Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 5. szám

UJ KELET S V life: Megyénk életéből 1996. január 6., szombat 3 Verebes maradni akar a műsortervben semmi válto­zás nincs. A színház hireihez tartozik, hogy Verebes István igazgató úgy döntött, továbbra is ma­radni kíván — beadta pályá­zatát az igazgatói állásra. — tai— Mátészalka képviselői legutóbbi ülésükön megállapították, hogy a város a tavalyi pénzügyi évet a nehézségek ellenére hi­ánytalanul zárta. Ezt — véleményük szerint — takarékos gazdálko­dással az idén is el lehet érni. A testület a könyvvizsgálói munkakör­höz László Andrásnak szavazott bizalmat. Az Egyesített Szociális Intézmény élére a városatyák Izsoó Ferencnétnevezték ki. Sikerek, kudarcok, feladatok tt Önkormányzatok egy éve Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év végén a megye valamennyi polgármesterének ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? Rövid téli pihenő után újra megnyitotta kaput a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház. Az első előadás (január 5-én) a Velencei kalmár volt. A művésztitkárság tájékozta­tása szerint az előadások és a próbák terv szerint folynak, Juhász Ferencné, Kömörő 1. — Nagy sikerekről sajnos nem tudunk beszámolni. Nehe­zen tudtuk volna megoldani intézményeink működtetését, ha nem kapunk támogatást, mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbejutott település. Apró öröm, hogy elkészült a szenny- vízelvezetőcsatoma-hálózat ta­nulmányterve. Pályázaton nyert pénzből beiskolázási tá­mogatást tudtunk adni a gyere­keknek, illetve szüleiknek, az év végi ünnepekhez is sikerült némi anyagi segítséget nyújta­nunk. 2. — Szerencsére nagy ku­darc sem ért minket, bár bosz- szantó, hogy a ’94-ben megin­dult gázberuházást nem tudtuk ’95 szeptemberében befejezni, pedig a lakosság hetven száza­léka igényelte a bekötést. Termé­szetesen nagyon kellemetlenül érintette ez azokat, akik befizet­ték a hozzájárulást, mert a télen még nem tudnak gázzal fűteni, és a szén vagy egyéb tüzelő­anyag megvásárlása is jelentős összegbe kerül. 3. -— Nagy tervekről, nagy fejlesztésekről nem álmodo­zunk. Szeretnénk befejezni a gázberuházást, intézményeink­be be akaijuk vezetni a gázt. Örülni fogunk, ha ezeket sike­rül megvalósítani és még mű­ködőképesek is maradunk. Bíró Györgyné, Pusztadobos 1. — Legnagyobb sikerünk, hogy a januárban felvett négy­millió forintos működési hitelt decemberig kamatostul vissza tudtuk fizetni. Emellett számos apró fejlesztést kezdtünk el, melyeknek nagy részét be is fejeztük. Két földutat kohósa­lakkal tettünk könnyebben jár­hatóvá, és az utak karbantartá­sához vásároltunk egy speciá­lis gépet. Tataroztuk a falu kö­zepén álló, kultúrházként és óvodaként funkcionáló Jármy- kastélyt, számítógépre vittük a jogtárat a polgármesteri hiva­talban. Az általános iskola élet- veszélyessé vált tantermeinek kiváltásából származó pénzből elkezdtük annak bővítését — három új tantermet építünk. A falu gazdagabb lett két nyilvá­nos telefonfülkével, és megin­dult a lakossági telefonhálózat kiépítése is. 2. — Sajnálatos, hogy tele­pülésünkön nagyon sok az időskorú és növekszik a mun­kanélküliek száma, mi pedig egyre kevésbé tudjuk támogat­ni a nehéz helyzetbe kerülteket. 3. — Idén elsősorban meg­kezdett beruházásainkat szeret­nénk befejezni: az iskolát, a te­lefonhálózatot. Januárban pá­lyázatot nyújtunk be egy más­fél kilométeres út megépítésé­hez, mely a falu határában lévő szeméttelepre fog vezetni. Ter­mészetesen igyekeznünk kell, hogy biztonságosan működtes­sük intézményeinket és hogy emeljük az egészségügyi ellá­tás színvonalát. Az aktuális tévéfilmsorozat függvénye Patrik, Aida, Glória Váradi Dániel és felesége Az édesanyák és édesapák iz­galommal várják gyermekük születését. A várakozás ideje alatt választanak nevet a kicsi­nek. Általában hosszas gondol­kodás után döntenek, többször átnézik a naptárakat és a névjegy­zékeket. A legszebbet, a legjob­bat, a legérdekesebbet és a leg­aranyosabbat keresik. Vannak, akik ragaszkodik a régi, klasszi­kus nevekhez, mások divatosat, feltűnőt szeremének. A választást sok esetben az aktuális tévéfilm­sorozat is befolyásolja. A nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház szülészeti osz­tályának naplóját átnézve meg­döbbentő és meghökkentő neve­ket találtunk. A Fanni, Bettina, Vivien, Szabina és Zsanett ne­vek már megszokottnak tűnnek. Egyre divatosabbak az Odett, Renátó, Jenifer, Krisztofer, Melissza, Patrik, Xénia, Aida, Jordána, Glória és Jenna nevek. A szülészek szerint már feltűnő, ha valaki magyar keresztnevet ad a gyerekeinek. — Hogyan fogják hívni a gyermeküket? — kérdeztük Váradi Dánielt, aki feleségét há­romperces fájásokkal hozta be a szülészetre. — Daniella lesz a neve, ugyanis azt mondták, hogy kis­lány fog születni. Azért hívjuk majd így, hogy velem együtt ünnepelhesse a névnapját. Az első kislányunk az anyja nevét kapta, Katalinnak kereszteltük. Őket is együtt köszöntjük. —Nekem először nem tetszett ez a név, de aztán megbarátkoz­tam vele — kapcsolódott a be­szélgetésbe az anyuka. — Deni­nek fogjuk becézni, hiszen a Szívtipró gimi tévésorozatban is szerepel egy Daniella nevezetű kislány, őt is így becézik. Markovics Lászlónévaldi kór­ház terhespatológiai osztályán beszélgettünk. — Amennyiben lány lesz, Enikőnek, ha fiú, Dávidnak fog­juk hívni. A legidősebb cseme­témet Lászlónak\n\')ák, a máso­dik az Ádám, a harmadik az Agnes nevet kapta. Keller Zoltánnés7.abo\cs\ kis­mama: — Ötperces fájásokkal hoztak be a kórházba, aztán kiderült, hogy van még elég időm a szü­lésig. Kislányom lesz, és Viktó­riának fogják hívni. A névvá­lasztásnak természetesen oka van. Az orvosi rendelőben talál­koztam egy Viktória nevű kis­lánnyal. Sírós volt és gyönyörű, remélem, az én kislányom is olyan szép lesz! Sándomé Trencsényi Éva az Attila Sándor nevet adja szüle­tendő kisfiának. — Majdnem a Sándor Sándor mellett maradtunk, de az Attila név jobban tetetszik, a féijemet is így hívják. Ráadásul január 7- re írtak ki, ha tényleg ezen a na­pon születne, akkor együtt ünne­pelné a születés- és névnapját. Egy új fehértói kismama már hetek óta fekszik az ágyban, jár­kálnia, mozognia nem szabad, mert ezzel veszélyeztetné gyer­mekét. — Az ötödik gyermekemet várom. Érzem, fiú lesz, hiszen másképp mozog, mint ahogy a lányom. Zsuzsa, Ferike, Sán- dorka és Istvánka már nagyon várják kistestvérük megérkezé­sét. A nevén még nem gondol­kodtam, de február 5-ig még lesz erre időm. Kozma Ibolya Terület, fejlesztés A Magyar Közigazgatá­si Kar megyei tagozata ja­nuár 10—11-én önkor­mányzati gazdálkodási konferenciát szervez Nyír­egyháza-Sóstón a Megyei Oktatási Központ és Hotel Kft.-ben. Dr. Varga Sán­dor, a Pénzügyminisztéri­um önkormányzati és tele­pülésfejlesztési főosztályá­nak helyettes vezetője az ez évi költségvetésről, az önkormányzati normatív és egyéb támogatásokról, illetve a forráshiányos te­lepülések támogatási felté­teleiről tart előadást. Kusz- tosné Nyitrai Edit, a Bel­ügyminisztérium önkor­mányzati gazdasági főosz­tályvezetője a cél- és cím­zett támogatások pályáza­ti lehetőségeiről számol be. Dr. Sivák József, a Kör­nyezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a te­rületfejlesztési törvényről, annak várható megyei fej­lesztési