Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-13 / 11. szám

Mozgáskorlátozottaknak 10 1996. január 13., szombat UJ KELET A kormány 164/1995. (XII. 27.) sz. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről (Magyar Közlöny 115. sz.) Bár a kormányrendelet egyes részleteivel korábbi lapszáma­inkban már foglalkoztunk, a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete tagságának kérésére most azt bővebb terjedelem­ben közzétesszük. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet kiterjed a Ma­gyar Köztársaság területén la­kóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar ál­lampolgár, állandó tartózko­dásra jogosító személyi igazol­vánnyal rendelkező bevándo­rolt, magyar hatóságok által menekültként elismert súlyos mozgáskorlátozott személyek­re. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a súlyos moz­gáskorlátozott személyekre, akik: életvitelszerűen ágyhoz kö­tött fekvőbetegek, ha szállítá­suk csak mentőjárművel bizto­sítható. (3) E rendelet alkalmazásá­ban súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tö­megközlekedési eszközt ön­erőből nem képes igénybe ven­ni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, valamint tö­megközlekedési jármű haszná­lata alapján közlekedőképes­ségének minősítése során pont­jainak száma 7 vagy annál több. Jövedelem: a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték munkavállalói járulékkal, sze­mélyijövedelemadóval, egész­ségbiztosítási és nyudíjjáru- lékkal, valamint a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szó­ló törvényben elismert költsé­gekkel csökkentett része, füg­getlenül attól, hogy adómen­tesnek vagy adókötelesnek minősül. Munkaviszony: a köztisztvi­selői, közalkalmazotti jogvi­szony, szolgálati viszony, a szövetkezeti tag munkavi­szony jellegű jogviszonya, va­lamint a munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszony. Egyedülálló: az, aki haja­don, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. Közlekedési kedvezmé­nyek fajtái 2. § A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvez­ményei: személygépkocsi-szer­zési támogatás, személygépko­csi-átalakítási támogatás, köz­lekedési támogatás, parkolási engedély. 3. § (1) A szerzési támogatás a) belföldi kereskedelmi for­galomban történő, 1,5 millió forintot meg nem haladó fo­gyasztói árú, legfeljebb 1610 köbcentiméter lökettérfogatú, benzinüzemű, illetve legfel­jebb 2000 köbcentiméter lö­kettérfogatú, dízelüzemű sze­mélygépkocsi vagy a megyei rehabilitációs főorvos javasla­ta alapján a segédmotoros ke­rékpárnak minősülő, három, vagy négykerekű jármű vásár­lása esetén a vételárhoz b) a Népjóléti Minisztérium előzetes engedélyével a kül­földről behozandó, az a) pont­ban meghatározott személy- gépkocsi, illetőleg kerekesszék vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A szerzési támogatás mér­téke a vételár, illetve a vám- és általános forgalmi adó együt­tes költségének 60 százaléka, legfeljebb azonban 250 ezer forint. (3) Szerzési támogatás ugyanazon személyre tekintet­tel hétévenként egy ízben ad­ható. (1) Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg, a) aki érvényes vezetői en­gedéllyel rendelkezik vagy gépjárművezetői alkalmassá­gát a szakértő szerv megállapí­totta, vagy ha vezetői enge­déllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülő­je, házastársa vagy a vele leg­alább egy éve közös háztartás­ban élő élettársa írásbeli nyi­latkozatban vállalja, b) akinek családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelő­ző év havi átlagos nettó jöve­delme az öregségi nyugdíj leg­kisebb összegének kettő és fél­szeresét (9600x2,5=24 000 Ft) nem haladja meg, és a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szer­zési támogatásban vagy gépjár­mű-behozatali vámmentes­ségben. (2) Szerzési támogatásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek: a) aki a vele közös háztartás­ban élő, 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kis­korú gyermeke személygépko­csival történő szállítását írásbe­li nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek rendszeres intézményi ellátása, gyógyke­zelése vagy tanulmányai vég­zése miatt indokolt, b) aki érvényes vezetői en­gedéllyel rendelkezik, c) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az (1) be­kezdés b) pontja szerinti össze­get nem haladja meg, d) aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára vagy súlyos mozgáskorlátozottságá­ra tekintettel a kérelem benyúj­tását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támoga­tásban vagy gépjármű-behoza­tali vámmentességben. (3) A (2) bekezdés alkalma­zásában rendszeres a) intézményi ellátás, aa) közoktatási, ab) felsőoktatási, ac) személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi gondozás, nevelés, oktatás cél­jából történő rendszeres látoga­tása; b) gyógykezelésnek a havi legalább két alkalommal a sú­lyos mozgáskorlátozott sze­mély egészsége megőrzése mi­att gyógyító intézetbe történő szállítása minősül. (4) Ha a szerzési támogatást kerekesszék-vásárlásra hasz­nálják fel, az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a me­gyei rehabilitációs főorvos ja­vaslatát a 8. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell. (5) Az (1)—(2) bekezdések szerinti személy részére a szer­zési támogatás nem állapítha­tó meg mindaddig, amíg a járművezetéstói eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt áll. 5. § (1) Az átalakítási támogatás a) a személygépkocsinak a vezetés feltételeként külön jogszabályban előírt, gyárilag automata sebességváltóval fel­szerelt személygépkocsi vásár­lásához, illetve segédberende­zés felszereléséhez, átalakításá­hoz nyújtott támogatás, továb­bá b) a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támo­gatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott sze­mély személygépkocsival tör­ténő szállítását. (2) Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30 000 forint. (3) Átalakítási támogatásra ugyanazon személy hétéven­ként egy ízben jogosult. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatás­ra az az érvényes vezetői enge­déllyel rendelkező súlyos moz­gáskorlátozott személy jogo­sult, a) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült átalakítási támogatás­ban; b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja sze­rinti összeget nem haladja meg. (5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatás­ra jogosult az a súlyos mozgás- korlátozott személy is, akinek gépjárművezetői alkalmassá­gát az átalakítás előírásával a szakértő szerv megállapította, feltéve, hogy a (4) bekezdésben foglaltaknak is megfelel. (6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átalakítási támogatás­ra jogosult az az érvényes ve­zetői engedéllyel rendelkező személy a) aki a vele közös háztartás­ban élő súlyos mozgáskorláto­zott házastársa vagy b) gyermeke — ha a szállítás a 4. § (2) bekezdés a) pontjá­ban foglaltaknak megfelel — személygépkocsival történő szállítását vállalja; c) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül moz­gáskorlátozottságra vagy sú­lyos mozgáskorlátozottságra tekintettel nem részesült átala­kítási támogatásban, valamint d) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg. r 6. § (1) A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többlet- költségeinek részleges támoga­tása. (2) Az alapösszeg mértéke: 5000 forint/év. (3) A szorzószámok mértéke: a) ha a súlyos mozgáskorlá­tozott személy 1—18 éves korú, és aa) tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll: 2; ab) ha az aa) pontban foglalt feltételek egyikének sem felel meg: 1; b) ha a súlyos mozgáskorlá­tozott személy 18—60 éves korú és ba) tanulói jogviszonyban, vagy munkaviszonyban áll: 2,5; bb) ha az ba) pontban foglalt feltételek egyikének sem felel meg: 1; c) ha a súlyos mozgáskorlá­tozott személy a 60. életévét betöltötte: 1. (4) Ha a súlyos mozgáskor­látozott személy kiskorúak el­tartásáról saját háztartásában gondoskodik, részére az eltar­tottak számától függetlenül a (3) bekezdés alapján kiszámí­tott közlekedési támogatás összegén felül még a (2) bekez­dés szerinti alapösszeg 0,5-es szorzószámmal számított ösz- szegének megfelelő támogatás is jár. (5) Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, arra az évre a közlekedési támoga­tás összegét időarányosan a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapí­tani. (6) Nem állapítható meg a közlekedési támogatás, ha a súlyos mozgáskorlátozott csa­ládjában az egy főre jutó jöve­delem a 4. § (1) bekezdése b) pontja szerinti mértéket meg­haladja. (7) Az alapösszeg és a szor­zószámok szerint kiszámított összegeket a 4. számú mellék­let tartalmazza. Közlekedési kedveznie" nyekre való jogosultság megállapítása 8. § (1) A közlekedési kedvezmé­nyek iránti kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkor­mányzat jegyzőjéhez kell be­nyújtani. (3) A szerzési, a közlekedési támogatás iránti kérelem a tárgyév április 30. napjáig nyújtható be. (4) Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kére­lem a tárgyévben bármikor be­nyújtható. (5) A közlekedési támogatás iránti igény a (3) bekezdés sze­rinti határidőt követően is be­nyújtható, amennyiben a sú­lyos mozgáskorlátozottság té­nye a tárgyévben következik be. 9. § (2) A parkolási engedély irán­ti kérelemhez csak a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt kell mellékelni. (3) A jegyző a szerzési jogo­sultságot megállapító jogerős határozat egy példányát min­den év június 30-áig felterjesz­ti a megyei tisztifőorvoshoz. 12. § (2) A parkolási engedély ki­adásánál a jövedelmi viszonyo­kat vizsgálni nem kell. 13. § (3) A súlyos mozgáskorláto­zottnak nem minősített sze­mély az orvosi szakvélemény kiállítását követő évben kérhet újbóli vizsgálatot. 15. § (1) A megyei tisztifőorvos az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevé­telével a) a szerzési támogatás kielé­gítésének tárgyévi időpontjá­ról a tárgyév július 31-éig, b) az átalakítási támogatás kielégítésének időpontjáról a tárgyévben folyamatosan dönt. A bizottság egyik tagja a MEOSZ területileg illetékes szervezetének meghatalmazott képviselője. 16. § A megyei tisztifőorvos a 15. § (1) bekezdése szerinti dönté­séről értesíti a minisztériumot, illetve a döntése alapján a tárgyévben szerzési, valamint átalakítási támogatásban része­sülő személyekről tájékoztatja a jogosultságot megállapító jegyzőt. 17. § (1) A megyei tisztifőorvos a 15. § (1) bekezdése szerinti döntését követő 15 napon be­lül névre szóló utalványt állít ki a súlyos mozgáskorlátozott személy részére. (3) Az utalvány a kiállítástól számított három hónapig érvé­nyes. 21. § (1) Ez a rendelet 1996. janu­ár 1. napjával lépett hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a) a mozgáskorlátozott sze­mélyek közlekedési támogatá­sainak rendszeréről szóló 179/ 1993. (XII. 29.) Korm. rende­let, valamint az azt módosító 26/1994. (II. 27.) Korm. rende­let, b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térí­tési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet módo­sításáról szóló 10/1994. (I. 30.) Korm. rendelet 16. §-aés 17. §- ának (3) bekezdése hatályát veszti. (3) Az 1996. január 1-jét megelőzően kiállított I. és II. fokú szakvélemények 1996- tól közlekedési kedvezmény iránti kérelemhez nem hasz­nálhatók. (5) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően kiadott parkolási engedély érvényes­ségi idejéig használható. (6) Az e rendeletben foglalt kedvezmények a jövedelem- adóról szóló törvényben felso­rolt — adómentesség alá eső — szociális támogatások. 4. számú melléklet a rendelethez A közlekedési támogatás mértékeiről: Életkor tanul, dolgozik, inaktív 1—18 támogatás (Ft/év) támogatás (Ft/év) 10 000 5 000 18—60 12 500 5 000 60— 5 000 5 000 Mértékek a családfenntartói támogatással együtt: Életkor tanul, dolgozik, inaktív 1—18 támogatás (Ft/év) támogatás (Ft/év) 12 500 7 500 18—60 15 000 7 500

Next

/
Oldalképek
Tartalom