Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-24 / 20. szám
UJ KELET Vállalkozás, információ, ipar Nem kétséges, a mai magyar mezőgazdaságban még mindig igen sok a tétovaság. Adódik ez részben a tőkehiányból, de abból is, hogy az agrárvállalkozások mikéntje sem minden új földtulajdonos számára egyértelmű. Ennek természetes oka az is, hogy az elmúlt évtizedek során az egyéni kezdeményezések, vállalkozások számára nem nyílt tér, így nemzedékek nem tanulták meg azt, hogy az agrárgazdálkodás nem egyenlő a földműveléssel. Jellemző volt, hogy az új földtulajdonosok nagy része olyan növények termesztését részesítette előnyben, melyek viszonylag kevés befektetést igényelnek, a meglévő gépi vagy más erővel termelhetők voltak, betakarításuk nem igényelt bonyolult munkát, és — látszólag —- a termék biztosan értékesíthető volt A földtulajdonosnak nem elég a földművelés fortélyait ismerni, hanem emellé föltétlenül szükséges a gazdasági környezet, a piac, a nemzetközi szabványok ismerete is. Mert termelni csak azt szabad, ami jövedelmező, eladható, ami megfelel egy-egy táj termelési lehetőségeinek. Ma már a közgazda- sági információk egész sorát kell ismerni, oda kell figyelni az étkezési szokások változására, a feldolgozóipar kívánságaira, a termékek hazai és nemzetközi árviszonyaira. Mindez feltételezi, hogy a gazdák sokkal jobb információkkal rendelkezzenek. A kamarák, a különböző tanácsadó vállalkozások szerepe így tetemesen megnő, hiszen ezek azok a csatornák, melyeken át a tájékoztatás frissen áramolhat!na). De lényeges az, hogy maga a föld tulajdonosa is keresse az új és új információkat, figyelje a szak- és pénzügyi sajtó híreit. Mert a mezőgazdasági termelő nem vállalkozó, aki a gazdasági környezet és körülmények ismerete nélkül sehová nem jut el. Ehhez a folyamathoz tartozik az is, hogy a gazdák egyre jobban keressék egymást. Mindez csírájában már megvan. A szervezetek épülgetnek, a koncepciókat megfogalmazzák. De amíg a mezőgazdasági termelő, a gazda nem lesz igényes magával szemben, míg nem ismeri fel a körülmények kényszerét, nem tud elszakadni a tradicionális gondolkodástól, az átütő siker reménye kicsi. Márpedig struktúrát, terméket, tárgyalási stílust, piaci szerepvállalást váltani kell. Az érzelemmentes piac nem veszi figyelembe az útkereső kínlódását, a gyakorlatlanságot, a hagyományt. A piac az agrárium területén is csak és kizárólag azt a vállalkozót jutalmazza, aki friss szemlélettel, bátran, kockázatot is vállalva van a színen. Erre a magyar mezőgazda képes. Hogy segítségre szorul, az sem vitás. A határozott lépéseket a gazdálkodók azoktól várják, akik komoly tagdíjak fejében a mentor szerepére vállalkoztak. Remélhetőleg komoly sikerrel. (bürget) Agrártámogatási formák 1. Ültetvénytelepítés támogatása A 177/1995. (XII. 29.) kormányrendelet, valamint a 44/ 1995. (XII. 29.) FM-rendelet alapján — a pályázati kiírás megjelenése előtt. Pályázat útján, a kiírásban részletezett formában és tartalommal lehet támogatással ültetvénytelepítésre pályázni. A támogatás módja: fix összegű vissza nem térítendő támogatás — a telepítendő gyümölcsfaj és tenyészterület alapján az alábbi mértékben. 1., 3610 ezer forint/ha a támogatás mértéke: alma—18— 28 négyzetméter; körte — 28— 40 négyzetméter; őszibarack— 20—24 négyzetméter tenyészterület esetén, míg cseresznye, meggy, kajszi, szilva és egyéb összes gyümölcs (dió, bogyósok, spárga és torma) tenyész- területtől függetlenül. 2., 420 ezer forint/ha a támogatás mértéke: málna támbe- rendezéssel; körte 15—27 négyzetméter tenyészterülettel; őszibarack 10—19 négyzetméter tenyészterülettel. 3., 600 ezer forint/ha a támogatás mértéke: köszméte tám- berendezéssel; alma 10—17 négyzetméteres támberende- zéssel. 4., 680 ezer forint/ha a támogatás mértéke: alma 3,3—10 négyzetméter támberende- zéssel; körte 4,0—10 négyzet- méter támberendezéssel. A fenti beruházáshoz felvett, éven túli pénzintézeti hitel kamatának 30 százalékos támogatása biztosított. A beruházás áfa nélküli összegének a 20 százaléka saját erőként kötelező. A pályázatnak a következőket kell tartalmaznia: föld- használat igazolása; a termőhely ökológiai alkalmassága; talajtani és tápanyagfeltöltési szakvélemény; legalább 1 ha ültetvény telepítése, vagy meglévő 1 hektárra való kiegészítése; államilag ellenőrzött szaporítóanyagot kell felhasználni; magántermelő esetében egyéni vállalkozói igazolvány; nyilatkozat az ellenőrzés tűréséről a termőrefordulásig; nyilatkozat a saját erő meglétéről; igazolás vagy nyilatkozat köztartozásokról (APEH, tb stb.); nyilatkozat, hogy termőre- fordulás után 5 éven keresztül évente egymillió forint árbevételt számlával igazolni fog; a hitelfelvétel esetén pénzintézeti hitelígérvény. A pályázat beadási határideje: 1996. június 30., a Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz. A várható nagy érdeklődés miatt a pályázatok beérkezési ideje is szempontként szerepelhet az elbírálásban. A Megyei Földművelésügyi Hivatal mellett az Agrárkamara gazdajegyzői is teljes körű tájékoztatást nyújtanak az érdeklődőknek a településükön. Forduljanak hozzájuk bizalommal. (folytatjuk) Mezőgazdaság 1996. január 24., szerda Új minősítés a tejtermelésben A farmergazdaságé a jövő Szabolcstej Rt. felvásárlási osztályvezetője, Kaisler Zoltánná nehezen elérhető szakembere a cégnek, az éves szerződéskötések miatt különösen a közelmúlt időszakában gyakran volt úton. Tőle érdeklődtünk az elmúlt év tapasztalatairól, illetve az idei esztendő felvásárlási terveiről. — Az elmúlt évben 74,5 millió liter tejet vásároltunk fel — kezdett az 1995-ös év adatainak sorolásába Kaisler Zoltánná —, amelynek közel 20 százaléka megyén kívüli felvásárlás volt. A Borsod és Hajdú megyék területéről származó tejre azért volt és van szükség, mert megyénkben „túl jól sikerült” az 1991. évi kormányrendelet végrehajtása, ami miatt megtizedelték a szarvasmarhaállományt. Olyannyira foganatja volt a rendeletnek, hogy a megelőző évihez képest 60 százalékra csökkent a tehenek száma és a tejtermelés. Nekünk pedig itt volt az adott tejfeldolgozó kapacitás, amelyet ki kellett használnunk. Némi javulás az elmúlt évben már érződött az állattartás terén. — Mivel magyarázható a megnövekedett állattartási kedv?—Egyértelműen az ezt szorgalmazó különféle állami támogatással, a pályázati lehetőséggel, mellyel mind többen próbáltak, próbálnak élni. Az állattartás becsülete kezd visz- szatémi, s különösen megyénkben, ahol sok embernek szinte az egyetlen kapaszkodót ez jelenti. Néhányan komoly tervekbe vágtak, jelenleg húsz farmergazdaságról tudok, amelyek máris igen szép eredményeket produkálnak, minőségi szállítóinkká váltak. Tény, hogy az egy-két tehenes gazdák kora lassan múlóban van, a farmergazdaságoké a jövő. Ezt példázza egyébként az országos átlag alakulása is, a nyers tej származási helyét tekintve mindössze 15 százalék a kisüzemi, míg megyénkben — egyedüliként (!) —ez az arány 40 százalék. A 60 százalékot a kft.-k, szövetkezetek, farmer- gazdaságok adják. A tejtermelők ilyen aránya egyben azt jelenti, hogy lényegesen nehezebb jó minőséget produkálni. —Milyen minőségi elvárásaik vannak a termelőkkel szemben? — A tej igen könnyen szeny- nyeződik, és gyorsan romlik. A tej helyes, tiszta termelése és kezelése közegészségügyi érdek, de elsőrendű érdeke a gazdának is, mert a szennyezett tej sem forgalomba nem hozható, sem jó minőségű tejtermék előállítására nem alkalmas, tehát értéktelen. Az 1995-ös esztendő bevezető évnek számított, a tejbegyűjtőkbe olyan vizsgálati eszközöket helyeztünk, melyek révén lehetővé vált a ter- melőkénti gyors elemzés, a nyers tej minőségét illetően. Számtalan előadást tartottunk a településeket járva azzal a céllal, hogy a tejtermelő Kaisler Zoltánná felvásárlási osztályvezető gazdáknak alapvető ismereteket adjunk a tejről, annak összetételéről, a tejhozamot és az összetételt befolyásoló legfontosabb tényezőkről. A tejtermelés élettana mellett igyekeztünk ráirányítani a figyelmet a tiszta, higiénikus tejnyerés és tejkezelés módszereire. Ez annál is fontosabb, mert a háztáji gazdaságokban termelt és a tejcsamokban gyűjtött tej komplex-higiénés minősítését és árfizetését — úgy, ahogy ez a nagyüzemekben termelt tejjel már 1984-ben megkezdődött — ez évtől bevezették. A tejtermelő gazdáknak ezzel alapvető érdeke lett a tiszta, higiénikus tejtermelésemért a minőség a jövedelmet az eddiginél sokkal szigorúbban érinti. — Tudomásom szerint a tehenes gazdák az idősebb korosztály tagjai, akik évtizedekig tudták a dolgukat: maguk etet- tek-fejtek. Miben hibáztak hát? — Éppen ez az, azt nehéz megértetni, elfogadtatni, hogy ami jó volt húsz évvel ezelőtt, az már ma nem felel meg a követelményeknek. Apró munkabeli fogásokról van szó, például az első tejcseppek kifejésé- ről, a tőgy mosásáról és törléséről, az öblített tejesedényben maradt vízről stb. Ezek a minőségi tejtermelés „tízparancsolataként” sorba szedve eljutottak a termelőkhöz, s a legtöbben alkalmazzák is. —Mennyi tejre sikerült szerződést kötniük ez évben? — Várhatóan 77 millió liter tejét fogunk felvásárolni és feldolgozni. A gyakorlatban ez 180 tejgyűjtővel (amely ötezer kistermelőt fog össze) és 50 nagyüzemmel kötött szerződést jelent. — A múlt év december 29-ei minisztériumi rendelet a tej piaci szabályozását írja elő. Mennyiben érinti ez a termelőket? — A rendelet egyénileg lebontva úgynevezett fejkvótákat állapít meg. Az egészet a Tejterméktanács fogja egybe, s így a termelők számára kötelezően előírja a tagságot, amelynek díja: literenként 1 fillér. Tagság hiányában a termelő nem kaphat sem kvótát, sem agrárpiaci támogatást. A cél mindezzel a tej minőségének javítása. Lefler György Sajtótájékoztató a Szabolcs Gabona Rt.-nél Megerősödve, távlati tervekkel Tegnap délelőtt Nyíregyházán a Szabolcs Gabona Rt. vezetői a cég tanácstermében sajtótájékoztatóra várták a médiák képviselőit. A megjelent újságírók előtt Simon György elnök-vezérigazgató adott számot az utóbbi évek történéseiről, az elmúlt esztendő eredményeiről, illetve az idei év terveiről. A maguk mögött hagyott időszak mindegyike egy- egy mondatba sűríthető mérföldköve a cég fejlődésének; így az 1992—93-as év a csődkezelés éve, 1994 a privatizáció éve, 1995 a befektetések éve volt, míg az 1996-os esztendőre a hosszú távú gazdasági célkitűzés, a befektetések hatékony működtetése és a piaci pozíció erősítése a megfogalmazott feladat. Simon György elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a Szabolcs Gabona Rt. a korábbi csődegyezségben vállalt kötelezettségeinek teljesítése, valamint az időközben lezajlott privatizációt követően is a megye meghatározó gabonafeldolgozó- és forgalmazó szervezete. A társaság az elmúlt évben mintegy 120 ezer tonna gabonát vásárolt meg, melynek jelentős részét őrleményként feldolgozva, illetve keveréktakarmányként, a fennmaradó hányadot belföldön, illetve exportra értékesítette. A tervek szerint 1996-ban is hasonló nagyságrendben kívánnak gabonát vásárolni. Eddig mintegy kétszáz partnerrel kötöttek szerződést, számukra vetőmagot is biztosítanak. A szerződéses kapcsolat legfőbb kritériumát a korrektségben, az alapanyag megbízható minőségében látják. A Szabolcs Gabona Rt.-nek — amelynek részvényei 100 százalékban az rt. dolgozóinak a tulajdonában vannak — 1995-ben már lehetősége volt a termelési vertikumát bővíteni, az alapanyag-termeltetés, -felvásárlás biztosítására, valamint a zajtai keverő-, illetve raktártelepet. Ezzel 14-re növekedett a felvásárlási telepeik száma, amelynek mindegyike terményszárításra is alkalmas. Az rt. igazgatóságának tagjai, noha azonos véleményen vannak, a nyíregyházi malom mellett a fehérgyarmati malomüzem megvásárlásával, tréfásan szólva, akár két malomban is őrölhetnek ezután. Az rt. tovább gyarapodott a Mátészalkai Sütőipari Rt., és a Deme- cseri Keményítőgyár megvételével. Közös társaságot alapítottak az R-KON Kft.-vei, évente 50—60 ezer sertés hizlalását tervezve. A Szabolcs Gabona Rt. biztos jövedelmet nyújt dolgozóinak is, jelenleg 220 fő akik az eredményességnek köszönhetően 15 havi fizetést vihettek haza. Igaz, ezért sokat kellett dolgozniuk a hétvégeken is — fejezte be a tájékoztatást Simon György elnök-vezérigazgató. „Holt” tőke Híres halastava volt korábban a Szamos holtágán Ököritófülpösnek, de a ’72- es árvíz elsöpörte. A holtág egyébként — egy '62-es telekkönyvi határozat szerint — a szövetkezeti tagok tulajdonába került. Ezt követően hozták létre a halastavat, a holtág egy másik része pedig a horgászegyesület kezelésében volt. Az árvíz után belefogtak a helyreállítási munkákba. Először a Fehérgyar- * mati Halászati Szövetkezet bérelte a tavat, majd mivel anyagilag ezt nem bírta, a hasznosításra alakult egy horgászegyesület, de az sem bizonyult életképesnek. Most az önkormányzat a Start Rehabilitációs Vállalattal közösen gondolkodik a „holt” tőke hasznosításán. Dojcsák
