Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06 / 5. szám
UJ KELET S V life: Megyénk életéből 1996. január 6., szombat 3 Verebes maradni akar a műsortervben semmi változás nincs. A színház hireihez tartozik, hogy Verebes István igazgató úgy döntött, továbbra is maradni kíván — beadta pályázatát az igazgatói állásra. — tai— Mátészalka képviselői legutóbbi ülésükön megállapították, hogy a város a tavalyi pénzügyi évet a nehézségek ellenére hiánytalanul zárta. Ezt — véleményük szerint — takarékos gazdálkodással az idén is el lehet érni. A testület a könyvvizsgálói munkakörhöz László Andrásnak szavazott bizalmat. Az Egyesített Szociális Intézmény élére a városatyák Izsoó Ferencnétnevezték ki. Sikerek, kudarcok, feladatok tt Önkormányzatok egy éve Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év végén a megye valamennyi polgármesterének ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? Rövid téli pihenő után újra megnyitotta kaput a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Az első előadás (január 5-én) a Velencei kalmár volt. A művésztitkárság tájékoztatása szerint az előadások és a próbák terv szerint folynak, Juhász Ferencné, Kömörő 1. — Nagy sikerekről sajnos nem tudunk beszámolni. Nehezen tudtuk volna megoldani intézményeink működtetését, ha nem kapunk támogatást, mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbejutott település. Apró öröm, hogy elkészült a szenny- vízelvezetőcsatoma-hálózat tanulmányterve. Pályázaton nyert pénzből beiskolázási támogatást tudtunk adni a gyerekeknek, illetve szüleiknek, az év végi ünnepekhez is sikerült némi anyagi segítséget nyújtanunk. 2. — Szerencsére nagy kudarc sem ért minket, bár bosz- szantó, hogy a ’94-ben megindult gázberuházást nem tudtuk ’95 szeptemberében befejezni, pedig a lakosság hetven százaléka igényelte a bekötést. Természetesen nagyon kellemetlenül érintette ez azokat, akik befizették a hozzájárulást, mert a télen még nem tudnak gázzal fűteni, és a szén vagy egyéb tüzelőanyag megvásárlása is jelentős összegbe kerül. 3. -— Nagy tervekről, nagy fejlesztésekről nem álmodozunk. Szeretnénk befejezni a gázberuházást, intézményeinkbe be akaijuk vezetni a gázt. Örülni fogunk, ha ezeket sikerül megvalósítani és még működőképesek is maradunk. Bíró Györgyné, Pusztadobos 1. — Legnagyobb sikerünk, hogy a januárban felvett négymillió forintos működési hitelt decemberig kamatostul vissza tudtuk fizetni. Emellett számos apró fejlesztést kezdtünk el, melyeknek nagy részét be is fejeztük. Két földutat kohósalakkal tettünk könnyebben járhatóvá, és az utak karbantartásához vásároltunk egy speciális gépet. Tataroztuk a falu közepén álló, kultúrházként és óvodaként funkcionáló Jármy- kastélyt, számítógépre vittük a jogtárat a polgármesteri hivatalban. Az általános iskola élet- veszélyessé vált tantermeinek kiváltásából származó pénzből elkezdtük annak bővítését — három új tantermet építünk. A falu gazdagabb lett két nyilvános telefonfülkével, és megindult a lakossági telefonhálózat kiépítése is. 2. — Sajnálatos, hogy településünkön nagyon sok az időskorú és növekszik a munkanélküliek száma, mi pedig egyre kevésbé tudjuk támogatni a nehéz helyzetbe kerülteket. 3. — Idén elsősorban megkezdett beruházásainkat szeretnénk befejezni: az iskolát, a telefonhálózatot. Januárban pályázatot nyújtunk be egy másfél kilométeres út megépítéséhez, mely a falu határában lévő szeméttelepre fog vezetni. Természetesen igyekeznünk kell, hogy biztonságosan működtessük intézményeinket és hogy emeljük az egészségügyi ellátás színvonalát. Az aktuális tévéfilmsorozat függvénye Patrik, Aida, Glória Váradi Dániel és felesége Az édesanyák és édesapák izgalommal várják gyermekük születését. A várakozás ideje alatt választanak nevet a kicsinek. Általában hosszas gondolkodás után döntenek, többször átnézik a naptárakat és a névjegyzékeket. A legszebbet, a legjobbat, a legérdekesebbet és a legaranyosabbat keresik. Vannak, akik ragaszkodik a régi, klasszikus nevekhez, mások divatosat, feltűnőt szeremének. A választást sok esetben az aktuális tévéfilmsorozat is befolyásolja. A nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház szülészeti osztályának naplóját átnézve megdöbbentő és meghökkentő neveket találtunk. A Fanni, Bettina, Vivien, Szabina és Zsanett nevek már megszokottnak tűnnek. Egyre divatosabbak az Odett, Renátó, Jenifer, Krisztofer, Melissza, Patrik, Xénia, Aida, Jordána, Glória és Jenna nevek. A szülészek szerint már feltűnő, ha valaki magyar keresztnevet ad a gyerekeinek. — Hogyan fogják hívni a gyermeküket? — kérdeztük Váradi Dánielt, aki feleségét háromperces fájásokkal hozta be a szülészetre. — Daniella lesz a neve, ugyanis azt mondták, hogy kislány fog születni. Azért hívjuk majd így, hogy velem együtt ünnepelhesse a névnapját. Az első kislányunk az anyja nevét kapta, Katalinnak kereszteltük. Őket is együtt köszöntjük. —Nekem először nem tetszett ez a név, de aztán megbarátkoztam vele — kapcsolódott a beszélgetésbe az anyuka. — Deninek fogjuk becézni, hiszen a Szívtipró gimi tévésorozatban is szerepel egy Daniella nevezetű kislány, őt is így becézik. Markovics Lászlónévaldi kórház terhespatológiai osztályán beszélgettünk. — Amennyiben lány lesz, Enikőnek, ha fiú, Dávidnak fogjuk hívni. A legidősebb csemetémet Lászlónak\n\')ák, a második az Ádám, a harmadik az Agnes nevet kapta. Keller Zoltánnés7.abo\cs\ kismama: — Ötperces fájásokkal hoztak be a kórházba, aztán kiderült, hogy van még elég időm a szülésig. Kislányom lesz, és Viktóriának fogják hívni. A névválasztásnak természetesen oka van. Az orvosi rendelőben találkoztam egy Viktória nevű kislánnyal. Sírós volt és gyönyörű, remélem, az én kislányom is olyan szép lesz! Sándomé Trencsényi Éva az Attila Sándor nevet adja születendő kisfiának. — Majdnem a Sándor Sándor mellett maradtunk, de az Attila név jobban tetetszik, a féijemet is így hívják. Ráadásul január 7- re írtak ki, ha tényleg ezen a napon születne, akkor együtt ünnepelné a születés- és névnapját. Egy új fehértói kismama már hetek óta fekszik az ágyban, járkálnia, mozognia nem szabad, mert ezzel veszélyeztetné gyermekét. — Az ötödik gyermekemet várom. Érzem, fiú lesz, hiszen másképp mozog, mint ahogy a lányom. Zsuzsa, Ferike, Sán- dorka és Istvánka már nagyon várják kistestvérük megérkezését. A nevén még nem gondolkodtam, de február 5-ig még lesz erre időm. Kozma Ibolya Terület, fejlesztés A Magyar Közigazgatási Kar megyei tagozata január 10—11-én önkormányzati gazdálkodási konferenciát szervez Nyíregyháza-Sóstón a Megyei Oktatási Központ és Hotel Kft.-ben. Dr. Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium önkormányzati és településfejlesztési főosztályának helyettes vezetője az ez évi költségvetésről, az önkormányzati normatív és egyéb támogatásokról, illetve a forráshiányos települések támogatási feltételeiről tart előadást. Kusz- tosné Nyitrai Edit, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályvezetője a cél- és címzett támogatások pályázati lehetőségeiről számol be. Dr. Sivák József, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a területfejlesztési törvényről, annak várható