lehetőségeiről, va­lamint az ez évi környezet­védelmi és területfejleszté­si alapok pályázatairól ad információkat. Dr. Ko- csondi Csaba, a Földműve­lésügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályának vezetőhelyettese az 1996. évi mezőgazdasági alapok pályázati feltételrendszere­it ismerteti. KvZ Ki fizet, ha baj történik? Lyukak az utakon Gyanútlanul autókázom Rakamazról a megyeszék­hely felé. Az út már csak nedves. Letúrták, lesózták, letaposták, elolvadt. (Nem kívánt törlendő). Mindegy. Lazítok. Nyolcvan... zötty! De akkora zötty, hogy el­hajlik a cigi a számban. Fék. Csak megnézem, mi a guta volt ez? Visszabal­lagok. Nem fogják kitalál­ni. Lyuk. Szép, csinos, amolyan lavórnyi átmé­rőjű, és van vagy tíz centi mély. Hát ilyen nincs! Ezt a szakaszt egy éve csinál­ták... — Igen, ez nem újdonság — mondja Hegedűs Csaba, a Nyíregyházi Közúti Igazga­tóság igazgatója. — De hát nincs egy éve, hogy átadták... — Nem mi! Az építők! Majd jönnek, és megjavítják a felfagyásokat, méghozzá garanciálisán. —Ha én nyolcvannal be­lemegyek, és tengelytörést kapok, akkor ki űzeti a javí­tásköltségeit? — Ilyen kártérítési igény még nem volt a praxisunk­ban. Budapesten — ahol sok­kal rosszabb állapotban van­nak az utak — sokan próbál­koznak ugyan ilyen trükkök­kel, de hajói tudom, nem sok sikerrel. Végül is ha minden ilyesminek bedőlnének az út illetékes gazdái, hát a kocsi­ját is felújíttathatja valaki ilyen alapon. Ha egy út rossz, akkor annak megfelelő sebes­séggel kell rajta haladni! A KRESZ előírja az útviszonyok szerinti sebesség megválasztá­sát. — Értem. De mondjuk, ha megyek egy jó úton, és várat­lanul egy nagy kátyúba hajtván kapok tengelytörést? Egy amo­lyan nagy, magányos kátyúra gondolok. — Hát, ez már komoly jogi probléma is lehet... Mi még nem találkoztunk ilyen kártérí­tési igénnyel. — És ilyen kátyúval? Mert én igen... — Nem is tudom. Az biztos, hogy a jelenség egyre sűrűbben fog az idén jelentkezni. Mi, út- szakemberek úgy mondjuk, hogy eddig a száraz időjárás tartotta karban az utakat. A mostani nedves, csapadékos idő viszont azt fogja eredmé­nyezni — és nemcsak nálunk, hanem az egész országban —, hogy tömegesen jelentkeznek majd az úgynevezett olvadási károk. A jelenség érthető: a víz az út alatti talajban összegyű­lik, majd megfagy. A jég térfo­gata nagyobb, mint a vízé, és ezért... to ttunk, hogy megyek egy amúgy kifogástalan úton, és egyszer csak zutty, tengelytö­rést kapok. Akkor ki űzet? — Ez nem olyan egyszerű. —De mégis... — Természetesen a rend­őrséget is be kell vonni az okok vizsgálatába, meg kell nézni a tengelytörés valódi műszaki okát, és a többi... — Értem. És ki űzet? — Ha minden hitelt érdem­lően bebizonyosodik, akkor az, akinek a kezelésében van az út. Vagy az önkormányzat, vagy külterületeken a közúti igazgatóság. — Azaz önök? — Igen, mi. —Jellemző a magyar utak­ra, hogy nincs „menekülési útvonal”. Vagy egy mély árok, vagy pedig a nagy fák teszik veszélyessé az útról való „rozsba menekülést”. Az utak tervezésénél gondolnak erre? — Természetesen. A felve­tett kérdésekre nagyon is szi­gorú nemzetközi egyezmé­nyek adják meg a választ. A sebességet úgy kell megvá­lasztani, hogy ne sodródjon ki az ember. A KRESZ ezt is előírja. —: Visszatérve tehát a kér­désre: ha egy jó úton váratla­nul egy lyukba hajtván, ennek következtében kies úszók, és nekicsapódok egy fának, ak­kor önök nem űzetnek? — Ez is nehéz jogi kérdés. Egy biztos: ritkán bizonyoso­dik be fehéren-feketén, hogy mi vagyunk a hibásak. — Magyarán, ritkán űzet­nek? — Ritkán. Nagyon ritkán. tai — Na, persze. Tehát ott tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom