Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

1996. január 23., kedd Sport UJ KELET Röplabda Már a rájátszásra gondolnak A Nyíregyházi VSC férfi NB I-es röplabdacsapata szomba­ton a szolnokiak ellen aratott játszmaveszteség nélküli győ­zelmet. így a nyírségi gárda a hátralévő alapszakaszbeli meccsek eredményétől füg­getlenül biztosította helyét a rájátszásban. Ott két extra li­gás együttes és négy NB I-es csapat küzd két extra ligás he­lyért. A hétvégi találkozón a győzelem ellenére kicsit elé­gedetlen volt Balázs István edző, hétfőn őt kérdeztük a lá­tottakról. — Miért volt elégedetlen a játékkal? —Kicsit agresszívabb játék-. kai, nagyobb átütőerővel hama­rabb és nagyobb arányban győzhettünk volna. Azóta ele­meztem a meccs videofelvétel­ét, és utólag kicsit más a véle­ményem, mint közvetlenül a mérkőzés után volt. Az min­denképpen jó, és ezt a statisz­tika is alátámasztja, hogy a sáncmunkában előre léptünk, sok pontot vagy forgást értünk el jó sáncokból. Különösen a Zsukov-—Pál páros védőfala volt eredményes. Mezőnyben is sok támadást kivédekeztünk, ezek között bravúros megoldá­sok is akadtak. A nyitásfoga­dásban a szokott jó teljesít­mény nyújtottuk, 99 nyitásfo­gadásból 74 volt olyan, ami pontosan érkezett a feladóhoz. A rontott fogadások száma ele­nyésző, Korcza egyszer, Dro- tár négy alkalommal hibázott. — A támadóerő most halvá­nyabb volt a megszokottnál. — Igen, centerposztról és szélről többször hibáztunk, il­letve nem tudtunk kellő erő­vel leütni. Itt Zsukov elő­készítő munkájában is keres­hető a hiba, igaz, nehéz dolga volt, mivel a legmagasabb és a legalacsonyabb centerünk volt egyszerre pályán, de cen­tereink is sokkal többre képe­sek ennél. Azt azért elmonda­nám, hogy végül is a játszmá­kon belül és a mérkőzés alatt sem fordult elő, hogy veszély­be kerülne a biztos győzel­münk. A hátralévő időben az edzéseken tovább kell dol­goznunk, hogy még biztosabb legyen a csapatjáték. — Idegenben kikapottá csa­pat Szolnoktól, most játszmát sem tudtak nyerni, ennyit jelent a hazai pálya? — Szolnokon elsősorban a nyitásfogadásunk volt bizony­talan. Most Batai betegsége miatt nem játszhatott, de végül is Drotár jól helyettesítette. Akkor egyikőjük sem játszha­tott. — Hogyan értékeled a játé­kosokat? — Pampuch Csabát dicsér­hetem maradéktalanul. Az első játszmában különösen elemé­ben volt. Bizonyította, hogy jó játékkal igenis helye van a kez­dőben. A két centerről már be­széltem, elsősorban az átütőe­rőt hiányoltam a játékukból. Zsukov is halványabb volt, mint az előző két találkozón. Drotár és Korcza a nyitásfoga­dást megoldotta, de a hálónál ők is kevesebbet nyújtottak a vártnál. Nem rontottak, de ke­vés pontot vagy forgást érő ütésük volt. — Mi következik? — Egyértelmű, hogy most már gőzerővel kell készül­nünk a rájátszásra. A hátralé­vő meccseken a taktikai meg­oldásokat kell begyakorol­nunk, illetve a mezőnymun­kát szükséges tovább javíta­ni. Most hétvégén, ha tehet­jük, megnézzük a kecskeméti csapat bajnoki mérkőzését, mivel várhatóan ők és a Zala­egerszeg kerülnek a rájátszás­ba. Továbbra is talány szá­momra a Malév szereplése, a Szolnok ellen idegenben biz­tosan nyertek, aztán otthon csak 3-2-re nyertek a veszp­rémiek ellen. A két extra li­gás mellett