Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-22 / 45. szám

1996. február 22., csütörtök Hihetetlen Finomságok UJ KELET Fillérekért százezreket Egy mindenben, minden egyben Több mint tévé Valahonnan valahová Zsebméretű védelem A világ nagy televízió­gyártói mind arra törekszenek, hogy vásárlóik igényeit minél jobban kielégítsék: úgy hoz­zák a szobába a nagyvilágot, hogy az információéhes tévé­zőt maximálisan kiszolgálják, a készüléket minél ember- közelibbé tegyék. A Philips szakembereinek sikerült egy készülékbe sűrí­teniük a csúcstechnika szinte minden vívmányát. Maga a készülék látszólag semmiben sem tér el a hagyományos te­levízióktól, csupán egy ki­csinyke matrica tűnhet fel raj­ta, amin ez áll: 100 Mhz, Pro Logic System. A távirányítót kézbe véve „megszólal” a be­rendezésünk. Nem hanggal, hanem egy magyar nyelvű, egyszerűen kezelhető menü- rendszeren keresztül kínálja szolgáltatásait, folyamatos párbeszédes üzemmódban. Ha nem tudjuk pontosan, hogy melyik csatornát szeret­nénk nézni, akkor az Ízelítő­ből választva kilenc képkoc­kában megmutatja a lehetősé­geket. A kiválasztott csator­na mellett a kép a képben funkcióval tovább keresgél­hetünk. A felbontásélesség mellett a színtelítettséget is külön beállíthatjuk, s így összességében fotóminőség­ben élvezhetjük az adást. Ha mindezt le is szeretnénk fény-- képezni, akkor a digitális technika jóvoltából remegés nélkül megállíthatjuk a fil­met. A vizuális élmény mellett a tervezők a fülünknek is aján­dékokkal kedveskedtek a Pro Logic Surround System jó­voltából, amivel egy közép-, két oldalsó és két háttérsugár­zó segítségével térhatású han­gokat csalhatunk ki tévénk­ből, amit a távirányítón ke­resztül egy grafikus hangszín- keverővel állíthatunk be. Mindezen szolgáltatások mellett a tévé átállítható 16x9-es mozifilmformátum­ra, a teletexet 400 oldalas me­móriából olvashatjuk, akár úgyis, hogy közben lassítva pereg előttünk az adás. a zenébe, és minél jobb, színvo­nalasabb műsort szeretnék csi­nálni. Csak olyan zeneprogramot állítok össze, ami nekem is tet­szik, különben milyen alapon várhatnám el, hogy azt bárki is meghallgassa. Lehet, hogy én gondolom rosszul, de ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. — Olyannyira jó műsort ké­szítettél, hogy megkerestek a TOP TV-től, belemennél-e egy próbafelvételbe. — Azt hittem, hogy a próba- felvétellel még nem kötelezem el magam. A tévé folyosóján leül­tettek, hátteret helyeztek mögém, s kértek, hogy adjam elő magam. Megtettem, s én lepődtem meg a legjobban, mikor két nap múlva a „próbaműsoromaf ’ a képer­nyőn láttam viszont. Ma már ott egyórás techno zeneprogramom van, amit producerek, menedzse­rek és egy közel húszfős stáb se­gít készíteni. Ők bábáskodtak a barátaimmal alkotott első, hama­rosan megjelenő lemezünk meg­születésénél is. — Befutottál, közismertté váltál, szeretik a műsoraidat, lemezt adsz ki — sok fiatal ál­mát egymagad megvalósítot­tad. Hogyan tovább? — A gyors siker meglepett, de jólesik, és igyekszem a tempóját szándékosan lassítani. Nem aka­rom, hogy fejembe szálljon a dicsőség, mert akkor az már nem én lennék. Szeretnék a műsora­imból minél többet kihozni. A tervek között szerepel egy olyan zeneprogram, amit egyszerre több rádió is sugározna, ez az aktuális nagy álom. Mindemellett visszavágyom a Walhallára, hogy újra elgon­dolkodjam magamról, mert sűrű és gyors tempójú volt az elmúlt egy-két év, s rendeznem kell magamban mindent. Ott, az istenek hegyén, ahol szinte megállt az idő, majd újra átgon­dolom az.életem. A hagyományos videoka­merák viszonylag nagy teljesít­ményű, strapabíró hajtómotor­ral vannak ellátva, de a méret­csökkentési törekvések miatt az egyre zsugorodó, már szinte marokba fogható kamerák mo­torjai áldozatul estek e tervezői szándéknak. A mikrokazettás videofelvevők motorikus egy­ségét gyorsan tönkre lehet ten­ni azzal, hogy állandóan vissza­csévéljük vele a kazettát, s egy-két hónap alatt oda a pár százezer forintos csodamasi­nánk. E célra fejlesztették ki az üze­netrögzítő méretű, csak csévé- lésre használható kis berende­zést, ami akár a zsebünkben is elfér. Az egyszerű mechanika mindkét irányban meg tudja forgatni a mikrokazettát, s két darab ceruzaelemmel működik. Ezzel a csúcstechnikákhoz ké­pest primitíven egyszerű és ol­csó kis berendezéssel hosz- szú távon óvhatjuk kamerán­kat. „Néhány éve, a Regensburg melletti Walhallán, a német nemzet nagyjainak monumentális panteonjának szélén ülve, lábamat az alattam lévő semmibe lógatva azon tépelődtem, hogy Angliába menjek vagy haza, Magyarországra. Itt, a