Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-20 / 17. szám

UJ KELET Jog és erkölcs Történt egyszer a múlt évben, hogy egy valaha szebb napo­kat megélt, e pillanatban éppen halódó, megyei önkormány­zati tulajdonban lévő nagyvállalat felmondott kilenc dolgozó­jának , a felmondólevelekben kötelezettséget vállalva az ilyen­kor szokásos járandóságok: — végkielégítés, szabadságmeg­váltás és a felmondási időre járó bér — megfizetésére. A la­pátra tett urak és hölgyek (akik között két jogellenes módon elküldött szakszervezeti tisztségviselő is volt) az utolsó mun­kában töltött napjukat követően — némileg megkönnyebbülve — beléptek egy frissen megalapított kft-be, ahol a régi mun­kakörükben dolgozhattak tovább. A kft-t települési önkormány­zatok tulajdonában lévő cégek hozták létre, amelyek az egy­kori nagyvállalattól vásároltak eszközöket és béreltek helyisé­get. Ezután következett a váratlan fordulat: a régi nagyvállalat jogi képviselője közölte: nem fizetnek egy fillért sem, mert er­kölcstelen dolog a járandóságokra számítani akkor, amikor egy alkalmazotti gárda ugyanazon a helyen, ugyanazt csinál­ja­Munkaügyi bíróságra került a dolog. Az előbb említett jogi képviselő—aki a tárgyaláson nem vett részt—beadványában arra hivatkozott: sajátos jogutódlás áll fenn a kilenc alkalma­zott előző és jelenlegi munkahelye között. Am az új munkahely alapítói között nincs ott a régi kenyéradó. A bíróság már ítéletet hozott, de ez még nem jogerős, s — mint a munkaügyi bíróság vezetője felhívta rá a figyelmet — nem publikálható. A kilenc felperes attól fél: mire lezárul a per, megszűnik a volt nagyvállalat, maradékait valakik széthordják, s ők hiába futnak majd a pénzük után. Egyelőre tehát tart a jog és az erkölcs furcsa csatája. A hát­térben nagy és még nagyobb összegekkel. Gyüre Agnes Oláh Albert lemondott (Folytatás az 1. oldalról) — A megyegyűlésben betöl­tött alelnöki posztomról már korábban szerettem volna le­mondani. Amikor megtettem, olyan nyomás nehezedett rám, hogy egyszerűen nem tehettem mást. A méltatlan helyzetet csak ezzel tudtam feloldani. Közben megdöbbenve vettem észre, hogy a tavasztól őszig húzódó ügyben az SZDSZ semmit nem lép, nem áll mel­lém. Magányra voltam. ítélve a csatában. Az újabb pofont ak­kor kaptam a párttól, amikor a hivatalosan bejelentett lemon­dásom után azonnal összehív­ták a frakcióülést, a megyei egyeztető tanácsülést és a kül­döttgyűlést. Meglepve láttam, hogy a társaim hirtelen milyen aktívak lettek... A MET és a küldöttgyűlés is úgy foglalt állást, hogy ha dr. Zilahi József, a megyegyűlés elnöke nem nevez ki rövid időn belül a helyemre szabaddemok­rata alelnököt, pontosabban Lázár Jánost, akkor a frakció lépjen ki a megyegyűlést irá­nyító többségi koalícióból. Ez nem történt meg, a mai napig tagjai vagyunk a koalíciónak. Ezért most tiltakozásul lemond­tam az SZDSZ megyei alelnö­ki-posztjáról és a MET-tagsá- gomról, mert a frakció nem hajtotta végre a MET és a kül­döttgyűlés utasításait. A me­gyegyűlés SZDSZ-frakciójá- nak munkájában pedig mindad­dig nem veszek részt, amíg ez a frakciókilépés meg nem tör­ténik, illetve a küldöttgyűlés mást nem határoz. Megvallom őszintén, fontolgatom a megye­gyűlési tagságról való lemon­dásomat. Lassan ki merem je­lenteni, hogy a megyei közgyű­lés SZDSZ-frakciója néha olyannak tűnik, mintha csak néhány ember klikkje lenne, akik különféle pozíciókért küz­denek. Tisztelet a kivételnek. A következő néhány napban át fogom gondolni, hogy mit tegyek. Jelentős szerepem van a megyegyűlés SZDSZ-frakci- ójának létrehozásában, Kis- várda és térsége választóinak sokat köszönhet a párt, miköz­ben pont én súlytalanná váltam. Nem tölthettem be semmiféle tisztséget — összeférhetetlen­ség miatt —, de még ennek fel­oldása után sem tudom az egyik legjelentősebb szavazóbázis érdekeit képviselni. Töröm a fejemet a helyzet megoldásán. A megyei közgyűlésből való kivonulásom már csak az utol­só lehetőség. De nem kívánok azoknak a kedvében járni, akik ennek esetleg még párton be­lül is örülnének. Iványi Tamás országgyűlési képviselő, a MET elnöke a kö­vetkezőket mondta el a fenti­ekről: — Szomorúan vettem tudo­másul dr. Oláh Albertnek a pártban betöltött tisztségeiről való lemondását. Úgy ítélem meg, ezúttal az érzelmeire hall­gat, és nem józanul fontolja meg a dolgait. Remélem, rövi­desen lesz alkalmunk újra be­szélni a dolgokról, és akkor majd ő is másként vélekedik majd. Az nem igaz, hogy a párt nem állt ki mellette, de törvényt módosítani csak a parlament­nek van joga. Szentesi Péter, a megyegyű­lés frakcióvezetője elmondta, hogy a MET nem határozott meg időpontot. Dr. Zilahi Jó­zsefnek viszont lehetősége van arra, hogy az alelnöki beterjesz­tést ne azonnal, hanem hat hó­nap alatt tegye meg. Amennyi­ben viszont a megyegyűlés el­nöke hat hónap után nem ter­jeszt be javaslatot SZDSZ-es alelnökre, akkor a frakció min­den további vita nélkül ki fog lépni a megyegyűlésből — ígérte Szentesi Péter. Száraz Attila Megyénk életéből 1996. január 20., szombat Szocialista városvezetők regionális fóruma Területfejlesztési törvényt mielőbb Barátian és hivatalosan. Az egykori tanácselnöknő és helyet­tese: Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere és dr. Baja Ferenc miniszter A Dunántúltól keletre fekvő régió megyei jogú városok szo­cialista polgármesterei, alpol­gármesterei, megyei önkor­mányzat elnökei, alelnökei ta­nácskoztak pénteken Nyír­egyházán. A fórum vendége volt Dr. Baja Ferenc, környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter. Ő és Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgár- mestere foglalta össze a délelőtt történteket a kora délutáni vá­rosházi sajtótájékoztatón. Dr. Baja Ferenc emlékezte­tett arra, hogy a területfejlesz­tési törvény tervezet egy hosz- szú munka eredménye, mely ennek megfelelően széles körű konszenzuson alapul. A létre­jövő országos területfejleszté­si tanács és a regionális fejlesz­tési tanácsok végre törvényi ke­retek között dolgozhatnak, így dőlhet el a területrészek esély- egyenlősége, illetve az, hogy a területkiegyenlítésnek milyen forrásai és garanciái vannak. Ezek az intézmények meg fog­nak felelni annak a szintnek, ami az Európai UNIO-hoz való csatlakozáshoz kell. A csatla­kozás után a magyar régiók Burgerlandhoz hasonlóan na­gyon komoly segítséget kap­hatnak. Borsodban és Sza­bolcsban alakult ki először az az intézményrendszer, amelyik kísérletképpen megalapozta megyei fejlesztési tanács mo­delljét. A PHARE