Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-23 / 46. szám
UJ KELET Értékelt a nyíregyházi rendőrkapitány Vezet a „megélhetési bűnözés — A múlt évben a nyíregyházi rendőrkapitányság illetékességi területén 9276 bűn- cselekmény történt, ez 43,8 százalékkal több, mint az előző évben. Ezeknek több mint fele vagyon elleni bűncselekmény, de ezen belül is a lopás és betöréses lopás vezeti a bűnlajstromot. A kapitányság nyomozói 2892 személy- lyel szemben jártak el, és ezek közül 2098-cal szemben vádemelési javaslattal fejeztük be a nyomozást. Nőtt a személyes szabadságot korlátozó intézkedések, az őrizetbe vételek és az előzetes letartóztatások száma. így ’95-ben 158 ilyen esetre került sor. Az ismeretlen elleni felderítési mutató 40,1 százalék, ami azt jelenti, hogy 6599 ismeretlen tettes ügyében folytattunk nyomozást — hangzott el dr. Pásztor Miklósnak, a nyíregyházi rendőrkapitányság vezetőjének tegnap megtartott sajtótájékoztatóján, amit abból az alkalomból tartott, hogy pár órával előtte parancsnoki értekezleten értékelték a kapitányság 1995. évi munkáját. A kapitány a számok ismertetése közben elmondta, hogy nem híve a statisztikának, mert biztos benne, hogy el fog jönni az az időszak a magyar rendőrség történetében is, amikor nem csupán a puszta számok alapján fogják megítélni a rendőri szervek munkáját, hanem egy sokkal szélesebb, lakossági, társadalmi megítél- tetés szerint. A számok a kapitányság munkájának körülményeit sem tükrözik. Elhangzott, hogy a kapitányság tevékenységét alapvetően meghatározta az a tény, hogy itt a legszegényebb a lakosság, és emiatt elterjedt a „megélhetési” bűnözés. Döntő a határok közelsége, emiatt a nagy jövés-menésben a bűn is felüti a fejét. De városunkban megjelentek a prostitúció és az ahhoz kapcsolódó más bűncselekmények. A városi kapitányság elmúlt évi munkáját az illetékes felettes szervek végül jónak ítélték meg... Lesz-e újabb gázper? A hét megyében szolgáltató Tigáz Rt. jegyzett vagyona 17 milliárd forint Az összeg 40 százaléka, 6,8 milliárd forint illeti meg azon településeket, amelyek korábban tulajdonba adták az rt.-nek gázközművagyonukat. Megyénkben huszonhat településnek a törvények alapján 650 millió forint értékű részvény járna, amelyet még nem kaptak meg a Tigáztól. A települések emiatt pert indítottak az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ellen. A Tigáz részvényeinek többségét az elmúlt év végén az Italgaz vette meg. Tegnap megyénk huszonhat érintett települése a részvénycsomag őket megillető részét felajánlotta — noha még meg sem kapták a részvényeket — megvételre az olasz vállalatnak. Egy 1988-ban életbe lépett törvény alapján ugyanis a többségi tulajdonosnak a kisebbségben levők részvénytulajdonát felajánlás esetén kötelessége megvásárolni. Amennyiben az Italgaz 15 napon belül vásárlási szándékát nem jelenti be, a települések jogaik érvényesítése érdekében bírósághoz fordulnak. ^y Megyénk éleiéből Nyolcéves a Start Rehabilitációs Vállalat 1996. február 23., péntek 3 Volt egyszer egy leánynevelő A Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei fennállásának nyolcadik évfordulójához érkezett, ez alkalomból látogattunk el a vállalat ököritófülpösi telepére. Alig egy hónapja jártunk itt, majd érintőlegesen a rápolti faluriportokhoz kacsolódó- an, de akkor csak mellék-, most pedig főszerepet kapott a telep. A valamikori leánynevelő intézetet négy éve vette meg a vállalat, hogy munkahelyek teremtésével segítse a faluban és környékén élő emberek elhelyezkedési gondjait. A romantikus, hangulatos parkot látva gyermekkorom kedvenc meséjéhez hasonlóan kezdeném a cikket, csak éppen nem Mátraalján, falu szélén, hanem a Szamos partján, falu szélén van a Starttelep. Kék kerítés mögött, évszázados fák alatt állnak az épületek, amelyek sokszínű tevékenységnek adnak otthont. Történetről, munkákról, gondokról és reményekről Petri István üzemvezető beszélt nekünk. A Start vállalat csökkent túrákon, gyümölcsökön és munkaképességűek foglalkoztatását tűzte zászlajára, és ez fémjelzi ököritófülpösi tevékenységét is. A Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményeinek működik egy kis szociális otthona a telep területén. Állandóan bent lakó rokkant és fogyatékos emberek élnek itt, összesen 14-en. Az épület, amelyben laknak, az igényeik szerint készült, rokkantkocsikkal való közlekedésre, speciális zuhanyozókkal, vécékkel. Több lakó dolgozik az üzemekben, van, aki varr, van, aki műszerészként szakmájában dolgozik, és vannak, akiket mezőgazdasági munkásként vagy a faüzemben foglalkoztatnak. Négy évvel ezelőtt először a mezőgazdasági tevékenységet indították be, az alma, a meggy és szabadföldi kultúrák termesztését, utána felépítették a melegházat, és elkészültek a fóliák is. Három nagy fóliasátor és az üvegház kazánokkal fűthető, de télen egy időszakra leállnak, mert a termelésből befolyó haszonhoz mérten akkor túl nagy a ráfordítás. így február környékén azonban már javában folynak a munkák, a pihenő időben előkészített talajban már szárba szökkentek a palánták. A korai kulkonyhakerti növényeken túl kalászosokkal is foglalkoznak, egy 18 hektár nagyságú bérlet föl területen árpát és búzát tertak már szlovén exportra koporsóanyagot, aztán parkettafrízt, krumplis- és tartályládát, legutóbb pedig faházakhoz készítettek alapanyagot. Karbantartásokat, belső átalakításokat, kivitelezéseket, külső munkákat is vállal a telep saját TMK-részlege. Egyebek között ők végezték a faüzem telepítését, vagy a fehérgyarmati Start-bolt kialakítását. A telepnek saját faházai is vannak, mert a közel hét hektár területen működik egy jól felszerelt kemping, amelyet teljes egészében tavaly adtak át. Lehet bérelni szobákat, de alakítottak ki helyet lakókocsiknak és sátraknak is. A nyaralókmá mesztenek. A nyíregyházai központ több ezer fős konyhájának ellátása az ököritófülpösi telep mezőgazdasági részlegének feladata. A mezőgazdaság után egy faüzemet építettek és indítottak be. Kezdetben különböző ládákat gyártottak hántolási eljárással, utána már fűrészelt anyagokból is. Korszerű faüzem lett a műhelyből, beállítottak egy Gattert, ami a fák szeletelésére szolgál, vettek szalagfűrészeket, marót, gyalut, hántoló- és darabológépeket. Ma már mindenféle faanyagot fel tudnak dolgozni. Gyártótkényelméért van főzőfülke és természetesen vizesblokk zuhanyozókkal, vécékkel. Várnak baráti társaságokat, családokat, de fogadnak iskolai csoportokat is. A környéken lehetőség van kirándulások szervezésére, a holt- és folyó Szamosban pedig a horgászatra. A faházakban 500 forint a bérleti díj naponta ágyanként, a sátorhely pedig 100 forint. A varroda sem panaszkodhat munkahiányra. Egyrészt a honvédségnek dolgoznak, másrészt joggingokat gyártanak, a napokban pedig az Ikea cégnek ülőpárnákat. Az, hogy ilyen rangos céggel vannak kapcsolatban, már a munka minőségét is jellemzi. A közelmúltban a munkaügyi központtól pályázat útján elnyert lehetőség alapján mezőgazda- sági és varrónő szakmákra képez át itt a vállalat embereket. — Mindent összevéve, hány ember dolgozik itt? — Pontosan 132. Sajnos most elvonnak a csökkent munkaképességű emberekre előirányzott normatívából. Egyes munkahelyek nálunk is veszélybe kerülhetnek, ha pedig egy csökkent vagy megváltozott munkaképességű ember kikerül a Starttól, szinte semmi esélye nincs az elhelyezkedésre, mert nem tudja azt a normál munkát elvégezni, amit egy átlag fizikumú ember, akinek nincsen semmi baja. Vagy a munkaügyi központba megy és felveszi a munkanélkülijáradékot ameddig jár neki, vagy megpróbálja igénybe venni a rokkantság alapján megállapított járandóságát. Ez pedig problémás, főleg azoknak, akik nincsenek leszázalékolva, de csökkent munkaképességűek. Ezért alakult meg nyolc éve ez a cég. Balogh Zoltán vezérigazgató úr és neje próbáltak lehetőséget teremteni a vidékünkön élő csökkent munkaképességűeknek az elhelyezkedésre. Egy közelmúltban megtartott termelési tájékoztatón a vezér- igazgató úr elmondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy az üzem és az intézmény fennmaradjon, eredetileg elképzelt célja és formája ne változzon. Ezért azonban minisztériumi szinten kell lobbizni, ott döntenek a sorsunkról, és sajnos nincsenek tisztában azzal, hány embert fosztanak meg attól a lehetőségtől, hogy dolgozzon. Dojcsák Tibor A szakközépiskolák helye és jövője Eleve munkanélkülieket képeznek? „Nyíregyházán hirtelen és rohamléptekkel indult meg néhány éve, évtizede a szakközép- iskolák fejlődése. Olyannyira, hogy az egykori tanács, később a városi önkormányzat gyakran nem tudta a finanszírozást a fejlesztések üteméhez mérten megoldani.” — hangzott el Békési Elemértől, a nyíregyházi polgár- mesteri hivatal humán irodájának helyettes vezetőjétől tegnap délelőtt azon a tanácskozáson, melyen a szakközépiskolák helyzetéről és jövőjéről értekeztek az érintett intézmények vezetői. A gondolatmenetet folytatva elmondta: néhány éve a gyakorlati képzés bizonytalansága nehezíti a szakképzést. A gyakorlati felkészülésnek otthont adó, egykoron virágzó nagyvállalatok megszűnésével a kisebb vállalkozások adtak helyet a tanulóknak, mostanában pedig egyre inkább az iskolának magának kell megoldania saját tanműhelyben a képzést. Békési Elemér véleménye szerint eljött az ideje annak, hogy az intézmények vezetői felmérjék, tanműhelyük milyen szolgáltatást tud végezni és felvállalni. Ugyanakkor szembe kell nézni az igények változásával. A mostani iskolai rendszerben nagyon sok olyan gyereket képeznek a szakintézmények, akik gyakorlatilag attól a pillanattól fogva munkanélkülinek tekinthetők, amint megkezdik tanulmányaikat, mert kikerülvén az iskolapadból esélyük sincs elhelyezkedni. Éppen ezért arra kellene törekedni, hogy olyan szakmákat tanulhassanak a gyerekek, amikre hazánk gazdaságának igénye van. Véleménye szerint ehhez elengedhetetlenül szükséges az iskolai oktatás szerkezetének megreformálása, aminek alapja a tízosztályos alapképzésre és az azt követő, kétéves szakmai képzésre való áttérés lehetne. A jelen lévő igazgatók egy emberként ismerték el, hogy szükség van a rendszer átalakítására, hiszen egy 14 éves gyermektől nem lehet elvárni, hogy el tudja dönteni, milyen szakmát szeretne tanulni. Rávilágítottak arra is, hogy a mostani, négyéves középiskolai rendszerben az intézmények vezetői nem tudják előre felmérni, négy év múlva mely szakmák művelői iránt lesz nagy a kereslet. Ennek következtében egyelőre nincs értelme célzott oktatásról beszélni. Abban is egyetértettek, nagyon kell vigyázni arra, nehogy olyan szakmát szüntessenek meg, amire a későbbiekben igény lenne, mert rettenetesen magas a visszaállítás költsége. Hevesen reagáltak arra kijelentésre, miszerint sok szakma tekintetében eleve munkanélkülieket oktatnának, hiszen a tanulás — ha nem is azonnal, de — mindig kifizetődő és többszörösen visszatérülő dolog. Példaként megemlítették, hogy Németországban átlagosan három—négy szakmai képesítéssel rendelkeznek az állampolgárok. Csak hasznos lehet, ha valaki több mindenhez is ért. Felháborítónak tartották, hogy míg az iskolai oktatás fejlesztésére hatmilliárd forintot különített el a kormány, addig az átképzőközpontok 100 mil- liárdot kapnak ugyanerre a célra. Felvetették egy esetleges együttműködés lehetőségét, melyben az átképzésre szánt pénzből a szakiskolákban oktatnák a második vagy harmadik szakmát. így a gyerekek sem kerülnének az utcára az iskola elvégzése után és a tanárok foglalkoztatása is megoldódna. Ez azonban érdekellentétekbe ütközik, hiszen köztudott: az átképzőközpontok még inkább a létért küzdenek. Forum a falusi turizmusról Lehetőségek, szándékok A falusi turizmusban rejlő lehetőségekről rendeztek fórumot M ári apócson Zlota Józsefnek, a falusi turizmus megyei szervezete titkárának és Ara- nyossy Mihálynak, a Tóur-- inform iroda képviselőjének-* vezetésével csütörtökön, a városi polgármesteri hivatal tanácskozótermében. A megyei titkár megnyitó szavaiban ismertette az országos tendenciákhoz viszonyítva a megyei falusi turizmus helyzetét, s elmondta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében öt tájegységbe osztva mintegy 50—60 település lehetőségéi kimondottan előnyösek ügüdiéki üdültetések szempontjából. Bár Máriapócs és környéke ez idáig fehér foltként szerepelt a szervezet térképén, ennek ellenére rengeteg feltáratlan lehetőség rejtezik a vidéken. Példaként említette a szakember az évi 10—12 alkalommal megrendezett búcsút, illetve az európai hírű vallási kegyhely turistákat vonzó szerepét. Ezekkel, de főként a vallási turizmussal kapcsolatban kifejtette, hogy a régióban lakóknak a közismert rendezvényeikkel párhuzamosan kapcsolódó programokat kellene szervezniük, hogy az odalátogatók több napot — ne csupán egyet-egyet — ott töltsenek. A falusi turizmus hálózatába való bekapcsolódás lehetőségét nem anyagi, hanem szándék oldalról közelítették meg a szakemberek. Hangsúlyozták, hogy a legnagyobb mufi- kát maguknak a tulajdonosoknak kell elvégezniük, akiknek csak évekkel később térül meg a „befektetésük”, ami nem más, mint hogy lakályossá, rendezetté, maximálisan tisztává varázsolják az otthonukat. Az ön- kormányzat az ilyen irányú lakossági törekvéseket azzal támogathatja, hogy élénkíti a vállalkozási kedvet, kiépíti a megfelelő infrastruktúrát, megszervezi a közrendet és fokozza a köztisztaságot. Mindehhez a falusi turizmus megyei szervezete felajánlotta szakmai segítségét.
