Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
4 1996. február 1., csütörtök Külföld UJ KELET innen-onnan S New York — Nyolcvanegy éves korában elhunyt Jerry Siegel, a Superman egyik megalkotója — közölte kedden a DC Cpmjgs, a képregényeget és filmeket kiadó cég a Reuter New .Yyikii tudósítása szerint. A cég szóvivője elmondta, hpgy,,a,rnűvész szívelégtelenségben hunyt el vasárnap Los ; Angeles-i otthonában. Joseph Shuster, aki a képregényeknek a Siegel által írt szövegéhez a képeket megrajzolta, 1992- ben halt meg, 78 éves korában, szintén Los Angelesben. A két gyerekkori barátban, épp hogy befejezték a középiskolát 1934-ben, megszületett a Man of Steel (Acélember) című fantasztikus képregény ötlete, amelynek hőse a Superman. Négy évvel később sikerült kiadatniuk a regényt a National Allied Periodicals nevű kiadóvállalattal, if Colombo — Két hatalmas robbanás rázta meg szerdán Srí Lanka fővárosát, Colombót. Szemtanúk több tucat halálos áldozatról és több száz sebesültről számoltak be. Egyes jelentések szerint percekig géppuskaropogás is hallatszott a robbanások után —r jelentette az AP és a Reuter. A detonációk abban az épülettömbben történtek, amelyben a Srí Lankad központi bank helyezkedik el a főváros fő üzleti negyedében. Az államfő, Csandrika Kumaratunga hivatala sincs messze a helyszíntől. Ugyancsak szemtanúk állítása szerint több megrongálódott épületet kiürítettek, és öt ház lángokban áll. Colombo felett sűrű fekete füst gomolyog. A szemtanúkat, illetve hatósági személyeket idéző AP és AFP szerint öngyilkos merénylet történt. ■S' London — Nem várhat gyors eredményt — és főleg hamaros kártérítést — az a több száz brit obsitos, aki súlyos és rejtélyes betegségek tüneteivel tért haza az öt évvel ezelőtt megvívott Öböl-háborúból, s akinek panaszait hosszas huzavona és tagadás után a brit kormány immár a jelek szerint mégis hajlandó „kivizsgálni”. Szerdai szakértői vélemények szerint az előző nap bejelentett vizsgálatok akár három évig is eltarthatnak, tekintve az esetek bonyolultságára és nagy számára. Az összetett kutatás két területre összpontosít: a veteránok saját egészségügyi panaszaira, illetve a háború óta született gyermekeik fejlődési rendellenességeire. Ez utóbbi kérdésben még az is eldöntésre vár, hogy a betegen világra jött „veterángyerekek” száma meghaladja-e az adott népességre vetített természetes arányt. *[£ Bukarest — Rekordot döntött a cigarettaszívásban egy romániai fiatalember. A 29 éves kolozsvári Stefan Sigmond 800 cigarettát szívott el kevesebb mint hat perc alatt. A kísérletet kedden rendezték Bukarestben —jelentette szerdán a Rompres. Sigmond a cigarettákat egy ezer nyílású, házilag készített szerkezetbe helyezte. A füst egy ötcentiméteres csövön keresztül áramlott a tüdejébe. Amikor meggyújtotta a cigarettákat, olyan sűrű füst fejlődött, hogy a kísérleten jelenlévők visszahökkentek mellőle. A kísérlet után a rekorder egy kicsit szédült és fájt a feje. Titkos szervezet A Banja Luka-i muzulmán mufti közlése szerint a boszniai polgárháború éveiben szerbekből álló földalatti szervezet jött létre a helyi szerb hatóságok által terrorizált muzulmánok megmentésére. Ibrahim Halilovic elmondta, hogy sok olyan szerb volt, akik titokban segítették muzulmán és horvát szomszédaikat s felajánlották otthonaikat az üldözöttek rejtegetésére. „Nagyon hálásak vagyunk ezért” — hangsúlyozta a 49 éves Halilovic, aki az utóbbi években gyakorlatilag szerb háziőrizetben volt kénytelen élni. A muzulmán vallási vezető azt is elmondta, hogy ilyen rövid idővel a háború lezárása után nem árulhat el részleteket a szerb földalatti szervezet tagjairól és működéséről. „Megvoltak a maguk