Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

Információk UJ KELET 1996. január 18., csütörtök Az önkormányzatok egy éve Sikerek, kudarcok, feladatok Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év vé­gén a megye valamennyi polgármesterének ugyanazt a há­rom kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? Révész Dezső, Nyírtét 1. Sajnos a jelenlegi gazda­sági helyzetben sikernek kell elkönyvelnünk, hogy az önkor­mányzat minden fennálló tar­tozását kiegyenlítette. 2. Ez a legnagyobb kudar­cunk is; sajnálatos, hogy nem futotta fejlesztésre, örülnünk kell, hogy fedezni tudtuk a működési költségeket. 3. Nincsenek egetrengető ter­veink. nagy eredmény lesz, ha jövőre is arról számolhatok majd be, hogy működtetni tud­tuk intézményeinket. Vélemé­nyem szerint az új évben súlyos válságba kerülnek a települési önkormányzatok, főleg a kisebb községek, melyeknek nincs szá­mottevő saját bevételi forrásuk. A központi támogatás nem lesz elegendő a működési költségek­re. Minden mindegy alapon nemsokára pályázatot nyújtunk be Sényővel közösen egy bekö­tőút megépítésére. Ezáltal javul­na a két település közötti átjár­hatóság és azzal, hogy állam- igazgatási ügyekben könnyeb­ben együtt tudnánk működni, valamelyest csökkenthetnénk a kiadásainkat. a Kóczon Pál, Érpatak 1. Tavaly szeptemberben ün­nepélyes keretek között átadtuk az új, nyolctantermes, aulával rendelkező általános iskolán­kat, melynek építését ’94 au­gusztusában kezdtük. Ez az 57 millió forintos beruházás elég­gé leterhelte az önkormányza­tot, másra nemigen jutott kapa­citásunk. de azt hiszem ez ön­magában is szép siker. 2. Az elmúlt év kudarca — bár igazából nem az önkor­mányzaton múlott — hogy nem sikerült csökkentenünk a mun­kanélküliséget, a jövedelempót­ló támogatásra szorulók számát. 3. Úgy tűnik, hogy az idén — heteken belül — sikerül mun­kahelyet teremtenünk kezdet­ben 12-14, később 45 ember számára. Az egykori TSZ-tele- pet bérbevevő vállalkozótól nem kérünk iparűzési adót és minden tekintetben támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, melyek munkát, megélhetést adnak az érpataki polgároknak. Ha a pályázatunkat elfogadják, sikerül mezőgazdasági jellegű portalanított utakat építenünk a település környékén. Szoboszlai Ottó, Nagyhalász 1. Az elmúlt kemény eszten­dő gazdasági megszorító intéz­kedései ellenére a legnagyobb sikerünknek azt tartjuk, hogy a gazdálkodási egyensúlyunkat meg tudtuk őrizni, önkormány­zati intézményeink működése zavartalan volt. Nem adósod- tunk el, újabb életbentartó hite­lekért nem kellet folyamod­nunk, így szerencsésen elkerül­tük az úgynevezett hitelspirált. A térségi telefonberuházási nagyprogramhoz csatlakozva jelentős mértékben sikerült fej­lesztenünk a hálózatot, aminek a kiépítése kicsit áthúzódott erre az esztendőre, mert a digitális al­központ bekapcsolása az előze­tes tervek szerint az 1996-os év első felében várható. A koráb­ban gazdátlanul és kihasználat­lanul álló Csuha—Kállai-kúri­át az önkormányzat tavaly el­kezdte felújítani, hogy közössé­gi célokra igénybe lehessen ven­ni. Mindezek mellet további ki­sebb felújítási munkálatokat si­került elvégezni a településen. 2. Sajnálatos kudarcunk volt, hogy a Nagyhalász—Tiszarádi közlekedési út kérdését egye­lőre nem sikerült rendeznünk. Ettől eltekintve a mindennapos apró-cseprő gondokon túl na­gyobb problémáról nem tudok beszámolni. 3. Ebben az esztendőben az egyik legfontosabb feladatunk lesz az önkormányzati intéz­ményhálózat működőképes­ségének megőrzése. Reméljük, hogy a Nyíregyházát, Nagy­halászt és Tokajt összekötő, ti­zenegy településen áthaladó ke­rékpárút ügyét sikeresen tudjuk menedzselni, s az építkezési munkálatok még ebben az év­ben elkezdődhetnek. A kúria felújítását a tervek szerint a millecentenáriumi ünnepségig befejezzük, emellett a honfog­lalás évfordulójáról méltón sze­retnénk megemlékezni. Véradás A Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezete 1996. január 22. és 27. között az alábbi helyeken szervez véradást: Január 22., hétfő: Mérk (kultúrház) 9—14 óráig, Taurusz Rt. (Tuzsér) 13-tól. Január 23., kedd: Székely (polgármesteri hivatal) 9— 14 óráig, Tarpa (polgármesteri hivatal, házasságkötő terem) 9—13 óráig. Január 24., szerda: Nyír-Gabona Kft. (Nyíregyháza, Mártírok tere 9.) 10.30-tól Nyírségi Patyolat (Nyíregyháza, Simái út 2.) 13-tól, Tiszaszentmárton 9—13 óráig. Január 25., csütörtök: Tiszabercel (Egészségház) 9— 13 óráig, Interspan Kft. (Vásárosnamény) 9—13 óráig. Január 26., péntek: Nagyhalász (művelődési ház) 9— 14 óráig. A véradóállomások is fogadják azokat az egészséges fel­nőtteket, akik véradással segíteni tudják a bajban lévő bete­geket munkanapokon Nyíregyházán 9-től 14 óráig. Kisvárdán hétfőtől péntekig 8-tól 14 óráig, Fehérgyarma­ton hétfő, kedd, csütörtök, péntek 8-tól 14 óráig. Pályázat Az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik-, valamint Nagy Imre születé­sének századik évfordulójára pályázatot írt ki a Nagy Imre Társaság megyei elnöksége és a Pedagógiai Intézet megyei szervezete három kategóriá­ban: általános iskolások (7— 8. osztály), középiskolások, főiskolások számára. A pályázat témái: — Nagy Imre első minisz­terelnöksége (1953—1954); — A forradalom napjai, eseményei megyénkben (1956. október 23—27.); — Nagy Imre helye ma a magyar történelemben. A pályázaton irodalmi szín­vonalú írásokkal, családta­gok, ismerősök, szemtanúk elbeszélése alapján írt vissza­emlékezésekkel. archív fotók­kal, tárgyi dokumentumok­kal, a Nagy Imrével való sze­mélyes találkozásokat meg­örökítő pályamunkákkal lehet részt venni. Segítségül példá­ul: Nagy Imre részvétele a tiszanagyfalui földosztáson, vagy a mátészalkai nagygyű­lésen. A pályázat első négy helye­zettje értékes tárgyjutalmat kap, a kiemelkedőket pénzju­talomban részesítik, a legjobb pályamunkákat nyilvánosság­ra hozzák. A szervezők kérik, hogy a kettős jubileum alkalmából minél többen vegyenek részt a pályázaton, kérik továbbá a különböző társadalmi szerve­zetek, az önkormányzatok, a pedagógusok támogatását ah­hoz, hogy a pályázat méltó le­gyen a jeles évfordulóhoz. A pályázat beadási határ­ideje : 1996. április 30. a felsőoktatás lehetőségeiről A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők nehéz választás előtt állnak: el kell dönteniük, melyik főiskola, egyetem felelne meg legjobban adottságaiknak, képességeiknek, hosszú távú terveiknek. Ezt szeretnénk megkönnyíteni azzal, hogy röviden bemutatjuk a legjelentősebb felsőoktatási intézményeket. Bánki Donát Műszaki Főiskola Budapest 1081 Népszínház u. 8. Tel.: 210-1450,113-8401 Az 1996/97-es tanévben összesen 440 nappali tago­zatos hallgatót terveznek felvenni a következő sza­kokra: hatféléves a képzés a gépészmérnöki szakon, me­lyen gyártástechnológiai, gépszerkesztő-tervező és autótechnikai üzemeltető szakirányok között lehet vá­lasztani, tavaly 80-nál húz­ták meg a felvételi pontha­tárt. A szervező és informa­tikai szak szintén hat fél­éves, a választható szak­irány itt a menedzser, a ponthatár tavaly 88 volt. A mérnök tanári szak nyolc féléves, mérnök tanári és gépészmérnöki, vagy mér­nök tanári és informatikai mérnöki kettős oklevelet adó képzés, tavaly 77 pont­tól vettek fel pályázókat. A műszaki informatikai szak további szakiránya az intel­ligens gyártócellákkal fog­lalkozik, az oklevél feltétele a középfokú állami nyelvvizsga megszerzése. Erre a hat féléves szakra tavaly a legalább 85 pontot elért jelentkezőket vet­ték fel. A biztonságtechnikai mérnöki szakon a képzés a Bu­dapesti Politechnikum kereté­ben folyik, erről részletes tá­jékoztatót a főiskola oktatási osztálya ad. A képzés 6+1 fél­éves. a felvételi ponthatár ta­valy 82 volt. Hat féléves a műszaki szakoktatói szak is, tavaly 70 pont elég volt ahhoz, hogy a pályázók bekerüljenek. Erre a szakra egyébként csak azok jelentkezhetnek, akiknek gimnáziumi érettségijük és szakirányú szakmunkásképe­sítésük, vagy szakirányú szak­középiskolai érettségijük van. A felsőfokú oklevéllel ren­delkezők számára szervezett képzésre csak gépészmérnöki végzettségűek jelentkezhet­nek. A biztonságtechnikai mérnöki szakra jelentke­zőknek körzeti (házi) orvo­sukkal igazoltatniuk kell, hogy az emelt szintű testne­velés-foglalkozásokon való aktív részvételüknek egész­ségi akadálya nincs. Automatikusan felveszik azokat a pályázókat, akik az OKTV-n valamely felvételi tárgyból három éven belül 1—20. helyezést értek el. Az integrált mérnöki kép­zésre jelentkezők angol nyelvi felmérésen vesznek részt. A főiskolai, egyetemi ok­levéllel rendelkezőket a megszerzett felsőfokú okle­vél átlaga szerint rangsorol­ják. A 120 pontos rendszer pontszámát az oklevél átla­gának 24-szerese adja. A felvétel alapját képező fel­sőfokú oklevél nem lehet régebbi tízévesnél. Meleg víz Háztartásunk melegvíz- ellátását általában kétféle­képpen szoktuk megoldani: villany- vagy gázüzemű ké­szülékkel. Mindkettőből kapható víztárolós vagy vízátfolyásos rendszerű. Érveket mindkettő mel­lett és ellen felhozhatunk. A villanybojler előnye példá­ul, hogy éjszakai olcsóbb árammal is üzemeltethető, és korátozott űrtartalma víztakarékosságra ösztö­nöz, hátránya viszont a tá­rolásból adódó hővesz­teség. A víztárolós gázboj­ler előnye, hogy kevesebb gázt fogyaszt, mint az átfo- lyós rendszerű. Az átfolyós rendszerű elektromos és gázfűtésű vízmelegítő vi­szont közvetlenül a haszná­lat előtt melegíti fel a vizet korlátlan mennyiségben, így ugyan nincs tárolási hőveszteség, de pazarlásra csábít. Takarékoskodni lehet a felhasználás mérséklésével és a melegvízellátó-rend- szer veszteségeinek csök­kentésével. Általában töre­kedjünk olyan rendszer ki­alakítására, amelyben a melegvíztermelő és a csa­pok között nincs nagyobb távolság. A hosszabb cső­V ________ sz akaszokban ugyanis a víz lehűl, és esetleg vödörnyi vi­zet kell kiengednünk a csap­ból, mire a kívánt hőmérsék­letet eléri. Célszerűbb példá­ul a távol lévő mosogatóhoz lülön, kis térfogatú (5—10 1- es) vízmelegítőt felszerelni. A gázmelegítőt ellenőriztes­sük szakemberrel. A szüksé­ges legalacsonyabb hőmér­sékleten állítsuk elő a meleg vizet. Ezzel a gázmelegítő élettartamát is meghosz- szabítjuk, mert a kisebb láng nem égeti szét idő előtt a ka­zán belsejét. Fontos, és ez nem csak a gázkészülékekre igaz: ügyeljünk a berendezé­sek jó műszaki állapotára, mert annak romlásával ará­nyosan nő az energia-fel­használás. Gázkészülékeknél különösen fontos a rendsze­res karbantartás, mert ezáltal r\ 5-let csökkenthető a balesetve­szély is. Gyújtólángos melegvíz­termelőknél a gyújtólángot éjszakára vagy a hosszabb üzemszüneti időszakokra zárjuk el. Ezzel is energiát takaríthatunk meg, és meg­hosszabbítjuk a készülék élettartamát. Az újab­ban kapható kétfunkciós gázkazán a családi ház fű­tését és a melegvízellátását — igaz, borsos áron — egyaránt megoldja. Sok kicsi sokra megy: Kádfürdő helyet zuhanyozzunk (ez egészségesebb is, és harmadannyi vizet igényel). A csapokra szereljünk úgynevezett áramláskorlátozót. Ez a néhány száz forintos szer­kezet gondoskodik arról, hogy kisebb vízmennyiség felhasználásával ugyanolyan kényel­mesen tudjunk például kezet mosni vagy mosogatni. Szerezzünk be víztartalékos zuhanyrózsát. Ajánljuk az egy karos keverőcsapokat, amelyekből azonnal a kívánt hőmérsékletű víz folyik. A villanybojlert a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre állítsuk be, ezzel a készülék élettartamát is meghosszabbítjuk. Feleslegesen magasra beállított hőfok esetén a veszte­ség akár 30 százalék is lehet. A bojlerből rendszeresen távolítsuk el a vízkövet, mert az csökkenti a fűtés hatékonysá­gát., Uj bojler beszerzésekor energiatakarékos (jobb szigetelésű) készüléket válasszunk. Ha hosszabb időre elmegyünk otthonról (nyaralás), ne felejtsük el kikapcsolni a meleg­víztermelőt. Akkora készüléket vásároljunk, amekkorát a család fogyasztása indokol. Mindenképpen energiaköltség-megtakarítást jelent, ha bojlerünket az olcsóbb éjszakai árammal üzemeltetjük. _____________________________________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom