Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

2 1996. február 17., szombat Külföld UJ KELET Terroristákat képeztek a horvátok A boszniai béketeremtő erők (IFOR) terroristakiképző­központra bukkantak a muszlim-horvát föderáció területén, s őrizetbe vettek 11 személyt, akik közül három feltehetőleg iráni. A központot egy Fojnicától mintegy tíz kilométernyi­re délre lévő házban rendezték be, amely valaha síelők pihenőhelyéül szolgált. Az AFP és a Reuter szerint az IFOR- katonák, akik csütörtökön foglalták el a központot, nem üt­köztek ellenállásba. A házban osztálytermekre és ter­roristaképző tankönyvekre bukkantak, továbbá hatvan da­rab fegyvert foglaltak le, köztük AK-47-es géppisztolyt, orv­lövészek használta puskákat, gránátvetőket, kézigránátokat, robbanóanyagot és lőszert. Leighton Smith Smith tengernagy nyomban kérdőre vonta Alija Izetbegovic bosnyák elnököt, aki közölte vele, hogy a szóban forgó hely „a bosnyák bel­ügyminisztérium képzési központja”. Az IFOR elítélte a daytoni megállapodások e súlyos megsértését. Tajvan a feszültség enyhítéséért Lien Csan tajvani miniszterelnök párbeszédre és a feszült­ség enyhítésére szólította föl Pekinget, amely csapatokat vont össze a szigettel szemközti kínai szárazföldön — adta hírül a dpa. A külföldi sajtó tajpeji képviselőinek eljuttatott, saját­kezűig aláírt pénteki nyilatkozatában Lien hangsúlyozta, milyen „veszedelmes következményekkel” járhat, ha nem sikerül idejekorán eloszlatni a kölcsönös balítéleteket és fél­reértéseket. A sajtó és a CIA Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) az utóbbi két évtizedben is alkalmazott újságírókat és sajtóorgánumo­kat titkos tevékenység végzésére, illetve fedezésére, jóllehet 1977-ben rendeleti úton megtiltották a szervezetnek, hogy újságírók közül toborozzon ügynököket vagy tudósítói posz­tokat használjon fedőbeosztásként. A The Washington Post pénteki számában CIA-forrásokra hivatkozva azonban fel­tárta, hogy a rendelet hatálya alól a CIA igazgatója kivételes és rendkívüli esetekben felmentést adhat, lehetővé téve saj­tószervek alkalmazását titkos feladatok és műveletek végre­hajtására. A források megerősítették, hogy a rendelet elfo­gadása óta jó néhány esetben éltek is a mentesítési záradék­kal. Kohl nem szól Jelcinért Klaus Kinkel német külügyminiszter cáfolta, hogy Helmut Kohl kancellár vasárnap kezdődő moszkvai látogatása Jel­cin orosz elnök választási kampányának segítését szolgálná. A Der Spiegel című hetilapnak adott — pénteken előzetesen közzétett — interjúban Kinkel azt hangsúlyozta, hogy a ko­rábbi nehéz időszakok után Németország és Oroszország kö­zött partneri, baráti viszony alakult ki. „Ez nem függ személyektől. A döntő az, hogy a reformpolitika folytatódjék” — mondta a külügyminiszter. Meggyőződése szerint a jó kapcsolatok, valamint a Borisz Jelcin és Helmut Kohl kö­zötti szoros személyes viszony egyáltalán nem akadályozza, sőt éppen lehetővé teszi, hogy a német fél hangot adjon a csecsen háborúval kapcsolatos bírálatának. Elmondta, hogy a moszkvai megbeszéléseken szó lesz a NATO keleti bővítéséről is, s a kancellár igyekszik meggyőzni vendéglá­tóit ezzel kapcsolatos aggodalmaik megalapozatlanságáról. Lezuhant egy török helikopter Gyakorlórepülés közben lezuhant a török légierő egyik he­likoptere. A személyzet négy tagja életét vesztette, egy pe­dig eltűnt —jelentette pénteken török katonai szóvivőre hi­vatkozva a Reuter. A baleset még csütörtökön éjjel történt Törökország déli részén, a Marmaris üdülőhely mellett fekvő támaszpont közelében. Kilenc sérültje is volt a balesetnek, köztük a szerencsétlenül járt helikopter személyzetének há­rom tagja. Yard-roham az IRA ellen Számos letartóztatást eszközölt a londoni rendőrség az utóbbi napok összehangolt terrorellenes akciója során — kö­zölte pénteken a Scotland Yard, de nem árult el részleteket a razzia hálóján fennakadt személyekről. Egyedül Londonban húsz rajtaütést hajtottak végre, mégpedig a hírszerzés adatai alapján, s a letartóztatottak „több rendőrségi fogdát megtöl­tenek”. A Scotland Yard szóvivője kijelentette, hogy az ak­ció megelőző jellegű volt, de „végrehajtásához nem volt szük­ség a terrorizmus elleni törvény alkalmazására”. Londoni megfigyelők szerint ez utóbbi kitétel ellenére egyértelmű, hogy a belbiztonsági akciósorozat egyenes összefüggésben áll az északír katolikus terrorcsoport (IRA) fegyverszüneté­nek felmondásával, s az egy hét alatt elkövetett, illetve meg­kísérelt két pokolgépes merénylettel. Az oroszok a magyarországi amerikai csapatokról „Az amerikaiak nem azért jöttek Közép-Európába, hogy hazamenjenek” címmel kom­mentálta pénteken az Izvesz­tyija című orosz lap a John White amerikai védelmi mi­niszter-helyettesnek tulajdoní­tott, ám utóbb Washingtonban cáfolt kijelentést, amely szerint elképzelhető, hogy a boszniai békefenntartó akció végeztével is maradnak amerikai katonák a taszári támaszponton. A lap — az ITAR-TASZSZ budapesti tudósítójára hivat­kozva ismertetve az elhangzot­takat — „hihetetlen kinyilat­koztatásnak” minősítette a ki­jelentést, amelyet a magas ran­gú amerikai hivatalos személyi­„Egészségtelen a baloldal túlsúlya” — idézi a Die Presse című osztrák lap pénteki szá­mában megjelent interjúja cí­mében Lech Walesa volt len­gyel államfőt. A lengyel politi­kus „rettentő dühös” a poszt- kommunistákra, mert szerinte eljátszották Lengyelország gyors nyugati csatlakozásának lehetőségét. Mint mondja: a kommunis­ták most érveket szolgáltatnak a Nyugatnak ahhoz, hogy elo­dázhassa az ország európai in­tegrációját. Walesa szerint a ség „mintegy rögtönözve, de teljesen tudatosan”, Keleti György honvédelmi miniszter­rel folytatott megbeszélései vé­geztével tett. Az Izvesztyija szerint White minden bizony­nyal azt akarta felmérni, miként reagál a közvélemény arra a lehetőségre, hogy az amerikai csapatok egy, az észak-atlanti szövetségbejelentkezett, de hi­vatalosan még nem tag ország területén állomásozzanak. Ugyanakkor — írta az Iz­vesztyija —, White kiskaput is hagyott azzal, hogy úgy fogal­mazott: „nem kizárt” a katonák állomásoztatása. „Mindaz vi­szont, ami nem kizárt, nagyon is valószínű” — vélte az orosz lengyel választók sem vették számításba szavazataik külpo­litikai következményeit, mert az volt a meggyőződésük, hogy a Nyugat a belpolitikai tör­ténésektől függetlenül befo­gadja Lengyelországot. Wale­sa nem kételkedik abban, hogy az új lengyel vezetők is az Eu­rópai Unióba és a NATO-ba törekszenek, de véleménye sze­rint „nem érdemlik meg, hogy felvegyék őket”. A Nyugat pe­dig éppen ezt használja majd ki, hiszen azzal érvelhet, hogy a jelenlegi vezetők 50 éven ke­újság. „A külföldi csapatok je­lenlétének megerősítése felé tett lépésnek” minősítette az újság, hogy március 1-jétől az amerikai harci helikopterek lőgyakorlatokat tarthatnak Pest és Veszprém megyében. Az újság magyar diplomatá­kat idézve azt írta, hogy a lőtereket a szovjet Déli Hadse­regcsoport céljaira építették, s az amerikaiaknak elvileg fizet­niük kell ezek használatáért a piacgazdasági viszonyok kö­zött. White nyilatkozata szerint számos kérdés vetődik fel — írta az Izvesztyija —. így pél­dául az, milyen jellegű és mek­kora lesz az amerikai