ők azok, akik ne­hézségeket okozhatnak ne­künk. Révay Zoltán Balázs István edző (háttal) papíron is szemléltette a követendő taktikát Fotó: Racskó Tibor Közgyűlés—indulatokkal Tegnap délután évi rendes közgyűlését tartotta a Nyíregy­házi Kézilabda Klub, de nyu­godtan lehet nevezni rendkí­vülinek is. A szokásos napiren­dek között — beszámoló a 1995. szeptember 6. óta eltelt időszakról, a ’95-ös gazdasági évről, az őszi szezon szakmai munkájáról — szerepelt annak a szponzori tanácsnak az elő­terjesztése is, amely gyakorla­tilag már év elejétől elkezdett egy olyan munkát, amellyel talán még megmenthető Nyír­egyháza férfi minőségi kézi­labdája. Visszatérve a beszámolókra, Kardos László ügyvezető el­nök elmondta, hogy nem volt könnyű elkezdeni a ’95-96. évi bajnokságot, hiszen továbbra is komoly anyagi gondokkal küszködött a klub, és emiatt a szezon előtti igazolások, erő­sítések sem úgy sikerültek, ahogy azok el voltak tervezve. Igyekeztek a tartozásokat fon­tossági sorrendben törleszteni, de abból nem sok minden va­lósult meg. Rácz Sándor ve­zetőedző úgy ítélte meg, hogy nem jött össze az a várt össze­tételű keret, amire ő számított, de még most is van a játékosok között olyan, mint például Ke­nyeres, akinek nincs rendezve a játékengedélye. A kedvezőbb sorsolásé tava­szi szezonban megközelíthető az elmúlt szezonban elért ha­todik helyezés. Erre az is re­ményt ad, hogy ebben a nehéz helyzetben még vannak áldo­zatkész szponzorok, segítők, akik foglalkoznak a csapattal, és próbálják menteni a sok év nehéz munkája során befekte­tett értéket, ami a csapatban van. Azért nem volt indulat- mentes a közgyűlés. Az utób­bi másfél évben megtartott rendkívüli és rendes közgyű­lések hagyományait ápolva ezúttal sem fogadták el a klub tagjai a ’95-ös gazdasági év beszámolóját. A közgyűlés­nek az volt a véleménye, hogy a felületesen ismertetett bevé­teli és kiadási számadatokból nem érzékelhető a valós hely­zet, emiatt úgy határoztak, hogy egy ettől sokkal részle­tesebbet kell elkészíteni, ami világos és áttekinthető. Volt olyan klubtag, szponzor, aki sérelmezte, hogy a közel két éve a klubnak kölcsönadott milliós nagyságrendű pénzét még mindig nem kapta meg, és kérte a jelenlegi vezetést, hogy minél előbb rendezzék a felé való tartozásokat. Vé­gül az alakulófélben lévő szponzori tanács nevében a Kárpát-Hús Kft. részéről Ba­rátit László, és a VMK Com­puting részéről Varga György felvázolta a jövő elképzelése­it, miszerint a jelenlegi négy szponzor mellé — Kárpát- Hús, VMK Computing, Hansa Plastik és UM Company — további csatlakozókat várnak, akikkel összefogva megpró­bálják menteni a menthetőt. Mint korábban is említették, csak a jövővel kívánnak fog­lalkozni, és tisztességgel, be­csülettel befejezni ezt a baj­noki szezont. Január elejétől már az új felállás szerint dol­goznak. Ám hogy ez végleges legyen, alapszabályt kell mó­dosítani, amit a közgyűlésnek el kell fogadni. Éppen ezért a tagság úgy foglalt állást, hogy három-négy héten belül újra összehívják a közgyűlést, amikorra elkészül a pontos gazdasági beszámoló, és az említett új szervezeti forma előterjesztése. Fullajtár András Kosárlabda Élvezték a játékot Kézilabda NB I Kupafinálé után bajnoki pontvadászat Caola—Kisvárdai SE A Nyíregyházi TK-Isobau férfi NB I-es kosárlabdázói va­sárnap több mint harmincpon­tos előnnyel győzték le a TFSE gárdáját. A testnevelési egyetemisták hiába Voltak gyorsak és agresszívak a vé­dekezésben, a tanárképző fő­iskolások mégis lerohanták ellenfelüket az első félidőben, ha a lendület végig tart, nem kétséges, hogy ötven pont körül alakul a különbség. No de ne legyünk telhetetlenek, az első félidőben többször is örülhettünk a látványos kosár­labdának, a szép passzoknak. A mérkőzésről Kovács Tibor edzőt kérdeztük. — Elsősorban védekezés­ben javultunk, és a megszer­zett labdákból gyorsan letá­madtuk az ellenfelet. Az első félidő egyes perceiben érezni lehetett, hogy a mieink élve­zik is a játékot, szép megoldá­sokkal, passzokkal rukkoltak elő, egymást segítették dobó­helyzetbe jutni, a második fél­időben visszaestünk egy ki­csit, no de ezen nem lehet cso­dálkozni. Attól féltem, hogy túlpörög a csapat, és az okoz majd gondokat. Végül is a ve­reség nem forgott veszélyben. A fiúk biztosan szerezték meg a győzelmet. Az edzéseken úgy kell dolgoznunk, hogy ezt a jó formát minél hosszabb ideig meg tudjuk tartani a mérkőzés ideje alatt. Az álló- képességünket is javítani kel­lene. — A csapat szépen játszott, különösen az elsőszándékú tá­madások sikerültek jól. Cser- vék, Hutás és Oroszvári is ele­mében volt. Azonban, ha egy kicsit statikusabbá vált a já­ték, már nem működött olyan olajozottan a gépezet. A cen­terposzton palánk alól nagyon kevés pontot szereztünk. — Igen, felállt védelemmel szemben nehezebben ment a játék. Ennek ellenére ott is lát­tam javulást. A labda sokkal gyorsabban ment körbe, mint máskor, és ki tudtunk alakíta­ni dobóhelyzeteket, de a cen­terjáték csak középtávolról volt hatásos, bár Szekeres cen­terként többször ügyesen be­forgatta a védőjét. — Hogyan értékeled a játé­kosok teljesítményét? — Teljesítménysorrendben mondom őket. Cservék nagyon jó napot fogott ki, távolról is bizonyított, de sok gyors akci­ót is ő fejezett be. Hutással és Oroszvárival kitűnően össze­játszottak. Hutás, bár nem do­bott sok pontot, jól teljesített. A mérkőzés előtt külön felhív­tam rá a figyelmét, hogy a leg­fontosabb feladata a csapat irá­nyítása, mozgatása. Ezt most jól ellátta, kitűnő passzokat adott, s biztos vagyok benne, belátja, ez legalább annyira fontos és hálás feladat, mint a pontszerzés, a betörés. Orosz­vári is jól teljesített, és a kom- binatív játékban is bizonyított, ő szerezte Cservék mögött a legtöbb pontot. Kmézics sérü­lése ellenére is biztos volt középtávolról, és tapasztalatát is hasznosíthatták a többiek. Szekeres játékával is elégedett vagyok, hiszen alig volt edzés­ben. Remélem, legközelebb még többet nyújt. Jankovics teljesítménye volt halványabb, hogy ezt mi okozza, feltétlenül meg kell beszélnem a játékos­sal. Az edzéseken nagyon jól dolgozik, jó erőben van, most az utolsó meccseken vissza­esett a formája. Elsősorban azt hiányolom, hogy betörjön a palánk alá, és közelről szerez­zen pontokat. — Mi vár még a csapatra? — Még öt meccs van hátra, és nem szabadna ezeken a ta­lálkozókon veszítenünk. Nem könnyű, de nem is teljesíthe­tetlen feladat. R.Z. Zalaegerszeg, kedd 17 óra. Kemény sorozatban van a J Kisvárdai SE NB I-es női kézi- I labdacsapata. A