Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-09 / 34. szám
UJ KELET Mezőgazdaság 1996. február 9., péntek 11 Üzem: Címe: Telefon: Telex: Fax: DEBRECEN Bánk, 4002, Pf. 106. 52 441-102 72-212 52 441-112 GYŐR I. sz. Főút mellett, 9002. Pf. 179 96 353-054 24-303 96 353-054 HODMEZOV. Tanya, 1232/b., 6800 Pf. 25/923. 62 341-442 82-625 62 342-275 SÁRVÁR Rábahíd mellett 9600 95 320-152 37-359 95 321-621 SOLT Pólyafoki zsilip, 6320 Pf. 12. 78 486-013 26-378 78 486-013 SZOLNOK Tószegi út 7. 5007 Pf. 2. 56 421-801 23-359 56 421-801 TOKOL Ráckevei út 2316 Pf. 12. 24 379-017 22-5034 24-379-099 ^A íl 1: 1 FEHÉRJEFELD0LG0ZÖ 1 TT Amikor meghívást kaptam az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. vezérigazgatójától, őszintén megmondom, fanyalogtam. Most így — utólag — már belátom: felesleges volt. Egy modern nagyüzemben találtam magam, ahol tisztaság volt, és magas műszaki szintű termelés folyt. A levegőt biofilter szagtalanította. A megnyerő üzemlátogatást követően beszélgettem Ere- dics László vezérigazgatóval. — Kérem, vezérigazgató úr, mondjon néhány szót az ATEV-ről, mint cégről. — Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. állami tulajdonban lévő — úgynevezett — egyszemélyes részvénytársaság. Egy nemrég született kormányhatározat a vállalatot is bevonta a privatizációba. Hetvenöt mínusz egy részvényt kívánnak eladni, így megmarad a huszonöt plusz egy aranyrészvény, mint a Földművelésügyi Minisztérium (azaz az állam) tulajdona. Ez a tulajdonrész azért is nagyon lényeges, mert a részvénytársaság állami feladatokat is ellát. — Mióta vezeti a részvénytársaságot, Eredics úr? — Nem vagyok „régi mo- toros”az rt-nél. 1995. júniusában vettem át az irányítást. Eltökélt szándékom, hogy valós képet sikerüljön kialakítanom a vállalatról, mert az emberek nagy többségének téves információja van rólunk. Elsősorban azt a tényt kívánom kiemelni, hogy környezetvédelmi feladatokat látunk el! Munkánk nélkül rengeteg húsfeldolgozó üzemnek, önkormányzatnak és állattenyésztőnek lennének égető gondjai, nem is beszélve a járványveszélyről... —Járványveszély? Kérem, pontosítsa egy kicsit ezt a kérdést! — Abban az esetben, ha elássák (vagy inkább csak elkaparják) az állati eredetű hulladékanyagokat, tetemeket, akkor fertőzik a talajt, az élővizeket. Nem is beszélve arról, hogy az állatok kikaparhatják, és önmagukat megfertőzve terjeszthetik a Környezetünkért, egészségünkért betegségeket, járványokat okozhatnak. Gondoljunk csak bele, mekkora anyagi veszteséget jelenthet egy-egy állatvész, egy-egy járvány... Az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. állati eredetű hulladék ártalmatlanító technológiája egy zárt láncú rendszer. A környezetvédelem minden előírásának megfelel. Ez annyira igaz, hogy például a részvénytársaság debreceni gyárából tisztítás után kikerülő víz tavakat alkot az erdőben. A tavak partján olyan nemes madarak telepedtek meg, amelyek soha nem voltak a környéken. A fentieket Varga Tibor, a debreceni gyár igazgatója örömmel mesélte, mint környezetet építő tevékenységünket. A hulladékot és az elhullott állatokat mi teljesen elkülönítve a környezettől, ahogy már említettem, egy zárt rendszerben gyűjtjük, szállítjuk el és dolgozzuk fel — folytatja a vezér- igazgató. — Szállítóeszközeink cseppmentesek. Az állati eredetű hulladékokat magas hőfokon ártalmatlanítjuk, speciális technológiával feldolgozzuk. A végeredmény maga a késztermék: azaz technikai ipari zsír és vegyes húsliszt, amely takarmányozási célokat szolgál. — Hol használják a technikai ipari zsírt? — Elsősorban mint energia- hordozó takarmányzsír kerül feldolgozásra, de külföldön a kozmetikai ipar is használja. A vegyes húsliszt pedig egy nagy fehérjetartalmú (50—62 százalék) takarmányliszt, amit a takarmánykeverékbe adagolnak néhány százalékos arányban. — Kik tartoznak a vevőik közé? — Főleg takarmánykeverő és -forgalmazó vállalatok, és a saját takarmánykeverővel rendelkező állattenyésztők. Ebbe a körbe tartoznak azok a kistermelők is, akik rendelkeznek saját takarmánykeverővel és kellő szakismerettel a tápkeverék előállításához. A technikai zsír egy részét nagy tételben exportáljuk. Belföldön jelentős mennyiséget használnak el takarmányozás céljára, mint jól hasznosuló, magas energiahordozót. Egyébként Magyarorkoznak leginkább. Az idén tizenhat, a jövőben pedig még több új MAN tehergépkocsit állítunk forgalomba. Ez óriási tétel, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gépkocsik speciális felépítménye ugyanannyiba kerül, mint a hordozója. Ezek a szállítóeszközök minden EURO-szabványnak eleget tesznek, minden követelményt kielégítenek. Ha meg tudjuk teremteni a gazdaságos működtetés feltételeit, akkor ezek a teherautók Hajdú Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is hamarosan meg fognak jelenni. —Melyek ezek a feltételek? — Nos, ahhoz, hogy rentábilisan folytathassuk ezt a nagyon is fontos munkát, begyűjtőállomásokat kell létesítenünk. Ehhez szükség van a városok, falvak önkormányzataival, az állatorvosokkal, az állattenyésztőkkel, a vágóhi- dakkal való összefogásra. Minden felsorolt félnek legalább annyira érdeke ez a munka, mint a miénk! Mi azt kérjük, hogy biztosítsanak számunkra egy helyet (nem kell nagy terület), ahol a telepet létrehozhatjuk. A szükséges eszközöket mi telepítjük a területre, saját költségünkön. Nekünk kívülről csak koordinálásra van szükségünk. Nevezetesen arra, hogy a gesztor (tehát aki a helyet biztosította) megszervezze, hogy a területhez közel lévő kis vágóhidak, állattenyésztők stb. az így kialakított begyűjtőállomásra eljuttassák az állati eredetű hulladékokat, állati tetemeket, vagy ha nagyobb mennyiség van, igényeljék az elszállítást. Mi érte megyünk. —Ha jól értem, szívesen növelnék a húsliszttermelést... — Természetesen. Nem is titkoljuk. Az azonban nagyon lényeges a felhasználónak is, hogy az áraink alábbszállja- nak. Egyértelmű, hogy a termelés, a termelékenység növekedésével — fajlagosan olcsóbb lehet a húsliszt. Persze, nemcsak ez a célunk, hanem legalább ennyire fontos a környezet- és a magyar állatállomány egészségének védelme. Gondoljon csak bele, mekkora veszteséget okoznak a járványok! Nem csak maga az elhullás jelenti a kárt, hanem a zárlatok okozta exportkiesés is! A mi tevékenységünk nagyban csökkenti az állattenyésztők kockázatát! Nem véletlen, hogy a fejlett nyugati országokban természetes partnere a gazdáknak és minden húsfeldolgozó cégnek, az állati eredetű fehérjefeldolgozó hálózat. Mi egy hulladékhasznosító cég vagyunk. Feladatunk a hulladék növekedésével járó problémák optimális megoldása! Az együttműködés széles körű, közös érdek! (x) szág takarmányfehérje-importőr. Az az érdekes, hogy az ország nagyobb arányban hallisztet importál, holott a húsliszt olcsóbb. A húsliszt tartalmazza azokat a földből származó nyomelemeket, amelyeket az a környezetéből vett magához, míg a távoli tengeri halakból készített halliszt ezeket ilyen arányban nem tudja nyújtani. így ehhez még további nyomelemeket kell keverni, ami drágítja a takarmány előállítását. Nem is beszélve arról, hogy a halliszttel etetett állatoknak (még a baromfinak is) halszaga lehet, és ez nagyban csökkentheti a hústermék él- vezhetőségét. — Ezek szerint a húsliszt előnyösebb is és olcsóbb is, mint a halliszt? — így igaz. Az általunk gyártott húslisztválasztékot importhúsliszttel bővítjük, hogy partnereink igényeit még nagyobb körben ki tudjuk elégíteni. Az importot az ára és a járulékos költségei miatt nyereség nélkül tudjuk csak eladni, azonban a teljeskörű szolgáltatás céljából szükségesnek tartjuk. — Tehát ha egy gazda gondol egyet, és azt mondja magában: miért vegyek már készen bekevert takarmányt, mikor magam is megcsinálhatom, akkor egyszerűen idejöhet Önökhöz, és vehet húslisztet? — Elvileg igen, hiszen egy zsákot vagy néhány zsákot is eladunk, ha ez az igény, azonban hangsúlyozom, hogy ez csak abban az esetben oldható meg, ha a gazdának van takarmánykeverője, rendelkezik a keveréshez szükséges ismeretekkel, és a technológiai fegyelmet betartja. —Milyen kiszerelésben árulják a húslisztet? — Zsákos kiszerelésben, negyvenöt kilós egységben. — Kérem, vezérigazgató úr, evezzünk más vizekre. Mondana néhány szót a fejlesztés irányáról? — A műszaki és egyéb fejlesztéseink a környezetvédelmi és az állategészségügyi elvek irányába mutatnak. Gyáron belüli beruházásaink, ész- szerűsítéseink, korszerűsítéseink — úgy, mint a hatékonyabb energiafelhasználás és a létszám racionalizálása — a gazdaságosságot célozzák, míg a „kerítésen kívüliek” már a korábban említett irányt. Szállítóeszköz-parkunkat azért nagyon fontos fejleszteni, hogy a piaci technológia igényeihez maximálisan alkalmazkodjunk, és az sem mellékes, hogy az üzleti partnerek ezzel talál-