módszerei, de most nem mondhatok többet. A részleteket majd akkor tesz- zük közzé, amikor a béke ismét megerősödik, s az emberek elkezdhetnek beszélni” — mondta Halilovic. A polgárháború éveiben a szerbek mindent megtettek annak érdekében, hogy minden muzulmán emléktől „megtisztítsák” Eszak- Boszéiiát: a több tízezer muzulmánból már csak pár százan élnek Banja Lukában, s a városban lévő összes mecsetet— szám szerint tizenhatot — földig rombolták. Eszak-Bosznia más területeit sem kerülte el a pusztítás: a szerbek 207, muzulmán vallási vagy kulturális célokat szolgáló épületet romboltak le. Horn-interjú a Le Figaróban A gazdaságot kell rendbe tenni — Magyarországon kétségkívül fennáll a veszély, hogy á nemrég életbeléptetett megszorító gazdasági intézkedések társadalmi robbanást provokálnak: a piacgazdaságnak vannak nyertesei és vesztesei, s ez számos társadalmi feszültséget gerjeszt. Ugyanakkor az országnak nincs más választása: vagy meghozzuk ezeket az intézkedéseket, vagy pedig az alulfejlettség útjára csúszunk — jelentette ki a Le Figaro című francia napilapban szerdán megjelent interjújában Horn Gyula miniszterelnök. Horn határozottan cáfolta a francia újságíró azon véleményét, hogy Magyarország manapság már nem számít modellnek a kelet-közép-európai térségben zajló gazdasági reformok terén. — Ez teljes mértékben téves állítás. Az elmúlt 18 hónapban Magyarország ismét a reformok élcsapatába került, s ezt tények bizonyítják: a térségben beruházott külföldi tőkék 60 százaléka hozzánk kerül, sokkal több, mint például Csehországba, s Magyarország az, ahol a legmélyrehatóbbak a reformok. Itt van példaként a magánosítás ügye: mi-- közben a térség más országaiban még alig kezdték el ezt a folyamatot, minálunk mindez már a végéhez közeledik — nyilatkozta. Arra az újságírói felvetésre reagálva, hogy szocialista politikus létére liberális reformokat kell végrehajtania, Horn úgy vélekedett, hogy neki pragmatikusnak kell lennie. — A kapitalizmus nem eszményi rendszer, de pillanatnyilag nem ismerek jobbat. Nyilvánvalóan’ nem fogadom el, hogy egy gyerek azért ne mehessen iskolába, mert túl szegények a szülei : de hogy ezen változtassunk, mindenekelőtt a gazdaságot kell rendbe tennünk — mondta. Hozzátette, hogy miközben őt egy jobboldali politika végrehajtásával vádolják, valójában arról van szó,-hogy vállalt egy olyan kihívást, amellyel még jobboldali elődei sem mertek szembenézni: a nyugdíj- rendszer, a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, az oktatás reformját... A miniszterelnök cáfolta azt a véleményt, hogy a magyar- országi reformokat a Nemzetközi Valutaalap igényei, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményei magyaráznák. — Ha nem lennénjc meggyőződve róla, hogy saját érdekünk e reformok végrehajtása, akkor nem hajtanánk végre ezeket — szögezte le, hozzátéve, hogy az Európai Unió és Magyarország között az élet- színvonal terén hatalmas, három az egyhez a különbség, s a magyar vezetés ezt szeretné csökkenteni. — Mellesleg a közép-európai országok eredményeit bizonyos rugalmasággal kell nézni... Nem az a fontos, hogy a deficit nagysága megfelel-e a maast- richti szerződés kritériumainak, hanem az, hogy két év alatt ezt a deficitet sikerült felére csökken- tenünk — mondta. A francia lap interjújára egyébként azon sorozat keretében került sor, amelynek során a Le Figaro igyekszik feltérképezni: az egyes kelet-közép- európai országokban mi magyarázza a volt kommunista pártok újbóli hatalomra kerülését. Horn Gyula nyilatkozatában elismerte, hogy ő maga másokkal együtt a kommunista párt tagja volt, de — mint mondta — egyáltalán nincs szó a kommunisták visszatéréséről, — Egyébként maga a kommunista párt is hozzájárult az egykori rendszer lebontásához — szögezte le, példaként említve a vállalkozási szabadságról vagy éppen a többpártrendszer engedélyezéséről szóló törvényeket. A marxi gondolatrendszerről szólva Horn úgy vélekedett: nem hiszi, hogy mindez még most is aktuális lenne. —Marx nagy gondolkodó volt, s számos ponton igaznak bizonyultak elképzelései; a problémát az jelentette, hogy egyesek dogmát csináltak véleményéből. A világ sokat változott az elmúlt egy században, s ami Marx idejében igaznak bizonyult, az ma már nem tartható — mondotta. Végül arra a kérdésre válaszolva, milyen mérleget vonna a kommunizmus 45 évéről, Horn kijelentette: — Összességében sajnálni kell ezeket az éveket, még akkor is, ha ezen évtizedek alatt az ország fejlődött, s bizonyos dolgokra büszkék lehetünk; a kommunizmus ugyanis sok kárt okozott. A valóságban azonban a múlt nem igazán aggaszt engem: nem mintha szégyellném (hiszen vállalom mindazt, ami megtörtént), hanem mert úgy gondolom, hogy amikor valaki túl sokat beszél a múltról, akkor valójában nincs túl sok mondanivalója a jelenről — nyilatkozta a magyar miniszter- elnök. Görög—török viszály Tartózkodnak a provokációtól Aggasztó Tádzsikisztán Borisz Jelcin elnök határozottan kizárta az orosz katonák, illetve a FÁK-béke- fenntartó erők tádzsikisztáni bevetését. Jelcin elnök szóvivője útján „kategorikusan visszautasította” az erre vonatkozó híreszteléseket. Szergej Medvegyev szóvivő szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta: az orosz katonák — akárcsak eddig — kizárólag a határ védelmében, illetve a katonai és más létesítmények őrzésében vesznek részt. — Borisz Jelcin, aki a FÁK államfői tanácsának soros elnöke kinyilvánítja: a békefenntartó erők nem vesznek részt a harci cselekményekben, mivel ez nem egyeztethető össze státusukkal, illetve eleve tiltja ezt a FÁK alapszabálya — mondta Medvegyev. Közölte egyben: Jelcint állandóan tájékoztatják a tádzsik helyzetről, amely „nagyon aggasztja” az orosz államfőt. Az iszlám ellenzék akciói nyomán a hét végén Tádzsikisztánban járt az orosz vezetés több tagja, köztük Pavel Gracsov védelmi miniszter, illetve Jevgenyij Primakov külügyminiszter. Ezt követően kaptak lábra az orosz katonati beavatkozásra vonatkozó Jelcin által most visszautasított feltételezések. Szerda reggelre enyhült az Egei-tenger egyik lakatlan szigete körül kirobbant görög— török válság: washingtoni közvetítésre a két NATO-tagállam megkezdte haditengerészeti egységeinek visszavonását. Három görög katonát eltűntnek nyilvánítottak, mivel helikopterük a tengerbe zuhant. Hírügynökségi jelentések szerint Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter közölte: a két fél megegyezett abban, hogy fokozatosan kivonja katonai egységeit a térségből, s a visszavonulást az Egyesült Államok ellenőrzi. Görög védelmi források szerint megállapodtak abban is, hogy nem tűzik ki nemzeti zászlajukat a vitatott szigeten, és tartózkodnak mindenfajta provokációtól. A megállapodás azt követően vált lehetővé, hogy az amerikai diplomácia vezetése, Bili Clinton elnökkel az élen az éjszaka folyamán telefonon tárgyalt az athéni és az ankarai vezetőkkel. Deniz Baykal török külügyminiszter viszont cáfolta a megállapodás tényét. Megerősítette a két ország katonáinak elvonulását, de hangsúlyozta, hogy az nem megállapodás következménye, mint ahogy azt a görög kormány állította. Megismételte a korábbi török álláspontot, mely szerint a török egységek elhagyják a körzetet, ha Athén is ezt teszi. A viszály enyhülését azonban közvetve megerősítette, mivel közölte, hogy török részről a visszavonulás gyakorlatilag befejeződött. A nyílt konfliktus veszélye az éjszaka érte el csúcspontját, előzőleg ugyanis mindkét ország hadihajókat vezényelt a török partoktól mindössze hat kilométerre lévő sziklás szigethez, amelyet a görögök Irmának, a törökök Kardaknak neveznek. A görög védelmi miniszter szerint a mozgósítás következtében mindkét oldalról hatalmas tűzerő került egymással szembe, s bármiféle összetűzés háborúhoz vezethetett volna. Athén szerint Imiát Görögországnak engedte át Olaszország — a Dodekanézoszi szigetcsoport többi tagjával együtt — az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében. Ankara viszont magának követeli Kardakot az Olaszországgal 1932-ben aláírt szerződés alapján, amely szerint a partoktól 12 tengeri mérföldön belül elhelyezkedő szigetek a közelebb fekvő országhoz tartoznak. Világgazdaság — sorokban Bécs — Az Osztrák Villamos Műveknek (Verbundgesellschaft) a nagymarosi vízlépcső tervezett építése miatti magyar áramtörlesztésből évi 450 millió schillinges vesztesége származik majd — írja a Der Standard című tekintélyes osztrák lap szerdai számának első oldalán, majd terjedelmes összeállítást is közöl az ügy részleteiről és előtörténetéről. A várható veszteség mértékét osztrák bankok számították ki, amelyek szerint az osztrák cégnek ezáltal 25—30 százalékkal romlanak a nye- reségi kilátásai. A Der Standard szerint a magyar áram, amely idén január elsejétől érkezik Ausztriába, sokkal drágább, mint az osztrák, s Ausztriának nincs is rá szüksége, tehát alacsonyabb áron kénytelen továbbadni. A magyar fél azonban nem akar lemondani nyereségéről — a lap szerint a „bomba üzletről”— , s ezért rendkívül nehezen alakulnak a tárgyalások a Magyar Villamos Művek és osztrák partnere között. Az osztrák lap úgy értesült: a szakma megítélése szerint az osztrák cégnek nem sok esélye van arra, hogy kiszálljon az ügyletből. Jeruzsálem — Rekordszámú, 2 millió 214 ezer külföldi kereste fel tavaly Izraelt —jelentette be az idegenforgalmi minisztérium. Húsz százalékuk amerikai, 10-10 százalékuk brit és német, 8 százalékuk francia volt, öt százalékuk a szovjet utódállamokból érkezett. Egymillió hétszázezren légi úton érkeztek, de 62 százalékkal, 315 ezerre nőtt a közúton érkezők száma is, az AP szerint elsősorban a Jordániával kötött izraeli békeszerződésnek köszönhetően. Az amerikai hír- ügynökség utal arra, hogy a nyolcvanas évek közepén is általában kétmillió körüli turista kereste fel Izraelt, számuk azonban a palesztin felkelés idején megcsappant. Az idegenforgalom a PFSZ és Izrael két és fél évvel ezelőtti béke- szerződésének aláírása után indult újra növekedésnek. Moszkva — Oroszország 1996-ban a szükséges élelmiszer valószínűleg több mint felét importálni lesz kénytelen. Szakértők az idén 60 százalékot megközelítő importra számítanak — ez a prognózis az orosz parlament szerdán közzétett nyilatkozatából való. Tavaly az importarány még csak 40 százalék volt. 1995- ben az élelemiszer behozatal az előző évhez képest 20 százalékkal nőtt és 13,3 milliárd dollárt tett ki. Oroszországban tavaly 30 év óta a legrosszabb termést takarították be. Sok baromfi- és állattenyésztő üzem az összeomlás szélén áll. Párizs — Ismét hárommillió felett van Franciaországban a munkanélküliek száma: a párizsi munkaügyi minisztérium szerdán nyilvánosságra hozott statisztikája szerint novemberben és decemberben 57 600 fővel nőtt ez a szám, s immár hárommillió 19 ezren vannak állás nélkül az országban. A munkanélküliek aránya az aktív lakosság 11,7 százalékát jelenti, s a mostani helyzet tulajdonképpen visszatérést jelent a tavaly márciusi állapotokhoz: az állástalanok száma ugyanis egy hónappal később, áprilisban süllyedt a hárommilliós bűvös küszöb alá.
