Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-16 / 13. szám

UJ KELET Vendéglátás 1996. január 16., kedd 9 Naponta több száz látogató­ja van a Korona önkiszolgáló éttermének, ahol olcsón és gyorsan lehet ebédelni. A mi­nap mesélte egy budapesti is­merősöm, hogy igencsak finom szalontüdőt sikerült kifognia, amit Pesten már alig lehet ta­lálni. Az étterem nemcsak a hétköznapi igényeket szolgál­ja, de alkalmas bálok és egyéb szórakoztató rendezvények helyszínének is. A salátabár és a sütemé­nyesbolt jelenleg egy helyiség­ben működik, de hamarosan átadják a pizzéria és a süte­ményesboltot. E két létesít­mény egy olasz—magyar ve­gyesvállalat együttműködésé­nek eredménye. A sütemé­nyesbolt berendezését az olasz cég szakemberei tervezték, és minden egyes darabot Itáliából hoztak. A kék-zöld díszítésű falak, a málnaszínű ajtók, a nyersfa berakások dinamiku­sak, izgalmasak. A sokféle színvilág mégis egységessé ol­vad össze. A süteményesbolt­A Korona Hotél bejáratától balra egy butikot találhatunk, melyben jónevű olasz cégek áruiból vásárolhatunk. Takács László, a Zefirusz Kft. ügyve­zető igazgatója szerint főként ízlést formáló célzattal jött lét­re a Sabotage Exclusive Bou­tique. A vendégek itt megte­kinthetik, hogyan öltözik egy elegáns üzletember, mi a leg­újabb divat. A hotel hallját, valamint a szálloda folyosóját Andre Sza­bói a pizzériába könnyen át le­het jutni. A pizzériában igazi faszéntüzelésű kemencét állí­tottak fel. Végre Nyíregyházán is igazi olasz pizzát ehetünk. A szakács nápolyi, a pizzasütés hazájából jött Magyarországra. Olaszországban, ahol pizzériát akarnak nyitni és kiváló pizzát akarnak kínálni, nápolyi szaká­csot alkalmaznak. — Minimum húszfajta fagy­laltból vásárolhatnak majd a vendégek — mondta Renato Chiusoli, az olasz cég egyik képviselője. Az igazi olasz fagylalt készítésére is megtanít­juk a nyíregyházi munkatársa­kat. A süteményeket a Korona cukrászai készítik, de néhány olasz készítménnyel gazdagít­juk majd a kínálatot. Igazi kapuccsínót és finom kávét is ihatnak majd a vendégek. Olyan helyet szeretnénk kiala­kítani, ahol jól érzik magukat az emberek. Törekszünk arra, hogy minőségi árut kínáljunk a vásárlóknak és az árakkal is igyekszünk a földön marad­ni. bó festményei díszítik, a fala­kon lévő függönyök, a folyosó egyéb kiegészítői és a lakosz­tályok bútorai mind-mind Puhl Antal belsőépítész munkái. A Kodály- és a Bartók-terem a két zeneszerző helyi szereplései­nek emlékére kapta a nevét. A Kodály-terem a szálloda ven­dégeinek reggelizőhelye, étte­remként is szolgál, ugyanakkor alkalmas konferenciák, bálok és egyéb rendezvények megtar­tására. Vasárnap délelőttönként Az elmúlt év novemberében ünnepelték meg a nyíregyházi Korona Szálló fennállásának századik évfordulóját. Hajdan a városi elöljáróság a Korona épületét jövedelmet hozó, hasz­not hajtó vállalkozásként épít­tette. Egy évszázaddal ezelőtt az úgynevezett Korona-ház ál­lott a helyén, amiben városi hi­vatalok és bolthelyiségek kap­tak helyet. A ház lebontása után építették fel az új impozáns vendéglátóegységet, amely örökölte a régi Korona-ház ne­vét, így lett Hotel Korona. A nagyváradi Baumeiszter Ernő volt az első bérlő, ő nyerte el elsőként a város bizalmát. A század elején Nebenmájer és társai