Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-17 / 41. szám
2 1996. február 17., szombat Külföld UJ KELET Terroristákat képeztek a horvátok A boszniai béketeremtő erők (IFOR) terroristakiképzőközpontra bukkantak a muszlim-horvát föderáció területén, s őrizetbe vettek 11 személyt, akik közül három feltehetőleg iráni. A központot egy Fojnicától mintegy tíz kilométernyire délre lévő házban rendezték be, amely valaha síelők pihenőhelyéül szolgált. Az AFP és a Reuter szerint az IFOR- katonák, akik csütörtökön foglalták el a központot, nem ütköztek ellenállásba. A házban osztálytermekre és terroristaképző tankönyvekre bukkantak, továbbá hatvan darab fegyvert foglaltak le, köztük AK-47-es géppisztolyt, orvlövészek használta puskákat, gránátvetőket, kézigránátokat, robbanóanyagot és lőszert. Leighton Smith Smith tengernagy nyomban kérdőre vonta Alija Izetbegovic bosnyák elnököt, aki közölte vele, hogy a szóban forgó hely „a bosnyák belügyminisztérium képzési központja”. Az IFOR elítélte a daytoni megállapodások e súlyos megsértését. Tajvan a feszültség enyhítéséért Lien Csan tajvani miniszterelnök párbeszédre és a feszültség enyhítésére szólította föl Pekinget, amely csapatokat vont össze a szigettel szemközti kínai szárazföldön — adta hírül a dpa. A külföldi sajtó tajpeji képviselőinek eljuttatott, sajátkezűig aláírt pénteki nyilatkozatában Lien hangsúlyozta, milyen „veszedelmes következményekkel” járhat, ha nem sikerül idejekorán eloszlatni a kölcsönös balítéleteket és félreértéseket. A sajtó és a CIA Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) az utóbbi két évtizedben is alkalmazott újságírókat és sajtóorgánumokat titkos tevékenység végzésére, illetve fedezésére, jóllehet 1977-ben rendeleti úton megtiltották a szervezetnek, hogy újságírók közül toborozzon ügynököket vagy tudósítói posztokat használjon fedőbeosztásként. A The Washington Post pénteki számában CIA-forrásokra hivatkozva azonban feltárta, hogy a rendelet hatálya alól a CIA igazgatója kivételes és rendkívüli esetekben felmentést adhat, lehetővé téve sajtószervek alkalmazását titkos feladatok és műveletek végrehajtására. A források megerősítették, hogy a rendelet elfogadása óta jó néhány esetben éltek is a mentesítési záradékkal. Kohl nem szól Jelcinért Klaus Kinkel német külügyminiszter cáfolta, hogy Helmut Kohl kancellár vasárnap kezdődő moszkvai látogatása Jelcin orosz elnök választási kampányának segítését szolgálná. A Der Spiegel című hetilapnak adott — pénteken előzetesen közzétett — interjúban Kinkel azt hangsúlyozta, hogy a korábbi nehéz időszakok után Németország és Oroszország között partneri, baráti viszony alakult ki. „Ez nem függ személyektől. A döntő az, hogy a reformpolitika folytatódjék” — mondta a külügyminiszter. Meggyőződése szerint a jó kapcsolatok, valamint a Borisz Jelcin és Helmut Kohl közötti szoros személyes viszony egyáltalán nem akadályozza, sőt éppen lehetővé teszi, hogy a német fél hangot adjon a csecsen háborúval kapcsolatos bírálatának. Elmondta, hogy a moszkvai megbeszéléseken szó lesz a NATO keleti bővítéséről is, s a kancellár igyekszik meggyőzni vendéglátóit ezzel kapcsolatos aggodalmaik megalapozatlanságáról. Lezuhant egy török helikopter Gyakorlórepülés közben lezuhant a török légierő egyik helikoptere. A személyzet négy tagja életét vesztette, egy pedig eltűnt —jelentette pénteken török katonai szóvivőre hivatkozva a Reuter. A baleset még csütörtökön éjjel történt Törökország déli részén, a Marmaris üdülőhely mellett fekvő támaszpont közelében. Kilenc sérültje is volt a balesetnek, köztük a szerencsétlenül járt helikopter személyzetének három tagja. Yard-roham az IRA ellen Számos letartóztatást eszközölt a londoni rendőrség az utóbbi napok összehangolt terrorellenes akciója során — közölte pénteken a Scotland Yard, de nem árult el részleteket a razzia hálóján fennakadt személyekről. Egyedül Londonban húsz rajtaütést hajtottak végre, mégpedig a hírszerzés adatai alapján, s a letartóztatottak „több rendőrségi fogdát megtöltenek”. A Scotland Yard szóvivője kijelentette, hogy az akció megelőző jellegű volt, de „végrehajtásához nem volt szükség a terrorizmus elleni törvény alkalmazására”. Londoni megfigyelők szerint ez utóbbi kitétel ellenére egyértelmű, hogy a belbiztonsági akciósorozat egyenes összefüggésben áll az északír katolikus terrorcsoport (IRA) fegyverszünetének felmondásával, s az egy hét alatt elkövetett, illetve megkísérelt két pokolgépes merénylettel. Az oroszok a magyarországi amerikai csapatokról „Az amerikaiak nem azért jöttek Közép-Európába, hogy hazamenjenek” címmel kommentálta pénteken az Izvesztyija című orosz lap a John White amerikai védelmi miniszter-helyettesnek tulajdonított, ám utóbb Washingtonban cáfolt kijelentést, amely szerint elképzelhető, hogy a boszniai békefenntartó akció végeztével is maradnak amerikai katonák a taszári támaszponton. A lap — az ITAR-TASZSZ budapesti tudósítójára hivatkozva ismertetve az elhangzottakat — „hihetetlen kinyilatkoztatásnak” minősítette a kijelentést, amelyet a magas rangú amerikai hivatalos személyi„Egészségtelen a baloldal túlsúlya” — idézi a Die Presse című osztrák lap pénteki számában megjelent interjúja címében Lech Walesa volt lengyel államfőt. A lengyel politikus „rettentő dühös” a poszt- kommunistákra, mert szerinte eljátszották Lengyelország gyors nyugati csatlakozásának lehetőségét. Mint mondja: a kommunisták most érveket szolgáltatnak a Nyugatnak ahhoz, hogy elodázhassa az ország európai integrációját. Walesa szerint a ség „mintegy rögtönözve, de teljesen tudatosan”, Keleti György honvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélései végeztével tett. Az Izvesztyija szerint White minden bizonynyal azt akarta felmérni, miként reagál a közvélemény arra a lehetőségre, hogy az amerikai csapatok egy, az észak-atlanti szövetségbejelentkezett, de hivatalosan még nem tag ország területén állomásozzanak. Ugyanakkor — írta az Izvesztyija —, White kiskaput is hagyott azzal, hogy úgy fogalmazott: „nem kizárt” a katonák állomásoztatása. „Mindaz viszont, ami nem kizárt, nagyon is valószínű” — vélte az orosz lengyel választók sem vették számításba szavazataik külpolitikai következményeit, mert az volt a meggyőződésük, hogy a Nyugat a belpolitikai történésektől függetlenül befogadja Lengyelországot. Walesa nem kételkedik abban, hogy az új lengyel vezetők is az Európai Unióba és a NATO-ba törekszenek, de véleménye szerint „nem érdemlik meg, hogy felvegyék őket”. A Nyugat pedig éppen ezt használja majd ki, hiszen azzal érvelhet, hogy a jelenlegi vezetők 50 éven keújság. „A külföldi csapatok jelenlétének megerősítése felé tett lépésnek” minősítette az újság, hogy március 1-jétől az amerikai harci helikopterek lőgyakorlatokat tarthatnak Pest és Veszprém megyében. Az újság magyar diplomatákat idézve azt írta, hogy a lőtereket a szovjet Déli Hadseregcsoport céljaira építették, s az amerikaiaknak elvileg fizetniük kell ezek használatáért a piacgazdasági viszonyok között. White nyilatkozata szerint számos kérdés vetődik fel — írta az Izvesztyija —. így például az, milyen jellegű és mekkora lesz az amerikai kontingens, amelynek telepítése „nem resztül a két szervezet ellen voltak. „Ha öt éven belül nem sikerül nekik bevinni az országot az EU-ba és a NATO-ba, akkor a nép leszámol velük” — tette hozzá. A volt elnök közölte: megkísérli megfelelő érveléssel és javaslatokkal megszorongatni a baloldalt, de nem akar sem új pártot alapítani, sem pedig Jozef Pilsudski 1926-os példája nyomán katonai erővel átvenni a hatalmat. „Nem teszek semmi olyat, ami veszélyezteti a politikai pluralizmust”. Arra kizárt” Magyarországon. Nem érinti-e ez a bécsi hagyományos fegyverzetcsökkentési egyezményben foglaltakat; milyen alapon tartózkodnak majd ott a csapatok, hiszen jelenlétüket a magyar országgyűlési döntés a boszniai akcióval összefüggésben teszi lehetővé. Ha az amerikaiak a NATO egységeként maradnak, Budapest vajon kész-e elismerni az egység ilyen státusát? — tette fel a kérdést az Izvesztyija. Mihail Gyemurin, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivője az MTI pénteki telefonérdeklődésére tartózkodott a White-nak tulajdonított nyilatkozat kommentálásától. a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy egyszer kormányfő legyen, Walesa nem mondott nemet. „Kormányfőként biztosan elérnék bizonyos dolgokat, hiszen a miniszterelnöknek konkrét hatalma van” — mondta. Hozzátette: talán hiba volt, hogy 1989-ben Tadeusz Mazowiecki lett a kormányfő és nem ő. „Nem tudok a kérdésre válaszolni, de bizonyos körülmények között el tudom képzelni, hogy kormányfő legyek” — jelentette ki végül. Walesa-interjú a Die Pressében Bécsi elemzés Kelet-Európáról 1989 után azon lepődtek meg a nyugati gazdasági szakértők, hogy mennyi nehézséggel jár Kelet- és Közép-Európában a gazdasági átalakítás, most pedig azon, hogy milyen jól „magukhoz tértek” ezek a reformállamok. Bruttó nemzeti termékük (a FAK-államok kivételével) 1995-ben átlagosan több mint 5 százalékkal nőtt — írták a Bé- csi Nemzetközi Gazdaság- elemző Intézet (WIIW) munkatársai, akik a napokban hozták nyilvánosságra legújabb, a reformországokra vonatkozó lelkes konjunktúra előrejelzésüket. A jelentésből az is kiderül, hogy Magyarország — a stabilizációs intézkedések mellékhatásaként — és Horvátország (a daytoni megállapodás előtti adatok szerint) kilóg a sorból, bár Dayton után Horvátországnak 5 százalékos növekedést jósolnak. Magyarország esetében azonban a WIIW- szakértők az idei évre 2,5 százalékos, jövőre pedig 4 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. A jelentés szerint a többi országban a múlt évi eredmények nemcsak az adott kormányok terveit szárnyalták túl, hanem a WIIW novemberi előrejelzését is. Ezzel ellentétben — a WIIW szerint — rendkívül rossz a helyzet és kedvezőtlenek a kilátások Ukrajnában, Oroszországban és a többi FAK-országban. Magyarország kivételével — ahol az intézet összesítése szerint tavaly 28,2 százalékos volt az infláció, s 1996-ra 22 százalékot, 1997-re pedig 15 százalékot prognosztizálnak — mindenhol máshol csökkent az infláció. Ugyanakkor a kelet-európai országokban romlott a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg helyzete. Ezt a bécsi kutatók az import gyors növekedésére és az export viszonylag kisebb növekedésére vezetik vissza. A jelentés szerint ez azonban a külföldi beruházások nagy száma és a vállalatok által felvett hitelek miatt alig okozott finanszírozási problémákat. A jelentés külön fejezetet szentel a bérek alakulásának. Megállapítja: a reformországok versenyképességének egyik fő oka, hogy — az alacsony termelékenység ellenére — még mindig sokkal olcsóbb a munkaerő és egy-egy munkadarab előállítása, mint a nyugati országokban. A kutatók szerint ez hosszú távon is így marad. A WIIW szakértői felhívják a figyelmet, hogy 1989 óta az egy munkadarabra jutó költségek például Lengyelországban megkétszereződtek, Magyarországon és Csehországban pedig most 150 százalékkal magasabbak, mint a gazdasági átalakulás kezdetén. Ennek okát a bécsi kutatók a nemzeti valuták felértékelésében és a bérek emelkedésében látják, ami szerintük nem járt arányos termelékenység-növekedéssel. Megjegyzi a tanulmány, hogy Bulgáriában, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában ellenben most alacsonyabbak a bérek, mint 1989- ben voltak. innen-onnan U Washington — Az atlantai Országos Járványügyi Központ (CDC) adatai szerint csaknem kilenc százalékkal nőtt az AIDS-ben elhunyt amerikaiak száma. Az 1994-es állapotot rögzítő, legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy az AIDS a legfőbb halált okozó tényező lett a 25 és 44 év közötti korosztályban. Az intézet becslése szerint tavalyelőtt 55 000—60 000 AIDS-es halt bele a betegségbe — hozzávetőleg kilenc százalékkal több, mint 1993-ban. (Pontos adat nem ismert, mert a halál okát nem minden esetben AIDS-es fertőzésként jelölik meg a kórházakban.) A központ kiváltképpen azt nevezte riasztónak, hogy a 25 és a 44 év közötti korosztályban az összes halálesetet figyelembe véve az AIDS okozta az elhalálozások egyötödét. Még az átlagnál is magasabb volt az arány a fekete bőrű férfiak körében: az ő esetükben a halálesetek harminckét százalékát vezették vissza HIV- vírusos fertőzésre. TT London — Wales délnyugati partjánál csütörtökön este zátonyra futott egy kőolajszállító hajó. A libériái zászló alatt közlekedő tankhajóból legalább 6 ezer tonna kőolaj a tengerbe ömlött. A Sea Empress nevű hajót a mentőosztagoknak néhány órával később sikerült leemelni a zátonyról, s a nyílt vízre visszaterelni. Az AP és a Reuter jelentése szerint a 147 ezer tonna kőolajat szállító Sea Empress nem messze úticéljától, Milford Haven kikötője előtt fenek- lett meg. A hajó a Fekete-tengerről indult, s a kőolajat az egyik legnagyobb angliai finomítóba, a Texaco cég Milford Haven-i üzemébe szállította volna. ^ Stockholm — Svédországban őrizetbe vettek nyolc iraki állampolgárságú embercsempészt, mert hamis iratokkal több száz honfitársukat léptették be illegálisan a skandináv országba a múlt év folyamán. Erről az AFP adott hírt pénteken a svéd rendőrség egyik szóvivőjének közlése alapján. A banda praktikáira e közlés szerint „egy külföldi diplomáciai képviselet” hívta fel a svéd hatóságok figyelmét. A vizsgálat szerint ugyanez, a csoport Németországba, Dániába, Hollandiába és Nagy-Britanniába is csempészett iraki állampolgárokat. ■ZT Tokió — Hétszáz japán mentő pénteken már hetedik napja küzdött a beomlott hokkaidói alagútban az ingatag sziklatömbökkel s a fagyos idővel, mire egy személygépkocsi ajtajára bukkant. Ez arról árulkodhat, hogy közel járnak a bennrekedt húsz személyhez, noha valószínűtlen, hogy bármelyikük is életben maradt. A Reuter szerint Hokkaido sziget rendőrsége jelezte: a piros színű jobb oldali ajtó az első darabja annak a személygépkocsinak, amelyet a Szapporótól 50 kilométernyire északnyugatra lévő Tojohama-alagutat beszakító hegyomlás betemetett. Az autót feltehetően egy húszéves fiatalember, a közeli Sakotan város lakója vezette, utasa nem volt. Az omlás betemetett és jócskán összelapított egy távolsági buszt is, vezetőjével és 18 utasával, köztük általános és középiskolai tanulókkal.