kontin­gens, amelynek telepítése „nem resztül a két szervezet ellen voltak. „Ha öt éven belül nem sikerül nekik bevinni az orszá­got az EU-ba és a NATO-ba, akkor a nép leszámol velük” — tette hozzá. A volt elnök közölte: megkí­sérli megfelelő érveléssel és ja­vaslatokkal megszorongatni a baloldalt, de nem akar sem új pártot alapítani, sem pedig Jozef Pilsudski 1926-os példá­ja nyomán katonai erővel át­venni a hatalmat. „Nem teszek semmi olyat, ami veszélyezteti a politikai pluralizmust”. Arra kizárt” Magyarországon. Nem érinti-e ez a bécsi hagyomá­nyos fegyverzetcsökkentési egyezményben foglaltakat; mi­lyen alapon tartózkodnak majd ott a csapatok, hiszen jelenlé­tüket a magyar országgyűlési döntés a boszniai akcióval összefüggésben teszi lehetővé. Ha az amerikaiak a NATO egy­ségeként maradnak, Budapest vajon kész-e elismerni az egy­ség ilyen státusát? — tette fel a kérdést az Izvesztyija. Mihail Gyemurin, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivője az MTI pénteki tele­fonérdeklődésére tartózkodott a White-nak tulajdonított nyi­latkozat kommentálásától. a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy egyszer kormányfő legyen, Walesa nem mondott nemet. „Kor­mányfőként biztosan elérnék bizonyos dolgokat, hiszen a miniszterelnöknek konkrét ha­talma van” — mondta. Hozzá­tette: talán hiba volt, hogy 1989-ben Tadeusz Mazowiec­ki lett a kormányfő és nem ő. „Nem tudok a kérdésre vála­szolni, de bizonyos körülmé­nyek között el tudom képzelni, hogy kormányfő legyek” — jelentette ki végül. Walesa-interjú a Die Pressében Bécsi elemzés Kelet-Európáról 1989 után azon lepődtek meg a nyugati gazdasági szakértők, hogy mennyi nehézséggel jár Kelet- és Közép-Európában a gazdasági átalakítás, most pe­dig azon, hogy milyen jól „ma­gukhoz tértek” ezek a reform­államok. Bruttó nemzeti termékük (a FAK-államok kivételével) 1995-ben átlagosan több mint 5 százalékkal nőtt — írták a Bé- csi Nemzetközi Gazdaság- elemző Intézet (WIIW) munka­társai, akik a napokban hozták nyilvánosságra legújabb, a re­formországokra vonatkozó lel­kes konjunktúra előrejelzé­süket. A jelentésből az is kide­rül, hogy Magyarország — a stabilizációs intézkedések mel­lékhatásaként — és Horvátor­szág (a daytoni megállapodás előtti adatok szerint) kilóg a sorból, bár Dayton után Horvá­tországnak 5 százalékos növe­kedést jósolnak. Magyarország esetében azonban a WIIW- szakértők az idei évre 2,5 szá­zalékos, jövőre pedig 4 száza­lékos GDP-növekedést prog­nosztizálnak. A jelentés szerint a többi országban a múlt évi eredmények nemcsak az adott kormányok terveit szárnyalták túl, hanem a WIIW novemberi előrejelzését is. Ezzel ellentét­ben — a WIIW szerint — rend­kívül rossz a helyzet és ked­vezőtlenek a kilátások Ukrajná­ban, Oroszországban és a töb­bi FAK-országban. Magyarország kivételével — ahol az intézet összesítése sze­rint tavaly 28,2 százalékos volt az infláció, s 1996-ra 22 száza­lékot, 1997-re pedig 15 száza­lékot prognosztizálnak — min­denhol máshol csökkent az inf­láció. Ugyanakkor a kelet-eu­rópai országokban romlott a ke­reskedelmi és a folyó fizetési mérleg helyzete. Ezt a bécsi ku­tatók az import gyors növeke­désére és az export viszonylag kisebb növekedésére vezetik vissza. A jelentés szerint ez azonban a külföldi beruházások nagy száma és a vállalatok ál­tal felvett hitelek miatt alig oko­zott finanszírozási problémá­kat. A jelentés külön fejezetet szentel a bérek alakulásának. Megállapítja: a reformországok versenyképességének egyik fő oka, hogy — az alacsony ter­melékenység ellenére — még mindig sokkal olcsóbb a mun­kaerő és egy-egy munkadarab előállítása, mint a nyugati or­szágokban. A kutatók szerint ez hosszú távon is így marad. A WIIW szakértői felhívják a fi­gyelmet, hogy 1989 óta az egy munkadarabra jutó költségek például Lengyelországban megkétszereződtek, Magyaror­szágon és Csehországban pedig most 150 százalékkal magasab­bak, mint a gazdasági átalaku­lás kezdetén. Ennek okát a bé­csi kutatók a nemzeti valuták felértékelésében és a bérek emelkedésében látják, ami sze­rintük nem járt arányos terme­lékenység-növekedéssel. Megjegyzi a tanulmány, hogy Bulgáriában, Romániá­ban, Oroszországban és Ukraj­nában ellenben most alacso­nyabbak a bérek, mint 1989- ben voltak. innen-onnan U Washington — Az atlantai Országos Járványügyi Központ (CDC) adatai szerint csaknem kilenc százalékkal nőtt az AIDS-ben elhunyt amerikaiak száma. Az 1994-es ál­lapotot rögzítő, legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy az AIDS a legfőbb halált okozó tényező lett a 25 és 44 év kö­zötti korosztályban. Az intézet becslése szerint tavalyelőtt 55 000—60 000 AIDS-es halt bele a betegségbe — hozzá­vetőleg kilenc százalékkal több, mint 1993-ban. (Pontos adat nem ismert, mert a halál okát nem minden esetben AIDS-es fertőzésként jelölik meg a kórházakban.) A központ kivált­képpen azt nevezte riasztónak, hogy a 25 és a 44 év közötti korosztályban az összes halálesetet figyelembe véve az AIDS okozta az elhalálozások egyötödét. Még az átlagnál is maga­sabb volt az arány a fekete bőrű férfiak körében: az ő esetük­ben a halálesetek harminckét százalékát vezették vissza HIV- vírusos fertőzésre. TT London — Wales délnyugati partjánál csütörtökön este zátonyra futott egy kőolajszállító hajó. A libériái zászló alatt közlekedő tankhajóból legalább 6 ezer tonna kőolaj a tengerbe ömlött. A Sea Empress nevű hajót a mentő­osztagoknak néhány órával később sikerült leemelni a zá­tonyról, s a nyílt vízre visszaterelni. Az AP és a Reuter jelen­tése szerint a 147 ezer tonna kőolajat szállító Sea Empress nem messze úticéljától, Milford Haven kikötője előtt fenek- lett meg. A hajó a Fekete-tengerről indult, s a kőolajat az egyik legnagyobb angliai finomítóba, a Texaco cég Milford Haven-i üzemébe szállította volna. ^ Stockholm — Svédországban őrizetbe vettek nyolc iraki állampolgárságú embercsempészt, mert hamis iratok­kal több száz honfitársukat léptették be illegálisan a skandi­náv országba a múlt év folyamán. Erről az AFP adott hírt pénteken a svéd rendőrség egyik szóvivőjének közlése alap­ján. A banda praktikáira e közlés szerint „egy külföldi diplo­máciai képviselet” hívta fel a svéd hatóságok figyelmét. A vizsgálat szerint ugyanez, a csoport Németországba, Dániá­ba, Hollandiába és Nagy-Britanniába is csempészett iraki ál­lampolgárokat. ■ZT Tokió — Hétszáz japán mentő pénteken már hetedik napja küzdött a beomlott hokkaidói alagútban az ingatag szik­latömbökkel s a fagyos idővel, mire egy személygépkocsi ajtajára bukkant. Ez arról árulkodhat, hogy közel járnak a bennrekedt húsz személyhez, noha valószínűtlen, hogy bár­melyikük is életben maradt. A Reuter szerint Hokkaido szi­get rendőrsége jelezte: a piros színű jobb oldali ajtó az első darabja annak a személygépkocsinak, amelyet a Szapporótól 50 kilométernyire északnyugatra lévő Tojohama-alagutat beszakító hegyomlás betemetett. Az autót feltehetően egy húszéves fiatalember, a közeli Sakotan város lakója vezette, utasa nem volt. Az omlás betemetett és jócskán összelapított egy távolsági buszt is, vezetőjével és 18 utasával, köztük ál­talános és középiskolai tanulókkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom