Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-08 / 6. szám
Megyénk életéből UJ KELET ___j_ Je gyzet Vegetálunk Fizetőképesek maradtunk, elkerültük a csődöt, a hitelfelvételt, kibírtuk az évet, sikerültmegőrizni intézményeink működőképességét, nem került sor azok megszüntetésére. Beruházásra, sajnos, nem tudtunk pénzt fordítani... — ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket hallunk az önkormányzatok vezetőitől. Ezekkel a kijelentésekkel nem csak indokokat keresnek a polgármesterek. Anyagi helyzetükben „megszorították” őket, s nem tudják, merre haladjanak. Fogalmuk még csak-csak lenne róla, de a „miből”kérdésre már nem tudnak választ adni. Vegetálnak. Begubóz- va, a munkában akadályoztatva élnek. Az egyik ismerős polgármester azt tartotta legnagyobb kudarcának, hogy újra megválasztották a település első emberének. Amit szeretett volna, amit tenni akart a községért, nem tudta teljesíteni, s ezt negatívumként könyvelte el. Egyfajta színvonalcsökkenésnek vagyunk tanúi. Visz- szaléptünk. Már megelégszünk a kevesebbel. A családfő hónap végén felsóhajt: „Ezt is kihúztuk... ”De elsejétől újra görcsbe rándul a gyomra, s harminc napon keresztül fennmarad ez az állapot. Az önkormányzatok is visszafelé haladnak. Úgy vélték, hogy az infrastruktúra fejlesztése majd odavonzza a vállalkozókat, ők majd segítenek a gazdaság fellendítésében. Elkezdték a telefon- és a gázhálózat kialakítását, a szennyvízhálózat kiépítését. Kemény pénzeket fordítottak erre a célra, több község és város vezetése kedvezőtlen kamatozású hiteleket vett fel. Úgy gondolták, hogy mindez megéri. Az elvárásokat viszont nem igazolja a valóság. A szegénység pedig kegyetlen úr—és nem akar eltűnni. Az ügyesebbek lobbiznak, ismeretséget szereznek, kapcsolatokat kötnek, göröngyös és még göröngyösebb utakon indulnak el. Mások, akik becsületesek kívánnak maradni, tovább ülnek a székükben és sóhajtoznak: „Mit is lehetne még tenni?” Ebben a helyzetben a tisztességes és a bűnös dolgokat csak nehezen lehet szétválasztani. Azt élet úgy alakult, hogy csak az eredmény válik mérvadóvá: mit tudnak felmutatni, és miből lehet profitálni. Tudtak-e állást adni a munkanélkülieknek, segélyt a rászorulóknak, képesek-e felújítania leromlott épületeket, és tudtak-e gondoskodni a lakosság megfelelő életszínvonaláról? A cselekvés elmaradásának van egy másik oldala is: az emberek jól alkalmazkodnak életkörülményeikhez, megszokják azokat, a semmittevés is lassan életformává válik. Annyira, hogy már nincs igény a változtatásra. Példa erre, hogy a munkanélküliek egy része már igyekszik fenntartani azt az állapotot, amireasors rákényszerítette. Korábban egy sajátos életritmus szerint éltek: pontosan és keményen dolgoztak. Ez megszűnt, egy ideig unatkoztak, aztán a semmittevés vált megszokottá. Nem lehet hibáztatni senkit, de jó lenne figyelembe venni: ha hosszú ideig nem lehet cselekedni, tenni, dolgozni, akkor egy idő után már nem is akar az ember. Kozma Ibolya Az új családi pótlékról Április 1-jétől új feltételekkel, jövedelemhatárhoz kötötten jár a családi pótlék. Azoknak a családoknak, amelyek folyamatosan, késedelem nélkül szeretnék megkapni az ellátást, március 1- éig kell azt igényelniük — nyilatkozta Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. A családi pótlék folyósítása áprilistól jövedelemigazoláshoz kötött. Alanyi jogon csak a három- és többgyermekes családoknak, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelőknek jár az ellátás. A jövedelemigazoláshoz szükséges nyomtatványokhoz munkahelyükön és a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál juthatnak az érintettek. A nyugdíjasoknak a nyugdíjfolyósító — kitöltési segédlettel együtt —január közepén postázza az adatlapot. Fontos tudni, hogy a tavasszal kiadott, régi igénylőlapok nem használhatók fel — mondta a főosztályvezető. Az igénylést ott kell leadni, ahol az adatlapot beszerezték, de természetesen postán is eljuttatható a megyei egészség- biztosítási pénztárakhoz. Az igénylést, vagyis az igazolást az 1995. évi jövedelmek alapján kell kitölteni. Az adó, a tb-járulék, a gyes, a gyermeknevelési támogatás és a gyermek, illetve más