lányok szom­baton este még EHF Kupa-mér­kőzést játszottak, és ma újra pályára lépnek. Itt azonban már a bajnoki pontokért megy a küzdelem, és talán most ez a legfontosabb a csapat számára. A nemzetközi kupaszereplés­sel nagy lehetőség nyílt meg a csapat előtt. Mondjuk ki nyu­godtan, nagyon sokan még azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán egy körön is túljut­nak. Nos, a lányok felborítottak minden papírformát, és bebizo­nyították, hogy egy vidéki kis­város csapata is érhet el sikere­ket. Talán ha nagyobb az önbi­zalom, és nem kishitűek a játé­kosok, akkor esetleg a legjobb négy közé is bejuthattak volna. De a legjobb nyolc között vé­gezni sem kis teljesítmény. Eu­rópa megismerte Kisvárda nevét. Hogy alulmaradtak a spanyol Valencia csapatával szemben a negyeddöntő párharcában? Nem kell szégyellniük. Egy jobb csa­pat ment tovább. De szereztek rutint, tapasztalatot, és megízlel­ték a nemzetközi kupák sajátos küzdelmét, hangulatát. Benyáts edző is felsóhajtott a szombati visszavágó után. — Most láttam igazán, hogy jobb volt a spanyol csapat. An­nak mindenképpen örülök, hogy a lányok kezdik megta­lálni önmagukat. Különösen a második félidőben nyújtották azt, amire képesek, de még et­től is több van bennük. A mér­kőzésről még annyit, nagy kár volt érte, hogy mindkét félidő­ben az utolsó pillanatokban kaptunk gólt. Ha kis szeren­csénk van, akkor egy góllal mi nyerünk, de a döntetlent is tisz­tes búcsúnak tekintem a kupá­tól. Végül az első kupaszerep­lésünk mérlege: egy győzelem, egy döntetlen és két vereség. Megközelíti az ötvenszázalé­kos teljesítményt, és ezzel a legjobb nyolcig jutottunk el. — Még biztosan sokáig fog­játok elemezni a kupaszereplé­seteket, és leszűritek a tanul­ságokat minden tekintetben. Azonban nyakatokon a bajno­ki folytatás. — Igen. Most már teljes egé­szében a bajnoki meccsekre kell koncentrálnunk. Mint ismert, még két meccs hátravan az őszi szezonból, ami átcsúszott erre az évre. Ma játszunk a Caolával, és szombaton fogadjuk a Fe­rencvárost. Aztán február 9-én kezdjük a tavaszi kört, hazai pályán fogadjuk a Spartacust. —A Caola ellen mire számí­totok? — A két csapat mindig nagy csatát vív egymással. Az el­múlt szezonban mindkét meccset a Kisvárda nyerte meg. Ez lehet biztató, de pont ezért kell óvatosnak lennünk. Ráadásul most elég jól szere­pel a Zala megyei gárda. Je­lenleg a 6. helyen vannak 11 ponttal. Több jó képességű játékosuk is van, például most igazoltak egy orosz kapust, de itt játszik a korábban szegedi Gyimesiné is. Legutóbb Deb­recenben szenvedtek veresé­get. Az tény, nagyon kevés idő állt rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk erre az összecsa­pásra. Vasárnap délután már edzettünk, és ugyanarra a ke­retre számítok, mint ami a szombati kupameccsen volt. Segítheti felkészülésünket, hogy a Caola—Derecske meccs videója megvan, és így ki tudjuk elemezni a játéku­kat. Nos, hogy mindez mire lesz elég, nem tudom. Egy biz­tos: most is nagy küzdelemre számítunk. Mumusa vagyunk az egerszegi csapatnak, tarta­nak tőlünk. Ezt a lélektani előnyt próbáljuk meg kihasz­nálni. Mindenesetre harcolni fogunk, hogy sikerrel vegyük ezt az akadályt... —-fullajtár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom