Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 24., szombat 3 Lupó, a tekergő otó: Bozsó Kistérségi értekezlet A farkas a meséskönyvek félelmetes, ám többnyire pórul járt állata. Úgy kell neki, miért fájt a foga Piroskára és a nagymamára. A közelmúlt pécsi tragédiája szolgálhat intelmül: a farkasvér az farkasvér! Ezek a gondolatok ötlöttek eszembe, míg Búj—Perkegy tanyára farkaskalandra indultunk fotós kollégámmal, a vadállat eltűnésének hírére kutya-, illetve farkasfuttában a helyszínen teremtünk. A töltés oldalán meghúzódó lakóház udvarán a házigazda, Varga László fogadott. Megmutatta az árválkodó láncot, a helyet, ahol a farkaskölyök tartózkodott, majd a szobába invitált, ahol a felesége, Klára asszony Lupó történetének mesélésébe kezdett. Lupót egészen piciny korában, tavaly májusban 115 ezer forintért egy olasz vállalkozó, Gianfranco Borriero vásárolta a fővárosban, s hozta a vállalkozás színhelyére, Gyulatanyára. Klára asszony is nála dolgozott, csoportvezetőként. Lupót cumiztat- ni kellett, sőt, egy darabig orvoshoz is kellett hordani, mert a krumplitól felpuffadt szegény. Lupóról aztán hamar kiderült, hogy — kaukázusi farkas lévén — a húst jobban kedveli. Cseperedni kezdett, mígnem az olasz tulajdonos közös vállalkozása felett sötét felhők kezdtek gyülekezni. Klára asszonyékhoz november elején azzal állított be Borriero úr, hogy három napra itthagyná szeretett kis farkasát, mert neki haza kell mennie üzleti ügyben. Azóta nyoma veszett. A csikasz pedig Vargáékra maradt. Várták Borriero úr felbukkanását, valószínűleg Lupó is, de mindhiába. Szerdán reggelre Klára asszony hűlt helyét találta: Lupó—nyakörvvel a nyakában—kereket oldott. Vargáék nyugalma ezzel elszállt. A farkas egyébként kezes bárány hírében áll, az unoka is állandó játszótársa volt. Lupó létezéséről tudott a tiszaberceli és a buji állatorvos is, rendelkezett oltási igazolvánnyal. Vargáék és az állatorvosok is keresték a lehetőséget Lupó biztonságosabb elhelyezésére, szóba került a sóstói Vadaspark is. Lupó vagy ezt neszelte meg, vagy serdülése szólította kiruccanásra, nem tudni. Lupó ellen körözést adtak ki. Varga László azt mondta: nem kell megijedni tőle, mert félénk jószág. A videót és a képeket nézve — melyből egyet mi is kaptunk —, erős és intelligens állat Lupónak mi is drukkolunk: épségben találjon minél előbb haza S azért, hogy ne következzen be egy újabb tragédia, egy újabb mese — Piroskáról és a farkasról. tályvezetője. Előadásában elmondta, hogy az ágazati minisztérium tovább folytatja kistérségi szociális válságkezelő programját. A meghívásos pályázati programban elsősorban új, modellszerű szociális tevékenységek támogatását tervezik. Olyan lehetőségük is lesz ettől az évtől az önkormányzatoknak, hogy bekapcsolódhatnak az állami gondozott gyerekek családoknál való elhelyezésébe, a falugondnoki tevékenység kiszélesítésébe, a szociális földprogramba. Mozi Csengerben Több mint egy éve nem üzemelt a filmszínház Csengerben. Most azonban ismét elkezdődnek a vetítések a széles vásznú moziban. Egy mátészalkai vállalkozó, Pénzei László szerződéses üzemeltetésre kivette a kétszázötven férőhelyes épületet, és március 8-án elkezdődnek a vetítések. A kezdések időpontja egyelőre este hét óra, de a tapasztalatok alapján figyelembe veszik a mozilátogatók óhajait. Pénteken, szombaton, vasárnap peregnek a filmkockák, bemutatva a legújabb filmeket már a premier után. Fehéren villog eló'ttem a számítógép monitorja, s fekete betűket próbálok rá sorba szedni. Feketéket, mint a halál. Már megint, már megint, már megint. Egy újabb arc tűntél közülünk. Hazudok, ha azt mondom, hogy három, hazudok, ha azt mondom négy, ki tudja hány név mélyül Szigorú egyeztetés A megyeszékhely ez évi költségvetési tervezetét a nyíregyházi Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) is megvitatta. A polgármesteri hivatal szakemberei tájékoztatást adtak a a központi és a helyi költségvetés összefüggéseiről, az állami támogatások rendszeréről. Mint ismeretes, az előzetes számítások alapján Nyíregyháza költségvetésében 371 millió forint a hiány. Az említett összeg nem teljesen pontos, hiszen még nem jelent meg az az együttes belügy- és pénzügyminiszteri rendelet, amely tételesen meghatározza a város állami támogatásainak mértékét.A hiány lefaragására három variációt dolgoztak ki. A KIÉT azon változatot fogadta el —éppúgy, mint a képviselő-tesmárványlapra, festetik aranyba. A búcsú szavait keressük, de csak a düh és a tehetetlenség szólal meg bennünk. Már megint, már megint, már megint elment közülünk valaki. Sírunk és temetünk. Hát nem volt még elég ebből a hirtelen, értelmetlen, buta végből? Már nem is sikolt, tület gazdasági bizottsága —, amely alapján csökkentenék az intézmények bér- és dologi kiadásait, felülvizsgálják a különböző Szervezetek támogatása mértékét, de ettől függetlenül bezárják város egyik intézményét. Dr. Fazekas János jegyző érdeklődésünkre elmondta: — A márciusi, de legkésőbb az áprilisi közgyűlésen döntenie kell a nyíregyházi képviselő-testületnek az elengedhetetlen megszigorító intézkedésekről — amit nem egy városban már megtettek —, megnevezve természetesen, hogy melyik intézményt zárjuk be. Erről konkrétumokat még korai mondani, hiszen még azon ágazatot sem tudjuk megnevezni, amelyik egy intézménnyel szegényebb lesz. KvZ csak ernyedten jajong arcunkon a fájdalom? Már a mindennapok szürkesége lesz a halál színe? Nem! Ezek a betűk megint feketék. Halálfeketék. Értelmetlenül, bután és kuszán. Elég volt, elég volt... Maradjatok köztünk... Tapolcai Zoltán Bessenyei emlékére Koszorúzással, ünnepi műsorral, majd felolvasóüléssel folytatódott a nyíregyházi tanárképző főiskolán a Bessenyei György halálának 185. évfordulója alkalmából rendezett emlékezéssorozat. Többek között dr. Pál György nyugalmazott tanszékvezető a nagykállói református gimnázium XVm. századi tógátus ifjairól tartott előadást, dr. Csorba Sándor Kölcsey Hymnusának műfajáról, dr. Antal Attila Aprily Lajos költészetéről, dr. Jeney István a XX. századi olasz költők magyarra fordított verseiről. Szombaton délelőtt 11 órától a nyíregyházi Északi temetőben is leróják kegyeletüket a tisztelők. A fehérgyarmati, a vásáros- naményi és a nyírbátori városkörzet polgármesterei találkoztak csütörtök délután Fehérgyarmaton. A megbeszélés célja az volt, hogy tájékozódjanak a Népjóléti Minisztérium szociális válság- kezelő programjáról. A témával kapcsolatos előadásra érkezett a szatmári városba Kovács Ibolya, a Népjóléti Minisztérium Szociális Programok Irodájának főoszMédia nélkül Nem túl sokan érdeklődtek a Fimex-Fair Bt. és a PRIMOM Alapítvány által szervezett „Egy nap a médiáról” című rendezvény iránt. Vélhetően az időpont sem volt szerencsés, hiszen a manapság „csúcsrajá- ratott”” helyi médiumok ilyenkor bizony még keményen dolgoznak, az érintetteknek amúgy sem sok szabadidejük van. Pedig Csák Elemér, a Ferenczy Europress főszerkesztő-helyettese, helyi médiáról és országos nyilvánosságról tartott előadása, egyértelműen azt igazolta, hogy a helyi írott és elektronikus sajtónak egyre inkább nő a szerepe, a tájékoztatásban és vélemény- formálásban. Csák Elemér elmondta; ismeri a helyiek gondjait, tudja hogy meg kell küzdeniük a helyi hatalmasságokkal. A Prímagáz megunta Panaszos férfi kereste meg szerkesztőségünket. Tegyen már valamit az újság, hogy Vásárosnaményban ismét legyen gáz. Bicsár Györgyöt, a Prímagáz nyíregyházi töltő- állomásának vezetőjét kérdeztük. — „Mindössze” a vásáros- naményi palackos gáz szállításának egy részét állítottuk le. — Melyik részét? —A Vásárosnamény és Vidéke ÁFÉSZ több hónapja tartozik a kiszállított palackos gáz árával. — Hogyan történhetett ez? — Mi egy ajánlott árral kiszállítjuk a palackot, de a viszonteladó, jelen esetben az ÁFÉSZ attól drágábban is adhatja. Ha hétfőn viszünk egy szállítmányt, azt kedden számlázzuk, szerdán kapja meg leghamarabb a számlát a cseretelep, és onnan számítva nyolc napon belül kell fizetnie kamatmentesen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikorra fizetnie kell, már akár egy másik szállítmányt is eladhat a viszonteladó. Mivel készpénzért cserélik a palackokat, tulajdonképpen a mi pénzünket forgatják hétről hétre, tehát semmi nem indokolja a több hónapos fizetési késedelmet. — Ezt hallva viszont érthetetlen, hogy miért vártak ilyen sokáig. — A fogyasztó érdekében tettük. Az adós szövetkezetét úgy is bünteti a magas kamatteher. Kimentünk többször egyeztetni, de nem fizetett. Tudomásul kell venni, hogy a Prímagáz is fizet a gázért, mégpedig dollárban, elfogyott a türelem, leállítottuk a naményi ÁFÉSZ-cseretelepre a szállítást. — Ezzel mégiscsak büntették a város lakóit. — Van egy másik cseretelep is, az fizet, oda most is szállítunk, ha szükséges, hetente többször is, tehát nem marad PB-gázpalack nélkül Vásárosnamény. Az elmondottak után a Beregvidéki ÁFÉSZ-től kértem tájékoztatást. — Mire a cikk megjelenik, már kifizettük a tartozást. Azonban a problémának nem ez az igazi megoldása. A gázcseretelep épületét értékesítettük, mert fenntartása nem volt gazdaságos. Az új tulajdonos elképzeléséről nem tudok, de feltételezhető, hogy ő is cseretelepként üzemelteti tovább. Mi azonban több palackot már nem veszünk át a Prímagáztól, részünkről az ügy befejeződött — így a főkönyvelő. Fórum panaszokkal A térség egyik országgyűlési képviselője, dr. Bakai Zoltán kórházigazgató főorvos szervezett lakossági fórumot csütörtök estére Jánk- majtison. Azzal a céllal hozta létre a találkozót a képviselő úr. hogy Szénégető László. a Megyei Földművelési Hivatal vezetője tájékoztassa a lakosságot az aktuális mezőgazdasági támogatási fonnákról, és ezzel kapcsolatban kérdéseket fogalmazzanak meg a résztvevők. Szénégető László elmondta, hogy a minisztérium támogatást ad többek között mező- gazdasági épületek létrehozására, faültetésre, földhasznosításra. Azonban a támogatási formák is csak akkor érnek valamit, ha a gazdálkodók figyelembe veszik a tájegység adottságait, a nemzetközi és a hazai piaci lehetőségeket, és nem idegenkednek az emberek attól a szótól, hogy szövetkezet, mert valamilyen forma, tömörülés nélkül a földművelők kiszolgáltatottak. A szatmári térség főleg gyümölcs- és növénytermesztésre, vagy az ehhez kapcsolódó állattartásra alkalmas, mező- gazdasági szempontból. Kevés azonban a gazdasági szakember, ezért nem veszik figyelembe például a termelők, hogy több mint kétszáz fajta kukorica van, de Jánkmajtison és környékén csak mintegy hét fajta termelhető gazdaságosan. Ugyancsak probléma, hogy ennek a megyének a sertései a legrosszabbak az országban, mert sok a zugkan, itt a legdrágább a táp, mert nincs fehérjetakarmány, de ezek ellenére is sokan vállalkoznak sertéstartásra, bár az most nem kifizetődő. Hát, nem volt még elég? Ne legyen belőle huszadik századi mese
