Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-23 / 46. szám

UJ KELET

Védelmünkben

Környezetvédelem a nyíregyházi erőműben

Cél: kevesebb hulladék

Füstölgő gyárkémények, bűzös gázokat köpködő kipufogók. Mind-mind környezetünk amúgy is hanyatlóban lévő „egészségét” rombolják.

— Mennyivel, Járul hozzá” ehhez városunk erőmüve?— erről Mákos Lászlóval, az Erőmű Kft. főmérnökével és Hegedűs Ildikó környezetvédelmi munkatárssal beszélgettünk.

— Az elmúlt évek emisz- szióadatainak tanulmányozása során a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt kibocsátási határérték figyelembevételével megállapítható, hogy úgynevezett kiskazánjaink kéményein a szén-monoxid-kibocsátás már megfelel az előírtaknak, és a nitrogén-oxidok-kibocsátása is csökkent.

— Ha jól értem, nem mindig volt ez így.

— Hány kazán működik az erőmű területén?

— Üzemszerűen tíz, hat kéménnyel. Az erőművi termelés 90 százalékát a szinte mindenki által ismert két óriás, a 84 méteres kémény GIB-kazánja, és a 82 méteres kéménnyel rendelkező PTVM-forróvízka- zánok adják. Ezeknek a ká- rosanyag-kibocsátása jóval a megengedett értékek alatt van. A környezetvédelmi törvény változásokat készít elő a

Mokos László

— Nem, hiszen az erőmű már 1988-tól — a légszennyezési jelentés megtételének bevezetése óta — fizet légszeny- nyezési bírságot, melynek összegét egyre növekvő, jelen esetben 80 százalékos szorzóval módosítják a hatóságok, több évre visszamenőleg. Ennek értelmében az 1994-es évben légszennyezés miatt 226 ezer forint bírságot kellett kifizetnünk az erőmű erre a célra elkülönített alapjából. Még 1990-ben a határérték-túllépés mértékének csökkentése érdekében felkértük a Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Intézetet, hogy elemezzék kiskazánjaink adatait. A vizsgálatok után kazánjaink új, kevesebb káros anyagot kibocsátó égőket kaptak.

környezetvédelem jogi szabályozásában, melyre készülve az önellenőrzés megvalósítása érdekében legmagasabb kéményünkbe füstgázelemző berendezést építettünk.

— Milyen célokat szolgál az elemzés?

— Bár a berendezést várhatóan még csak ez év első negyedében helyezzük üzembe, a füstgázelemző monitoringrendszer lehetővé teszi majd a kibocsátott lég- szennyező anyagok mellett a füstgáz-oxid és szén-dioxid tartalmának, hőmérsékletének és áramlási sebességének mérését, az adatok feldolgozását és archiválását is. A beruházás 35 millió forintba került.

— Beszéljünk egy kicsit a

veszélyeshulladék-gazdálkodásról is.

— Mint tudjuk, ennek a programnak az a célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, s minél nagyobb hányaduk hasznosításra kerüljön. Ha azonban ez nem lehetséges, oly módon kell ártalmatlanítani, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. Az erőmű területén keletkező kommunális, termelési és veszélyes hulladékok biztonságos tárolása, szelektív gyűjtése és nyilvántartása az előírásoknak megfelelően történik. A Környezetvédelmi Felügyelőség múlt évi ellenőrzése során is erről bizonyosodhatott meg.

—Ha már beszéltünk a levegő szennyezettségéről, ejtsünk néhány szót a talajéról is.

— Nálunk elsősorban ásványi olajok, savak és lúgok kerülhetnének a talajba, melyek közvetlenül veszélyeztethetik a talaj felszínén lévő növényzetet, a talajban lakó élőlényeket, a föld mélyebb rétegeibe leszivárogva pedig szennyezhetik felszín alatti vizeinket.

— Hogyan lehet ezt kivédeni?

— Vegyszertartályainkhoz kármentők tartoznak, melyek vegyszerálló burkolattal renvizek védelme épp olyan fontos feladat, tekintetbe véve, hogy az erőmű területén folyik keresztül az Ér patak és annak egyik mellékága. Az élővízfolyások szennyezése is csak a már említett vészhelyzet esetén, vegyszerekkel és fűtőolaj bekerülésével történhet meg. Ezek kivédése érdekében az erőmű a helyi vízviszonyokra alkalmazhatja a vízminőség-védelmi kárelhárítási tervet.

— Hogyan tudják megszűrni a vizet a szennyeződésektől?

— A delta olajmanipulációs telepén különös figyelmet fordítunk a befogadóba vezetett víz minőségére, hiszen az erőműben keletkező, olajjal szeny- nyezett csapadékot és kondenz- vizet itt tisztítjuk. Erre a célra kiépítettünk egy olajos csapadékvíz-tisztító rendszert. A tisztított szennyvíz innen a hűtő- és tárolómedencékbe kerül, ahonnan a már tiszta vizet az Ér patak mellékági belvízcsatornájába juttatjuk. A visz- szamaradt, leülepedett iszapszerű anyagokat pedig veszélyes hulladékként elszállítjuk.

— Óriási gondokat jelent a zajártalom is. Mekkora az erőmű zajkibocsátása?

— A Felső-Tisza-vidéki Kör- nyezetvédelmi Felügyelőség

Hegedűs Ildikó

delkeznek és képesek felfogni a tartály teljes tartalmát. A kármentőben esetlegesen összegyűlő vegyszerek a csurgalék- gyűjtő csatornán keresztül a semlegesítő medencébe kerülnek, ahol a megfelelő vegyszerek hozzáadásával megszüntetjük mérgező hatásukat. Az olaj- szennyezés potenciális forrásai az erőmű fűtőolajtartályai és a hozzájuk kapcsolódó lefejőtér. A tartályok beton kármentőkkel rendelkeznek, melyek egy esetleges vészhelyzet esetén szivárgásmentesen képesek felfogni a tároló tartalmát. Ezeket a tartályokat bizonyos időszakonként szigorú szabályoknak megfelelően tisztítani kell, és szükség van a tömörségi vizsgálatra is. A tavaly nyáron elvégzett felülvizsgálatok kimutatták, hogy a tárolók állapota az előírásoknak megfelelő, belőlük szennyező anyag nem juthat a talajba.

—A következő a vízminőség lehet, hiszen a felszín alatti vizek védelme szorosan összefügg a talajvédelemmel.

— Ez így igaz, bár a felszíni

(FETIKÖFE) már a nyolcvanas évektől végez hatósági méréseket ennek ellenőrzésére. A zajmérések során az este tíz és reggel hat óra közötti időszakban az erőmű üzemszerű működése mellett határozzák meg a kibocsátást, az előre kijelölt mérőfelület pontjain. A kibocsátási határértékek az erőmű környezetében a területi funkcióktól függően változnak. Ennek értelmében déli, keleti és nyugati irányban a terület iparterületnek minősül, míg az erőművel szembeni Bethlen Gábor utcát „Lakott terület és intézményterület laza beépítéssel” kategóriába sorolták.

—Ha jól tudom, éppen erről a területről érkezett a legtöbb panasz az erőmű vezetőihez.

— Ez tagadhatatlan. A Környezetvédelmi Intézet Miskolci Állomása végzett először zajmérést közvetlen környezetünkben. Az eredmények azt mutatták, hogy a nappali határértéket 29, míg az éjszakait 39 decibellel léptük túl. A hatóság ekkor kötelezte az erőművet

Irta: Sikli Tímea. A fotókat Csonka Róbert és Harascsák Annamária készítette

1996. február 23., péntek

káros zajkibocsátást csökkentő intézkedések megtételére.

— Melyek voltak ebben az irányban az első lépések?

— Először is hangszigetelő ablakokat szereltettünk fel a szemben lévő lakóházakra. Ezt követően zajvédő tokozást raktunk fel a 10-es GIB-kazán aláfúvó ventilátorára, és a turbinaházat is zárható ajtóval láttuk el. Ezzel azonban még nem oldódott meg minden, mert az 1992 februárjában elvégzett hatósági mérések alapján még mindig elég magas értékeket regisztráltak, s ezért a FETIKÖFE 1 292 000 forint bírsággal sújtotta az erőművet, mely szintén az elkülönített alapból került kifizetésre.

— Azonban történt még valami abban az évben.

— Egy szakcéget kértünk fel, hogy adjanak ők is akusztikai szakvéleményt. Ennek segítségével feltártuk és orvosoltuk problémáinkat. A mérések és szakértői vélemények alapján kiszűrhetővé váltak a domináns zajforrások, elsősorban a GIBkazánok aláfúvó ventilátorai. A probléma megoldására — a választható lehetőségek közül— zajcsökkentett kivitelű ventilátor beépítését tartottuk a legmegfelelőbbnek. 1994 augusztusában meg is érkezett az új, PILLÉR gyártmányú ventilátor, mely azóta is probléma- mentesen üzemel. Egy évvel később a másik nagy kazán ventilátorcseréjére is sor került. A beruházás finanszírozására az erőmű a Központi Környezetvédelmi Alaptól 6 millió forint kamatmentes kölcsönt kapott. Ez az összeg a várható költségeknek közel a felét fedezi.

— Az eddig említett környezetvédelmi pontokat figyelembe véve mik az erőmű tervei a jövőt illetően?

— A zajcsökkentés következő lépéseként az erőmű és az útpálya közötti területre jó 25— 30 méteres sávban fasort tervezünk, míg a szemben lévő házak — Bethlen Gábor u. 85— 87 — elé cserjéket szeretnénk telepíteni. Ehhez már mind az érintett lakók, mind a polgár- mesteri hivatal és a Közúti Igazgatóság megadta az engedélyt. Terveink között szerepel egy harmadik GIB-kazán és egy új fűtőturbina beszerelése. A telepítés során felmerülő kérdések környezetvédelmi részei a levegőtisztaság-védelem és a zajvédelem témaköreit érintik közvetlenül. Levegőtisztasági szempontból az új kazán működésekor a keletkező füstgáz a meglévő, három kazánhoz tervezett, 84 méter magas kéményen keresztül kerül majd ki a környezetbe. A jelenlegi emissziónormák mellett sem múlnánk felül a három kazán működtetésével a légszennyező anyagok kibocsátásának határértékét. A füstgáz elemzését a beépítésre kerülő monitoringrendszer végzi majd el. A kazán üzemelésével az úgynevezett kiskazánok üzemideje nagy mértékben csökken, végső leállításukig. így a lég- szennyező anyagok kibocsátása is megszűnik majd. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk megemlíteni, hogy az új kazánok telepítése mellett sor kerül a már meglévő két GIB- kazán felújítására is. Ezen belül ellenőriznénk a kazán szerkezeti elemeinek állapotát, és felújítanánk a tüzelőberendezést. A tüzelőberendezés felújításának köszönhetően a meglévő nagy teljesítményű kazánjaink légszennyezőanyag-kibo- csátása is csökkenni fog.