germán mitológia mennyországának gondolatébresztő helyén, ahol az emberi mivoltom fizikailag eltörpült az épület méretei mellett, s ahol évezredek szelleme lakozik, ott, Németországban ért utol egy telefonhívás: Nyíregyházán indul egy új rádió, ha kedvet érzek hozzá, akkor kipróbálhatnám magam” — mindezt Sinka Zoltán Gábor rádiós-televíziós műsorvezető mesélte élete meghatározó eseményének kezdeté­ről, amikor mindarról még csak nem is álmodhatott, ami azóta valósággá vált. — Egy hangszigetelt rádió­stúdióban, keverőpult és hang­lemezhegyek között láttad meg a napvilágot, s az anyatejjel együtt szívtad magadba a zene szeretetét? — Dehogyis! Soha az éle­temben nem gondoltam arra, hogy lemezlovas műsorvezető leszek. Igaz, a nagybácsim mellett, általános iskolás ko­romban Deep Purple, és a ma már klasszikusnak számító ’80- as évek muzsikáján nőttem fel egy stúdióban, de hogy az em­bereket én mozgassam, táncol­tassam meg, arról nem is ál­modtam. Kicsit felcseperedve körbe- utazgattam Európát, ismerked­tem a különböző kultúrákkal, barátkoztam, belekóstoltam a filmezésbe. Németországban voltam éppen, mikor utolért az a bizonyos telefonhívás, s úgy gondoltam, hogy kipróbálom a rádiót, beleszagolok a levegő­jébe, legfeljebb három nap után fenékbe billentenek. — A mai napig nincs láb­nyom a nadrágodon, sőt, a hallgatóid a nevedet összefor­rasztották a műsoroddal: ma már egyek vagytok és szétvá- laszthatatlanok. — Kipróbáltuk, hogy mit tu­dok kezdeni magammal a ze­nepult mögött, s úgy néz ki, beváltam. Azon lepődtem meg a legjobban, hogy pompásan éreztem magam a mikrofon mögött. Persze sok segítséget kaptam, többek között Farkas Tibor barátomtól. Az első idők­ben leginkább a gitáralapú mu­zsikák alkották a műsorom de­rekát. de később megismerked­tem és nagyon megszerettem a technot. Amikor először csináltam itt egy órás összeállítást belőle, akkor még sokan tiltakozólag betelefonáltak, mondván, hogy ez embertelen zene. Nem hagy­tam magam, s nem váltottam, mert hittem benne, jó, amit csi­nálok. Ma már más a helyzet, közkedveltté vált a techno, a közönség pozitívan jelez vissza. Időközben beleszerettem ebbe A magyar rádiók sugár­zástechnikája újabb lépés- hátrányba került a rádió­technikával, ugyanis a leg­újabb vevőkészülékek már adásfigyelők, az általuk be­fogható hullámsávtarto­mányban nyomon követik a tulajdonos ízlésének leg­megfelelőbb műsorokat. Az Alpine cég rádió-CD- je az autóvezetés élményét emeli egy sokkal magasabb szintre, illetve a kormányke­réknél ülők közlekedését te­szi biztonságosabbá. A Ho­Sugárzást követő rádiócsoda gyan? kérdésre a Nyugat-Eu- amit az előre programozott rópában már bevált módszer a csatornakereső nyomon kö- válasz. Ez nem más, mint az vet, s ha felfigyel például va- egyes speciális rádióműsorok lamely csatornán az úti infor- sugárzása előtti adáskódsor, mációk jelére, akkor automa­tikusan odakapcsol, hogy azt meghallgathassuk, majd annak végeztével visszavált az erede­ti sávra. De ugyanígy többek között előre programozhatjuk a komolyzenei, a sport-, vagy akár a politikai hírműsorokat is. Amenynyiben muzsikát szeretnénk hallgatni, a készü­lékben tárolt három, vagy a külső tárolóban elhelyezhető hat CD-ről választhatunk ze­nét, a szokásos minőségben és technikai megoldásokkal, például véletlenszerű vagy sorrend szerinti lejátszás­ban. Mindemellett a készülék ki­írja az adott csatorna nevét, 4x30 wattos teljesítményre képes, a gázadással járó mo­torzajt követi a hangerősza­bályzása, illetve háromszoro­san is biztonságos: kódolha­tó, az előlapja levehető, és kivehető a rádió. Hangerőfölény A házimozirendszerek nélkülözhetetlen kelléke a hangsu­gárzó. A digitális technika jóvoltából az erősítők a több sávon leadott kimenőjeleket három csoportra bontják, s öt hangfalra küldik a hangimpulzusokat: az előttünk lévő közép-, a két há­tul elhelyezett mély- és két mögöttünk lévő háttérsugárzóra. A hangfalgyártó cégek közül a Jamo olyan rendszereket gyárt, ami összehangolt hanghatást eredményeznek. A termékeiket mindig az adott tér akusztikájához méretezetten, annak lehe­tőségeit maximálisan kihasználva kínálják, így a három irány­ból érkező tévé-, video- vagy CD-hangok az „orrunk” előtt szólalnak meg. Igény szerinti, egyedi tervezéssel állítják össze a hangfalakat. A termékek formagazdagsága lenyűgöző, az álló, hagyományos „dobozoktól” kezdődően a több száz kilo­grammos „faldöngetőkön” át a képszerűen falra akasztható, hangulatvilágítást is adó hangforrásokig terjed a skála. Utazásról, rádióról, tévéről — mikrofonközelből

Next

/
Oldalképek
Tartalom