Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-14 / 38. szám
8 1996. február 14., szerda Közelkép UJ KELET Konferencián Zaragózában Nagyvárosi bűnözés Az Európai Unió szervezésében pár nappal ezelőtt Berencsi Gyula, Nyíregyháza város alpolgármestere, dr. Nagy Ferenc a városi ügyészség vezetője és őr. Pásztor Miklós, a városi rendőrkapitányság vezetője a spanyolországi Zaragózában az Európai Városok Biztonsága címmel megtartott háromnapos konferencián vett részt. A tanácskozás alaptémája a nagyvárosi bűnözés, és azok széles skálája volt. A szabolcsi küldöttség részvételének értékét növeli, hogy a kelet-európai országok városai közül egyedül Nyíregyháza képviseltette magát mint meghívott. Egyébként ezeken a konzultációkon csak az Unió tagállamai vehetnek részt. A csoport hazaérkezése után dr. Pásztor Miklós mondta el a szakmai út tapasztalatait. — Minek köszönhetjük, hogy városunk meghívást kúpot t Spanyolországba? — A konferencián való részvételi lehetőséget több kelet-európai országnak is felajánlották. Egyedül városunk vezetői éltek a nem mindennapi tapasztalatszerzés adta lehetőséggel. Egyébként az Unió valamennyi tagállamának nagyvárosa képviseltette magát az összejövetelen, mintegy 400 fő. — Beszélne az ott szerzett tapasztalatokról? — Három fő témáról volt szó, ezek a fiatalkori bűnözés, a kábítószerrel való visszaélés és a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények. A mi delegációnkat leginkább a kábítószer elleni szekció munkája érdekelte. Abból a meggondolásból, hogy sajnos városunkban is megjelent a kábítószer forgalmazása és fogyasztása. Ennek visszaszorítása érdekében igyekeztünk tapasztalatokat szerezni. Amúgy az egész konferencia az említett három bűnözési kategóriában a megelőzésre helyezte a hangsúlyt. Egyik jól hangzó szlogen volt: a bűnözés a társadalom betegsége. Mint a természetes betegségeknél, könnyebb a bajt megelőzni, mint a kialakult kórt gyógyítani. Az is megfogalmazódott, hogy kis körzetekben sokkal hatékonyabban tud működni a rendőrség, mint nagy területet átfogva. Itt a rendőrök jelenléte 80 és 20 százalékos arányban lenne a legoptimálisabb. Szerintem is így lenne helyes, holott ez nálunk távolról sem így van. Pedig nyilvánvaló, hogy a helyi szerveket kellene erősíteni, mert a lakossággal és a közvetlen a bűnözéssel itt találkoznak a rendőrök. Abban is mindenki egyetértett, hogy a munkanélküliség nagysága összefüggésbe hozható a városon belüli bűnözéssel. Sajnos, ez nálunk is így van. Érdekes előadásokat hallottunk még a szervezett bűnözésről. Nyugat-európai rendőri körökben úgy tűnt, hogy elég nagy a félelem az orosz és az ukrán maffiával szemben, mert már ott is megtelepedtek. — Sikerült valamilyen kapcsolatot is teremteni a nyugati kollégákkal? — A konferencián való felszólalásom hatására spanyol és angol kollégák ajánlották fel segítségüket a kábítószer elleni harcunkhoz. Én végül is úgy ítélem meg, hogy helyünk van az ilyesfajta eszmecseréken, mert konkrét tapasztalatokat lehet szerezni, mivel szőkébb hazánkban is teljes a bűnlajstrom... Fullajtár A ndrás Polgármesterek randevúja Hagyományteremtő szándékkal szervezte tavaly, első alkalommal, a Városi Polgár- mesterek Randevúját a Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. A rendezvényt Veszprémben tartották, ahol a városok polgár- mesterei, alpolgármesterei és jegyzői vettek részt. A találkozó már az első alkalommal az önkormányzati vezetők szakmai fórumává nőtte ki magát. Lehetőség nyílt arra is, hogy a kormányzat a településeket érintő szakmai elképzeléseit is vázolja. A nyíregyházi önkormányzati vezetők pályázatot nyújtottak be, hogy 1996. március 9-én a megyeszékhely rendezhesse meg a Városi Polgármesterek Randevúját. A város méltán vállalhatja a rendezés jogát, hisz eddig is több alkalommal adott otthont kiemelkedő szakmai és kulturális rendezvényeknek. Gondoljunk egyebek között a Nyírségi Ősz program- sorozatára, a Sóstói Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelepre, a Kelet—Nyugat Expóra vagy a tavalyi Helia-D Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnok- ságra. A rendezvények helyszínéül két, nemrégiben átadott és egymáshoz közeli, korszerű oktatási intézményt javasolnak Nyíregyháza vezetői: a Hunyadi Mátyás Általános Iskolát és a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskolát, de szóba jöhet még a Korona Hotel is. Az iskolákat a pályázati kiírásnak megfelelően ingyenesen, a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel adják át a szervezőknek. Az intézmények alkalmasak 400—500 fős szakmai programok, bálok megrendezésére, és sportesemények is tarthatók falaik között. A város gazdag kulturális élete lehetőséget ad, hogy a résztvevők és a kísérők tartalmas különprogramot láthassanak. A város vezetői a rendezvény támogatására már több helyi szponzort megnyertek. A pályázatokat február közepén bírálják el a szervezők. KvZ Már csak pénzkérdés Gyenge áram magas áron Terjeszkedik a megyeszékhely. Nagy lakótelepeket szerencsére már nem alakítanak ki, a beépíthető foghíjtelkek száma pedig egyre kevesebb. Emiatt egyre több utcát vonnak belterületbe. Akik családi ház építésére adják a fejüket, leginkább a telek ára felől érdeklődnek először. Ha villany, gáz, víz, szennyvízcsatorna van, akkor azt mondják, közművesített a telek. Ezzel a közműhálózattal az utóbbi időben komoly gondok vannak, különösen az elektormos hálózat túltelített. Emiatt a lakásokban mérhető feszültség sok helyen még a 160 voltot sem éri el. Egyes háztartási készülékek és berendezések ezen a feszültségen már nem, vagy nem megfelelően működnek, mégis teljes árat kell fizetniük az értékcsökkent szolgáltatásért. Mindezekről Gyurján Jánost, a Titász üzemviteli osztályának szakemberét kérdeztük —Nyíregyházának mely körzeteiben a leggyengébb a hálózat minősége? — Azokon a területeken a legrosszabb a helyzet, amelyek korábban zárkerti részek voltak és most belterületnek számítanak: Kistelekiszőlőben, Borbányán, Lászlócseredülőn nemrég még csak hétvégi házak voltak. Ezekben az utcákban olyan vezetéket építettek ki, olyan transzformátorállomásokat telepítettek, amelyeket nem erre a'terhelésre terveztek. A hatvanas—hetvenes években még nem volt ennyi háztartási gép, a családok közel sem használtak ennyi elektormos áramot. — Önök szerint mi lenne a megoldás? — A hálózatfejlesztés részletes rendezési terve elkészült. Már csak pénz kérdése az egész. Egyedül Kistelekiszőlő és Borbánya trafóállomásainak kiépítése közel húszmillió forintos beruházás lenne. A helyzet tarthatatlan, mi is érezzük naponta. A mérési hálózat ellenőrző rendszere révén a Titász ismeri a hálózat gyenge pontjait. Sőt, azt is tudjuk, hol várható, hogy még tovább romlik a helyzet. Azokban az utcákban, ahol már maximális a terhelés, minden egyes átadott új házzal még tovább csökken a hálózati feszültség. — Cégük privatizációja során kisebbségi tulajdonjogot szerzett a német Amperwerke társaság 49,23 százalékban. A pályázat kiírásakor feltételként szabták, hogy csak az szerezhet Titász-részvényt, aki vállalja a fejlesztés anyagi terheit is. Várhatóan mikor hoz tőkét is a német partner a közös vállalkozásba? — Valóban ezzel a kikötéssel kapták a cég értékpapírjainak majdnem felét. Az üzlet nemrég köttetett meg, így most csak ismerkedünk egymással. Reméljük, a közeljövőben már működő tőkével is beszállnak a fejlesztési beruházásainkba. — Fekete Tibor — Politikai turizmussal — külföldre? Jó hírrel, jó hírért Az elmúlt év során mintha megszaporodtak volna önkormányzati képviselőink külföldi útjai. Vannak, akik szerint ezek az utak kicsit „belterjesek”: a kiutazók mindig ugyanabból a körből kerülnek ki, mások felvetik a „politikai turizmus” lehetőségét. Talán az sem véletlen, hogy a megyei közgyűlésben a képviselők egy csoportja szorgalmazza: a kiküldetésben részt vevők számoljanak be utazásuk eredményéről, hasznosságáról. Tukacs Istvánt, a Magyar Szocialista Párt nyíregyházi frakciójának vezetőjét kérdeztük arról, hogy mennyire indokoltak ezek a külföldi utazások. — Némelyik útról én is tudom, hogy valóban szakmai jellegű volt, némelyikről pedig én sem kapok semmiféle tájékoztatást. Amennyiben szakmai vagy egyéb szempontból — akár presztízsből, akár azért, mert ismerkedési, ismeretszerzési célból — szerveztek egy- egy ilyen utat, akkor ezekre el kell menniük a tisztségviselőknek és a képviselőknek. Természetesen, ha az utaknak nem ez a céljuk, magam sem értek egyet az utazgatással.-—Ahogy ön nem tud minden utazásról mindent, úgy a városlakók sem. Sajtótájékoztatón eddig az útjairól Csabai Lász- lóné polgármester aszszony, illetve Felbermann Endre és Giba Tamás alpolgármester urak, valamint a jegyző úr, Fazekas János számolt be... Amelyikről esetleg nem számoltak volna be a nyilvánosság előtt, azokról feljegyzést készítettek, és a közgyűlési anyaggal együtt juttatták el az önkormányzati képviselőkhöz... — A hivatalos kiküldetések nem korlátozódnak csak a nyíregyházi önkormányzat által szervezett utakra, például a megyei önkormányzat gyakorta indít delegációkat, melyekben helyet kapnak városi képviselők, de ez visszafelé is megtörténik. Elméletileg azokról az utazásokról, melyeket a város pénzéből fizettek, a résztvevőknek írásos anyagot, tájékoztatót kell készíteniük a nemzetközi kapcsolatok albizottsága részére. Anélkül azonban, hogy bárkit is megbántanék, tudnék példát mondani, amikor nem készült konkrét beszámoló. — A szakmai utak mögött nem rejlik meg időnként a személyes érdek, a „politikai turizmus” ? — Nem hiszek abban, hogy ma a nyugati utazások ugyanolyan kuriózumok lennének, mint tíz évvel ezelőtt. Magánúton is könnyen elérhető bármelyik ország. Az is nyilvánvaló, hogy egy szakmai úton is van szabadidős program, jut idő városnézésre. A gazdasági kapcsolatok nem ezeken a de- legációs találkozásokon bonyolódnak le. A tőke egészen másfajta logikával mozog. Konkrét példa: a nyári szabadegyetem keretében Iserlohn város delegációja is részt vett egy nyíregyházi kurzuson, ahová engem is meghívtak. A legkeményebb kritika az volt, hogy Iserlohn gazdasági körei eddig hiába vártak térségünkről komoly gazdasági információt, sosem kapták meg. —Akkor ezek szerint továbbra is maradnak az utazások, és meg kell elégednünk azzal, hogy a delegáció vitte „városunk jó hírnevét” ? — A jövőben a nemzetközi kapcsolatok albizottságának az útibeszámolókat nyilvánossá kell tennie, illetve a képviselőknek kérniük kell — amennyiben az nem történik meg — a tájékoztatást. (sz-a) Megállhatnak a tilosban A KGST-piac közelsége miatt a Kopogó utca lakóinak régi gondja, hogy naponta tömegével parkíroznak a gépkocsik a mindössze négy méter széles utcán. Jelenleg ott van a Megállni tilos! tábla, mely természetesen az ott lakókra is vonatkozik. A lakosok kérelmét figyelembe véve a rendőrség engedélyezte lakossági parkolókártyák használatát, ha azokat a városüzemeltetési iroda lepecsételi. A jövőben nem büntetik (a Megállni tilos! tábla ellenére) az utcán megálló, ott élő gép- járművezetőket, no, persze, csak akkor, ha a Kopogó utcaiak a szélvédők mögé, jól láthatóan elhelyezik a kártyát... Nincs különbség Az Európai Unió által szervezett bolognai Város— Oktatás Konferencián Nyíregyházát Kalucza Lajos, a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója képviselte. A háromnapos rendezvény a Európai Városok Szövetségének záró összejövetele volt. A kontinensről érkező több mint száz szakmai meghívottal összeülő plénum célja a sokrétű tapaszalatcsere volt, amikor is a különböző települések képviselői megismertették egymással a helyi sajátosságokat. A konferencia tapasztalatairól az igazgató elmondta, hogy Európa szinte minden városára jellemző problémaként felvetődött a gazdasági recesszió miatti, egyre növekvő munkanélküliség kezelésének gondja. A megoldást hasonló módon keresik mindenhol, csupán a pénzügyi körülmények hátráltatják a munkákat. Nyíregyháza, illetve az ország számára is megszívlelendő tapasztalatokról számoltak be a stockholmi és az amszterdami képviselők, akik a nemzeti oktatás toleranciájáról és a nagy létszámú bevándorolt lakosság integrálásáról beszéltek. Az oktatási-nevelési intézmények gazdasági fennmaradása és működőképességük megőrzése nem jellegzetesen kelet-európai probléma. Megoldásként elhangzott, hogy fokozni kell az önkéntes társadalmi szervezetek, illetve az ipari tőke bevonását a képzés finanszírozásába.
