Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-04 / 3. szám
4 1996. január 4., csütörtök Belföld A Földművelésügyi Minisztérium új államtitkárának nyilatkozata Fejlesztési és beruházási pénzre lenne szükség — Minden mezőgazdasági termelőnek meg kell adni az esélyt, hogy körülményeihez képest jövedelmező gazdálkodást folytathasson. Ezért szükséges, hogy a leszakadó térségekben tevékenykedők megfelelő helyi, illetve központi támogatást kapjanak, mivel ezzel mérsékelhetők a mezőgazdaságban kialakult jelentős különbségek — nyilatkozta az MTI-nek a Földművelésügyi Minisztérium január 1-jével hivatalba lépett új közigazgatási államtitkára. Benedek Fülöp hozzátette: a felzárkózáshoz mindenekelőtt fejlesztési és beruházási pénzre lenne szükség. A többletforrásigény mintegy 15—20 milliárd forintra tehető. Az államtitkár egyetért a földművelésügyi miniszterrel abban, hogy a termelők biztonságos jövedelemszerzése nem alapulhat csupán a támogatásokon, hanem alapvető a termelői árrendszer szerepe. Lényegesnek tartja, hogy a termelő is kapja meg a mezőgazdasági termelésben keletkezett nyereség arányos részét. Ez azonban jelenleg sok esetben nem így van. Benedek Fülöp elmondta: hivatalba lépése előtt megállapodott a tárca vezetőjével a minisztériumi munka főbb elveiről. E megállapodásban meghatározott feladatok közé tartozik az agrárszabályozás pénzügyi elveinek maradéktalan érvényesítése, az FM és az Országgyűlés szakbizottsága közötti kapcsolat fejlesztése, valamint a tárca átszervezése a közigazgatási reformhoz illeszkedően. Szükség van a támogatási rendszer bizonyos átalakítására is, hogy csökkenjenek az áttételek s a szubvenció oda kerüljön, ahová azt a döntést hozók ténylegesen szánták. Az államtitkár utalt arra is, hogy a minisztériumban az utóbbi időben történt, esetleg a közeljövőben bekövetkező személyi változások függetlenek kinevezésétől. Kifejtette: a minisztérium apparátusának átszervezésére egy hónap múlva tesz javaslatot. Az elképzelés kidolgozásához szüksége van arra, hogy megismeije az osztályok, főosztályok tényleges munkáját. A szervezeti és személyi változásokat a lehető leggyorsabban szeretné végrehajtani, hogy a továbiakban nyugodt légkörben folyhasson a munka. Külföldiek bűnözése Magyarországon Koncessziós autópálya avatása A Legfőbb Ügyészség 1995 végén összeállított kiadványa szerint 1994-ben Magyarországon 5643 külföldi állampolgárságú bűnelkövető vált ismertté. A legtöbb tettes évek óta Romániából érkezik, 1994-ben számuk 2131 volt. Jugoszláviából és utódállamaiból 1088, Ukrajnából és Oroszországból összesen 510, Németországból 307, Bulgáriából 207, Lengyel- országból 185, Ausztriából 157, Szlovákiából pedig 115 olyan személy érkezett hazánkba, aki bűncselekményt követett el. A románok és a lengyelek leggyakrabban vagyon elleni bűncselekményt, ezen belül lopást és betöréses lopást, az ukránok pedig legnagyobb számban gazdasági bűncselekményeket követtek el. Az utóbbiak közül került ki a legtöbb rablás és szándékos emberölés tetA magyar kormány december 22-én nehéz szívvel hozta meg a döntést a Mezőbank újabb, 9 milliárd forintos tőkemegerősítéséről. A kormány annak tudatában tette ezt, hogy a két bank, a Mezőbank és az Agrobank felszámolása ennél jóval többe, mintegy 35 milliárd forintba került volna a központi költségvetésnek. Mindezt Bokros Lajos pénzügyminiszter jelentette ki a Mezőbank szerdán tartott rendkívüli közgyűlésén. A rendezvényen a részvényesek a Mezőbank és az Agrobank fúziójáról döntöttek. Az egyesülés révén mintegy 87 milliárd forintos mérlegfőösszegű középbank jön létre. A pénzügy- miniszter aláhúzta: a jelenlegi kormány számára adott a bankkonszolidáció. A kormány annak mielőbbi lezárására törekszik, és az a célja, hogy a még többségi állami tulajdonú bankokat mielőbb privatizálják. Ezzel a tőkejuttatással a Mezőbank számára lezárult a bankkonszolidáció. A kormány a konszolidációban még érintett négy pénzintézetnél (nevezetesen a Kereskedelmi és Hitelbanknál, a Magyar Hitel Banknál, a Mezőbanknál és a Takarékbanknál) szigorítja a jövőben a menedzsmenttel kötött konszolidációs szerződéseket, azok végleges formáit a május 31tese. A jugoszlávok és az utódállamok állampolgárainak számláját főleg közrend elleni bűncselekmények elkövetése, a szlővákokét pedig embercsempészés terheli. A külföldiek bűnözésének területi megoszlására jellemző, hogy a románok 31.1 és