Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-22 / 18. szám
1996. január 22., hétfő Pénzvilág A MOL, a Danubius és a gyógyszergyári papírok kelendőek a tőzsdén! 10 UJ KELET Az én portfolióm A héten Kéninger Zoltánt, a Reál Profit Pénzügyi, Könyvelő és Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük: mibe fektetné szívesen pénzét? Ötven százalék 1997/Z. jelű államkötvény, harminc százalék Inter-Eu- rópa Bank-részvény, húsz százalék Danubius részvény. Az Államadósság-kezelő Központ olyan gyors ütemben kezdte el az állampapírok kamatainak csökkentését, hogy jelenleg diszkontkincs- tárjegy-aukción indulni szinte nem is érdemes. A túlke- reslet tizenöt—hússzoros, a felajánlott mennyiség alig néhány milliárd forint, az elérhető éves hozamok pedig minden héten a minimális szinten mozognak. Ha tovább tart ez a tendencia, akár 23— 25 százalék is lehet a kincstárjegyek kamata, ami a jelenlegi banki kamatoknál is kevesebb. Az államkötvények közül január 19-éig lehetett jegyezni a fix kamatozású 1997/Z. jelű papírból, aminek 30 százalék fölötti hozama igen vonzó. Azok is vásárol-' hatnak a kötvényből, akik a félévenként esedékes kamat tőkésítésével magasabb hozamra akarnak szert tenni, de azok is megtalálják a megfelelő konstrukciót, akik félévente óhajtják felvenni a hozamot. Az 1997/Z. állam- kötvényt mindkét konstrukcióban szívesen vásárolták a befektetők. Az Inter-Európa Bank piacán régóta csend honolt. A február végére összehívott rendkívüli közgyűlés napirendi pontjai megmozgatták a befektetők fantáziáját, és emelkedésnek indult a részvény árfolyama. A bank eredményei már régóta indokolják, hogy ez a stabil részvény ne csak névértéken cseréljen gazdát, és remélem, hogy a várható rendkívüli osztalék kifizetése még feljebb tornázza majd az árfolyamot. A Danubius kellemes meglepetést okozott az elmúlt héten. A három évvel ezelőtti kedvezményes, adómegtakarítási konstrukcióval jegyzett papírok a napokban kerültek piacra, mégsem tudták letörni a részvény árfolyamát. További árfolyam-emelkedést várok a papírtól rövid távon, és kíváncsian várom, milyen hatással lesz majd a Danubius árfolyamára a másik szállodaipari vállalat, az Eravis papírjainak megjelenése a Budapesti Értéktőzsdén. / Állampapír-piaci hírek Enyhén csökkenő forgalommal, stabilizálódó árakkal kezdődött az elmúlt hét a Budapesti Értéktőzsdén. Az index folyamatosan 1700 pont felett volt, de növekedése lelassult, pénteken 1745 ponton zárt. A hét közepére aztán megélénkült a forgalom, néhány részvény árfolyama csúcsot döntött. A Pannonplast részvényének árfolyama egészen 2400 forintig emelkedett, és 2375 forintos záróára történelmi maximumnak számít. A Graboplast szintén csúcsot döntött 2200 forintos árával. Háromezer-nyolc - száztíz forintig emelkedett az elmúlt hónapok egyik sztárpapírjának, a Zalakerámiának az árfolyama is. A legnagyobb forgalmat produkáló részvények közül a Richter 3165 forinton is forgott a parketten. Pénteken egy nagyobb, 20 ezer darabos csomag is gazdát cserélt 3140 forintos áron. A MÓL árfolyama a hét elején 1385 forintra csökkent, de pénteken már ismét 1460 forinton kereskedtek vele. Sokak meglepetésére, a Danubius árfolyama 1475 forintig emelkedett, megdöntve ezzel a papír árfolyam- rekordját. A napokban kerültek piacra azok a Danubius-részvé- nyek, amelyeket kedvezményesen, adólevonási lehetőséggel jegyezhettek a befektetők. Mivel az igénybe vett adókedvezmény véglegesítéséhez szükséges 3 év letelt, és az igénybe vett adó-visszatérítést már nem kell visszafizetni, sokan túladnak részvényeiken. A befektetők nagy része attól tartott, hogy a hirtelen jelentkező kínálat egészen névértékig nyomja le a részvény árfolyamát. Nos, vevő van a papírra, az árfolyam emelkedik; kérdés, hogy meddig tart a vételi kedv. A Prímagáz papírjait stabilan 4400 forint fölött keresték. Az Egis részvényeinek árfolyama 3600 forint körüli áron stabilizálódott a hét végén, bár hét közben egészen 3710 forintig emelkedett az ár. Úgy látszik, a nemrég megtartott rendkívüli közgyűlésen elhangzott ígéretek megnyugtatták a befektetőket. A Humán papírjai viszont — néhány üzlet kivételével — továbbra is 900 forint alatti árfolyamon cseréltek gazdát. A Pharmavit piaca az utóbbi időben elcsendesedett, de néhány darabra még született kötés, amikre 8000 forint feletti ár jellemző. Az OTP részvényeinek piacán nem történt lényeges változás: továbbra is 1100 forint körül mozog az árfolyam. Az Inter-Európa Bank részvényeinek árfolyamára jó hatást tett a rendkívüli közgyűlés összehívásának híre. A bankpapír árfolyama a hét elején még 12 050 forint volt, pénteken 13 400 forintos áron is keresték a tőzsdén. A Pick részvényeit továbbra is 6000 forinton keresik. A Fotex árfolyama továbbra is névérték alatt, 95 forinton van. A kárpótlási jegy árfolyama a héten. 165—171 forint között mozgott. Részvények 1995 A legnagyobb hazai gyógyszergyár papírjainak árfolyama igen ingadozó volt az elmúlt évben. Az 1994 októberében kibocsátott részvényekhez 1300 forint körüli árfolyamon juthattak igen korlátozott számban a befektetők. A több napos sorban állás igen megdrágította a részvényt. Mivel egy-egy magán- személy mindössze 13 darabot kapott a papírból, a kisbefektetők többsége nem keresett sokat a tőzsdei bevezetéskor. A részvény sokáig 1700— 1800 forint közötti áron forgott a parketten. Aztán lassan átlépte a papír árfolyama a bűvös 2000 forintos határt. Sokáig stabil árfolyamon keresték a befektetők, majd augusztus végén egészen 2400 forint fölé emelkedett az ár. Ezután hirtelen zuhanni kezdett az árfolyam, és október közepére csaknem 20 százalékos veszteséget okozott azoknak, akik augusztusban bevásároltak. Az újabb nyilvános kibocsátás során nem volt igazán nagy az érdeklődés a részvények iránt, a jegyzést hamar lezárták, de nem kellett órákat, napokat várni, hogy a befektetők jegyezhessenek a papírból. A 2000 forintos kibocsátási ár kedvező volt, a tőzsdén 2200 forinton kereskedtek a részvénnyel a brókerek. Akik nem kapkodták el az értékesítést, azok 2500—2600 forint közötti árön tudták értékesíteni papírjaikat, mintegy 30 százalékos hozamot beseperve. A hosszabb távon gondolkodó befektetők keze pedig akkor remegett meg igazán, amikor az év végi és az ez év eleji tőzsdei „hossz” során 3000 forint fölé emelkedett á részvény árfolyama. Az elmúlt héten 3165 forintig emelkedett a tőzsdén a Richter Gedeon Rt. részvényeinek ára, és a növekvő kereslet, a gyógyszergyár eredményei sokak szerint a papír árfolyamának további emelkedését sejtetik. Január második hetében elszabadultak az indulatok a diszkont kincstárjegyek aukcióján. Tíz—tizenötszörös túljegyzés volt a felajánlott állampapírokra, a benyújtott ajánlatok töredékét tudták csak kielégíteni — jegyzésarányosan. Az Államadósság-kezelő Központ azonnal reagált a hatalmas keresletre: változtatott a kincstárjegyaukciókon elérhető hozamsávok kialakításának módján. Az elmúlt héten már az előző aukció átlaghozamához viszonyított plusz 0,25 százalék—mínusz 2 százalék közötti sávon belül lehetett ajánlatokat benyújtani. A kereslet ennek ellenére nem csökkent, a hozamok tovább zuhantak. Az egy hónapos kincstárjegyek aukcióján a felajánlott 1 milliárd forintnyi kincstárjegyre több mint hétszeres volt a kereslet. A kincstárjegyhez csak a legalacsonyabb hozamon, 27,13 százalékon juthattak hozzá a befektetők. A 3 hónapos jegyek aukcióján a felajánlott 6 milliárd forint kincstárjegyre 124 milliárd forint ajánlat érkezett. Az átlaghozam itt is a lehető legalacsonyabb, 27,93 százalék volt, ami 2 százalékos hozam- csökkenést jelent az előző aukcióhoz képest. Ha tovább tart az óriási érdeklődés a kincstárjegyek iránt, akkor rövidesen kedvezőbb lesz a befektetőknek, ha állampapír helyett fix kamatozású vállalati kötvényeket vásárolnak, vagy a kereskedelmi bankok által kínált befektetési lehetőségeket választják. Igencsak megnőtt az érdeklődés az 1997ÍZ. jelű államkötvények iránt. A jegyzési időszak január 10—19. között volt. Az utolsó napokban hosz- szú sorok kígyóztak a jegyzési helyek előtt. A hirtelen jött kamatcsökkenési hullám és a 30 százalékos fix kamatozás miatt igen vonzóvá vált a papír, így lehetséges, hogy allokációra kerül sor. A magánszemélyek mindenképpen megkapják az általuk igényelt mennyiséget. Feltehetően az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet vizsgálni fogja, hogy a magánszemélyek több tízmillió forintos tételű jegyzései nem bújtatott intézményi jegyzések-e. Hírek — röviden Megélénkült az Eravis piaca Nemrég jegyezhették a kárpótoltak kárpótlási jegy és készpénz kombinációjával az Eravis-részvényeket. Az Eravis piacán az utóbbi napokban megélénkült a forgalom. A fővárosi önkormányzat 51 százalék fölötti árfolyamon értékesítette a tulajdonát képező mintegy 300 millió forint névértékű részvény- csomagot. Ez a hír, valamint a közelgő tőzsdei bevezetés megmozgatta a befektetők fantáziáját. Egyre több brókercég jelentkezett 50 százalék körüli vételi ajánlattal. A befektetők egy része bízik a tőzsdei bevezetésben, és megtartotta részvényeit, bízva egy magasabb árfolyamban. Rendkívüli közgyűlés az Inter-Európa Banknál Mint az várható volt, összehívják a rendkívüli közgyűlést az Inter-Európa Bank tulajdonosai részére. A napirendi pontok között egy esetleges rendkívüli osztalék kifizetése,, a részvények névértékének felemelése és felülbélyegzése, valamint a cég múlt évi eredményeinek ismertetése szerepel. A közgyűlés híre máris jó hatással volt a részvény árfolyamára: pénteken 13 400 forinton zárt a bankpapír a Budapesti Értéktőzsdén. Egis-tervek Az Egis gyógyszergyár menedzsmentje és a többségi tulajdonos — a Servier — január 16-ai sajtótájékoztatóján körvonalazódtak a gyógyszergyár 1995. évi eredményei, üzleti terve, valamint a Servier céljai. A francia cégnek létszükségletű volt, hogy terjeszkedjen a gyógyszerpiacon. Az Egis-szel sikerült egy kellő kapacitású, megfelelő kutatási bázissal rendelkező céget vásárolnia ahhoz, hogy az eddig számára idegen piacon sikeresen megjelenhessen. Az Egis további fejlődésének elősegítése tehát a jövőben a Servier saját érdeke is. A cég vezérigazgatója bízik abban, hogy az ez évi eredményben már mutatkozni fog a Servier megjelenésének pozitív hatása is. Az Egis az előzetes számadatok alapján az 1995-ös esztendőt több mint 4,8 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel zárta. (Emlékeztetőül: 1994-ben 2,5 milliárd forint volt a cég adózás előtti eredménye!) Mennyit fizetnek a Rezidencia-alapok? Még folynak a számítások a Rezidencia I. és a Rezidencia II. elnevezésű ingatlan-befektetési alapok nettó eszközértékének meghatározása érdekében, de előzetes becslések szerint a Rezidencia I. alap nettó eszközértéké 121 százalék, míg a Rezidencia Il-é 100 százalék körül várható. Az alapkezelő döntése értelmében az elért tőkenövekményt teljes egészében kifizetik, valamint mérlegelik azt a lehetőséget is, hogy kiegészítik az alapok által fizetendő hozamot 30 százalékra. Ennek indokaként a Globex Holding, mint a Rezidencia alapokat kezelő Pannónia Rt. tulajdonosa közölte, hogy mindkét alap sok olyan ingatlannal rendelkezik, amelyek fejlesztésével jelentős, további értéknövekedés érhető el. A hozamfizetések esedékessége: március 1. és június 1. A befektetőknek így még néhány hónapot várniuk kell, míg kiderül: jó befektetés volt-e pénzüket a Rezidencia-alapokba fektetni. Befektetési alapok versengése Az 1995-ös év után a befektetési alapok többsége 35—37 százalék körüli eredményt ért el. Az alapkezelők nagy része még titkolja a ténylegesen kifizetésre kerülő hozamok nagyságát, de az már szinte biztos, hogy a Cívis 95, az OTP, valamint a Bonus és a CA által kifizetett hozam 35 százalék fölött lesz. A Bonus és a CA félévente fizetnek hozamot, így a befektetők most csak fél évre járó hozamot vehetnek fel. A CA növekedési alapja valószínűleg még az említett alapoknál is nagyobb hozamot realizált, de ez csak később fog kiderülni, mert az alap csak a futamidő végén fizeti ki a hozamot. Kamatcsökkenés A jegybanki alapkamat 1 százalékos csökkentése megtette a hatását a kereskedelmi bankok által nyújtott kamatokra is. Január 22- étől a bankok többsége 0,5—5 százalékkal csökkenti a — főleg a betéti — kamatok mértékét. A bankok többsége inkább a vállalkozók betétei után járó kamatok csökkentése mellett döntött, de van olyan, amelyik a lakossági betétek kamatait is 5 százalékkal csökkenti. A hitelkamatokat egyelőre csak az MKB csökkenti: 0,75 százalékkal lesz kevesebb az irányadó hitelkamat. Még papírt, niég, niég, még!
