Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-25 / 21. szám
Megyénk életéből UJ KELET Agrártámogatási formák 2. Erdőtelepítés A támogatások célja az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása, az erdő gazdasági, környezetvédelmi, szociális és üdülési funkciójának fejlesztése. Támogatást igényelhet az erdőtörvény szerinti erdő- gazdálkodó, így azt igénybe veheti — pályázat útján — az is, aki új erdőt telepít, aki erdőszerkezetet alakít át és aki fásít, nem erdőművelési ágú termőföldön. Támogatás adható többek között a tervezéshez, a talajelőkészítéshez, a befejezett erdőtelepítések ápolásához a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül; a mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez és kivitelezéséhez; közhasznú arborétumok, botanikus kertek és csemetekertek létesítéséhez stb. A támogatás mértékét valamennyi beruházási elemre tételes normatíva alapján határozzák meg, mértéke az előző évi 40—70—100 százalékhoz viszonyítva ez évben egységesen 100 százalék, az idén tehát kedvezőbb, mint 1995-ben. Lényegesen kedvezőtlenebb termőhely esetén lehetőség van a tényleges, ráfordításarányos költségelszámolásra is. Egy példa a támogatásra, 2—10 hektár akác telepítése esetén: tervezés: 4000, egyéves telepítés: 60 000, befejezett telepítés: 90 000 forint hektáronként, befejezett telepítés ápolására 5 évig: 10 000, befejezett telepítés ápolására 6—10 év között: 6000 forint hektáronként és évenként. Az erdősítéshez állami támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon, három példányban, községhatáronkénti bontásban, az erdősítési kiviteli terv két példányos mellékelésével legkésőbb minden év október 1-jéig kell benyújtani, címzettje az Erdőfelügyelőség műszaki osztálya. További támogatás adható erdőkárok elhárításához, jóléti és parkerdő fenntartásához, erdei feltáróút építéséhez. Feltétel a normatív támogatás igénybevételéhez, hogy önálló erdőtest esetében minimum 3 hektár már meglévő erdőhöz való csatlakozás esetében legalább egy hektár nagyságú legyen a betelepíteni szándékozott termőföld. Ez összeadódhat több tulajdonos ösz- szefüggő területéből is. 3. Birtokossági társulat és szövetkezet- alapítás A támogatást igényelheti az 1994. évi XLIX. törvény alapján alakult, illetőleg alakuló és a Cégbíróság által bejegyzett erdőbirtokossági társulat, valamint a kizárólag erdőtulajdonosokból álló és kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezet, amely megfelel a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek. A támogatás mértéke az alapítás költségeinek hetvenöt százaléka, de legfeljebb nyolcvanezer forint. A támogatás csak az első alkalommal, a megalakuláshoz vehető igénybe. A támogatási kérelmet az erdőbirtokossági társulat, az erdőszövetkezet székhelye szerint illetékes erdőfelügyelőséghez kell benyújtani, ezzel egyidejűleg igazolni kell az alapítás költségeit számlával és a cégbírósági bejegyzés tényét. A támogatás odaítéléséről az erdőfelügyelőség vezetője dönt. (Legközelebb a földhasznosítási támogatást ismertetjük olvasóinkkal.) Lefler György Adatbank és termékdíj Kedden lapzárta után értékelte az elmúlt év eredményeit, és határozta meg 1996 feladatait a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállakozásélénkítő Alapítvány kuratóriuma. — Az első teljes évet dolgozták végig tavaly az alapítvány munkatársai — tájékoztatta lapunkat Lendvai István, a kuratórium elnöke. — Eleget tettek a változó pénzügyi élet követelményeinek. Gondolok arra, hogy a leendő és a működő vállalkozásokat el tudták látni megfelelő információval, résztvettek Nyíregyháza gazdasága élénkítésében. A bizalmat mutatja, hogy több száz ügyfél, nemcsak a megyeszékhelyről, hanem — többek között — Csengerből és Kisvárdáról is felkereste az irodánkat. Az alapítvány takarékosan gazdálkodott, és több terv kidolgozásában közreműködött, így félmillió forinttal sikerült növelnie vagyonát. Részt kívánunk venni abban a pogramban, hogy a nyíregyházi iparűzési adót a vállalkozások élénkítésére használják fel. Elképzeléseink szerint Nyíregyháza vállalkozóit megpróbáljuk eljuttatni a keleti és a nyugati piacokra. Adatbankot fogunk kialakítani, a hasznosítható ingatlanok nyilvántartására, így az üzletemberek beruházhatnak, új munkahelyeket alakíthatnak ki. Tervezzük újabb ipari park(ok) kiépítését. Díjat ajánlunk fel minden évben a Nyíregyházán gyártott legjobb minőségű terméknek. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a pályázati lehetőségekről (PHARE, mikrohitel stb.) folyamatosan tájékoztassuk a vállalkozókat. Külön tervet dolgozunk ki, hogy Nyíregyháza és testvérvárosai között bővüljenek a gazdasági kapcsolatok. Céljainkat a térség fejlesztése érdekében úgy kívánjuk elérni, hogy külső (PHARE, Primom, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) és belső (nyíregyházi és megyei önkormányzat, vállalkozók) kapcsolatainkat szorosabbá tesszük. KvZ 1996. január 25., csütörtök Üres a balkányi baromfitelep Üresek a balkányi baromfitelep istállói, al21 forintos naposcsibe-felvásárlási ár mellett a termelők nem hajlandók átvenni a naposcsibéket. A tavalyi átvételi átlagár 108-109 forint volt. Januártól azonban drasztikusan csökkent a baromfitenyésztéshez adott exporttámogatás, és tizenöt százalékkal emelkedett a takarmány ára. A csirkék felvásárlási ára az idén még az előállítás költségeit sem fedezi. Demendi László, a baromfitelep ügyvezető igazgatója szerint a problémák tavaly nyárra vezethetők vissza, hiszen a takarmány árának növekedése és az energiaár emelése miatt ugyancsak megcsappant a baromfitenyésztésen szerzett jövedelem, sőt, mostantól még a nevelés költségeit sem ellensúlyozza a nevelt baromfi felvásárlási ára. A balkányi telepen röpke fél év alatt felhasználták a meglévő tartalékokat, most leállásra kényszerültek. Egy évvel ezelőtt kilencmillió forintot költöttek a telep fejlesztésére, most úgy tűnik: a befektetés költségei sem térülnek meg. Az 1995. év végi önköltségi árakat kilónként 135—145 forintban határozták meg, míg a feldolgozásért, nevelésért mindössze 121 forintot tud ajánlani a Hajdú Bét. Rt. A csirkenevelést ilyen árak mellett természetesen nem tudják vállalni. A naposcsibét Derecskéről, illetve Bábolnáról szállítják Balkányba, de ebben a helyzetben a keltetők sem tudják, hogy mennyi tojást tegyenek a „gépkotlósba”. Demendi László szerint megoldást jelentene, ha a termelők kapnának bizonyos támogatást az exporttámogatás csökkentésének kompenzálásaként. Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója az egyik országos napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a feszültség oldására alkalmas lenne, ha élősúly-kilogrammonként tíz forint integrációs támogatást juttatnának az integrátornak. Benedek Fülöp, az FM közigazgatási államtitkára a Híradóban elmondta, hogy tárcája kész a kompromisszumra, s várhatóan a termelők és a feldolgozók érdekképviseleteit bevonva döntést hoznak a baromfi-, a hús- és a tartósítóipar export- támogatási ügyeiről. Demendi László azonban ezt a tízforintos támogatást is elfogadhatatlannak tartja, szerinte ez köztes megoldás lenne, és senkinek sem lenne jó. Fontosnak tartja, hogy a baromfinevelésen legalább egy százaléknyi hasznuk legyen, de a jelenlegi állapotok között a csirkenevelés kifejezetten veszteséges. Ennek ellenére bízik a tárgyalások eredményességében. A telep kész arra, hogy bármelyik pillanatban naposcsibéket fogadjon, és nem szeretne tartósan leállni az a barofinevelő üzem, amelyik évente kétmillió csirkét szállít a Hajdú Bét Rt.-nek. Kozma Ibolya Könyvtárhasználati vetélkedő Otthonosan a könyvek között Takács Zsuzsa, a győztes Fotó: Bozsó Egyes vélemények szerint a Gutenberg-galaxis kora napjainkban leáldozóban van, a könyvek egyre inkább háttérbe szorulnak, s vele a könyvtárak is. A másik vélemény — amely sokkal közelebb járhat az igazsághoz — a könyvtáraknak lényegesen nagyobb szerepet és jövőt szán. Szemükben a könyvtár nem csupán a könyvkölcsönzés és olvasás helye, sokkal több ennél: a társadalmi és gazdasági átalakulás és struktúraváltás alapintézménye. Talán nem véletlen az sem, hogy az idei esztendőt „A közkönyvtár évének” nyilvánították. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár tegnap délelőtt a fiatal könyvtárlátogatók könyvtárhasználati versenyének adott otthont. A kétfordulós, három korosztályban megrendezett megyei döntőn Zsoldostlé Cselényi Gyöngyi szaktanácsadó, zsűrielnök értékelése szerint a résztvevő tanulók felkészültségükről adtak meggyőző képet, arról, hogy mennyire otthonosan is mozognak a könyvespolcok, a katalógusok birodalmában. A 12 évesek döntője egy héttel korábban volt, a tegnapi eredményhirdetés a 14 és 16 éveseknek szólt. A Bőd Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny megyei döntőjének helyezettjei, zárójelben a felkészítő neve: 12 éves korosztály: 1. Schwarzkopf Melinda, fehér- gyarmati Zalka Máté Gimnázium (Sipos Mária), 2. Farkas Krisztina, nyíregyházi Krúdy Gimnázium (Kalydy Zsuzsa), 3. Csernák Renáta,' nyíregyházi Evangélikus Kossuth Gimnázium (Blaskó- né Brösztl Márta). 14 éves korosztály: 1. Kocsis Dóra, fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium- (Sipos Mária), 2. Fedor Anett, nyíregyházi Krúdy Gimnázium (Kalydy Zsuzsa), 3. Lőrinci Adrienne, fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium (Sipos Mária). 16 éves korosztály: 1. Takács Zsuzsa, nyíregyházi Krúdy Gimnázium, (Kalydy Zsuzsa), 2. Sira Beatrix, fehérgyarmati Zalka Máté Gim- názium (Sipos Mária), 3. Ungvári Judit, nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium (dr. Huba Péterné). A két évvel korábbi országos első helyezett Sulyok Gergely, a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Gimnázium és Balogh Zoltán, a nyíregyházi Krúdy Gimnázium tanulói alkotta ifjúsági zsűri is értékelt, ők Csernák Renáta, Lőrincz Adrienne és Ungvári Judit teljesítményét emelték ki. A helyezettek és a felkészítő tanárok egy-egy jutalomkönyvet kaptak dicséretes eredményükért. Az országos verseny időpontja márciusban lesz, melyet egy írásos elődöntő előz meg. (lefler) Önkormányzati hírek Mátészalkáról Osztrák tulajdonba került a MOM Vízméréstechnikai Rt. mátészalkai gyára. Az új tulajdonos családjával együtt bemutatkozási céllal felkereste hivatalában dr. Szilágyi Dénes polgármestert. A kötetlen beszélgetés során mindkét fél jó együttműködési szándékáról biztosította egymást. A legközelebbi testületi ülésre dr. Kelemen Barnabás jegyző előterjeszti a mátészalkai polgármesteri hivatal aljegyzői munkakörére kiírandó pályázattervezetet. Az önkormányzatokról szóló törvény kötelezővé teszi a városokban ilyen munkakör létesítését A millecentenáriumi események koordinálására bizottság alakul Fülöp István alpolgármester vezetésével. A központi ünnepség augusztus 18-án vagy 19-én lesz, emellett számos kulturális és egyéb rendezvény gazdagítja a programot intézmények és más szervek rendezésében. Pénzes László Az iskola jövője Tegnap délután három órán keresztül tárgyalta a nyíregyházi képviselő-testület oktatási bizottsága azon előterjesztést, amely alapján hétfőn dönt a közgyűlés a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola tulajdonlásának további sorsáról. Mint ismeretes, a nyíregyházi evangélikus egyházközösség az önkormányzattal kötött korábbi megállapodással ellentétben mégis természetben tart igényt az intézményre. Az ülésen érvek, erre válaszok és ellenérvek csaptak össze az iskola jövőjét illetően. Érzelmi motívumok és a mai könyörtelen pénzügyi helyzet képviselői viaskodtak egymással. — Nem lobbiztunk a képviselők között, hiszen a szülők és munkatársaink véleményét minden egyes képviselő és nem csoportok kapták meg — mondta többek között Alexa László, igazgató. — A szülői értekezleten és az iskola dolgozói által tartott megbeszélésen mindenki elmondhatta a véleményét. Nem értem, miért baj, hogy aki felszólalt, mindenki a tulajdonosváltás ellen érvelt. Az iskola további sorsa bizonytalan, emiatt eddig harmadával kevesebb gyereket írattak be iskolánkba, mint tavaly ilyenkor. — Nem az iskola van döntési helyzetben — hangsúlyozta Laborczi Géza evangélikus igazgató-lelkész. -— Az egyház és a képviselő-testület feladata a döntés, a felelősség felvállalása. Szavazáskor a bizottság tizenegyjelen levő tagjából hatan azon változatot — a három közül — támogatták, amely értelmében az önkormányzat nem adja át a Kodály Zoltán Általános Iskolát a nyíregyházi evangélikus egyházközösségnek. A nyíregyházi közgyűlés hétfőn dönt. KvZ