a németek 21,5 százaléka Budapesten, a horvátok 27.2 százaléka Baranya megyében, az osztrákok 28,6 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében, az ukránok 62,0 százaléka és az oroszok 28,5 százaléka Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében követett el bűn- cselekményeket. A külföldiek által elkövetett bűncselekmények növekvő veszélyességét jelzi, hogy 1994-ben a hatóságok csaknem 2000 tettessel szemben alkalmaztak kényszerintézkedést, közülük 512 személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. éig megrendezett éves rendes közgyűlésekig alakítja ki. A mostani konszolidációs szerződések ugyanis nem mindenben szolgálják a fő tulajdonos, az állam érdekeit. Bokros Lajos hangoztatta: a Mezőbank és az Agrobank esetében a tőkemegerősítéssel végrehajtott fúzió mellett azért állt ki az állam, mert előzőleg már e két bank többségi állami tulajdonba került, és ez a betéteseknek azt is üzente egyben, hogy a két pénzintézet jó bank. Azaz sem politikailag, sem erkölcsileg, sőt, közgazdaságilag sem lehetett volna megindokolni, hogy az állami feltőkésítés helyett esetleg a felszámolás költségeit részben a kisbetétesekkel fizetteti meg a kormányzat. Az összevonás harmadik indoka már pozitívként értékelhető, hiszen a kormány úgy ítélte meg, hogy az összevont középbanki méretekkel rendelkező Mezőbank, megszabadulva az Agrobank felelőtlenül gazdálkodó vezetőitől, már jó fejlődési lehetőségekkel rendelkezik az agrárszektorban. A pénzügyminiszter utalt arra is, hogy nyugat-európai példák igazolják, kifejezetten jó hatást gyakorol az, ha egy önálló pénzintézet gondozza túlnyomórészt a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor pénzellátását. Bíróságaink 800 külföldivel szemben hoztak határozott tartamú szabadságvesztést kimondó ítéletet, ebből azonban 501 esetben a végrehajtást felfüggesztették. A külföldi bűnelkövetőkkel szemben alkalmazott legjellemzőbb szankció a pénzbüntetés. Európa különböző országaiban egyébként rendkívül változatos arányban szerepelnek a külföldi bűnelkövetők. Az Interpol 1993. évi adatai szerint például Luxemburgban a bűnözők 61,8, Svájcban 40,9, Németországban pedig 33,6 százaléka volt idegen állampolgár. Kelet-Eu- rópa országaiban azonban az előbbieknél kisebb arányok a jellemzők: Oroszországban 1,4, Csehországban pedig 2,1 százalék volt a külföldiek részvétele az ismertté vált bűnözésben. Magyarországon ez a részesedési arány évek óta 4—5 százalék körüli. A Civil Kerekasztal első ülésén, várhatóan január első felében szóba kerül majd a régen várt civil érdekegyeztető tanács felállításának kérdése is — mondta az MTI munkatársának Kemény László, aki a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnökeként januártól a Civil Kerekasztal soros elnöki tisztét is betölti. Kifejtette: e testületre azért van szükség, mert a munka világával foglalkozó Érdekegyeztető Tanács egyre inkább kizárólag a sajátosságainak Horn Gyula miniszterelnök csütörtökön avatja az Ml-es autópálya Győr—Hegyeshalom közötti koncessziós szakaszát. A nem egészen két év alatt elkészült 42 kilométeres szakasszal teljessé vált a Budapestet Bécscsel összekötő útvonal. A hiányzó pályarész finanszírozásához szükséges 37 milliárd forintot külföldi és magyar magánbefektetők biztosították, s ezért megkapják az autópálya 35 évre szóló működtetésijogát. (Erre Magyarországon most először van példa.) A beruházó Első Magyar Koncessziós Autópálya (ELMKA) Rt. az autópálya üzemeltetésével a Magyar Transroute Rt.-t bízta meg. A társaság tartja rendben a pályát, a hidakat, gondoskodik télidőben a sózásról, a hóeltakarításról. Lébényi üzemeltetési központjában bizmegfelelő problémákkal foglalkozik, figyelméből ezért kiszorulnak többek közt olyan területek, mint az oktatás, vagy az egészségügy. Kemény László leszögezte: a civil érdekegyeztetést sürgősen intézményessé kell tenni a kormány és a civil érdekképviseletek közötti közvetlen tárgyalásokra. Kemény László örömmel említette meg, hogy az új munkaügyi miniszter, Kis Péter első megnyilatkozásaiban többször hangsúlyozta egy ilyen intézmény létrehozásának tosítja a 24 órás figyelőszolgálatot, a műszaki segélynyújtást, a rendőrségi, a baleseti ügyeletet. Az autópályadíjat a fizetőkapuknál szedik be. Az MTI értesülése szerint az autópálya használati díja a személyautóknak 900 forint lesz, a nehézteherautók, kamionok a fenti összeg négyszeresét