Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-19 / 42. szám

UJ KELET

Mezőgazdaság

1996. február 19., hétfő

7

Füstölgő füstölők—összefog a dohányágazat

Javítani a minőséget, növelni a mennyiséget

Zsúfolásig megtöltötték a nagykállói művelődési központ színháztermét a napokban a megye dohánytermesztői. A színpadon a hazai dohányágazat első számú képviselői foglaltak helyet, a gyártóktól kezdve a Magyar Dohányipari Szövetség tagjaival bezárólag. A felszólalások mindegyike azt tükrözte, hogy az ágazat valamit fel kíván mutatni, merthogy azért e példás összefogás. Az elmúlt év októberében az ófehértói találkozón egy nyolctagú bizottságot hoztak létre a sürgető feladatok megoldására, a dohánytermesztés helyzetének javítására, amelynek meg is lett az eredménye. A gyártók egy 233 millió forintos fejlesztési és stabilizációs alapot hoztak létre, s ugyancsak a dohánytermesztést segíti a szakminisztérium intervenciós alapjából megpályázott 150 millió forint.

Minderről a Nyidofer Rt.-nél Bittner Imre marketingigazgatótól kaptunk tájékoztatást, aki az elmúlt évben a Magyar Dohányterméktanács soros elnöke is volt. Bevezetésül elmondta, hogy 1990-ben 10 ezer hektáron 20 ezer tonna, míg az

elmúlt évben már csak 5,5 ezer hektáron 9 ezer tonna dohányt termeltek a megyében. A velük kötött 6100 szerződés — az integrált termelés folytán — 8-9 ezer dohánytermesztőt jelent, s ez a munka jellegénél fogva mintegy 30 ezer ember foglalatosságát feltételezi.

A Magyar Dohányipari Szövetség által létrehozott dohánytermesztés-fejlesztési és stabilizációs alap a Magyarországon termelt dohányok minőségének javítását, és mennyiségének növelését fogalmazta meg célként. Mint mondta, a dohány- termesztés színvonalát az egy- egy dohánytermelő által megtermelt dohány minőségi összetétele, az előírt technológiai elemek pontos betartása, és a ténylegesen megtermelt dohány mennyisége jellemzik. E három tényező határozza meg, hogy egy-egy termelő részesülhet-e támogatásban. Ez azt jelenti, hogy a Virginia dohányok esetében az AV-BV-BI, míg a Kállói és a Kerti dohányok esetében az A-B minőségi osztályokat kell a támogatás alapjaként figyelembe vennni.

Az egyes dohányfajták támogatásának mértékét a következő szempontok szerint alakították ki:

— A Virginia dohány esetében a legmagasabb a költség- ráfordítás — és a kereslet —, így ez kapja abszolút értékben a legnagyobb támogatást:

— A magyar piac igénye a jó minőségű Káliói dohányok iránt egyre erősödik, így a természetes szárítású dohányok közül célszerű az ezt a dohányfajtát termelő gazdálkodókat magasabb támogatással öszAz öntözést a dohány is meghálálja

Lapunk januárban részletes tájékoztatást adott a 177/ 1995. /XII. 29/ kormányrendelet és a 44/1995./XII. 29./ FM-rendelet szerinti agrártámogatásokról, amelyeket a Magyar Közlöny 1995/117. száma is tartalmaz. A Megyei Földművelésügyi Hivatalnál és a Megyei Agrárkamaránál érdeklődve a támogatásokkal kapcsolatosan az tapasztalható, hogy a legnagyobb érdeklődést az ültetvénytelepítés váltja ki.

A kiírás megjelenése előtt hasznosnak gondoljuk a támogatási formák valamelyikére igényt tartók figyelmét felhívni arra, mely hatósági állásfoglalást, engedélyt, nyilatkozatot kell beszereznie pályázatához, ezzel is időt nyerve. A pályázat szerinti beruházás megvalósításának és használatának előfeltételét képezik a következők:

1. Nyilatkozat arról, hogy a pályázó milyen tevékeny- ,ség(ek)et folytat. (Megjelölendő a TEÁOR-szám.) Egyéni vállalkozói engedély, cégbejegyzési okirat másolatának egyidejű csatolásával.

2. A pályázó tulajdonában lévő vagy bérelt földterület 1 hónaposnál nem régebbi tulajdoni lapja, a Földkiadó Bizottság határozata, kárpótlási, árverési jegyzőkönyv, a területi földművelésügyi hivatal igazolása, vagy öt évre szóló, 1996- ban megkötött (megújított) bérleti szerződés.

3. Hatósági engedélyek, állásfoglalások (elvi vagy jogerős építési engedély, értelemszerűen a szakhatóságok — ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség, Vízügyi Igazgatóság, hatósági állatorvos. Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás — állásfoglalása).

4. Közműnyilatkozatok a beruházás működéséhez szükséges víz, gáz, villamosáram biztosításáról, a keletkező szennyvíz elhelyezésének engedélyezésére vonatkozóan.

5. Erdőfelügyelőség előzetes állásfoglalása (erdei út vagy rakodó megvalósítása esetén).

6. Érvényes telepítési engedély a saját gyökerű szőlő esetében a homoktalaj immunitását igazoló talajtani-hatósági, üzemi törzsszőlő esetében az OMMI hozzájáruló szakvéleményével együtt.

7. Gyümölcsös esetében a Gyümölcs, Dísznövény Termelési és Kutató-fejlesztő Rt. igazolása a termelőhely ökológiai alkalmasságáról.

8. Szaporítóanyag származását igazoló okirat.

9. Talajtani és tápanyag-fel- töltési szakvélemény.

10. A pályázó nyilatkozata az alábbiakról:

Okiratok a támogatáshoz

V___________________________________________)

Bittner Imre

tönözni a minőségi összetétel javítására és a mennyiség növelésére;

— A Kerti dohány iránti kereslet egyre csökken, így a támogatás mértéke ennek megfelelően alacsony szintű.

A termesztési gyakorlat során valamennyi, Magyarországon dohányt termelő egyénnel szerződés rögzíti a termesztés feltételrendszerét. Ennek alap- ján viszonylag könnyen és gyorsan megállapítható egy- egy dohánytermelő által a ténylegesen megtermelt dohány minőségi és mennyiségi összetétele. A rendelkezésre álló adatok elégségesek a támogatás elszámolásához és kifizetéséhez. Az alapot a létrehozók által meghatározott bizottság kezeli.

A támogatást két alkalommal szükséges a termelők rendelke— legalább egy hektár meglévő ültetvénnyel rendelkezik, illetve a pályázat tárgyát képező beruházással a szőlő-, gyümölcsös ültetvényt legalább egy hektárra növeli;

— a kialakuló ültetvény mértékének megfelelő szőlő- feldolgozó és bortároló kapacitással rendelkezik;

— az ültetvény termőre fordulásáig lehetővé teszi annak ellenőrzését.

11. Hegyközségi településen a hegyközség nyilatkozata arról, hogy a tervezett szőlőtelepítés megfelel a hegyközségi rendtartásokban foglalt előírásoknak.

12. Harminc százalékos saját termelési háttér hiányában a miniszter által az adott termékpályán elismert terméktanács igazolása az integrált termeltetési tevékenységről, a feldolgozott alapanyag legalább 30 százalékáról, a pályázat beadásának időpontjától legkevesebb 3 éves termeltetési szerződések meglétének dokumentálásával.

zésére bocsátani. Az előlegként kifizetett összeg számítási alapja az 1996 évben beültetett területről és az 1995. évi átlagtermés, illetve az egyes termelő által 1995-ben elért AV-BVcm sor- és 45—50 cm tőtávolság; öntözött termesztésnél 105—120 cm sor- és 56—60 cm tőtávolság szerepel.

— Pallagi sárga, Káliói fajtáknál: öntözetlen körülméBI., illetve A-B osztályok tényleges átlagának szorzata. Azoknál a termelőknél, akik 1995- ben nem termeltek dohányt, a számítás alapját az 1996 évben beültetett terület, az 1995. évi átlagtermés mennyisége és a fent megnevezett minőségi osztályok Nyidofer Rt.-szintű átlagának szorzataként kell kiszámítani.

Az egy-egy termelőre jutó támogatás éves mennyiségének 50 százalékát a dohány elültetését követően, a területfelmérések visszaellenőrzése után — mely május 31. és június 30. között végleges — kell kifizetni, a termelővel szerződéses viszonyban álló feldolgozó garanciavállalása mellett.

A támogatás második részét az egy-egy dohányfajta tényleges felvásárlását követően számolják el, illetve fizetik ki. Ez a Virginia-dohányok esetében a tárgyév december 31., míg a Káliói és Kerti dohányoknál a következő év február 28. A dohánytermelőt megillető tárgyévi támogatás kiszámolásának alapját az általa termelt AV-BV-BI, illetve A-B minőségű osztályok mennyisége és az 1996. évre megállapított egységnyi kilogrammra vetített támogatás szorzata képezi. Az 1996. évre kiszámított támogatás összegéből az előlegként kifizetett rész levonásával fennmaradó összeget kapja meg második részletként a jogosult.

Az alapból azok kaphatnak támogatást, akik a dohányterméktanács termelői tagozatának tagjai; érvényes dohánytermesztési és -értékesítési szerződéssel rendelkeznek 1996. március 31-éig; a termeszteni kívánt fajtáknál a minimális tenyészterületet az alábbiak szerint alakítják ki:

— Virginia fajtáknál: öntözetlen körülmények között 90

nyék között 90 cm sor- és 45— 50 cm tőtávolság; jobb talaj- és tápanyagviszonyoknál, öntözött termesztésnél 105 cm sor- és 45—50 cm tőtávolság.

— Kerti fajtáknál: talajviszonyoktól, tápanyagellátottságtól függően 70—80 cm sor- és 30—40 cm tőtávolság.

A termesztéstechnológia során a következő technológiai munkákat kell időben, a megfelelő minőségben elvégezni:

— a tetejezést a Virginia és Káliói fajtáknál zöldbimbós állapotban;

— az ültetvényt a Virginia és Káliói fajtáknál a betakarítás végéig kacsmentesen kell tartani;

— a Kállói és a Kerti fajtáknál csak természetes alapanyagú fűzőzsineget lehet használni;

— törési övezet, szín és minőség szerinti válogatást végeznek, a bálát nem bélelhetik, csak osztályazonos dohányt raknak a csomóba, és osztályazonos dohánnyal kötik át a csomót.

További feltételként szerepel még, hogy a Virginia dohányból el kell érni az 1700 kg/ha hozamot, és az AV-BV-BI részaránya meghaladja a 70 százalékot; továbbá a Kállói és a Kerti dohányt termelők esetében hektáronként érjék el az 1500 kilogrammos átlagot, és az A-B minőségi osztályok aránya haladja meg a 65 százalékot.

Végezetül Bittner Imre elmondta még, hogy a dohánytermesztési szezonban a dohánytermelők tevékenységét a feldolgozók főállású, képesített dolgozói folyamatosan ellenőrzik. Az ellenőrzések során az elmondottak bármelyikét megsértő termelő az 1996. évi támogatásból automatikusan kizárhatja magát. Lefter György

Ekkora dohány nőtt Kékesén