Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-16 / 40. szám

2 1996. február 16., péntek Belföld-külföld UJ KELET Gyanús csomag az IF OR-támaszponton Egy gyanúsnak ítélt csomag miatt szerdán rövid időre megbénult í boszniai békefenntartó erők kötelékében szol­gáló amerikai alakulatok Tuzla közelében lévő egyik támasz­pontja. Az AFP jelentése szerint a csomagot a posta épületé­ben fedezték fel. A környéket azonnal lezárták, s a támasz­ponton fél óráig szünetelt a közlekedés. Ezidáig nem derült ki, veszélyeztette-e a csomag a bázis biztonságát. • • Öngyilkos lett a behatoló Szöuli közlés szerint csütörtök reggel az észak-koreai kü­lönleges alakulatok behatolásakor öngyilkos lett az a 25 éves észak-koreai férfi, aki egy nappal korábban erőszakkal ju­tott be a Phenjan központjában lévő orosz kereskedelmi kép­viselet épületébe. A művelet során egyetlen orosz állampol­gár sem sérült meg. A nagykövetség — mivel a férfinál fegy­ver is volt, amellyel szerdán három észak-koreai rendőrt meg­ölt, egyet pedig megsebesített — engedélyezte, hogy a kü­lönleges alakulatok belépjenek a képviselet épületébe. Kínában figyelik az Internet-használókat Kínában egy új kormányrendelet szerint minden Internet- felhasználónak be kell jegyeztetnie magát a rendőrségen, hogy „elejét lehessen venni a káros információk terjedésé­nek és a számítógépes hálózat útján elkövethető bűncselek­ményeknek,”. Erről a félhivatalos CNA hírügynökség adott hírt csütörtökön. A rendelkezés magánszemélyekre és intéz­ményekre egyaránt vonatkozik A kormány rendelete 30 napot ad a nemzetközi számítógépes információs hálózat használóinak a rendőrségi bejegyeztetésre. Választások Bangladesben Rendőrök és katonák ezrei vigyázták csütörtökön Bangla­desben a parlamenti választások kezdetét. Az ellenzéki akti­visták erőszakos fenyegetései miatt azonban délelőtt csak kevesen mentek szavazni. Nagyobb részvétel az egyetemi negyedben volt, ahol a kormánypárti diákok összeterelték a környék szegénynegyedeinek szavazóit. Hivatalos eredmény péntek este várható. Az első holttest az alagútban A japán alagútkatasztrófa mentési munkálatain dolgozó ala­kulatok hozzáláttak a beomlott alagút romjai alatt rekedt autóbusz kiásásához. Egy csütörtöki japán újság beszámo­lója szerint megtalálták az első holttestet. A mentők munká­ját akadályozza egy még eltávolításra váró, mintegy 80 ton­nás sziklatömb, amely az összelapított busz felett van. Eddig semmi jel nem mutat arra, hogy bárki is túlélte volna a ka­tasztrófát. A rendőrség egyelőre nem tudta megerősíteni a Mainicsi című újság tudósítását, amely szerint egy törme­lékkel beborított, élettelen férfi kinyújtott karjára bukkantak A Pentagon cáfolata Nem lesz amerikai bázis Az Egyesült Államoknak nem áll szándékában csapato­kat állomásoztatni Magyaror­szágon a NATO boszniai béke- fenntartó műveletének befeje­zése után — nyilatkozta szer­dán Mike Doubleday, az ame­rikai védelmi minisztérium he­lyettes szóvivője. Az AFP jelentésében rámu­tat: a Magyarországon tartóz­kodó John P. White, az ameri­kai védelmi miniszter általános helyettesének szerdai nyilatko­zatát Budapesten úgy értelmez­ték, mint utalást arra, hogy a NATO nem zárja ki állandó katonai támaszpont létrehozá­sát Magyarországon. — Az amerikai védelmi mi­nisztériumnak nem áll szándé­kában, hogy állandó amerikai katonai jelenlétet tartson fenn Magyarországon a jelenlegi küldetés lezárulása után — pontosított Mike Doubleday. Emlékeztetett: John P. White arra a kérdésre válaszolva, amely azt firtatta, hogy elkép­zelhető-e amerikai csapatok Magyarországon való állomá- soztatása a NATO jelenlegi, boszniai küldetése után is, azt válaszolta, hogy az amerikai hadsereg jelenleg teljes egészé­ben a daytoni békemegálla­podás megvalósítását segítő boszniai küldetésre összponto­sít. Hozzátette, hogy „White úr azt is jelezni akarta, hogy nem tudja megjósolni a jövő alaku­lását”. Egy év múlva kampánykészen A Fidesz pártot épít A Fidesz elnöksége hosszú távú pártépítési stratégiát foga­dott el —-jelentette be Pokorni Zoltán a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a párt elnökségi ülését követő csütörtöki sajtó- tájékoztatóján. Pokorni Zoltán megfogalmazása szerint, a Fi­desznek 1996. végére 1997. elejére már készen kell állnia a '98-as választásokra. A párt taglétszáma egyébként egy 1994-es felmérés szerint 10 és 15 ezer fő között van, össze­sen 300 helyi szervezet műkö­dik. A Fidesz idén márciusban ünnepli 8. születésnapját. Az el­nökségi ülésen szó esett a párt­ingatlanokkal foglalkozó bi­zottság munkájáról is. Ezzel kapcsolatban Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy nem a párt­ingatlanok ügye a legfonto­sabb, hanem a társadalmi szer­vezeteké. Az állami ingatlanok összértéke ugyanis csaknem 200 milliárd forint és ennek csupán egy százaléka van a különböző pártok tulajdoná­ban. Kérdésekre válaszolva Po­korni Zoltán nem kívánta kom­mentálni azt a hírt, hogy Für Lajos nem indul pártja elnöki posztjáért. Mint a Fidesz poli­tikusa leszögezte: ez a Magyar Demokrata Fórum és Für La­jos saját ügye. A KDNP-ben szerdán történtekkel kapcsolat­ban Pokorni üdvözölte, hogy ismét Isépy Tamás lett a frakci­óvezető. Szegeden Iskolát Is zárnak be Pedagógusok elbocsátása Február elsejei hatállyal 77 pedagógusnak mondtak fel Szegeden. Az elbocsátások elsősorban az általános isko­lai, ezen belül is a napközis oktatást érintik. A létszámleépítésre vonat­kozó intézkedéseket az ön- kormányzat január végi hatá­rozata miatt kellett végrehaj­tani. A következő hetekben sorra mondanak fel pedagó­gusoknak és technikai dolgo­zóknak a Tisza-parti város ál­talános és középiskoláiban, az idén összesen a közoktatás csaknem 600 dolgozójának állását kell megszüntetni. A Szegeden kis Bokros­csomagnak elnevezett alpol­gármesteri indítványt, amely a közoktatás működési kiadá­sainak 11 százalékos csök­kentését irányozta elő, a köz­gyűlés elfogadta. A döntés nagy felháborodást váltott ki a szülők és a pedagógusok körében. A napokban a szülők alá­írásgyűjtésbe kezdtek, remél­ve, hogy összegyűlik annyi aláírás, amellyel rákénysze- ríthető a közgyűlés a határo­zat újbóli tárgyalására. Tar­tanak ugyanis attól, hogy a pénzügyi megszorítások mi­att megszűnnek az iskolák­ban a speciális oktatási for­mák, de még az alapellátás színvonala is romlani fog. Amennyiben az önkormány­zat nem változtatja meg dön­tését, több oktatási intéz­ményt be is zárnak. Vevő a láthatáron? (Folytatás az 1. oldalról) Erre hívta fel nyomatékosan a figyelmet dr. Veres János, a megyei szocialista képviselő- csoport vezetője. Elmondta, hogy a hét szomszédos megye területén lévő gázvagyön- tulajdon a Tigáz kezében volt. A hosszú tárgyalások, egyezte­tések, s a Tigáz privatizálása után felcsillant a lehetőség, hogy a magánosításból kima­radt önkormányzati gázközmű- vágyon valamilyen formában az olasz gázszolgáltató cég tu­lajdonába kerüljön. Ebben az ügyben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kérte az önkormányzatok képviselőit, hogy hatalmazzák fel az előtárgyalások megkez­désére. A polgármesterek na­gyobb része tetszéssel fogadta a hírt, s azóta már több polgár- mesteri hivatal is megismerke­dett e lehetőséggel. A Tigáz te­rületen lévő hét megye Zilahi Józsefet, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat elnökét bízta meg gázvagyoni kérdésekben képviselőnek, aki az ÁPV Rt. részére meghatal­mazást adott az előzetes tárgya­lások folytatására. A szocialista országgyűlési képviselők véleménye szerint az önkormányzatok által meg­adott feltételek — a gázközmű, vagy annak beruházási értéké­nek minimum 50, vagy a pri­vatizációs törvény miatt telepü­lési tulajdonba kerülő részvé­nyek 110 százalékos eladási ár­folyamának — ismeretében az ÁPV Rt. elkezdte az előtárgya- lásokat a több mint 10 milliárd forint vagyon további sorsáról. Javaslat a kormányülésre Járulék helyett adó? Az MTI értesülése sze­rint a társadalombiztosítá­si járulékot már júliustól egy alacsonyabb szintű, de minden jövedelemre ki­terjedő' társadalombiztosí­tási adó váltja fel, ha a kor­mány, majd a parlament elfogadja a Pénzügymi­nisztériumjavaslatát, ame­lyet a kormánypártok szakértői is támogatnak. Az egészségügyi kiadáso­kat a jelenlegi 22 százalé­kos egészségbiztosítási já­rulék helyett — amelyből 18 százalékot a munkálta­tó fizet, 4 százalékot a mun­kavállaló — a jövőben a jö­vedelmek 15—20 százaléká­nak megfelelő adóból fedez­nék. Ezt azonban mindenfaj­ta jövedelemre — köztük a honoráriumra is — kivetnék. Az adó minimális összege havi 2000 forint lenne, maxi­muma 15 ezer forint. Alter­natív megoldásként olyan el­képzelés is a kormány aszta­lára kerül, amely szerint min­denkinek egy fix összeget — a tervek szerint 2000 forintot — kellene befizetni, plusz a jövedelmének 10 százalékát. Az, hogy az új adó milyen arányban terhelné a mun­káltatót és a munkavállalót, további alku kérdése. Ha a munkavállaló terhei nőnek, a fizetések bruttósítása is elképzelhető. A javaslat támogatói sze­rint az új modell igazságo­sabbá és finanszírozhatób- bá tenné a rendszert. A pénzügyi tárca érvelé­se szerint megszűnne az a jelenlegi állapot, amelyben 650—700 ezer ember ellá­tásáért senki nem fizet já­rulékot. Horn a pápánál (Folytatás az 1. oldalról) Horn arra hívta fel a figyel­met, hogy az átalakítás nagy ál­dozatokkal és szociális feszült­ségekkel jár, s nagyon fontos, hogy ebben a folyamatban az egyházak segítenek megértetni az emberekkel a megpróbálta­tásokat. A pápa kifejezetten jó véleményt formált a magyar kormány és a katolikus egyház közötti harmonikus együttmű­ködésről. Egyúttal felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az egyhá­zak működési feltételeinek to­vábbi javítására van szükség. II. János Pál idei magyaror­szági útja kapcsán szó volt a katolikus egyházfő és II. Alek- szijmoszkvai pátriárka Magya­rországon való találkozásának lehetőségéről. Horn vatikáni tárgyalásai után úgy fogalmazott, hogy a végleges döntés kialakítása húsvétig várható (a pápa és a pátriárka júniusi találkozójának tervét már elvetették). A kato­likus egyházfő mindenképpen készül Magyarországra, s a tervbe vett időpont jelenleg jú­nius. „Ha az időpontban válto­zás történik, abban szerepet ját­szik a pátriárkával történő ta­lálkozás lehetősége,” — hang­súlyozta a miniszterelnök. Az MDF nincs mélyrepülésben Für Lajos személyesen is bejelentette Für Lajos, az MDF elnöke az elnökségi ülést követő csütör­töki sajtótájékoztatón szemé­lyesen is bejelentette: a X. Or­szágos Gyűlésen nem kíván versenybe szállni az elnöki posztért. Hozzátette, amennyi­ben rendkívüli helyzet alakul­na ki a párton belül, fenntartja a jogot arra, hogy mostani dön­tését felülvizsgálja és megvál­toztassa. Für Lajos kijelentette: nem Lezsák Sándor vagy Szabó Iván javára mondott le, hanem visszalépett a jelöléstől. Az MDF elnöke a döntését azzal indokolta, hogy nem sikerült integrálnia az MDF-en belüli szellemi irányzatokat. Nem si­került a jobbközép ellenzéki erők szövetségét megteremte­ni, s a párt elfogadottsága, nép­szerűsége is valamelyest csök­kent. Hozzátette: nincs kataszt­rófahelyzet, mélyrepülés, mint ahogyan ezt egyesek az MDF- en belül is állítják. Für Lajos a továbbiakban azt hangsúlyozta: a X. Országos Gyűlésnek nem az a központi kérdése, ki lesz az MDF új el­nöke, és kik lesznek elnökségi tagok, hanem az, hogy elemez­ze az ország súlyos belpolitikai helyzetét és kivezető utat mu­tasson, alternatívát nyújtson a baloldali liberális kormányzat­tal szemben. Kérdésre válaszolva a pártel­nök elmondta, az országos gyű­lés után az új elnökségben sem­milyen szerepet nem vállal. Kónya Imre, elnökségi tag az alkotmányozással kapcsolatban a demokrata fórum véleményét hangsúlyozta, miszerint nem az a fontos, hogy mikorra készül el az új alkotmány, hanem az, hogy minél szélesebb társadal­mi támogatottságon alapuljon. A sajtótájékoztatón bejelentet­ték: szombaton a Haza és Ha­ladás Alapítvány konferenciát rendez a Gellért Szállóban Ér­ték, politika, gazdaság címmel, mely tanácskozáson részt vesz­nek a CSU és a CDU képviselői is. Vasárnapra az MDF kő­bányai szervezete az MDF el­nökjelöltjeit kérte fel arra, hogy ismertessék programjukat. A kőbányai Pataki Mű­velődési Házban megtartandó tanácskozásra az MDF vala­mennyi alapszervezetét meg­hívták a szervezők. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom