Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-18 / 15. szám
Megyénk életéből ÜJ KEI,FT Szorongva a NAT-ról Alaposan elszámolták magukat a Megyei Pedagógiai Intézet szervezői a tegnapi rendezvény érdeklődését illetően, hiszen a Művészeti Szakközép- iskola előadóterme is szűknek bizonyult a megjelentek befogadására. A Nemzeti Alaptanterv bevetéséről intézkedő rendelet hatálybalépésével az óvodáknak, iskoláknak legkésőbb 1998. szeptember 1-jéig át kell térni az új követelmények, tartalmak alkalmazására, a szorgalmi idő új rendjére. A programok a fenntartó önkormányzatok jóváhagyásával indíthatók be. Az elkövetkező évek tehát új típusú feladatokat adnak mind a fenntartóknak, mind az intézményeknek. E folyamat szakszerű irányításához és végzéséhez kívánt segítséget nyújtani a tegnapi program is, melynek előadói Pőcze Gábor, az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ főigazgató-helyettese és Horváth H. Attila kutatási munkatárs, a résztvevők pedig a megye oktatási intézményeinek vezetői és a települések polgár- mesterei voltak. A január 25—26-án megrendezésre kerülő Kórházi Informatikai és Menedzsment Aktuális Kérdései konferenciáról tájékoztatta a sajtót tegnap délután dr. Szegedi János, dr. Zagyi Bertalan és Daragó László. Mint mondták, a magyar egészségügyben az elmúlt években számos olyan változás következett be, amelyek mindmind a beteggyógyítás működőképességét és hatékonyságát hivatott szolgálni. Mint ismert, a magyar egészségügy évtizedekig kórházcentrikus volt, a legtöbb beteget beutalták valamelyik oszAz előadások a pedagógiai programról és a helyi tantervről szóltak, annál is inkább, hiszen az idő mind a fenntartókat, mind az iskolákat sürgeti: 1998 szeptemberére az iskoláknak elfogadott pedagógiai programmal kell rendelkezniük. Ehhez, első lépésként a fenntartóknak a lényegi kérdésekben kell állást foglalniuk, azaz: mit jelenthet számukra a helyi tartalom; így például azt, hogy az intézmény hány évfolyamos legyen, tudják-e vállalni a 16 éves korig szóló kötelező oktatást, ha nem, akkor meg kell tályra, így lassan finanszírozhatatlanná vált az egészségügy. Nem véletlen, hogy több kórháznak vannak jelentős adósságai. Éppen ezért, ennek elkerülésére egyre nagyobb szerep jut az informatikának, nemcsak a döntéshozatal előkészítésében, hanem a végrehajtás ellenőrzésében is. A konferencia keretében, a témában jártas neves szakemberek tartanak majd előadást a kórházi menedzsment feladatairól, illetve azok végrehajtásáról. A konferenciára a Dunán inneni megyék kórházainak állapodni egy másik önkormányzattal stb. A szakmai program kimunkálása az iskolák feladata, miként az annak megvalósításához szükséges eszközök igénylése is. A kidolgozást követően a tantestületek a helyi önkormányzatok asztalára teszik a tervüket, a fenntartók kötelesek azt szakértőkkel megvizsgáltatni. A ma még bizonytalannak tűnő feladat idővel minden bizonnyal kikristályosodik, az intézmények, a fenntartók számára annyi tény, sok együttműködést igényel. igazgatóit és az egyéb egészségügyi szervek vezetőit hívták meg. Minden előadás után lehetőség nyílik a hallottak megbeszélésére, kiértékelésére. Az ismertetőkről írásos anyagot bocsátanak a résztvevők rendelkezésére. A konferenciát követően, február—márciusban az előadásokat és az annak kapcsán felmerült kérdéseket és a válaszokat formába öntve kiadják, hogy azokba a kórházakba is eljusson a vitatémák anyaga, amelyek nem küldtek képviselőt, illetve nem voltak meghívva. Informatikai konferencia lesz Földhivatali cáfolat Nem állapítható meg a nyomvonal Lapunk január 10-ei számában megjelent riportunkkal kapcsolatban észrevételt kaptunk a Nyíregyházi Körzeti Földhivatal vezetőjétől, melyet változtatás nélkül adunk közre. Az ügy folytatására természetesen visszatérünk. Tisztelt szerkesztőség! Lapjuk 1996. január 10.-ei számának 3. oldalán megjelent Gyanús nyomok a nyomvonalon című, az M3-as autópálya építésével foglalkozó cikkük utolsó kérdésére Szabó János autópálya-felügyeleti fejlesztőmérnök által adott válasz a Nyíregyházi Körzeti Földhivatalt hátrányosan érinti, és a valóságnak sem felel meg, ezért az alábbiak alapján kiigazítást kérünk. A cikk elolvasása után, a korrekt tájékoztatás érdekében az ügyben vizsgálatot folytattam le, és megállapítottam, hogy a Nyíregyházi Körzeti Földhivatalnál az M3 autópálya nyomvonalával kapcsolatban nincs olyan dokumentum, melyből az autópálya által érintett vagy a mellette elhelyezkedő területek helyrajzi számai megállapíthatók lennének. Ennek megfelelően kollégám helyesen tájékoztatta az újságírót arról, hogy a helyrajzi számok ismeretében tudunk csak felvilágosítást adni a tulajdonosokról. A további vizsgálat során megállapítottam, hogy az autópályával kapcsolatos bizonyos dokumentumok találhatók a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatalnál (Bátori út 13.), tehát nem a Nyíregyházi Körzeti Földhivatalnál, mint ahogy azt Szabó János állítja. így például az Uvaterv Rt. 1993 decemberében és 1994 januárjában koordinációs bejelentést tett, és megküldte az autópálya előzetes kisajátítási (telekalakítási) tervét. A visszaigazolásban a Megyei Földhivatal Földmérési Osztálya tájékoztatta az Uva- tervet, hogy a becsatolt munkarészek nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek és szabályzatoknak. A munkarészeket az Uvaterv 1994 nyarától kezdte megküldeni, de azok nem a visszaigazolás szerint történtek, ezért részükre vizsgálat nélkül visszaküldték. Mindezek ellenére a Megyei Földhivatal Földmérési Osztálya az ott található nyilvántartási térképekre az autópálya külső határvonalát tájékoztatásul előzetesen (ceruzásán) térképezte. Ez azonban nem alkalmas térképmásolat kiadására vagy tulajdonjog bejegyzésére. Az írásbeli munkarészek és a tervtérképek egyébként az osztályon megtalálhatók. Valótlan tehát Szabó János azon állítása, hogy a régi és az új állapot is bejegyzésre került már az ingatlannyilvántartásba (nem a „telekkönyvbe”). A bejegyzés ugyanis csak az autópálya megépítése után a végleges kisajátítási és megvalósulási munkarészek becsatolásával és kérelemre történt meg. Tájékoztatom továbbá a tisztelt szerkesztőséget, hogy az Autópálya Igazgatóság (ügyintéző: Szabó János) 1993. augusztusában kérte a Megyei Földhivataltól az autópálya Tiszavasvári 196+270—204+820 km-szelvények közötti szakasza nyomvonalába eső területek termelésből való kivonásának engedélyezését, melyet a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya 17.010/1993. számú határozatában engedélyezett is. Az Autópálya Igazgatóság ugyanezen kérelmében jelezte, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye további szakaszára (209+510—302+500 km. sz.) önálló termelésből való kivonási kérelmet fog beterjeszteni, ami a mai napig nem történt meg. A fentiek alapján megismétlem, hogy a nyíregyházi Körzeti Földhivatal a pontos helyrajzi számok közlése után szívesen áll a tisztelt szerkesztőség rendelkezésére, és az ingatlannyilvántartási munkarészekbe (nem a telekkönyvbe) a betekintést lehetővé teszi a tulajdonosok megállapítása céljából. Havellant Csaba hivatalvezető Körzeti Földhivatal, Nyíregyháza 1996. január 18., csütörtök Egyszerűsített privatizáció Elkelt két megyei cég Az egyszerűsített privatizáció első fordulója az elmúlt év december 29-én lezárult, ezután hirdetik meg a második ütemet. A kis- és közepes méretű állami cégek tulajdonrészének magánosítását szolgáló első fordulóban a meghirdetett cégek kétharmadára, negyvenkettőre érkezett összesen száznégy pályázat. Ez jelzi, hogy ez a fajta magánosítási folyamat eredményesnek bizonyult. A pályázatok kilencven százaláka magyar cégektől származik, így nem igazolódtak be azok a félelmek, miszerint külföldiek Kedden ülést tartott a nyíregyházi önkormányzat gazdasági bizottsága. A Szentesi Péter vezette testület elé az előzetes meghívóban szereplő tizenegy napirendi pont mellé további hat lett a helyszínen megszavazva, melyek sürgős tárgyalást igényelve a helyszínen lettek kiosztva. Az összesen tizenhét előterjesztésben természetesen voltak kisebb horderejű anyagok is, de voltak olyanok, amelyek szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot. A menekülteket támogató alapból Nyíregyháza korábban öt lakást vásárolt, ezekben Romániából áttelepült családokat bérlőként helyeztek el. Az utóbbi időben a bérlők többször is azzal a kéréssel fordultak a polgármesteri hivatalhoz, hogy a bérleményüket a vonatkozó kedvezményes feltételekkel megszeretnék vásárolni. A gazdasági bizottság támogatja a bérlők kérését, és javasolja a lakások bizonyos fizetési kedvezményekkel történő eladását. A közterület használatáról, valamint a közúton végzett munkák engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló előterjesztést tulajdonképpen minden vita nélkül elfogadták volna a tagok, ha nem lenne vásárolnák fel a kis- és közepes nagyságú cégeket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégek közül négyet hirdettek meg az egyszerűsített privatizáció első fordulójában. Az APV Rt. megyei ügyfélszolgálati irodájának vezetője, Szabó Attila tájékoztatta lapunkat a megyei magánosítási folyamat eredményéről. Eszerint a meghirdetett megyei cégek közül kettőre érkezett érvényes ajánlat, a mátészalkai MOM Vízméréstechnikai Rt. új tulajdonosa egy osztrák szakmai befektető cég. A nyíregyházi szükség a keresztfinanszírozás miatt olyan kiegészítésre, hogy a jövőben a Parkoló Kft. fizessen bérleti díjat a közterület — jelen esetben a parkolók — használatáért. Egyes képviselők szerint a város alapította cég nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ezt megtegye. Mások szerint viszont tarthatatlan az állapot, hogy nincs lehetőség keresztfinanszírozásra, és így a város nem tud hozzáférni a saját kft.-inek pénzeihez, nyereségéhez, nem tudja azt más területen hasznos célra felhasználni. A Parkoló Kft. az idén kisegítette a Köztisztasági Kft.-t az életveszélyes fák kivágásakor, és ha jobban működne a keresztfinanszírozás, akkor például lehetőség lenne arra ,hogy a Piaciroda bevételeiből némiképpen rendbe legyenek téve Nyíregyháza útjai. A vita hevében Hamvas László arra figyelmeztette társait, hogy az egyes kft.-k felügyelő bizottságában lévő önkormányzati képviselőknek a tulajdonos — azaz a város — érdekeit kellene képviselniük, nem pedig a kft.-két. Végül is a bizottsági tagok támogatták azt az elképzelést, hogy a jövőben a Parkoló Kft. bérleti díjat fizessen, ennek mértéke azonban később lesz NYÍR-PIÉRT Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-t pedig a Di-ri Kft. vásárolta meg. Nem érkezett érvényes ajánlat a Gólya Kereskedelmi Kft.-re, az Alföld Fűszért Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt-t. pedig hamarosan felszámolják. A Gólya Kereskedelmi Kft. számára a privatizációs törvény rendelkezései szerint megkezdődik a menedzserforduló, vagyis a cégek vezetőségére bízzák a társaságok értékesítését. Kozma Ibolya meghatározva. Feltehetően ez a szám minden évben változik majd, elsősorban a Parkoló Kft. bevételeihez lesz igazítva. Az ülés előtt került a bizottsági tagok kezébe az a tanulmányterv, ami a megyeszékhelyen elhelyezett reklámok rendszerbe foglalásáról szólt. Érdekesség, hogy a dolgozatot nem helyi cég készítette, hanem egy debreceni. A jelen lévő ügyvezető hosszasan ecsetelte azokat az előnyöket, amelyekkel a tanulmányterv járna, és jelentős bevételt ígért a városnak, amennyiben azok az elképzelések megvalósulnának. Jellemző az ügyvezető úr és társai komoly szándékára, hogy megyeszékhelyünket referenciamunkának tekinti. A bizottsági tagok úgy látták jónak, ha ezen a napon még nem foglalkoznak érdemileg a kérdéssel, hanem alaposan megfontolják azt. Valószínűleg a következő üléseken még többször visszaköszön ez a téma. Mellesleg az anyagot olvasva az is érdekes lehetne, hogy erre eddig miért nem figyelt oda a város, és hogy ennek következtében mekkora a bevételkiesés? Száraz A. Reklámbevételek parlagon Elhalasztott önkormányzati ülés A nyíregyházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tegnap délelőttre tervezett ülése közbejött elfoglaltság, illetve megbetegedés miatt január 19-én lesz megtartva a Hősök tere 9. szám alatti irodaházban. A képviselők az elmúlt évi tevékenységüket értékelik, illetve az idei feladatok meghatározására is sor kerül. A kisebbségi önkormányzat elnökéhez egy meglehetősen személyes jellegű kérdést intéztünk: Miért változtatta meg vezetéknevét Horváth- ról Harmatira? — Semmi bajon nem volt a nevemmel, hiszen hetven éven keresztül viseltem, miért is hát e pálfordulás a hetvenegyedik- ben? Nem kivagyiságból, merthogy a cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke lettem, nem emiatt történt. Sokkal prózaibb dolog miatt jutottam erre az elHarmati Ernő Fotó: Bozsó A fenti kép a szerkesztő' hibájából tévesen jelent meg a tegnapi Közelkép 8. oldalán (Címeres barátok című cikk mellett). Harmati úrtól ezúton is elnézést kérünk. határozásra az elmúlt év novemberében. Az igazság az, hogy sokan visszaéltek vele, számtalanszor csak Horváth- ként bemutatkozva telefonáltak országos és megyei szintű szervekhez, millió kellemetlenséget okozva ezzel nekem. Volt úgy, hogy a regionális tévétől is engem kerestek, pedig én mit sem tudtam az egészről, a hátam mögötti kalózkodásról. Nagyon sok álmatlan éjszakát követően döntöttem a név- változtatás mellett. A feleségem, a fiam természetesen megtartotta az eredeti nevét. Hát a történet röviden ennyi; így lettem én vénségemre Horváth Ernőből Harmati Ernő, megmaradva annak, aki voltam, a cigányság ügyét a szívén viselő cigányprímásnak. (lefler)