kezelték a komplexumot, majd 1910 nyarától Papp La­jos és felesége a bérlő egészen 1937 végéig. Akkor Rónai Endrének adták ki a Koronát, meglehetősen-gyors és felüle­tesen készült jegyzőkönyvvel, amit az mutat, hogy a két bérlő és a város között még 1940-ben is folyt a pereskedés és a huza­vona. A régebbi iratok alapján elég­gé nyomon követhető, hogy az épülettel kettős célt kívántak teljesíteni: fogadni kell azokat az előkelő vendégeket, kiket lakosztályokban helyeznek el, különtermekben étkeztetnek, fényes csillárú termekben bá- loztatnak, illetve igyekeznek kielégíteni a polgári igényeket is, a városiakét éppúgy, mint az utazó vendégekét. A háború előtt huszártisztek, a háború után kozákok is mu­lattak itt. Az épület egyrésze a második világháborút követő­en művelődési házként is mű­ködött. A Korona egy évszázad el­múltával is a város egyik leg- patinánsabb épülete. Vendéglá­tóegységei ma is valamennyi társadalmi réteg igényeinek megfelelnek. A magánosítás következté­ben a Korona 1993-ban a vá­rostól a Zefirusz Kft. tulajdo­nába került. Az átvétel után nagyszabású átalakítás kezdő­dött, amely valamennyi helyi­ségre kiterjedt. Az új tulajdo­nos a minőség, a színvo­nal megőrzésére törekszik, szlogenjük „rang és hagyo­mány”. A legtöbb látogatót az újon­nan megnyitott John Bull Pub (egy jó nevű szórakozóhely) vonzza. Berendezését számító­géppel tervezték Angliában. Minden egyes darabnak meg­határozott helye van. A beren­dezésnél otthonosságra, kénye­lemre törekedtek. A polcokon lévő könyvek is a családiassá­got kívánják érzékeltetni, ha­marosan ajándékokat is vá­sárolhatnak a pubban, pólókat, hamuzót, poháralátétet, ami valószínűleg nagyon tetszett a itt találkoznak az Irodalmi Kör tagjai, esténként könnyűzenét játszik Nagy János és fia. A tu­lajdonosok célként tűzték ki a művészetek ápolását, igyekez­nek kulturális rendezvényeket szervezni, illetve azoknak he­lyet adni. Fontosnak tartják, hogy megyebeli alkotók lépje­nek fel, szeretnék, ha a Kodály- terem lenne a kulturális élet központja. A vörös-fehér díszí­tésű teremben már fellépett a Banchieri együttes, a Cantemus kórus és sok más népszerű előadóművész. A terem legna­gyobb dísze egy hatalmas fest­mény, amely szintén André Szabó munkája. A kép Krúdy Gyula életét, illetve mulatozá­sait mutatja be. A festőművész néha a szállodában dolgozókat kérte fel modellkedésre. Van akinek a kézfejét, van akinek az arcvonásait vélik felfedezni a festményen. Sokaknak meg­győződése, hogy a huszár ar­cát az étterem pincérétől „lop­ta el” a festő. centiliter olaj, csipet kakukkfű, tizenöt dekagramm vegyes zöldség reszelve (sárgarépa, zeller, fehérrépa), közepes nagyságú hagyma, só, bors íz­lés szerint, és két deciliter John Bull Bitter sör. Elkészítjük és megpirítjuk a csirkecombokat és beledobjuk a kockára vágott hagymát, majd a leszerelt zöldségeket szintén megpirítjuk, aztán fel­öntjük kevés húsleveslével. (Ezt ízesítjük, a kakukkfüvet nem szabad kihagyni!) Har­minc percig pároljuk, majd ki­vesszük a csirkecombokat, és az edényben maradt levet bú­zakeményítővel besűrítjük, az­tán tálalás előtt beforraljuk a John Bull Bitter sörrel. A leg­alkalmasabb köret a burgonya­püré félig párolt zöldségekkel és brokkolival. (A John Bull Pubban nem csak helyi fo­gyasztásra vásárolhatók sörök, díszes dobozokban haza is le­het vinni!) vendégeknek, ugyanis elég sok fogyott belőle a vendéglő meg­nyitása utáni első héten... A fa­lakon gyakran feltűnik a köp­cös John Bull alakja, aki felte­hetően a finom söröktől lett pocakos. Sokan vitatják Bull létezését, van aki esküszik arra. dühíteni. Ennek alapján meg­állapítható, hogy valószínűleg sok John Buli-típusú ember él hazánkban is... A „kocsmában” nemcsak inni, hanem enni is lehet, Or­bán István séf az alábbi recep­tet ajánlotta a lap olvasóinak: hogy nem csak legenda, való­ban élt egy John Bull nevű ember, aki békeszerető, kedves volt, nagyon szerette a sört, és csak az adószedők tudták fel­John Bull Bitter sörben párolt csirkecombok. Hozzávalók négy személyre: nyolcvan dekagramm csirke­comb (konyhakészen), nyolc Ma is minden igénynek megfelel A Koronában egy épületen belül jól lehet szórakozni a Pubban, jóízűt vacsorázni az étteremben, lehet pizzát, desszer­tet enni, fagylaltot vagy kávét fogyasztani és jót pihenni a szállodai szobákban. így évszázadnyi távlatból is az eredeti elképzeléseknek felel meg a Korona, előkelő vendégeket fogad a világ minden tájáról, és kielégíti a polgári igényeket is. A létesítmények megálmodójaNádasdi István, a Zefirusz Kft. tulajdonosa. Méltán lehet büszke erre az intézményre. Véleménye szerint a Korona meghatározza a Nyíregyházá­ról alkotott képet, hiszen a vendégek számára az fontos, hogy mit evett, hogyan fogadták és milyen volt a szállása, erről alkot véleményt, amit hazatutazása után megoszt majd bará­taival. így elviszi Nyíregyháza hírét. Ezért minden munka­társ kötelessége, hogy a vendégek kívánságait lesse és igye­kezzenek teljesíteni. Nádasdi István célja, hogy a Korona a megye kulturális rendezvényeinek helyszínéül szolgáljon, és az, hogy az épület legyen a polgárosodás fellegvára. Az árakkal a földön maradnak Habsburg Ottó is. A szálloda mind a huszon­négy szobája kényelmes és hangulatos. A szobák lég­kondicionáltak, fürdőszo­básak, telefonnal, színes te­levízióval és igényes mini­bárral ellátottak. Szilágyi Istvánná (Olgi), a szálloda vezetője boldogan mutatja be valamenyit. Huszonöt éve dolgozik a Koronában, min­den apró dolognak tudja a he­lyét, bekötött szemmel meg­találna bármit az épületben. A falakon lévő képek Körösi Csorna Sándor életútját mutat­ják be. A sorozatból csak né­hány található a világon. A vendégkönyvben csak di­csérő szavakkal illették a Ko­ronát, igényességgel, európai színvonallal jellemzik. Többen kifejezték, hogy nem három csillagot érdemel, hanem töb­bet. Ki gondolná, hogy megye- székhelyünkön nemcsak euró­pai. hanem új-zélandi, ausztrá­liai vendégek is megszállnak. Az Európa-bajnokság ideje alatt még egy igazi gróf is ven­dége volt a szállodának. Gya­koriak a visszajáró vendégek, így az alkalmazottak már is­merik kívánságaikat. Olgi büszkén meséli: egy angol úr első látogatása alkalmával te­lefonon kérte, hogy tejjel és gyümölccsel várják. Azóta is minden érkezésekor friss gyümölcsöt és tejet készíte­nek a lakosztályába. Hamarosan egy igen előke­lő látogatót' várnak: Habs­burg Ottó jelentette be érke­zését. A magyarok is John Buliok? A kultúra helyszíne A polgárosodás Koronája lehet Már elmúlt százéves

Next

/
Oldalképek
Tartalom