megyei fejlesztési lehetőségeiről, valamint az ez évi környezetvédelmi és területfejlesztési alapok pályázatairól ad információkat. Dr. Ko- csondi Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályának vezetőhelyettese az 1996. évi mezőgazdasági alapok pályázati feltételrendszereit ismerteti. KvZ Ki fizet, ha baj történik? Lyukak az utakon Gyanútlanul autókázom Rakamazról a megyeszékhely felé. Az út már csak nedves. Letúrták, lesózták, letaposták, elolvadt. (Nem kívánt törlendő). Mindegy. Lazítok. Nyolcvan... zötty! De akkora zötty, hogy elhajlik a cigi a számban. Fék. Csak megnézem, mi a guta volt ez? Visszaballagok. Nem fogják kitalálni. Lyuk. Szép, csinos, amolyan lavórnyi átmérőjű, és van vagy tíz centi mély. Hát ilyen nincs! Ezt a szakaszt egy éve csinálták... — Igen, ez nem újdonság — mondja Hegedűs Csaba, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság igazgatója. — De hát nincs egy éve, hogy átadták... — Nem mi! Az építők! Majd jönnek, és megjavítják a felfagyásokat, méghozzá garanciálisán. —Ha én nyolcvannal belemegyek, és tengelytörést kapok, akkor ki űzeti a javításköltségeit? — Ilyen kártérítési igény még nem volt a praxisunkban. Budapesten — ahol sokkal rosszabb állapotban vannak az utak — sokan próbálkoznak ugyan ilyen trükkökkel, de hajói tudom, nem sok sikerrel. Végül is ha minden ilyesminek bedőlnének az út illetékes gazdái, hát a kocsiját is felújíttathatja valaki ilyen alapon. Ha egy út rossz, akkor annak megfelelő sebességgel kell rajta haladni! A KRESZ előírja az útviszonyok szerinti sebesség megválasztását. — Értem. De mondjuk, ha megyek egy jó úton, és váratlanul egy nagy kátyúba hajtván kapok tengelytörést? Egy amolyan nagy, magányos kátyúra gondolok. — Hát, ez már komoly jogi probléma is lehet... Mi még nem találkoztunk ilyen kártérítési igénnyel. — És ilyen kátyúval? Mert én igen... — Nem is tudom. Az biztos, hogy a jelenség egyre sűrűbben fog az idén jelentkezni. Mi, út- szakemberek úgy mondjuk, hogy eddig a száraz időjárás tartotta karban az utakat. A mostani nedves, csapadékos idő viszont azt fogja eredményezni — és nemcsak nálunk, hanem az egész országban —, hogy tömegesen jelentkeznek majd az úgynevezett olvadási károk. A jelenség érthető: a víz az út alatti talajban összegyűlik, majd megfagy. A jég térfogata nagyobb, mint a vízé, és ezért... to ttunk, hogy megyek egy amúgy kifogástalan úton, és egyszer csak zutty, tengelytörést kapok. Akkor ki űzet? — Ez nem olyan egyszerű. —De mégis... — Természetesen a rendőrséget is be kell vonni az okok vizsgálatába, meg kell nézni a tengelytörés valódi műszaki okát, és a többi... — Értem. És ki űzet? — Ha minden hitelt érdemlően bebizonyosodik, akkor az, akinek a kezelésében van az út. Vagy az önkormányzat, vagy külterületeken a közúti igazgatóság. — Azaz önök? — Igen, mi. —Jellemző a magyar utakra, hogy nincs „menekülési útvonal”. Vagy egy mély árok, vagy pedig a nagy fák teszik veszélyessé az útról való „rozsba menekülést”. Az utak tervezésénél gondolnak erre? — Természetesen. A felvetett kérdésekre nagyon is szigorú nemzetközi egyezmények adják meg a választ. A sebességet úgy kell megválasztani, hogy ne sodródjon ki az ember. A KRESZ ezt is előírja. —: Visszatérve tehát a kérdésre: ha egy jó úton váratlanul egy lyukba hajtván, ennek következtében kies úszók, és nekicsapódok egy fának, akkor önök nem űzetnek? — Ez is nehéz jogi kérdés. Egy biztos: ritkán bizonyosodik be fehéren-feketén, hogy mi vagyunk a hibásak. — Magyarán, ritkán űzetnek? — Ritkán. Nagyon ritkán. tai — Na, persze. Tehát ott tar-
