Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-05 / 4. szám
UJ KELET £ r’*' Ezeregyszáz év 1996. január 5., péntek X 5 Tavaszhívogató buli A ’96 Magyarország! (korábban Vendégségben Magyarországon) nagyszabású rendezvénysorozat 1996. január 12- én Tavaszhívogató buli címmel veszi kezdetét az ország fővárosában. Az előzetes tervek és ígéretek szerint a rendezvénysorozat minden várakozást felülmúló lesz. Január 12-én este hat órától a Budapest Sportcsarnok előtt tavaszhívogató tábortüzek, disznótoros-kóstoló, mohácsi busóálarcosok, külföldi maszkoscsoportok, olasz zászlódo- bálók, zenekarok várják a budapestieket és a remélhetőleg minél nagyobb számban vidékről és külföldről érkezőket. Január 13-án, szombaton a Budapest Sportcsarnokban délelőtt 11 órakor az Aprók báljával kezdődik a program, ahol a gyerekek a kedvenceikkel találkozhatnak: Halász Judittal, a Kaláka együttessel, Sebő Ferenccel, Sebestyén Mártával és másokkal. A szombati nap leglátványosabb programja a Tavaszhívogató folklórgála lesz. A színpadon és a küzdőtéren egyszerre több száz táncos táncol majd; hivatásos és amatőr táncosok, együttesek közös fellépése ígér feledhetetlen élményt, amilyenre 1990, az emlékezetes Magyar Menyegző óta nem volt példa. Január 14-én délután három órától a Sportcsarnokban a magyar nóta és a cigányzene kedvelőit várják a rendezők. A műfaj legismertebb művészei lépnek fel, többek között Balogh Márta, Kovács Apollónia, Bangó Margit, Takács Béla, Talabér Erzsébet, Szalai Antal cigányzenekara és a Honvéd Táncszínház. Az est opera-, operettgálaesttel zárul, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Miller Lajos, Kertesi Ingrid, Máté Ottilia és mások közreműködésével. A gála kezdési ideje este hat óra. A programok mellett a Budapest Sportcsarnok folyosóin sok-sok büfé, sátor várja a közönséget tájjellegű ételekkel és borokkal. A belépőjegyek árai azt a törekvést tükrözik, hogy a Tavaszhívogató buli — a millecentenárium szellemében — mindenki számára elérhető lehetőséget jelentsen. A felnőttek 300 forintért, a diákok és a nyugdíjasok 200 forintért válthatnak jegyet. A gyerekek 130 cm-es magasságig ingyen látogathatják a programokat. A jegyeket minden ismert jegyirodában árusítják. Szabolcs községben lesz a megyei ünnepség A megyei rendezvényekkel kapcsolatosan Vida János főtanácsos, az emlékbizottság egyik szervezője kérésünkre elmondta, hogy a megyei közgyűlés és a települési önkormányzatok is az évforduló szellemiségéhez méltó megemlékezést készítenek elő. Az ünnepi sorozat.eseményeit megyei programfüzetben gyűjtik csokorba. A legutóbbi mille- centenáriummal kapcsolatos megbeszélés december 20-án volt a megyeházán, az érintett önkormányzatok, szervezetek képviselőinek részvételével. A megyei közgyűlés január végén foglalkozik behatóbban a millecentenárium megyei előkészületeivel. A központi ünnepséget a megye névadó településén, Szabolcs községben, a történelmi színhelyű földvárban tervezik megrendezni június 30-án. Ünnepi szónoknak Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét kérték fel. _ jbl r mr ^ m ^ j V Jr* A szabolcsi milleniumi emlékmű A millecentenáriumi programsorozat szerves részét alkot- ják a magyar iskoláztatás ezeréves történetéhez kapcsolódó rendezvények, események is. A két programhoz csatlakozni kívánók és támogatást remélők az elmúlt év tavaszán pályázaton vehettek részt. A több mint 1200 beérkezett pályaműben közel négymilliárd forintos támogatást igényeltek országos szinten. A bírálóbizottságok azonban ettől lényegesen szerényebb összeget, csak 222,5 millió forintot oszthattak szét a pályázók között, amelyek többségét a kisebb helyi rendezvények, programok kapták. Összesen 394 pályázó részesült központi támogatásban, megyénkben 16 pályázó együttesen mintegy 10 millió forintot kapott. A nyertes pályázók: Bal- kányban a Szabolcs vezér Általános Iskola; Beszterecen a helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány; Fehérgyarmaton a Szamos Közéleti és Kulturális Egyesület; Kisvárdán a Városi Kulturális Egyesület, a Várszínház és Művelődési Ház; Mátészalkán az Esze Tamás Gimnázium és a városi önkormányzat; Nagyvarsányban a községi önkormányzat; Nyíregyházán a Hajdúdorogi Püspöki Hivatal, a Kölyökvár, a Városi TV, a Kórusszervezet, a tanárképző főiskola; Nyírtasson a Nyugdíjasklub; Szabolcsban a községi önkormányzat; Tiszabezdéden az általános iskola. Az Országos Emlék- bizottság felhívása a honfoglalás 1100. évfordulójának megünnepléséről Ezeregyszáz év telt el azóta, hogy a magyarság végleges hazát választva megkezdte életét a Kárpát-medencében. A magyar ország- gyűlés 1896. április 21-én alkotott törvényében örökítette meg a kortársak és az utókor számára ezt a sorsfordító, történelmi eseményt. Amikor 1996-ban a kereken tizenegy évszázaddal ezelőtti honfoglalásra emlékezünk, e hagyományjegyében tesszük. Legyen alkalom ez az év arra, hogy felidézzük az ország ezerszázéves történelmét, tudatosítsuk nyelvünk, kultúránk, hagyományaink megtartó erejét, erősítsük nemzeti azonosságunk tudatát. Tegyük ezt összhangban e hazában élő minden nemzetiséggel, szomszédainkkal és a világ népeivel. Vessünk számot történelmi múltunkkal, legyünk büszkék sikereinkre, de ne hallgassuk el kudarcainkat sem, mert múltunk és jelenünk hiteles, torzításoktól mentes értékelése lehet csak jövőképünk alapja, adhat önbizalmat, erőt és hitet a nemzetnek, hogy ismét elfoglalja méltó helyét Európában. Az 1996-os millencente- náriumnak sajátosjelentőséget ad az a tény, hogy közeleg a magyar állam megalapításának, Szent István megkoronázásának ezredik évfordulója. Legyen tehát a kö vetkező néhány év az emlékezés, a felkészülés és az országépítés időszaka. A honfoglalás 1100. évfordulója megünneplésének előkészítésére alakult Országos Emlékbizottság felkéri a civil szervezeteket, az önkormányzatokat, a kulturális intézményeket, az iskolákat, az egyházakat, a társadalmi és nemzetiségi szövetségeket, hogy erejük, meggyőződésük és lehetőségük szerint vegyék ki részüket az ünnepben, gyarapítsák közösségüket, tegyék kulturáltabbá, szebbé, tisztábbá szellemi és természeti környezetünket, emléktáblával vagy más módonjelöljék meg az évforduló évében elkészült vagy felavatott épületeket, intézményeket, alkotásokat. Legyen ez az ünnep nemre, nemzetiségre, vallásra, világnézetre való tekintet nélkül mindenkié! Qr Göncz Árpát az Emlékbizottság elnöke ipád 1100 év Európa szívében A Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság titkársága: Budapest, V., Báthori u. 10. Levelezési cím: 1385 Budapest, postafiók: 804. Telefon (fax): (1) 1310-591, 1328-179 Titkárságvezető: dr. Deine Péter miniszteri biztos Szabolcs-Szatmár-Bcreg Megyei Önkormányzati Hivatal Nyíregyháza, Hősök tere 5. 42/314-111; 310-996; Vida János, az emlékbizottság szervezője, megyei főtanácsos. Történelmi emlékhelyek, állandó kiállítások A kormány 1994 tavaszán, majd őszén foglalkozott a honfoglalás 1100. évfordulója megünneplésével. Döntése világossá tette, hogy az ország teherbíró képpességének megfelelően szerény, tárgyszerű, ám az esemény jelentőségéhez méltó, döntően a helyi kezdeményezésekre épülő eseménysorozat megvalósulását támogatja. A kormányzat létrehozta a tervek j ó váhagyására j ogosult országos emlékbizottságot, a szervezési és pénzügyi feladatok ellátásával pedig a művelődési és közoktatási minisztert bízta meg. A kezdeményezések összehangolására, a helyi tervek végrehajtásának segítésére, a program széles körű megismertetésére és a gyakorlati szervezésre létrehozták az emlékbizottság titkárságát (teljes nevén: A Honfoglalás 1100. Évfordulója Emlékbizottság titkársága; vezetője dr. Deme /’eferminiszteri biztos). Az emlékbizottság az elmúlt év szeptemberében Göncz Árpád elnökletével megtárgyalta és elfogadta az évforduló megünneplésének koncepcióját, jóváhagyta a kiemelt, központi rendezvények listáját és az 1996-ra javasolt költségvetést. A központi rendezvények listájából az is kiderült, hogy a főváros, akárcsak száz éve, most is az egyik — de nem kizárólagos —■ központi helyszíne lesz a megemlékezésnek. A millecentenárium központi rendezvényei: 1., Megemlékezés az Országgyűlés ülésén, majd nyitó gálaest. Ünnepi díszhangverseny a Magyar Állami Operaházban a Budapesti Fesztiválzenekar fellépésével. A hangverseny mottója: „Múlt és jövő”. Programja: Bartók: Tánc-szvit és Kodály: Psalmus Hungaricus, valamint a külön felkérésre, erre az alkalomra írt három rövid kortárs zenemű előadása. Időpont: 1996. január 18. 2., A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításainak megnyitása. A múzeum felújított épületében három részletben nyitják meg a Magyarország történetét ismertető új állandó kiállítást, amely a történettudomány legújabb eredményeinek bemutatására törekszik, modem múzeumi és számító- gépes kiállítástechnika alkalmazásával. Időpontok: 1996. március 15. — a honfoglalás korát feltáró reprezentatív időszaki kiállítás; 1996. augusztus 20. — az új állandó kiállítás az államalapítástól a mille- niumig; 1996. október 23. — a 20. század történetéről szóló időszaki kiállítás. 3., A Pannonhalmi Apátság és a Bencés-rend ezer évét bemutató kiállítás. Időpont: 1996. március 21. 4., A magyar iskola ezer éve — a magyarországi iskolázás történetét bemutató kiállítások. Időpontok: 1996. március 21. — A magyar iskola első századai, 896—1526. Helye: Győr, Xantus János Múzeum. 1996. május: A reformáció és az ellenreformáció iskolaügye, a magyar iskola a 16— 19. században. Helye: Debrecen, Déry Múzeum és a Református Kollégium. 1996. augusztus: A modern polgári közoktatás története 1848— 1948. Helye: Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum. 5., Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékhely avatása. A krónikás hagyomány szerint Ópusztaszer az első magyar „Országgyűlés” színhelye. A történeti emlékparkot Nemzeti Történeti Emlékhellyé avatják. Az avatással egy időben két kiállítást nyitnak meg a Feszty-körkép épületében: A Szer monostor kora című régészeti állandó kiállítást és a Pro- menád 1896 című viselettörténeti állandó kiállítást. Időpont: 1996 április vége, május eleje. 6., A Magyar Tudományos Akadémia programjai. Az MTA 1996. évi közgyűlése és a társadalomtudományi osztályok együttes ülése. Központi téma: az 1100. évforduló. Időpont: 1996. május. Az MTA Magyar Őstörténeti Bizottságának tudományos ülésszaka. Téma: A honfoglalás és Európa. Időpont: 1996. december 8—10. 7., A felújított Hét vezérszoborcsoport átadása a Hősök terén. Ezzel veszi kezdetét a városligeti kulturális programok sorozata is. Időpont: 1996. május 25. 8., A Magyarok IV. Világ- kongresszusa Ópusztaszeren és Budapesten. Időpontja: 1996. június 14—16. 9., A Magyar Természettudományi Múzeum megnyitása. Száz év után a múzeum önálló épületében, a volt Ludovika Hadiakadémia lovardájában nyithatja meg állandó kiállítását, melynek címe: Ember és természet Magyarországon. Időpont: 1996. október. 10., Magyar részvétel az Internet Expón. Az Internet Világkiállításra magyar pavilon készül, amelynek célja, hogy bemutassa Magyarország kultúráját, történelmét. A pavilon székhelye, ahol a program mindig látható és hivatalosan bemutatható, a Műcsarnokban lesz, ahol egy állandó, nyilvános kiállítótermet hoznak létre. Időpont: 1996. március. 11., Záró gálaest. Ünnepi díszhangverseny a Magyar Állami Operházban az Állami Hangversenyzenekar fellépésével. Időpont: 1996. december 10. „Az emlékbizottság fontosnak tartja, hogy a jeles évforduló erősítse nemzeti azonosságtudatunkat, bővítse hiteles történelmi ismereteinket, segítse elő természeti értékeinket, kultúránk és művészetünk jobb megismerését, társadalmi és kulturális kapcsolataink erősítését hazai nemzetiségeinkkel, a határokon kívül élő magyarsággal, szomszédainkkal és más népekkel” — hangzik az emlékbizottság hivatalos szövege a millecentenári- ummal kapcsolatosan.
