magam. Nem kétséges, a „vezérkar” utál engem — mondta sértődötten Paulo Sousa. A méltatlankodás kap­csán megszólalt a torinóiak egyik legnagyobb kedven­ce, Gianluca Vialli is. — Paulo ugyan nagyon jó ba­rátom, de tudom, hogy az a cél, a „Juve” mindig a legjobb összetételben küzd­jön. Nem értem Paulót, miért viselkedik így. Pél­dának okáért Lombardo is gyakran csak a kispadon ül, mégsem méltatlankodik — mondta a csatárcsillag. — Balkányban és Biriben ját­szottam korábban, s pont egy éve kerültem Nagykállóba — kezdte beszélgetésünket a fia­tal labdarúgó. — Őszei jól ment a csapat­nak, s te is kiemelkedő teljesít­ményt nyújtottál. — Tényleg jól játszottunk, s meccsről meccsre egyre jobban összeforrott a gárda. A döcögős kezdés után egy nagyszerű so­rozatot produkáltunk, ami sze­rintem annak köszönhető, hogy az edzőnk mindenkinek meg­találta a helyét. Én védekező középpályást játszottam az ősszel, s úgy érzem, hogy ez az igazi posztom, leginkább itt tu­dok a csapat hasznára lenni. sunknak mondható, az Szo- bonya József és Vass Zoltán. Több vasat tartunk kézben, noha nehézkesen halad a ke­ret átalakítása — teregeti ki kártyáit Tóth István szakosz­tályvezető. — A balkányi- akkal nem sikerült dűlőre jut­nunk a csatár, Szabó Ist\'án ügyében, ebben a vitában a szövetség határoz majd, meg­állapítva: mennyi pénzért vi­hetjük a játékost. — Korábban felmerült még egy balkányi fiú neve. Róla mi hír? — Olyannyira hasznosan játszottál, hogy több csapat is felfigyelt a teljesítményedre, s állítólag a Stadler és a Kaba is csábítgatott. Igaz ez? — Igen, valóban így van. Kábáról konkrétan, míg a Stad- lertől közvetítő útján kerestek meg, amiben korábbi edzőm, Nagy András segített. — Mégis maradtál Nagykál- lóban. Miért nem fogadtad el ezeket az ajánlatokat? — Elég felkészületlenül ér­tek ezek a lehetőségek, s úgy érzem, hogy fél évig még min­denképpen az NB Ill-ban kell játszanom. Egyébként nem fel­tétlenül akarok távozni Nagy- kállóból, hisz jól érzem itt ma­— Kapusposzton szerettük volna foglalkoztatni Vasast, de ő időközben másképpen dönthetett, ugyanis nem jelent­kezett. Ha nem, hát nem. Eb­ben a kérdésben visszatáncol­tunk. — Mire jutottak Martinen- kóval, Javorivval és Pokigy- kóval? — Nagyon úgy fest a dolog, hogy őket nem bírjuk megfizet­ni. Sokba kerülnének, főleg annak ismeretében, hogy csak kölcsönbe érkeznének hoz­zánk. Helyettük olyan fiatalok leigazolásában gondolkodunk. gam, és semmi sem indokolja a váltást. Ha megtalálom itt a számításomat, akkor nagyon szívesen maradok. — Mit vársz a tavasztól? — Nagyon nehéz lesz az őszi szereplésünket megismételni, mivel az ellenfelek már jobban oda fognak ránk figyelni. Első­sorban kiegyensúlyozott telje­sítményt várok mind a csapat­tól, mind pedig magamtól. Kü­lön öröm lenne számomra, ha sikerülne megszerezni az első gólomat az NB Ill-ban. — A felkészülés első edzése­it kihagytad. Csak nem vagy sérült? — A hasam fájt egy ideig, s az orvosok sem tudták meg­mondani, hogy pontosan mitől fáj. Szerencsére most már job­ban vagyok, s teljes intenzitás­sal végzem az edzéseket. — báró — akik véglegesen Biriben ma­radnak. — Tapogatóznak egyéb irányban is? — Hogyne. Velünk edz például a nagyhalászi Kama­rás József, és további négy halászi játékos kereste meg vezetőségünket. Csak hát Nagyhalászban annyira ki­bogozhatatlan most a hely­zet, hogy ebből még bármi kisülhet. A héten Kalapos György is jelezte, hogy szí­vesen futballozna újra, még­hozzá Biriben. Igaz, egy éve nem lépett pályára, hoz­zátéve: játékjoga felett Nyír­kárász rendelkezik. Azért azt hadd említsem meg, terveink szerint öt-hat embernél többet amúgy sincs szándékunkban igazol­ni. Koncz Tibor Nagyhalász! ingázók Biriben Drágák az ukránok Edző már van Biriben (Czeczeli Károly...), és csapat is lesz. Hogy milyen — azt még kevesen tudják. Az erősítés nem megy máról holnapra. Tárgyalást tárgya­lás követ, kivel sikerült megegyezni, kivel nem. Egye­sek maguktól jelentkeznek, némelyek sokat kérnek aláírásukért cserébe, másokat nem engednek. Szó­val zajlik az élet, mert csapat az kell. Jobb, mint a tavalyi! — Aki már a mi játéko-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom