Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-28 / 50. szám
1996. február 28., szerda Közelkép Utcát jövőre is lehet építeni Három órán át tárgyalta idei költségvetését a legutóbbi ülésén a nyíregyházi képviselő-testület. A hozzászólások sorát Csabai László né polgármester asszony a következő szavakkal nyitotta meg: —Novemberben a közgyűlés elfogadta az 1996-os költség- vetési koncepciót. Már akkor számoltunk a szigorú korlátokkal. Például azzal, hogy az önkormányzat hitelfelvétel nélkül látja el feladatait, megpróbálja a kiadásait csökkenteni. El kell érni, hogy a vagyon jellegű bevétel minél nagyobb részét kiadásként, fejlesztésként, felújításként használjuk fel. A tervezett bevétel és a kiadás között 300 millió forintos hiány van. Főleg az állami forrásokban jelentős a kiesés. Nagyon komoly megszigorításokat kell tenni az önkormányzatnak ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyba kerüljön. Sajnos, még ma sem áll a rendelkezésünkre az a pénzügy-, illetve belügyminisztériumi anyag, amely az önkormányzat pontos gazdálkodását tartalmazná. A polgármester asszony szavai után László Géza gazdasági iroda-vezető a bevétel és a kiadás egyensúlyáról mondott pár információt. Ezt követően bizottsági vélemények hangzottak el. Szentesi Péter, a gazdasági bizottság részéről a hármas változatot javasolja elfogadni, azaz a költségcsökkentések mellett szükség lesz intézmények bezárására, illetve a különböző szervezetek támogatását is felül kell vizsgálni. Béres József: — A városfejlesztési bizottság egyetért a költségvetés reformjával, viszont a költségvetésben szereplő fejlesztési összeget kevésnek találta. Ennek érdekében javasolja a céltartalékok pályázati úton kiosztható részének átcsoportosítását a fejlesztésekre, illetve újabb bevételi források keresését. A bizottság kéri, hogy az év közben jelentkező többletbevételeket csak fejlesztésekre lehessen fordítani. Tormássi Géza:—A városüzemeltetési bizottság megállapította, hogy a sarokszámokból ítélve komoly problémák lesznek a városüzemeltetési területen. A továbbiakban ilyen költségkeretek között nagyon sok városüzemeltetési feladat nem oldható meg. Jelezni kell a kormánynak, illetve a minisztériumoknak: a normatívák ezen a területen nem adnak lehetőséget arra, hogy egy település a feladatait ellássa. Jaczkó Pál, oktatási bizottság: — Hosszas vita után sem tudtuk elfogadni a költségvetési terv sarokszámait, a bizottságot váratlanul érte a 300 milliós hiány. Az oktatási törvény várhatóan emeli majd a pedagógusok kötelező óraszámát. Nem nehéz kiszámítani, hogy ha ezzel egyidejűleg csökken a tantervi órák száma, akkor több nevelő hátrányos helyzetbe kerül majd. Mindezek mellett a közgyűlés még külön Fizikai kopás vagy... megszorító intézkedéseket is tervez... Az oktatási bizottság álláspontja szerint előbb az önként vállalt feladatoknál kell csökkenést elérni vagy határozni bizonyos feladatok megszűnéséről, és csak ezután lehet a kötelező feladatokat csökkenteni. Az intézmény bezárását a legkönnyebb kimondani, de végig kell gondolni annak minden következményét, megéri-e? Dr. Soltész János, az egészség- ügyi, szociális bizottság vezetője: — Az utóbbi 6—7 év legnehezebb költségvetését tárgyaljuk most. Az egészségügyi és szociális kerettervben szereplő durva csökkenés semmilyen okkal nem magyarázható. Az első lakáshoz jutni akaróknak az az összeg, amit az önkormányzat nyújtani tud, lassan már a beruházás 10 százalékára sem elég. A bizottsági vélemények után ismét Csabai Lászlóné kért szót: — Sok emberben felvetődhet az a kérdés, hogy miként jutott, juthatott az önkormányzat ilyen nehéz helyzetbe. Volt-e olyan intézkedés, ami miatt akár a jelenlegi, akár a korábbi képviselő-testület elmarasztalható. A 28,5 százalékos infláció közepette az állami támogatás 1995-höz képest az idén mindössze 3 százalékkal nőtt. Ebben benne van a személyijövedelemadó-támo- gatás, az szja-kiegészítés és a normatív intézményi állami támogatás is. Az önkormányzatokat terheli az a munkaadói járulék, amit tavaly nem kellett fizetni. Ez utóbbi több mint 100 millió forint többletkiadást jelent. Szintén az önkormányzatot terheli hasonló nagyságrenndel a tűzoltóság. Az intézményi felülvizsgálat 150 millió forintot hozott, amire nem lehet azt mondani, hogy eredménytelen volt. Legfeljebb azt, hogy kevés... 1993-ban, 1994-ben, 1995-ben olyan hitelfelvételek történtek, amik következményeként 1996- ban 509 millió forint viszszafize- tési kötelezettsége, illetve 297 millió forint kamatfizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak. Ez nyolcszázmillió forint terhet jelent, ami a költségvetés több mint 10 százaléka. Jó lenne, ha a kialakult helyzetből minél kevesebb konfliktus keletkezne. A polgármester asszony felszólalása után képviselői kérdések hangzottak el, melyekre László Géza és Romanovits István városfejlesztésiiroda-vezető válaszolt. Mint ismeretes, a könnyvizsgáló intézményét most vezették be az önkormányzatoknál. A két irodavezető után mutatkozott be Rocskai János könyv- vizsgáló: — A 300 millió forintos hiány még a szűkített igényeknél is visszafogást jelent. Bár a probléma ennél is nagyobb. Az ingatlanértékesítésből származó bevételeket bizonytalannak tartom, megvalósításukhoz nagyon koncentrált munka szükséges. A takarékossági intézkedéseket a polgármesteri hivatalnak is fel kell vállalnia, ha egyszer ebbe belekényszeríti az intézményeket. Rengeteg pénze van kint az önkormányzatnak a legkülönbözőbb adókban, bírságokban. Ennek a beszedését meg kellene gyorsítani. Feléltük a vagyont, közben el is adósod- tunk. Az önkormányzatot most a hitel és főleg annak kamatai nyomják. Az idén semmi esetre sem szabad hitelt felvenni. Év közben kellene felülvizsgálni a kötelező feladatok struktúráját, illetve azokat, amelyeket önként vállalt. Ügyelni kell, hogy az ön- kormányzat az önként vállalt feladatait a jövőben is tudja teljesíteni. Nagyon szép dolog lenne fejlődni, de előbb élnünk kell, össze nem csukódhat a város. Ezután Gyebrószki János (MSZP) képviselő adta meg a vita folytatásának alaphangját: — A tervezetnek a forráshiány miatt el nem készülő tételei 95 százalékban a külterületre vonatkoznak. Nagyon szomorú vagyok, hogy alapigények kielégítésére sincs pénze a városnak. Mert ahol nincs elektromos hálózat, közvilágítás, egészséges ivóvíz, karbantartott földút, ott mondhatunk az embereknek bármit, nem érünk vele semmit. Ha nem kap segítséget Mandabokor, Rozsrétszőlő az iskolabővítésre, akkor el fognak sorvadni. Megkezdődött és a jövőben jobban fog folytatódni a lakosság kiköltözése a tanyákra, egyre többen választják a megélhetésre a mezőgazdaságot. Szűcs István (független): — Nagyon sajnálom, hogy ’91 nyarán megalakult Oroson a városrészi önkormányzat. Azért sajnálom, mert az önkormányzatunkat ez idő alatt működésképtelenné tette a közgyűlés. Ha egy városrészi önkormányzatot megalakítottunk, akkor támogatást kell adni a működéséhez! Tóth András (FKGP): — A megtakarításnak két módja van: egyrészt az intézmények üzemeltetésének csökkentése, illetve a fejlesztések visszafogása. Sóstóra 80—130 millió letét szerepel az előterjesztésben, de egyre többet és többet kell majd ráfordítani, hogy állami támogatást kapjunk. Folyamatos megtakarítás intézménybezárástól várható, amit nagyon körültekintően, megfontoltan kell elvégezni. Olyan alsófokú intézményeket lehet bezárni, melyek fenntartása vagy felújítása nagy költségbe kerülne, de szóba jöhetnek olyan intézmények is, amelyekből egymás közelében több is van. Meg kell változtatni a kulturális intézmények működését, ki kell adni bérbe. Szintén meg kell szüntetni a civil szervezetek támogatását. Ezalól csak a karitatív és' a szociális szerveződések a kivételek. Még egyszer meg kell vizsgálni a kultúra és a sport területén támogatottak körét. Támogatóiknak inkább a szponzorokat kellene megnyerniük, mint az önkormányzatot. Giba Tamás alpolgármester (független): — Nagyon fontos, hogy meggondoljuk: a jelenlegi intézményhálózat fenntartható-e vagy sem. Az előterjesztés a fejlesztési kiadásoknál két változatot is szerepeltet a nagyon szerény forrás elosztására. Az egyik tervezet magánerős út-, közműépítéseket helyezi előtérbe. Száz- tizennégy utca adott be pályázatot, az igény 360 millió forint. Ebből mindössze 100 millió áll rendelkezésünkre. Ha ezt szavazzuk meg, akkor a Szegfű utca és a Család utcai csomópont nem épülhet meg, ami nagyon bosz- szantó lenne, hiszen egy megítélt állami támogatáshoz nem tudunk „saját erőt” előteremteni. Törekedni kell arra, hogy a fejlesztési lehetőségeinket valamilyen módon kiegészítsük. Mikulás Tamás (Munkáspárt): — 1995-ben adósságvisszafizetésre a költségvetés 3,4 százalékát kellett felhasználni, míg '96- ban 10,5 százalék ez a mutató. Meggyőződésem, hogy tervszerű munka mellett ilyen emelkedés elkerülhető lett volna. A március 11 -ei vitára az előterjesztésben szerepeljen egy adósságmenedzselési terv is. A legradikálisabb csökkenés a szociális szférát érinti, 1993-as nagysággal szerepel a költségvetésben. Ez pedig csak szeptemberig vagy októberig fog kitartani. A közüzemi vállalatok kintlevősége 300 millió forint körül van, ami a munkájukat veszélyezteti. A tavaly magalakult RÉS Alapítvány munkájához a koalíciós pártok is nagy reményt fűztek. Az 5 millió forintos alaptőkét sikerült 7,4 millióra megemelni. Az érintett családok megsegítésére az idén egyetlen fillér sem szerepel a költségvetésben. Dr. Szilassy Géza (MDF): — Tudom, hogy nem illik városi közgyűlésen politizálni, de engedjék ezt meg nekem. Arról van szó, hogy az állami költségvetés, szakértői kormányzatunk gyakorlatilag a csőd szélére juttatja az önkormányzatokat. Például a településüzemeltetésben az állami hozzájárulás jogcímén adott támogatás 57 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Ugyanakkor az alapfokú oktatás normatívája tízszeresére növekedik. Ilyen helyzetben csak vagyonfelélésre, illetve hitelfelvételre szorítkozhatunk, ami totális csődhöz vezetheti az önkormányzatokat. A bázisszintű gazdálkodás és az elvonások azt jelentik, hogy eddig tudtunk egy családnak adni 2500 forint segélyt, most ezt mérsékelni kell 500—1000 forintra, ami egy kicsit nevetségessé teszi a dolgot. A szociális tartalékra mindenképpen forrást kell találni. Tukacs István (MSZP): — A költségvetés nem politikai indítékkal készült, a pénzügyi lehetőségeinket tartalmazza az előterjesztés. Arra kérem a közgyűlést, hogy a kiadás és bevétel sarokszámait fogadja el. A bevételi oldal növelésére érdemi javaslat nem hangzott el, így a kiadási oldalt sem növelhetjük. Én nem tennék olyan kategorikus kijelentést, hogy a törvényben előírt kötelező feladatainkat teljesítjük, a nem kötelezőket pedig nem. Abban a pillanatban, amikor ezt komolyan vesszük, nem adunk a színháznak támogatást, megszüntetjük a Szabolcsi Szimfonikusokat. A Kodály Zoltán Iskolának sem kötelező feladata a zenei oktatás. Vojnik Mária (MSZP): — Amennyiben a városnak év közben lesz többletbevétele, akkor azt a szociális szférában használjuk fel. Az elmúlt évben a szociális bizottság 536 millió forintot használt fel, melynek nagyobb része jövedelempótló támogatás volt. Ennek felét vissza lehet igényelni, de erőnkhöz mérten segítettünk olyan családokat is, melyeknek helyzete ’96-ban érdemben nem fog javulni. Miközben a támogatásigénylők száma megnégyszereződött, az önkormányzati támogatás reálértékben csökkent, szinte már csak szimbolikus jellegű ez a segítség. Felbermann Endre alpolgármester (SZDSZ): — Ma már semmivel nem adunk többet a közművelődésnek, mint a béreket és az intézményeket. Ez pedig az önkormányzat kötelező feladata. Elképzelni is rossz, hogy mi lesz akkor, ha a köz- művelődési intézmények vállalkozói alapon működnek. A kommersz kerül előtérbe, mert arra van közönségigény. Ezzel együtt megszűnik sok értékes csoport, például a bélyeggyűjtőkör, a nyugdíjas- és a szívklub, mert vállalkozói alapon erre nincs pénz. Óva intek mindenkit attól, hogy a közösségi házakat centralizáljuk. Ott kell működniük, a városkörzetekben, ahol az igény jelentkezik. Az állam teljes egészében kivonult a sportfinanszírozásból is. Ma Nyíregyházán nincs olyan szponzori kör, amely ezt teljes egészében felvállalhatná. Vajon a közművelődés, a kultúra, a sport nem a város része? Csak a fiskális politikát fogjuk folytatni? A városüzemeltetés a város fontos része. Meg kell nézni, hogy a tél mit tett az útjainkkal. A városfejlesztés feladatainál számomra nincs A és B variáció. Tizenötmillió forintot nyertünk az Orosi úti csomópontra, a Közúti Igazgatóság huszonötöt az állami költségvetésből. Ha mi most 40 millió forintot elengedünk, akkor az életben szóba nem állnak velünk az Útalapnál. Fel kell vállalnunk, hogy ’96-ban kevesebb lesz a lakosság által megépített út és szennyvízcsatorna. A mostani nehéz költségvetésben számomra csak az jelenthet megoldást, ha intézményenként végignézhetjük, hogy hol milyen megtakarítás érhető el. Semmiképpen sem javaslom, hogy a kulturális, közművelődési és sportterületről további pénzeket vonjunk el. Az elmúlt évben négy koncepciót — környezetvédelmi, idegenforgalmi, kulturális, sport — készítettünk el. Nagyon szégyellem magam, hogy egyetlenegy koncepciónak nem tudunk érvényt szerezni, minimális szinten sem. Becsapjuk magunkat és a városlakókat. A minimális szint mindenki számára arra elég, hogy túlélje az 1996- os esztendőt. Tarnavölgyi György (független): — El kell döntenünk, hogy a város fizikai kopását vagy pedig szellemi leépülését választjuk. Az a meggyőződésem, ha azt a csekély pénzt is, amelyet eddig a különböző öntevékeny csoportoknak adtunk, elvesszük, akkor sokkal nagyobb kárt teszünk, mintha nem épülne meg egy— két utca. Az utca megépülhet jövőre is, de az amatőr közösségeket megszűnésük után nem lehet feltámasztani. A döntés mindenki számára egyformán nehéz, lehetetlen helyzetbe kerül a város, ha mindent meg akar valósítani. Tormássi Géza (KDNP): — Ez az év nem arról szól, hogy mit valósítsunk meg, hanem arról, hogy mit ne. Nincs mozgástere az önkormányzatnak. Mi nem szavazzuk meg a sarokszámokat, mert ez a minisztériumi útmutatások szerint változhat. A jelenlegi, állami pénzleosztásos módszer lassú, de biztos halálra ítéli az önkormányzatokat. A közgyűlés két hét múlva folytatja a költségvetési vitát. Száraz Attila ÚJ KELET ...szellemi leépülés?
