Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 24., szombat 3 Lupó, a tekergő otó: Bozsó Kistérségi értekezlet A farkas a meséskönyvek fé­lelmetes, ám többnyire pórul járt állata. Úgy kell neki, miért fájt a foga Piroskára és a nagyma­mára. A közelmúlt pécsi tragé­diája szolgálhat intelmül: a farkasvér az farkasvér! Ezek a gondolatok ötlöttek eszembe, míg Búj—Perkegy tanyára farkaskalandra indul­tunk fotós kollégámmal, a vad­állat eltűnésének hírére kutya-, illetve farkasfuttában a helyszí­nen teremtünk. A töltés oldalán meghúzódó lakóház udvarán a házigazda, Varga László foga­dott. Megmutatta az árválkodó láncot, a helyet, ahol a farkas­kölyök tartózkodott, majd a szo­bába invitált, ahol a felesége, Klára asszony Lupó történeté­nek mesélésébe kezdett. Lupót egészen piciny korában, tavaly májusban 115 ezer forin­tért egy olasz vállalkozó, Gian­franco Borriero vásárolta a fővárosban, s hozta a vállalkozás színhelyére, Gyulatanyára. Klára asszony is nála dolgozott, cso­portvezetőként. Lupót cumiztat- ni kellett, sőt, egy darabig orvos­hoz is kellett hordani, mert a krumplitól felpuffadt szegény. Lupóról aztán hamar kiderült, hogy — kaukázusi farkas lévén — a húst jobban kedveli. Csepe­redni kezdett, mígnem az olasz tulajdonos közös vállalkozása fe­lett sötét felhők kezdtek gyülekez­ni. Klára asszonyékhoz novem­ber elején azzal állított be Borriero úr, hogy három napra itthagyná szeretett kis farkasát, mert neki haza kell mennie üzleti ügyben. Azóta nyoma veszett. A csikasz pedig Vargáékra maradt. Várták Borriero úr felbukkanását, való­színűleg Lupó is, de mindhiába. Szerdán reggelre Klára asszony hűlt helyét találta: Lupó—nyak­örvvel a nyakában—kereket ol­dott. Vargáék nyugalma ezzel el­szállt. A farkas egyébként kezes bárány hírében áll, az unoka is állandó játszótársa volt. Lupó lé­tezéséről tudott a tiszaberceli és a buji állatorvos is, rendelkezett ol­tási igazolvánnyal. Vargáék és az állatorvosok is keresték a lehető­séget Lupó biztonságosabb elhe­lyezésére, szóba került a sóstói Vadaspark is. Lupó vagy ezt ne­szelte meg, vagy serdülése szólí­totta kiruccanásra, nem tudni. Lupó ellen körözést adtak ki. Varga László azt mondta: nem kell megijedni tőle, mert félénk jószág. A videót és a képeket néz­ve — melyből egyet mi is kap­tunk —, erős és intelligens állat Lupónak mi is drukkolunk: épség­ben találjon minél előbb haza S azért, hogy ne következzen be egy újabb tragédia, egy újabb mese — Piroskáról és a farkasról. tályvezetője. Előadásában el­mondta, hogy az ágazati minisz­térium tovább folytatja kistérsé­gi szociális válságkezelő prog­ramját. A meghívásos pályázati programban elsősorban új, mo­dellszerű szociális tevékenysé­gek támogatását tervezik. Olyan lehetőségük is lesz ettől az évtől az önkormányzatoknak, hogy bekapcsolódhatnak az állami gondozott gyerekek családoknál való elhelyezésébe, a falugond­noki tevékenység kiszélesítésé­be, a szociális földprogramba. Mozi Csengerben Több mint egy éve nem üze­melt a filmszínház Csenger­ben. Most azonban ismét elkezdődnek a vetítések a szé­les vásznú moziban. Egy mátészalkai vállalkozó, Pénzei László szerződéses üzemelte­tésre kivette a kétszázötven férőhelyes épületet, és márci­us 8-án elkezdődnek a vetíté­sek. A kezdések időpontja egyelőre este hét óra, de a ta­pasztalatok alapján figyelem­be veszik a mozilátogatók óha­jait. Pénteken, szombaton, va­sárnap peregnek a filmkockák, bemutatva a legújabb filmeket már a premier után. Fehéren villog eló'ttem a számítógép monitorja, s feke­te betűket próbálok rá sorba szedni. Feketéket, mint a ha­lál. Már megint, már megint, már megint. Egy újabb arc tűntél közülünk. Hazudok, ha azt mondom, hogy három, ha­zudok, ha azt mondom négy, ki tudja hány név mélyül Szigorú egyeztetés A megyeszékhely ez évi költ­ségvetési tervezetét a nyíregy­házi Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) is megvitatta. A polgármesteri hivatal szakemberei tájékozta­tást adtak a a központi és a he­lyi költségvetés összefüggé­seiről, az állami támogatások rendszeréről. Mint ismeretes, az előzetes számítások alapján Nyíregyháza költségvetésében 371 millió forint a hiány. Az említett összeg nem teljesen pontos, hiszen még nem jelent meg az az együttes belügy- és pénzügyminiszteri rendelet, amely tételesen meghatározza a város állami támogatásainak mértékét.A hiány lefaragására három variációt dolgoztak ki. A KIÉT azon változatot fogadta el —éppúgy, mint a képviselő-tes­márványlapra, festetik aranyba. A búcsú szavait keressük, de csak a düh és a tehetetlenség szólal meg bennünk. Már me­gint, már megint, már megint elment közülünk valaki. Sírunk és temetünk. Hát nem volt még elég ebből a hirtelen, értelmetlen, buta végből? Már nem is sikolt, tület gazdasági bizottsága —, amely alapján csökkentenék az intézmények bér- és dologi ki­adásait, felülvizsgálják a külön­böző Szervezetek támogatása mértékét, de ettől függetlenül bezárják város egyik intézmé­nyét. Dr. Fazekas János jegyző érdeklődésünkre elmondta: — A márciusi, de legkésőbb az áprilisi közgyűlésen döntenie kell a nyíregyházi képviselő-tes­tületnek az elengedhetetlen megszigorító intézkedésekről — amit nem egy városban már megtettek —, megnevezve ter­mészetesen, hogy melyik intéz­ményt zárjuk be. Erről konkré­tumokat még korai mondani, hiszen még azon ágazatot sem tudjuk megnevezni, amelyik egy intézménnyel szegényebb lesz. KvZ csak ernyedten jajong ar­cunkon a fájdalom? Már a mindennapok szürkesége lesz a halál színe? Nem! Ezek a betűk megint feketék. Halálfeketék. Értel­metlenül, bután és kuszán. Elég volt, elég volt... Marad­jatok köztünk... Tapolcai Zoltán Bessenyei emlékére Koszorúzással, ünnepi műsor­ral, majd felolvasóüléssel folyta­tódott a nyíregyházi tanárképző főiskolán a Bessenyei György ha­lálának 185. évfordulója alkalmá­ból rendezett emlékezéssorozat. Többek között dr. Pál György nyugalmazott tanszékvezető a nagykállói református gimnázium XVm. századi tógátus ifjairól tar­tott előadást, dr. Csorba Sándor Kölcsey Hymnusának műfajáról, dr. Antal Attila Aprily Lajos költészetéről, dr. Jeney István a XX. századi olasz költők magyar­ra fordított verseiről. Szombaton délelőtt 11 órától a nyíregyházi Északi temetőben is leróják ke­gyeletüket a tisztelők. A fehérgyarmati, a vásáros- naményi és a nyírbátori város­körzet polgármesterei találkoztak csütörtök délután Fehérgyarma­ton. A megbeszélés célja az volt, hogy tájékozódjanak a Népjólé­ti Minisztérium szociális válság- kezelő programjáról. A témával kapcsolatos előadásra érkezett a szatmári városba Kovács Ibolya, a Népjóléti Minisztérium Szoci­ális Programok Irodájának főosz­Média nélkül Nem túl sokan érdeklődtek a Fimex-Fair Bt. és a PRIMOM Alapítvány által szervezett „Egy nap a médiáról” című ren­dezvény iránt. Vélhetően az időpont sem volt szerencsés, hi­szen a manapság „csúcsrajá- ratott”” helyi médiumok ilyen­kor bizony még keményen dolgoznak, az érintetteknek amúgy sem sok szabadidejük van. Pedig Csák Elemér, a Ferenczy Europress főszer­kesztő-helyettese, helyi médi­áról és országos nyilvánosság­ról tartott előadása, egyértelmű­en azt igazolta, hogy a helyi írott és elektronikus sajtónak egyre inkább nő a szerepe, a tájékoztatásban és vélemény- formálásban. Csák Elemér el­mondta; ismeri a helyiek gond­jait, tudja hogy meg kell küzde­niük a helyi