szakértők (folytatás az 1. oldalról) A csütörtöki bizottsági ülé­sen Szabó Istvánné (NYIT- VICSAV) gazdasági vezető és Mikó Dániel (NYITVICSAV) műszaki vezető megdöbbentő számokat ismertetett. Az utób­bi két évben csatornázott nyír­egyházi területek közül Oroson például 483 bekötőcsőnkből 159. a Kertvárosban 783-ból 451, Sóstóhegyen 1100-ból 563, Nyírszőllősben 781-ből 464, míg Nyíregyháza központi belterületén 640-ből 428 üze­men kívül árválkodik. A műszakvezető azt is elmondta, hogy a terepbejárásaik alkal­mával az utóbbi években 1000 számára a kísérlet kifejezetten jól vizsgázott. A pénteki nyíregyházi ta­nácskozás azért jött létre, mert miniszter úr fontosnak tartotta, hogy a Dunántúltól keletre fekvő szocialista polgármeste­rek, megyei önkormányzati el­nökök megismerhessék azokat a módosító indítványokat, ame­lyek a területfejlesztési törvény kapcsán beérkeztek. (A beter­jesztés is ugyanezen kör véle­ményének megkérdezésével történt.) Dr. Baja Ferenc úgy látja, a beérkezett módosító in­olyan esettel találkoztak, ami­kor a városlakó ugyan használ­ta a szennyvízcsatornát, de nyilvántartásba véve nem volt, azaz azért díjat nem fizetett. Nyíregyházán a fentieken túl további 4400 olyan ingatlan van amelyik előtt elmegy ugyan a csatorna, de a lakók nem kötöttek rá. A rákötéseket a polgármes­teri hivatalnak márcsak azért is ösztönözni és ellenőrizni kell, mert az utóbbi pár évben elké­szült 110 kilométer hosszú nyíregyházi csatornahálózat megépítéséhez saját forrással, azaz jelentős összeggel hozzá­járult az önkormányzat, a köz­dítványok azt célozzák meg, hogy egy erősebb, nagyobb ha­tású, jelentősebb területfejlesz­tési törvény jöjjön létre. Ezzel is oldva azt a problémát, hogy a területek igazgatásában egy nagyon komoly reformra van szükség, elősegítve a regioná­lis intézményrendszer és poli­tika kiépítését. Jelenleg 10 mil­liárd forint áll a megyei fejlesz­tési tanácsok, és az országos fejlesztési tanács rendelkezésé­re azzal a céllal, hogy a regio­nális programok, közös projek­tek elinduljanak. Ez az összeg ponti (állami) költségvetés, il­letve a Környezetvédelmi Alap. Az ez utóbbihoz elküldött pá­lyázati anyagban az szerepelt ígérvényként, hogy ahol a Kör­nyezetvédelmi Alapból valósul meg a csatornahálózat ott a szennyvízszippantás megszű­nik, az új hálózat mellett élők rövidesen rákötnek arra. Amennyiben valamelyik illeté­kes megvizsgálja az alap fel- használását, akkor megállapít­hatja, hogy a szerződésben fog­lalt kötelezettségének a város nem tett eleget és mintegy 60 és 80 millió forintot vissza kell fizetni. Számításaink szerint ameny- nyiben a csatlakozócsonk udva­ron belül ki van építve — eb­ben az esetben az önkormány­zat 5 ezer forint támogatást ad - akkor a „saját erőből” történő kivitelezés 10 ezer forint körül van, míg ugyanez az összeg kivitelező félfogadása esetében 30 ezer forint körül mozoghat. Amennyiben az új rákötöttnek a gerincvezetékhez kell csatla­kozni — ebben az esetben az önkormányzat 10 ezer forint tá­mogatást ad — az előbb emlí­tett két esetben az összeg 60 és 80 ezer forint. Az előterjesztésről a nyíregy­házi képviselő testület január 29-i ülésén dönt. Nagy valószí­nűséggel a tervezetben már kü­lönösebb változás nem lesz. (száraz) radikális fejlesztésre nem elég, de nagyon is nagy segítséget jelenthet akkor amikor az ön- kormányzatok, és a vállalko­zók számára a fejlesztési for­rások rendkívül szűkek. Csabai Lászlóné szerint is rendkívül fontos, hogy a par­lament minél hamarabb elfo­gadja a területfejlesztési tör­vényt. A polgármesterasszony elmondta, hogy a tanácskozás tagjai nem tudják elképzelni a költségvetés évközi változtatá­sát anélkül, hogy a közoktatási törvény ne változzon. A tegnap született privatizációs többlet- bevétel sorsáról szóló kor­mánydöntéssel kapcsolatban a szocialista fórum közös vé­leménye, hogy a gázvagyon körül kialakult rendezetlen helyzetet, illetve mivel több önkormányzatnak is peres ügye van vagyonügyben az ÁPV Rt.-vel (Hungars Hotels, OTP, MATÁV, stb.), — ame­lyet jó lenne minél hamarabb peren kívüli megegyezéssel le­zárni — privatizációs többlet bevételekből lehetnének a függő kérdéseket megoldani. Ez a megoldás az önkormány­zatok lehetetlen pénzügyi hely­zetén valamelyest segítene. Száraz Attila Elhallgatott a Pop FM Pénteken reggel hiába csavargatták az állomás- keresőt a rádióhallgatók, a megszokott Pop FM-szig- nált nem hallhatták. Ennek okáról kérdeztem Bokor Károly műsorvezető-techni­kust. — A rádiónk adása az előző év novemberében in­dult. Kezdetben reggel nyolctól este nyolcig sugá­roztunk, majd amikor más is megkapta a mi frekvenci­ánkra az engedélyt, csök­kentettük az adásidőt. Aztán megint egyedül maradtunk az éternek ezen a részén, és reggel hattól éjfélig tartott az adásunk. Önökkel kelünk, önökkel fekszünk — ez volt a jelszavunk. Az volt a hely­zet, hogy a stáb egyik fele az adást szerkesztette, a má­sik fele meg a frekvenciaen­gedélyt kérte. Az a gyakor­lat ugyanis, hogy a sugárzá­si engedélyt a mi hullám­hosszunkra tíz napra adják, de ázt előtte harminc nappal kellett kérni, és ez így egy örökös körforgás volt. Pén­teken reggeltől azonban ez­zel is leálltunk, mert 19-étől nem kaptuk meg a frekven­cia- megújítást az újatt ter­minusra. Most folyamatban van az állandó sugárzási en­gedélyünk elbírálása, de csak az új médiatörvény életbelépésével várható vég­leges megoldás. Addig ké­szülünk arra, hogy a következő tíznapos ciklusra már legyen engedélyünk, ismét hallhassák a Pop FM rádiót a hallgatók Nyíregy­házán és körzetében. Égetőmű Vasváriban (Folytatás az 1. oldalról) A csökkent tárolású, kész­letezett veszélyesanyag­mennyiség miatt jelentősen javul a környezet minősége, emellett nem lesz szükség a további távolsági fuvarozás­ra. Üzemeltetése gazdaságos a gyár számára, és nem utol­sósorban húsz új munkahe­lyet jelentett a beruházás. Dr. Baja Ferenc köszöntő szavaiban elmondta, hogy e létesítmény elkészültével a próbaüzem után nem csupán a gyár termékfeldolgozási folyamata bővült egy kiegé­szítő üzemmel, hanem ezzel a vállalat hatalmas lépést tett a környezet épségének védel­méért, aminek a hasznát az egész régió látja majd. A kor­mányzati politika elkötelezett híve a környezetbarát ipari technológiának, az ilyen irá­nyú törekvéseknek, hiszen az Európai Unió kapui csak ezen környezetvédelmi rész­feltételek teljesülése után nyílhatnak meg számunkra. —vip— Rákötés most olcsóbban, de... Emelkedik a szennyvízdíj

Next

/
Oldalképek
Tartalom