Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-14 / 38. szám
UJ KELET Valentin nap 1996. február 14., szerda 5 Egy szerelem története A rácsos kiságyban aprócska baba alszik, szülei féltve óvják minden szusszanását. Az utcán kavarognak a hópelyhek, igazi tél van, de a szobában melegen duruzsol a radiátor. Viktória és Dániel kedvesen invitálnak beljebb, hogy a szerelmesek ünnepén megosszák velünk életük nagy titkait. — Mikor és hogyan ismertétek meg egymást? — teszem fel a szokványos kérdést, de már tudom, hogy a válasz nem lesz mindennapi. —Első találkozásunk emléke, azt hiszem, örökké élni fog bennem. Meleg nyári délelőtt volt, amikor egy zöldségesstand előtt megláttam Viktóriát. Bár pocakja még nem volt, hátulról már kicsit vaskosnak tűnt. Kedves mosolya annyira megigézett, hogy egészen a házukig kísértem. Bátorságra az adott okot, hogy soha nem láttam senkivel, mindig magányosan, egyedül sétált, járt el bevásárolni—kezdi a történetet Dániel. — Tudtad, hogy gyereket vár? — Akkor még fogalmam sem volt róla. Csak azt éreztem, hogy benne megtaláltam az igazit. Mivel nem laktam tűi messze tőle, az ablakomból gyakran figyeltem, amikor útnak indult. Ilyenkor én is kaptam magam, hogy „véletlenül” összetalálkozhassam vele. —Viktória, te hogyan fogadtad a szőke fiatalember közeledését? — Bár nagyon tetszett megnyerő modora, tartottam a találkozásoktól. Először még hittem a véletlenekben, de aztán már, persze, én is gyanút fogtam. Jólesett Dani érdeklődése, s bár a szívem mélyén vártam a találkozásokat, mégis bennem volt a félsz. Nem mertem a szemébe mondani, hogy ne keressen többé, mert én egy másik férfi gyermekét hordom a hasamban. — Mi lett azzal a kapcsolatoddal? — Egész egyszerűen tönkrement. Barátom egy gazdag család egy szem—ma már tudom, hogy igen elkényeztetett — kisfia volt. Önmagán kívül szinte senkit nem szeretett. Kapcsolatunk két évvel ezelőtt kezdődött. Egy szórakozóhelyen ismerkedtünk meg. baráti társaságban. Sokáig én magam is hittem, hogy mi vagyunk az eszményi pár. Mindennap friss virág a vázámban, különleges alkalmak nélkül is kaptam ajándékokat. Aztán egyszer csak megéreztem, minket nem Sok boldogságot kíván Simon Krisztikének Anya, Apa, Magdi mama és Gabika egymásnak teremtettek. Lázas betegen feküdtem itthon, felkelni sem volt erőm. O mégis fogta a sífelszerelést, és elutazott a barátaival. Napokig még csak a telefont sem emelte meg. Fél év után összeköltöztünk, de már ez sem javított kapcsolatunkon. Sőt. Köztünk teljes a megértés Fotó: Harascsák Annamária mivel lakva ismeri meg az ember a másikat, rájöttem, nem vagyok képes elviselni a rigolyáit. Mire mindezt átgondoltam, egy nőgyógyászati vizsgálat kiderítette, hogy két hónapos terhes vagyok. Barátom, persze, hallani sem akart arról, hogy megtartsam a gyereket. Azt mondta, hogy a szülés sokat rontana az alakomon, s így később hogyan mutatkozhatnánk együtt a társaságban?! Hát, ilyen ember volt. Összepakoltam a holmimat, és hazaköltöztem. Tudtam, nehéz lesz, mégis eldöntöttem, hogy megszülöm a babát. Édesanyá- mék mindenben mellém álltak, s jórészt nekik köszönhető, hogy a nehéz hónapok alatt sem omlottam össze. Biztattak, és ami a legfontosabb, maximális szerete- tet adtak nekem és születendő gyermekemnek. — Mit szóltak Dániel felbukkanásához? — Először is azt akarták tudni, én mit érzek a fiatalember iránt. Mikor azt mondtam, vele talán el tudnám képzelni az életemet, apám azt tanácsolta, ne ringassam magam illúziókba, először üljek le és mondjak el neki mindent őszintén. Aztán döntsük el közösen, hogyan tovább. Nagyon féltem ettől a beszélgetéstől, végül mégis rászántam magam. Egyik délutáni sétánk során mindent elmeséltem az életemről Daninak. Láttam rajta, hogy kicsit megdöbbent, de igen hősiesen viselkedett. Felajánlottam neki, hogy szakítson meg velem nyugodtan minden kapcsolatot, hisz én nem akarok a babával a nyakába akaszkodni. —Én, persze, erről hallani sem akartam — folytatja Dani. — Valentin-nap alkalmából nagyon nagy szeretettel köszönti Szirmainé Kollár Mónikát szerető férje: Robi Drága kicsi Apuci! Valentin- nap alkalmából kívánok neked erőt, egészséget, és millió puszit küldök: Éva Valentin-nap alkalmából sok szeretettel köszöntőm Dudás Miklósáét és Enikőt: Apu Tibi! Nagyon szeretlek! Enikő Édesem! Még mindig nagyon szeretlek, és soha el nem feledlek! „Szépasszony” Akkor még nem tudtam pontosan, mit is akarok tenni, de abban biztos voltam, ezt a lányt nem engedem el magam mellől. Végigvirrasztottam az éjszakát, s hajnalra eldöntöttem, hogy felmegyek a szüleihez, és megkérem a kezét. Tervem igencsak meglepte az egész családot. Tiszta szerencse, hogy az én édesanyám is csak a boldogságomat tartotta szem előtt, s nem érdekelte, hogy magamhoz fogadom más ember gyermekét. Semmiképpen nem akartunk abba a helyzetbe kerülni, hogy évek múlva esetleg felbukkanjon az igazi apa, és magának követelje a gyereket. Ezért ügyvéd útján megkerestük, és ő minden jogi formának megfelelve lemondott a születendő babáról. —Mikor volt az esküvőtök? — Nem sokkal Vivien megszületése előtt. Már hatalmas pocakom volt, amikor összeadott minket az anyakönyvvezető. Olyannyira előrehaladott volt a terhességem, hogy két héttel később már világra is jött kislányunk. De szerintem ez nagyon jól volt. Nem akartunk addig esküvőt, míg hivatalosan el nem rendeztünk minden dolgunkat. — Milyennek találod a lányodat? —kérdeztem Dánielt. — Szerintem édesanyja után ő a legcsodálatosabb kis nő a világon. Egyetlen pillanatig sem gondoltam arra, hogy nem az én vérem. Persze, ha majd felnő, természetesen el fogom mondani neki az igazságot, mert nem akarom, hogy esetleg egy „jóakarónktól” tudjon meg valamit. Nem az elfogultság beszél belőlem, de szerintem már most, négy hónaposán is fantasztikus csecsemő. Éjszaka alszik, nappal pedig olyan okosan tud nézni éjfekete szemeivel. Életünk legnagyobb csodája ez a kislány. De ezzel nem csak mi vagyunk így. Édesanyámnak és anyósoméknak is ő az első unokájuk, s talán megbocsátható, hogy mindenki őt kényezteti. — Mi a legfőbb vágyatok most, a szerelmesek ünnepén? — Szeretnénk legalább még száz évig ilyen felhőtlenül, boldogan együtt élni, s ha minden a „tervek szerint halad”, reméljük, rövid időn belül megszülethetnek majd Vivien kistestvérei is. Már sokat beszélgettünk erről, s a véleményünk abban mindenképpen egyezik, hogy legalább három gyereket szeretnénk. Sikli Tímea Batkának Május volt... Nem volt nehéz, de könnyű sem... Együtt vagyunk... Jó veled! Manó! A kényeztetés a szerelemből fakad. És én szeretlek! Ribizli Valentin-nap alkalmából soksok szeretettel köszöntőm az én kis drága Nefelejcs Virágomat. Férjed Bébi! Valentin-nap alkalmából sok szeretettel üdvözöl a te kicsikéd. „Örökké szeretni foglak” Drágám! Köszönök neked minden percet, amit veled tölthetek, azokat a csodálatos napokat, amiket nekem adsz. Köszönöm, hogy vagy nekem. Szerelmed! Ágotának! 152 napja vagy a feleségem, és azt akarom, tudd, veled akarok lenni ebben és minden életemben. Tibor Drágám! Köszönöm, hogy minket választottál, hogy mellettünk maradtál. Szeretlek, és mindig is szeretni foglak. Szerető párod Pere Ágnesnek Valentin-nap alkalmából sok boldogságot kíván szerető barátod: Róbert „Szeretlek, cica!” Asztalos Attilának Nagyhalászba, Czuczor Gergely u. 17. sz. alá üzeni barátnője, Ibolya: Tiszta szívből, nagyon szeretlek! Valentin-nap és 41. születésnapod alkalmából nagyon hosszú életet és jó egészséget kívánunk: feleséged, gyermekeid és unokád, Brigitta. (Kisvárdára.) Judy Garlandnak „A szerelem szép A szerelem fáj A szerelem jó A szerelem fáj" Egy nihilista szabadúszó Szabó Tibor, Nyírbátor Valentin-nap alkalmából sok szeretettel köszönt feleséged. Zsuzsa Albi Brigitta! Első Valentin-napod alkalmából sok szeretettel köszönt Ági nagymama, akinek a szeme fénye vagy. A képen a kislány öt hónapos. (Kisvárdára.) Jó éjszakát, szerelmem. Rád gondolok mindig, ha leszáll az est- Kicsid Bállá Károlynak, Dombrád, Vay Ádám út 57. sz. alá üzenem: nagyon, de nagyon szeretlek, és mindig szeretni foglak, feleséged: Erzsiké „Jó érezni azt, hogy szeretlek, Nagyon is egyre jobban. Ott bujkálni a két szemedben, Rejtőzködni a mosolyodban. Érezni, hogy szemeid már Szemeimbeu élnek és néznek, S érezni azt, ha szép, veled szép És csak veled teljes az élet." „231” Kedves Mariann! Nem akarod, vagy tényleg nem veszed észre, hogy mennyire szimpatikus vagy? Hét szál vörös rózsa (az idén is) játszik! „Egy skorpió szurkoló" Annyi jót és rosszat, örömet és bánatot éltünk már át együtt, mint csak nagyon kevés pár. Kapcsolatunk mégis a szerelem szilárd alapjain nyugszik, s én a ezt most Baranyi Ferenc szavaival köszönöm meg neked: „... és fogadom: legigazibb vágyam, hogy sose hagyjalak el, hogy veled végre magammá lehessek, és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek, csak szeretlek.” Skorpió üzeni Vízöntőnek: nagyon szeretlek. mm 0 Február 2311 Küldöm e sorokat Ildinek és Gyurinak, hogy szerelmük és a mi barátságunk örökké tartson. „a TANÚ" Tündérkém! Te vagy életem legnagyobb hódítása. „Meglátni és berekedni véled nem nehéz,, Név és cím a szerkesztőségben, érdeklődni munkaidőben. Esküvőnk előtt szerelmem jeléül küldöm e sorokat Mariannának, a világ legcsodálatosabb hölgyének! János Batai Bálintnak névnapja alkalmából nagyon boldog Bálint- napot kíván szerető apukája. Ezt soha ne feledd! Valentin-nap alkalmából sok szeretettel köszöntjük gyermekeinket: Zoltánt és Petronellát. Anyu és Apu Valentin-napra szeretném kívánni a feleségemnek, Tukacs Lászlónénak, hogy második gyermekünket erőben-egészség- ben hozza a világra, olyan szép és egészséges legyen, mint az első... Béla! Nagyon szeret Erika. Boldog Valentin-napot, sok boldogságot és sok sikert kívánok Zelenák Tibornak Nyír- lugosra, a Jókai út 2. szám alá. Küldi egy lány, aki nagyon szeret téged. „ Gyors kapcsolat” Boldog Valentin-napot, sok boldogságot és sok sikert kívánok: Szolnok Zsolt Tamásnak Mátészalkára, az Alkotmány út 29.1/5. alá. Küldi: Mariann Sok szeretettel küldöm ezeket a sorokat Valentin-nap alkalmából férjemnek. Kerti Lászlónak Nábrádra: A remények szép zöld erdejében Két galamb ül, s búg egy ág felett. S én azt gondolom jövőben. E galamb pár én leszek veled. Emma Szeretettel köszönti a 20 hónapos Lakatos Valentint Fehér- gyarmaton, édesanyja, édesapja és a Mester nagyszülők kívánva, hogy ezen a napon kistestvére is megérkezzen. Tóth Árpád Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd, és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá, s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titok illata Fény lett hajadban, s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha S a fényt szemem beitta szívembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy Isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek — Egyszerre csak megfogtad a kezem, S áléit pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!