hatalmasságokkal. A Prímagáz megunta Panaszos férfi kereste meg szerkesztőségünket. Tegyen már valamit az újság, hogy Vásárosnaményban ismét le­gyen gáz. Bicsár Györgyöt, a Prímagáz nyíregyházi töltő- állomásának vezetőjét kér­deztük. — „Mindössze” a vásáros- naményi palackos gáz szállí­tásának egy részét állítottuk le. — Melyik részét? —A Vásárosnamény és Vi­déke ÁFÉSZ több hónapja tar­tozik a kiszállított palackos gáz árával. — Hogyan történhetett ez? — Mi egy ajánlott árral ki­szállítjuk a palackot, de a vi­szonteladó, jelen esetben az ÁFÉSZ attól drágábban is adhatja. Ha hétfőn viszünk egy szállítmányt, azt kedden számlázzuk, szerdán kapja meg leghamarabb a számlát a cseretelep, és onnan számítva nyolc napon belül kell fizet­nie kamatmentesen. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy amikorra fizetnie kell, már akár egy másik szállítmányt is eladhat a viszonteladó. Mivel készpénzért cserélik a palac­kokat, tulajdonképpen a mi pénzünket forgatják hétről hétre, tehát semmi nem indo­kolja a több hónapos fizetési késedelmet. — Ezt hallva viszont érthe­tetlen, hogy miért vártak ilyen sokáig. — A fogyasztó érdekében tettük. Az adós szövetkezetét úgy is bünteti a magas kamat­teher. Kimentünk többször egyeztetni, de nem fizetett. Tudomásul kell venni, hogy a Prímagáz is fizet a gázért, mégpedig dollárban, elfo­gyott a türelem, leállítottuk a naményi ÁFÉSZ-cseretelepre a szállítást. — Ezzel mégiscsak büntet­ték a város lakóit. — Van egy másik cserete­lep is, az fizet, oda most is szállítunk, ha szükséges, he­tente többször is, tehát nem marad PB-gázpalack nélkül Vásárosnamény. Az elmondottak után a Beregvidéki ÁFÉSZ-től kér­tem tájékoztatást. — Mire a cikk megjelenik, már kifizettük a tartozást. Azonban a problémának nem ez az igazi megoldása. A gázcseretelep épületét értéke­sítettük, mert fenntartása nem volt gazdaságos. Az új tulaj­donos elképzeléséről nem tu­dok, de feltételezhető, hogy ő is cseretelepként üzemelteti tovább. Mi azonban több pa­lackot már nem veszünk át a Prímagáztól, részünkről az ügy befejeződött — így a fő­könyvelő. Fórum panaszokkal A térség egyik országgyű­lési képviselője, dr. Bakai Zoltán kórházigazgató főor­vos szervezett lakossági fó­rumot csütörtök estére Jánk- majtison. Azzal a céllal hoz­ta létre a találkozót a képvi­selő úr. hogy Szénégető Lász­ló. a Megyei Földművelési Hivatal vezetője tájékoztas­sa a lakosságot az aktuális mezőgazdasági támogatási fonnákról, és ezzel kapcso­latban kérdéseket fogalmaz­zanak meg a résztvevők. Szénégető László elmond­ta, hogy a minisztérium támo­gatást ad többek között mező- gazdasági épületek létrehozá­sára, faültetésre, földhaszno­sításra. Azonban a támogatá­si formák is csak akkor érnek valamit, ha a gazdálkodók fi­gyelembe veszik a tájegység adottságait, a nemzetközi és a hazai piaci lehetőségeket, és nem idegenkednek az embe­rek attól a szótól, hogy szö­vetkezet, mert valamilyen for­ma, tömörülés nélkül a föld­művelők kiszolgáltatottak. A szatmári térség főleg gyü­mölcs- és növénytermesztés­re, vagy az ehhez kapcsolódó állattartásra alkalmas, mező- gazdasági szempontból. Kevés azonban a gazdasá­gi szakember, ezért nem ve­szik figyelembe például a termelők, hogy több mint két­száz fajta kukorica van, de Jánkmajtison és környékén csak mintegy hét fajta termel­hető gazdaságosan. Ugyancsak probléma, hogy ennek a megyének a sertései a legrosszabbak az országban, mert sok a zugkan, itt a legdrá­gább a táp, mert nincs fehérje­takarmány, de ezek ellenére is sokan vállalkoznak sertéstartás­ra, bár az most nem kifizetődő. Hát, nem volt még elég? Ne legyen belőle huszadik századi mese

Next

/
Oldalképek
Tartalom