családtag eltartására fordított összeg a jövedelemből levonható, illetve a kapott tartásdíj az éves bevételbe beszámítandó. A személyenként összeadott jövedelmet kell azután elosztani a családtagok számával, majd 12- vel és így kapható meg a család egy főre jutó havi jövedelme. Családi pótlékot árpilistől csak azoknak a famíliáknak folyósítanak, ahol ez az összeg nem haladja meg a személyenkénti 19 500 forintot. Teljes összegű ellátás azonban csak havi nettó 18 ezer forintos jövedelemhatárig jár, efölött — 18 001 és 18 750 forint között — kisebb, 18 751 és 19 500 forint között pedig nagyobb mértékben csökkentett összegű családi pótlékot folyósítanak. A gyermeküket egyedül nevelő szülők havi nettó 23 400 forint jövedelemhatárig jogosultak a juttatásra. Forgó Györgyné végül elmondta: amennyiben jogosultak, azok is megkapják az ellátást, akik március 1-éig valamiért nem tudják benyújtani igényüket. Utólagosan azonban legfeljebb hathavi családi pótlékot fizetnek ki. 1996. január 8., hétfő Mandala és a papírok Színpadátadás tiszta lappal Amint azt csütörtöki számunkban olvasóinknak megígértük, megpróbálunk fényt deríteni a nyíregyházi szabadtéri színpad átadásának nehézségeire, ezért felkértük Fel- bermann Endre alpolgármester urat, hogy nyilatkozzon az ügyben. — Tudott-e a Mandala Színház vezetősége arról, hogy december 28-án technikai megbeszélés lesz az átadással kapcsolatban? — Felkértem a humán iroda főelőadóját, hogy személyesen beszéljen az érintett felekkel — Verebes István színigazgatóval, valamint Dobos Lászlóval és Bódis Gáborral, a Mandala Dalszínház vezetőivel —, és hívja össze őket 28-án tíz órára. A főelőadó arról tájékoztatott, hogy Bódissal beszélt először, majd Verebessel, aki azonban csak tizenegyre tudott ígérkezni. Ezért telefonon — az üzenetrögzítőre mondva — közölte Bódissal a megváltozott időpontot. Lehet, hogy a mandalások nem tudtak a telefonüzenetről, de akkor viszont tízre kellett volna jönniük, ehhez képest egyáltalán nem jöttek. A dologhoz tartozik, hogy a mandalások úgy nyilatkoztak, nem beszéltek a főelőadóval. —A Mandala vezetői azt állítják, hogy papíron nem vették át a szabadtéri színpad berendezéseit, átadás, átvételi jegyzőkönyv vagy üzemeltetési szerződés nem készült. Igaz lehet ez? — Valószínűleg igaz. Akkoriban nem én voltam ezzel a feladattal megbízva, és akinek valószínűleg feladata volt, az már nem dolgozik az önkormányzatnál. Mindenesetre, most már napok óta kerestetem az — esetleges — iratokat az önkormányzat irattárában, eddig, meg kell mondanom, eredménytelenül. A közgyűlés határozata alapján kezdték el a tevékenységüket. A múlttal én a magam részéről már nem nagyon szeretnék foglalkozni. Most az a feladat, hogy tisztességesen és pontosan átadjunk mindent a színháznak, a közgyűlési határozatot végrehajtva. —A színház igazgatója szerint a Mandala Dalszínház kapott ötmillió forintot, hogy felújítsa a szabadtérit, és — véleményük szerint — ennek nyoma sem látszik az intézmény műszaki állapotán. — Nem pontos az információjuk. Az ötmilliót nem kapta meg a Mandala Színház, mert ez az összeg az önkormányzatnál maradt egy elkülönített számlán. Annyi igazság van a dologban, hogy a konkrét munkamegrendeléseket és a teljesített munkák kifizetéseit a Mandala számláján keresztül is futtattuk. Az elvégzett munkákat a műszaki ellenőrök igazolták, és átvették. 1995-ben különben elkészült a kert rendezése, a sétányok rendbe tétele, a büféhelyiségek, a világítótornyok és a szökőkút felújítása, tehát semmilyen pénz nem „tűnt el”. — Tudott Dobos László és Bódis Gábor arról, hogy január 3-án 14 óra 15 perckor lesz a szabadtéri műszaki átadása? —Igen. Dobos László részére először személyes kézbesítéssel próbáltuk meg tudatai, hogy ekkor lesz a műszaki átadás, azonban ő megtagadta a levél átvételét. Ekkor tértive- vényes ajánlott levélben küldtük el ugyanazt az értesítést neki és Bódis Gábornak is. Mégsem jelentek meg a jelzett időpontban. Arra hivatkoznak, hogy nem tudtak a dologról... — Hogyan tovább? — A következő műszaki átadás január 12-én, pénteken 9 órakor lesz. Nem akaijuk Verebes István idejét rabolni, ezért azt tervezzük, hogy mi — az önkormányzat — átveszünk mindent a Mandala Dalszínháztól, és a jelenlegi műszaki állapotot jegyzőkönyvezve tételesen — egy másik lépcsőben — átadjuk a Móricz Zsigmond Színháznak. Nem fordulhat elő még egyszer, hogy ne lehessen tiszta képet alkotni az átadott vagyonról. P.I. Minden forintot megragadni A pedagógiai intézet tarsolya A tankönyvbemutató termet is pályázaton nyerték (Fotó: Flarascsák) Az új esztendő a Megyei Pedagógiai Intézeten is a gazdasági élet számbavételének ideje. A munkatársak homlokráncai sűrűsödnek, ugyanakkor a visszatekintéssel egy időben újabb feladatok, tervek is megfogalmazódnak a fejekben, a papíron. Az intézmény anyagi lehetőségeit a következőkben vázolta dr. Kuknyó János igazgató: — A Megyei Pedagógiai Intézet szakmai szolgáltatást végez. Ez a terület a világon mindenütt piacosodik, nálunk is elkerülhetetlenné vált. A lehetőséget viszont meghatározza, hogy a vevőkör mérhetetlenül elszegényedett, erre a típusú szolgáltatásra sehol sem terveztek pénzt, azaz innovációs alap az iskolai költségvetésekben nem szerepel. Az általunk végzett szolgáltatási tevékenységre viszont az iskoláknak szükségük van, az információk hiánya nagy veszélyt jelentene számukra és az egész közoktatásra. E szolgáltatás ellátásáért a megyei önkormányzat a felelős, s mi a megye intézményeként működünk. Tevékenységünk finanszírozására az elmúlt évben 27 millió forintot kaptunk a megyei önkormányzattól, amely 5 millióval eleve kevesebb volt, mint az előző évi. Ez az összeg a fenntartásra elegendőnek látszik, a szakmai munkához viszont egyéb csatornákon keresztül tudtak előteremteni a szükséges pénzalapokat. Az egyik lehetőségünk — már-már speciálisan magyar sajátosságként ismert — a takarékoskodás, a nadrágszíj- összehúzás. Mi is „éltünk” vele, karcsúsítottunk, munkatársaktól voltunk kénytelenek megválni — növekvő feladatok mellett. Az intézet egyik erősségének számító szaktanács- adói hálózat is majdnem „ráment” az „ésszerűsítésre”, jelenleg 20—25 fős hálózatot működtetünk úgy, hogy óra- kedvezményt már nem tudunk adni. A korábban ingyenes szolgáltatások körét kénytelenek voltunk szűkíteni, így például a Hírmondó számait ösz- szességében 1800 forintért adjuk, a korábban önköltséges kiadványokért némi többletpénzt kérünk, s a szeptemberi tanévnyitó értekezletért is szerény részvételi díjat számoltunk fel. A helyiségeinket bérbe adjuk különböző tanfolyamok, rendezvények számára. Mindemellett természetesen pályázatokat adunk be, igyekszünk e lehetőségekkel minden forintot megragadni. A megyei önkormányzat, ha tejbe-vajba fürösztene is bennünket, a pályázati lehetőségeket veszni hagyni megbocsáthatatlan bűn lenne, hiszen értékes forrástól, s ezek révén értékektől esne el a megye. A pályázatok közül néhányat megemlítve: a Soros Alapítvány által valósíthatjuk meg az úgynevezett diagnosztikai vizsgarendszert az általános és középiskolák közreműködésével. Ugyancsak ez az alapítvány segíti a kezdő igazgatók felkészítését (400 ezer forint). A KOMA (Közoktatás Modernizációs Alap) az iskolák fejlesztéséhez nyújt hathatós támogatást. A PHARE-program révén tavasszal indul a Kárpát-Euro- régió Szakmunkástanuló Verseny, amely több szakmában ad megmérettetési lehetőséget a magyar, ukrán, szlovák, román tanulóifjúságnak. Miniszteri támogatással valósulhatott meg az elmúlt év júniusában Nyíregyházán az országos igazgatóhelyettesi konferencia, és még sorolhatnám tovább. Az idén—a meglévő feladatok mellett — külön súlyt kap a millecentenáriumi emlékévre való készülődés, illetve annak szerves részeként az Ezeréves a magyar oktatás című programsorozat. Ennek megvalósítására három pályázatunk is eredményesnek bizonyult, egymillió forintot kaptunk rá. É feladatok pedig: egy önálló iskolatörténeti kiállítás létrehozása a Sóstói Múzeumfaluval közösen; tudományos ülések szervezése Nyíregyházán, Beregszászon, Csengerben és Nyírbátorban, ezek anyagaiból egy könyv megjelentetése. Harmadik tervünk egy megyei iskolaévkönyv, egy almanach kiadása. Természetesen nem csak mi készítünk pályamunkákat, a pályázási lehetőséget megadjuk az iskolák számára is — fejezte be dr. Kuknyó János igazgató. Le fl er György
