Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-11 / 9. szám
UJ KELET Labdarúgás 1996. január 11., csütörtök 15 Minden valószínűség szerint... Lukács Zoltán Sopronba igazol Talpon a Nyírbátor (is) Harmadik napja, hogy a nyírbátori labdarúgók nekigyür- kőztek a munkának, igyekezvén megalapozni tavaszi hadjáratuk sikerét. Jávor Pál együttese nem utazik edzőtáborba, nem úgy, mint egy esztendeje, amikor egy hétig Lengyelországban vendégeskedett az NB III-as alakulat. Marad a bejáratott környezet, már csak a költségkímélés miatt is. Arról már korábban beszámoltunk, hogy három játékos vett búcsút Nyírbátortól, előbb Szalontai Zsolt, majd Darai Zoltán választotta új csapatául a Demecsert, míg Unchiás Rémusz Nyíregyházára tart. Lukácsoté s Tóthot K.\s\ét& kóstolgatta, ám ezen a szinten megrekedt az ügy. Legalábbis most ez a helyzet, a két fiú továbbra is a megszokott öltözőben vetkőzik. Somogyi József szakosztály- vezető elmondása alapján Bátorban a fiataloké a jövő, nekik szánnak bizonyítási lehetőséget. Ennek ékes jele, hogy jó néhány, alsóbb osztályba kölcsönadott futballista látogatója a tréningeknek. így Nyírvasváriból Erdei Zoltán, Nyír- béltekről Nagy Ferenc és Papik Zoltán, Teremből Pataki Attila. Ugyancsak a jelöltek között szerepel Kiss Zoltán, aki Nyírlugosról készülődik a harmadik vonalbeli gárdához. TaSzegedi György: vissza Nyírbátorba? Ián a legnagyobb fogással kellett volna kezdeni, hisz Szegedi György visszatérése mindenképpen eseményszámba megy. A sényői védő leigazolásával nyerő ember erősíthetné a védelmet. Felmerült az NYFC kapusa, Kormos jövetele, ő volna a másik megtérő a régi kötelékbe. A hálóőr sorsa még nem dőlt el végérvényesen, érkezése nyitott kérdés. A bátoriak első előkészületi mérkőzésére rendhagyó módon Nyíregyházán kerül sor, méghozzá január 25-én, csütörtökön. Ellenfelük az ukrán bajnok Dinamo Kijev tartalékcsapata lesz, miután a hajdani Szovjetunió utódállamának legénysége hazánkban portyá- zik majd. Koncz Tibor Csengerben nem sietnek Nem sietik el a felkészülést Csengerben, a keleti végen még odébb van az erőgyűjtés kezdetének kitűzött dátuma. A megyei első osztályú bajnokság „középutas” csapata január 22-én startol, ekkorra lett meghirdetve az első idei randevú. Mármint a játékosoké — addig a vezetőkön a sor. Az együttes irányítóira vár a feladat: gondoskodni a keret fel- frissítéséről. A csengenek főképpen az alacsonyabb osztályokban néznek szét, innen merítve tehetségesnek vélt futballistákat. A neveket homály fedi, ám, mint ahogy szerte az országban, csatárok után kutakodnak. A védelem korelnöke, a harmincötödik életévét taposó Fehér Győző visszavonulását helyezte kilátásba, de a társak bíznak akaratának megmásításában. A hátsó alakzat megtámogatását célzó elképzelés egy román játékos igazolása, akinek a nyáron járt le szerződése Tiszavas- váriban. Az együttes eljutott az országos teremlabdarúgó-bajnokság döntőjébe, ahol erejéhez, a hevenyészett szabályismerethez mérten tisztességesen helytállt. A nagypályás bemutatkozás január 31-én esedékes, ekkor Nyírbátorban vendégeskedik a határszéli gárda. A további ellenfelek: Jánkmajtis, Nyírmeggyes és Tarpa. Földindulás Nagyhalászban — Nem sok jót tudok mondani. Tornyosulnak a gondok Nagyhalászban! — tájékoztatta lapunkat Puskás Tamás volt nagyhalászi szakosztály- vezető. A borúlátás, persze, nem véltetlen: a hét eleji közgyűlésen — a finanszírozási nehézségeket szem előtt tartva — lemondott az egész vezetőség, így Puskás Tamás szakosztályvezető is. A közgyűlésen értékelték az őszi szezont, ezen túl — miután a vezetőség megvált funkcióitól — jelölőbizottságot választottak. Ez a bizottság hivatott összeállítani a január 16-ai újabb közgyűlésen az új vezetőséget. Bár arra, hogy ez sikerül is, semmi garancia nincs. A volt szakosztályvezető hangsúlyozta, nem vállal tovább munkát a vezetőségben, bár illő lenne talpon maradnia a szakosztálynak. Az anyagi nehézségek egyik oka, hogy a helyi vállalkozók nem segítenek — sőt, vannak hátráltató ellendrukkerek is! —, az önkormányzat pedig nem bírja az évi mintegy 5 milliós költségvetést. A tavalyi, év végi munkabérek folyósítása például el is maradt. Ezen körülmények, természetesen, a játékosállományra is kihatnak. A volt szakosztály- vezető elmondása szerint a dolgok jelenlegi állása szerint nem távozik senki a csapatból, ám új labdarúgók érkezéséről szó sem lehet. Pár napja olybá tűnt, végleges a Nyíregyházi FC tavaszi játékoskerete. Aztán kiderült: mégis lesz, lehet változás. A klubtól minden valószínűség szerint távozik egy játékos, olyan, aki ősszel stabil kezdő emberré vált. Lukács Zoltánt ugyanis megkereste a Matáv, de nem a telefonszámlája érdekelte... A támadó pedig igent mond(ana) az ajánlatra. Derült égből villámcsapás. Vagy mégsem? Az NYFC szerda délutáni edzésén azok után értük utol Lukácsot, hogy Tóth János klubigazgató megerősítette: korántsem zárkózik el a csatár elengedésétől, így a távozása valószínűsíthető. De mit szól ehhez a játékos? — Még nem tudom, megyek-e, ez nem csak tőlem függ! De tény: megkeresett a Budafok és a Matáv-Sopron együttese. Beszélgettem a két klub vezetőivel, akik ajánlatot tettek. A soproniaké az előnyösebb, azonban ők is tudják, hogy még fél évig érvényes szerződés köt Nyíregyházához. Most már a két klubon (az NYFC-n és a Sopronon) áll a dolog. — Az NYFC vezetése hajlik arra, hogy elengedjen... — Ezt ilyen konkrétan még nem hallottam, de ezek szerint előrehaladott az ügy. — Mikor merült fel benned, hogy esetleg másholfolytatod? — Decemberben, amikor megkeresett az említett két csapat, és felvette a kapcsolatot az NYFC-vel. — Az, ugye, világos, hogy távoznál. Mitől vonzóbb számodra a Sopron? — A Sopron feljutó helyen áll a Nyugati csoportban, ráadásul anyagilag is biztos a helyzete. — Nem az húzódik meg a szándékod mögött, hogy Nyíregyházán nem érezted jól magad? — Nem, ilyenről szó sincs! Mondom, nekem megéri ilyen feltételek mellett elszerződni, ha pedig az NYFC-nek is... — Mikor várható a végső szó ez ügyben? — A héten biztosan! Kovács János edző annyit fűzött hozzá a dologhoz, hogy csütörtökön vagy pénteken várható a soproniak jelentkezése, akkor történhetnek meg a pontosítások és akkor válhat véglegessé Lukács távozása. * * * Kormos Miklós és Adámszki Róbert egyelőre a Nyíregyházával edz, még nincs újabb fejLukács Zoltán lemény az ügyükben. Kormos talán Nyírbátorban folytatja, míg Ádámszkival kapcsolatban a Rakamaz és a Mátészalka neve merült fel, ám az sem elképzelhetetlen, hogy marad. Csiky Nándor A karmester Sényő mellett döntött „Mást diktált az élet” Mint ahogy a szimfonikus zenekarok nem létezhetnek dirigens nélkül, ugyanúgy a futballcsapatok sem. Egy zseniális tudással megáldott, az irányítást zsigereiben hordozó „főnök” csodát tehet. Hallgatólagosan ő az edző meg- hosszabított karja. Uralma alá vonja a pályát, ha kell, ritmust vált, megint máskor visszavesz a tempóból. A sényőiek ilyen, szakavatott karmestert igazoltak. Kovács István, Balmazújváros után, tavasszal a szabolcsi tizenegyet vezényli. — Nehéz volt kimondani a válást, mert — egyszeri megszakítással — nyolc évig futballoztam Újvárosban. És bizony a társaság szinte azóta játszik folyamatosan együtt, amióta odakerültem. Mindenki ismert mindenkit... De most mást diktált az élet, én pedig még szerettem volna az NB Il-ben játszani. Ott már nincs meg ez a lehetőség... — Nem lesz fárasztó, mi több, unalmas az átjárás? — Valahogy majdcsak túlteszem magam a sok utazáson. Végül is az ember mindent ki akar próbálni, ennek most ez az ára. Falatovics edzővel egyeztetni fogom a tréningek időpontját, s akkor eldől, mikor szükséges a jelenlétem. A felkészülés alatt — több mint valószínű — Nyíregyházán szállásolnak el, így áthidalható lesz a probléma. — Már a szezon közepén kipattant a hír, hogy Sényőre szerződsz. Miért húzódott el az átigazolás? — Hat fordulóval a bajnokság vége előtt vetődött fel, hogy jó lenne, ha idejönnék. Hajlottam is a dologra, ám éreztem az azonnali váltás veszélyét. Nem akartam abba a csapdába esni, amibe már oly sokan belesétáltak. Itt lettem volna, aztán két edzéssel a hátam mögött — a taktikát és a társakat nem ismerve — usgyi, ki a pályára meccset játszani. Magyarán szólva: könnyen megéghettem volna, s ez nem hiányzott sem nekem, sem a vezetőknek. Azt kértem, maradjon minden a régiben, később, a bajnokság befejezése után térjünk vissza a kérdésre. Rákovács István adásul az alapozás két hónapig tart, máskülönben meg új csapat épül, ennyi idő kell ahhoz, hogy összeforrjunk. — Úgy tudjuk, nagyon ragaszkodtak hozzád Balmazújvárosban, mégis váltottál. Miért? — Aáá... nem. Éppen ellenkezőleg! Per pillanat annyira kilátástalan a helyzet Újvárosban, hogy sok játékos nem bízik a jövőben. Bár a klubok többsége nem dúskál a javakban, ám ott valóban semmilyen perspektíva nem kínálkozik. — Meddig kötelezted el magad Sényőre? —A megállapodás szerint fél évig mindenképpen Sényőn folytatom, plusz szerepel egy olyan kitétel a passzusban, hogy amennyiben tudok segíteni, azaz a csapat bennmarad, akkor szerződést hosszabítunk. — Bennmarad a csapat? —Szerintem, ha megvalósulnak azok az elképzelések, ami az erősítésre, illetve a klubban zajló munkára vonatkoznak, biztos, hogy van rá esély. Sőt, bent fog maradni a Sényő! Igaz ugyan, hogy ősszel már nem az NB II-ben szerepeltem, viszont nem felejtettem, jól ismerem a mezőnyt. Láttam mérkőzéseket, s látok annyi fantáziát a csapatban, hogy ez sikerüljön. — Karmesterként vagy csatárként számítanak rád? —A klubelnökkel és az edzővel beszélgettem erről — irányítóként vesznek figyelembe. Igyekszem meghálálni a bizalmat. —Ha te lennél a mester, hová állítanád be Kovács Istvánt? — Ugyanoda... Koncz Tibor Csak az edző influenzás Vasváriban Mint arról már beszámoltunk, Tiszavasvári is megkezdte hétfőn a felkészülést a tavaszi idényre. Az NB Il-es labdarúgók túlvannak két edzésen. Szikszói Lajos edzőt arról faggattuk, hogy milyen állapotban tértek vissza a játékosok. — Rendkívül jó, szemlátomást senkin sincs egy deka súlyfelesleg sem. A hangulatra és a hozzáállásra sem lehet panaszom, mindenki végzi a dolgát. Heti hat edzést tartunk a január végi hajdú- szoboszlói edzőtáborig. Kedden például a sportcsarnokban voltunk. Három csoportban folyt a munka, amíg két együttes focizott, a harmadik a súlyzókkal birkózott. Szerdán futunk, míg csütörtökön újra teremben leszünk, medi- cinlabdás erőfejlesztés szerepel a programban. Pénteken és szombaton újra erdei futás lesz... — Van-e sérült a csapatban? — Rása még mindig maródi, Veres is érzi a debreceni teremtornán szerzett sérülését. Rajtuk kívül, műtété után, köny- nyebb edzést végez még Bo- hács, aki nem dolgozik a többiekkel. Szerencsére eddig az influenza elkerülte a csapatot, egyedül nekem sikerült megkapnom, de már én is kifelé jövök belőle. — Cselószki együtt készül a csapattal. Számít-e a védőre? — Pillanatnyilag elég jól el vagyunk látva védőkkel. Egyelőre próbálja a térdét, hogy mennyire terhelhető. Távlati terveinkben elképzelhető a szerződtetése. — Január végén, február elején készülnek edzőtáborba. Állítólag, a meteorológiai előrejelzés szerint, akkor hó, rendkívül hideg idő várható... — Mindegy, milyen idő lesz, akkor is elmegyünk. Nekünk nincs pénzünk Afrikába, Latin-Amerikába vagy éppen Ciprusra menni. Hajdúszoboszlón egyébként is ideálisak a körülmények. Ha rossz idő lesz, a délelőttjeinket akkor is a fürdőhely melletti repülőtéren töltjük futással, míg délután edzőmérkőzéseket játszunk majd. Kilenc nap, kilenc ellenfél... Száraz Attila Két percért 440 km utazás A portugál Sporting Lisboa labdarúgócsapata csütörtökön 440 km-t utazik azért, hogy lejátssza a Chaves elleni bajnoki mérkőzés utolsó két percét. A találkozó december 30-án Lies állásnál, a 88. percben, a villanyvilágítás megszűnése miatt szakadt félbe. A klub vezetői korábban próbálták megfellebbezni a döntést, de nem jártak sikerrel. Pedro Santana Lopes elnök azzal védekezett, hogy a játékvezető csak 15 percet várt a fény kialvása után, holott ilyen esetekben fél óra az előírt várakozási idő. Lopes azért is érthetetlennek tartja a határozatot, mert véleménye szerint a berendezés meghibásodása miatt legfeljebb a Chavest érheti szemrehányás.