fizetik, amiből bevezetési kedvezményként 25 százalékos árengedményt kapnak, azaz számukra 2700 forintba kerül a pályahasználat. Az autóbuszok díjtétele 3600 forint lesz. 900 forintot kémek a motorkerékpárosoktól és a minibuszok, kisteherautók vezetőitől. Ezek az összegek március 31-ig érvényesek. Az úthasználók kényelmét szolgálja, hogy a kapuknál a legelteijedtebb külföldi valutákkal is lehet fizetni. fontosságát. A társadalmi szervezetek költségvetési juttatásáról szólva a TÉT társelnöke kifejtette, hogy a pártok támogatásához képest a civil szervezetek elenyésző támogatást kapnak. Megjegyezte azt is, hogy amíg a politikai szervezetek idén a tavalyinál 20 százalékkal több költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak, addig a civil tömörüléseket sem az állami támogatás nagyságáról, sem az elosztás mikéntjéről nem tájékoztatták. ÚJ KELET \ Hírről V hírre Franciországban törvény született, amelynek értelmében január elsejétől kezdve a tévé és a rádió szórakoztató adásainak 40 százalékában francia művészeknek vagy francia műveknek kell szerepelniük. A törvény minden rádió- és tévéállomásra vonatkozik, lett légyen az állami vagy magán- tulajdonban. A rendelkezés megszegőinek nehéz milliókat kell fizetniük büntetésként. A döntés oka egyértelmű: meg akaiják védeni nemzeti kultúrájukat az Európára, így Franciországra is ráöntött amerikai konzervkultú- rától. Ebben a bigmekes, kokakólás, dzsiájdzsós világban okosabbat nem is tehettek volna! Mi vajon mit teszünk? Csak állunk, mint szamár a hegyen és bámuljuk tétlenül, hogyan nyomorítanak el bennünket. Szinte hallom az ellenérveket: „Könnyű a franciáknak! Van pénzük francia műsorokat gyártani!” Tévedés. Nekik sincs! Ők is ugyanabban a cipőben járnak, mint mi, ők is a karcsúsítások korát élik. Gondoljunk csak a sztrájkokat kiváltó okokra. Hogy fogják akkor a törvényt betartani? Nem tudom, de az biztos, hogy betartják. Talán régebbi anyagokból, talán francia kon- zervkultúrából, de megoldják majd valahogy. Csupán egy pár hónap türelemre lesz szükségük, pontosan annyira, amennyi idő alatt a hirdetők belátják, hogy egy Yves Montand-műsor ugyanolyan reklámhordozó, mint a Dinasty vagy a Dallas. Annál is inkább igaz ez a tétel, mert jobb híján majd úgyis be kell látniuk. Abból viszont majd fütja új francia műsorok gyártására! Egyszerű, mint a pofon. Ezt a taslit a mi honatyáink is lekeverhetnék a mindenható Uncle Samnek. — tai — Kártérítés Az OTP-Garancia Biztosító Rt. MTI-hez eljuttatott szerdai közleménye szerint a biztosító a Tisza és mellékfolyóinak rendkívüli áradása miatt keletkezett károkat a Garancia Biztosító Épület-, Lakásbérlemény- és Ingóságbiztosítási (ÉLI) Szabályzata alapján a következők szerint téríti meg: A biztosító az érvényes szerződéssel rendelkező ügyfeleinek kifizeti a kiköltözés költségeit 6000 forint összeghatárig, az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját 50 000 forintig a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig. Nem térítik meg viszont a hullámtéren és a nyílt ártéren lévő vagyontárgyakban keletkezett, valamint az árvízvédelmi töltés mentén keletkező fakadóvíz és átszivárgás miatti döntési károkat. Februárig nem emelik a gyógyszerárakat Február elsejéig biztosan nem emelkedik a gyógyszerek térítési díja a gyógyszer- támogatás ez évi rendszeréről való döntés késedelme miatt. így addig a betegeknek a patikákban nem kell többet fizetniük — mondta az MTI érdeklődésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszertámogatási osztályának vezetője. Az OEP által készített javaslatot, vagyis a 71,6 milliárd forintos keretből támogatható gyógyszerek körének és támogatási kulcsának 1996-ra vonatkozó meghatározását a népjóléti tárca egyelőre még nem hagyta jóvá, a következő egyeztető tárgyalásra csütörtökön kerül sor. A miniszter döntése után a tervezetet a tárcaközi bizottság is megtárgyalja, s ha elfogadják, a döntést a Népjóléti Közlönyben teszik közzé. Az OEPpel való megállapodás alapján a gyártók és a forgalmazók január elsejétől már a 15 százalékkal megemelt árat érvényesítik, ennek többletköltségeit azonban az új támogatási rendszer elfogadásáig a biztosító állja, így a betegeknek a patikákban február 1- éig nem lesz drágább — az egyébként új vényre íratható — orvosság. Bokros Lajos a Mezőbank Rt. rendkívüli közgyűlésén A civil érdekegyeztető tanácsról Elenyésző támogatást kapnak
