Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-13 / 11. szám
UJ KELET Nagy Lajos Imre tárlata Klasszikus igényességgel Gyönyörű, míves, klasszikusai veretes, valamint a legmodernebb stílusok által ihletett érmék, kisplasztikák, csodás vészeiét Európa-szerte ismerik, külföldön és itthon már számtalan tárlatot rendezett. Nagy Lajos Imre gyűjteméFotó: Harascsák Annamária szobrok, papírművészeti térplasztikák, grafikák — így jellemezhetjük Nagy Lajos Imre alkotásait. A művész, aki Gulácson született 1949-ben, és a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, feleségével és három fiával él Nyíregyházán. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Papírművészeti Társaság és a FIDEM tagja, több kitüntetés és díj tulajdonosa, nyertese. Műnyes kiállítását Kállai János újságíró méltató szavai után nyitották meg a Városi Galéria összes emeleti termében. A hatalmas — több száz alkotásból álló — anyag szinte életművi áttekintést ad a művész szobraiból, plasztikáiból. Niké című szobra a mai magyar szobrászművészet egyik nagyon is jelentős alkotása, melynek méltó társa a Béke és az Atlanta is. A Nagy Lajos Imre- névjegy című érme remekmű, a világ éremművészetének talán egyik legjelesebb darabja! Egyre többen élnek az olcsóbenzin-vásárlási lehetőséggel — természetesen feketén Fotó: CsoRo Megyénk életéből Mindenre elszánt szabadtéri-átadás 1996. január 13., szombat 3 Elmaradt az állagmegóvás (Folytatás az 1. oldalról) — Verebes úr megígérte, hogy a dalszínház holmiját nem fogja kidobni — aggodalmaskodott Dobos László. — Erre nem is fog sor kerülni — erősítette meg a főmérnök, majd kérte a Mandalá- sokat, hogy az összes tulajdonukban lévő berendezést, eszközt, díszletet stb. helyezzék el egy zárható helyiségben, hogy a leltár megkezdődhessék. Dobos László válaszában elmondta: „Erre nincs mód, mert nincs az a nagy helyiség, amelyben minden holmi elférne. Komplett díszletek, a teljes világítási és hangtechnikai berendezés nem helyezhetők el ekkora épületekben. A történtek után amúgy sem tudom megkérni a gyerekeket, hogy jöjjenek segíteni és rakodni. Jöjjön ide Verebes, és pakoljon ő!” — mondta az igazgató. Ürge László javaslatára lassan elindult az átvevőbizottság a színpad irányába. A kezdetben oly fagyos hangulat is engedni kezdett, ugyanúgy, mint a mandalások álláspontja, így elvi megállapodás született, hogy a jövő keddig szétválasztják a Mandala holmiját és a szabadtéri tulajdonát képező felszereléseket, hogy végre elkezdődhessék a pontos leltár- felvétel. — Mi felkészültünk rá, hogy most belekezdjünk —jelentette ki Ürge úr —, de a Mandala kérésére ezt keddig elhalasztjuk, így most csak egy elvi jegyzőkönyv születik az átadás tényéről azzal a kitétellel, hogy a leltárt később felvesszük. A színpadra érve, annak szemrevételezése után kiderült, hogy azt nem takarták le a tél kezdetén, így a nagy mennyiségű hótól és nedvességtől az egyik részén jelentősen felpúpo- sodott. Dobos úr kijelentette. önkormányzattól, ugyanis jelentési kötelezettség is van a világon... Dobos László kijelentését — amennyiben a színpad meghibásodásainak kijavítására tíz év garancia van — a főmérnök ódzkodással fogadta, mondván: a szerződésben valószínűleg kell legyen egy állagmegóvásra vonatkozó kitétel is, ami Dobos figyelmét feltehetően elkerülte, és meg van győződve róla, hoay a vállalkozó az ilven hihogy nem volt pénz a színpad letakarására szolgáló anyag megvásárlására. Válaszul a főmérnök felvilágosította a Mandala Színház igazgatóját, hogy az üzemeltetés kötelezettségekkel is járt volna, nevezetesen az állagmegóvás kötelezettségével, és amennyiben erre nem volt módja a dalszínháziaknak, segítséget kellett volna kérniük az báért, mint a felázás, nem fog garanciális javítást végezni... — A zenekari árokba hajított rozsdás szék, a színpadon málladozó ócska asztal, a vadonatúj vörössalak-burkolat alól máris kikandikáló dudva mind azt bizonyítják, hogy nem volt igazi gazdája a szabadtérinek — legalábbis nem olyan, aki rendesen kezelte volna. — Az épületekre egy fillért sem szabad költeni, mert ezek már használhatatlan romok. Az egészet valószínűleg el kell majd dózerolni, és újakat építeni helyettük —javasolta Dobos László. A városi főmérnök elvben egyetértett ezzel, azonban hangsúlyozta, hogy ehhez közgyűlési határozatok szükségeltetnek a ráfordítások összege miatt. Két, egymástól független dolog az üzemeltetés és a beruházás kérdése, így két határozatnak kell születnie. Dobos László a sajtó jelen levő képviselőinek elmondta, hogy nem látja biztosítottnak a Mandala Színház jövőjét sem a szabadtéri használata, sem a raktározási lehetőségek vonatkozásában, majd kijelentette, hogy a fellépési lehetőségekről Verebes Istvánnal, a Móricz Zsigmond Színház igazgatójával — a szabadtéri színpad új gazdájával — kíván tárgyalni, ha már megszületett ez az erőből meghozott és kihajtott ön- kormányzati döntés. Az önkormányzat képviseletében Ürge László elmondta, hogy a jövő héten megszületendő vagyonleltár és állapotfelvételi jegyzőkönyv birtokában —egy harmadik lépcsőben — tartják meg a tulajdonképpeni átadást, amelyen természetesen a színház is képviseltetni fogja magát. — tai — Munkahelyeket teremthetnének Akárcsak a legtöbb nehezen megközelíthető kis településen, Tiborszálláson is kevés a munkahely. Helyi vállalkozók kevesen vannak, a termelőszövetkezet már szinte megszűnt, egyedül egy varroda működik a faluban. A gyümölcstermelés nem jellemző, annál inkább az állattartás. A földeket '92- ben osztoták ki ideiglenesen, és ’93-ban elkezdődtek a kimérések. Mezőgazdasággal foglalkoznak az emberek, ebből próbálnak megélni. A legnagyobb munkáltató az önkormányzat. Iskola, óvoda, szociális gondozás, köztisztasági feladatok, közhasznú munka — mind-mind az önkormányzat vállát nyomja. Vásárolt az önkormányzat két épületet is a termelő- szövetkezettől, egyikben a terménydaráló működik, a másikat még nem sikerült hasznosítani. Ez egy raktárjellegű, 50x12 méteres épület, ami sokféle tevékenységre alkalmas lenne, ha akadna jelentkező, aki felvállaná hasznosítását. Dojcsák 99 Mennyibe kerül egy főiskolás? 99 A tandíj bevezetésével kapcsolatban sokakban felmerült, hogy csak a jómódú szülők gyerekeinek lesz reménye arra, hogy felsőoktatási intézménybe járjanak. Évtizedekkel ezelőtt a munkás- és parasztcsemetéknek sem volt lehetőségük — bármilyen tehetségesek is voltak — a tanulásra. Az ismeretszerzés, a képzés a gazdagok kiváltsága maradt. Mostanság is felmerül a kérdés: a munkanélküli járadékból és minimálbérből élő édesanyák és édesapák fel merik-e vállalni gyermekük taníttatását? A nyíregyházi Bessenyei sága általában hatezer-ötszáz foA szemtanú emlékezik: pergőtüzek poklában Vitéz Erdélyi Béla a 2. Magyar Hadsereg tisztjeként mint a 108/2. század parancsnoka harcolt a Vörös Hadsereg ellen vívott csatákban. Tartalékos hadnagyként vonult be Rápoltról, ahol tanító volt A frontra 5 tiszttel és 179 főnyi legénységgel indult, kemény kiállásának is köszönhető, hogy a századából hazatért 4 tiszt és 125 főnyi legénység. Jelenleg is a szatmári községben él, ír, hadtörténeti kutatásokat folytat A rendszerváltás után rehabilitálták, előléptették, vitézzé avatták. Az alábbi visszaemlékezést dokumentumkötetéből idézzük. „A doni összeomlás és az azt követő zavaros állapotok, folyamatok a szemem előtt játszódtak le. Láttam a nagy csapást, a zűrzavart, a sereg pusztulását. Láttam a kegyetiensé- geket, bajtársiatlanságot, tehetetlenséget, fejvesztettséget. Láttam, mint uralkodik el a pánik veszélyességeivel, melyeken parancsnokok váltogatásával akartak úrrá lenni! De nem volt egyetlen vezérlő, magával ragadó tábornokunk sem, aki a katonai helyzetet át tudta volna tekinteni a csaták, a menekülés napjain, illetőleg annak előtte is, és kézbe tudta volna venni a rendezés, az irányítás gyeplőjét! Nem volt a tábornokok között egyetlenegy olyan bátor és tehetA századparancsnok séges katona, aki már az urivi és scsucsjei hídfőcsaták után, 1942 őszén levonta volna a leghelytállóbb konzekvenciát: tűzszünetet kérni, fegyvemyugvást kötni, s az addigi hadműveletekben sok katonát vesztett hadsereget hazaszállítani! Ehelyett kegyetlenségekkel, tömeges felkoncolások- kal kényszerítették a doni harcokban ellenállásra a testében- lelkében sérült, éhes, fagyos, vérző bakákat, akik iszonyú megpróbáltatások között megérték a hóárkok pszichózisát, a testi-lelki szorongást, a fagyokat, a harcok rohamait, a nyöszörgő perceket, őrjöngő órákat, a pergőtüzek poklát, a hógödrök dermesztő éjjeleit. A magyar hadsereget forrón szerettem, büszke voltam, ha az egyenruhát magamra öltöttem. Megnőtt a felelősségem, éreztem, hogy megsokszorozódnak erőim. Boldog voltam, mert a polgári életben nagyon tiszteltek azért, hogy fiatalon a hadsereg tisztje lettem! Most, amikor a magyar katonákról írok, nem akarok szubjektív lenni, igyekszem elfogulatlan maradni. Ám már most le kell szögeznem, hogy az összeomlásban alig vétkes a magyar katona! A tragédiát legfelső politikai vezetőink, a vezérkar, a sereg vezetői, azaz a parancsnoki kar, a tábornokok okozták azzal, hogy több mint fél éven keresztül az első vonalak harcosait nem pihentették, rosszul élelmezték, az orosz tél elviseléséhez nem látták el meleg ruházattal, korszerű támadóvédő, elhárító fegyverekkel, és műszaki zárat alig, vagy egyáltalán nem telepítettek. Véres csatákat vívtunk, véres veszteségeket szenvedtünk. A kegyetlen harcokban hősi halált haltak és eltűntek nem jöhettek velünk, valahol közös sírban pihennek távol e hazától. Tartsuk meg emlékeinkben őket! Mi megtettük a kötelességünket, soha nem ke- gyetlenkedtünk, nem tettünk olyat, amiért vádolna bennünket a lelkiismeret.” (Vitéz Erdélyi Béla: Vérben — vasban című dokumentumkötetében állított emléket a hős magyar hadseregnek. írásából lapunkban hamarosan sorozatot közlünk.) György Tanárképző Főiskola tanulmányi osztályának vezetőjétől, Csizmadia Valériától megtudtuk, hogy havonta kétezer forint kollégiumi díjat kell fizetniük a hallgatóknak. Az alaptandíj nagysága további kétezer forint. A diákok húsz százaléka mentességet kapott, eszerint a 4,3 fölötti tanulmányi átlagot elérő diákok, az állami gondozottak és a köztársasági ösztöndíjasok mentesülnek a tandíjfizetés alól. Ebédelni kétszázötven forintból lehet, de a túrós csuszát vagy mákos laskát kedvelők olcsóbban is megúszhatják. A reggeli és a vacsora azonban még további pénzeket emészt fel. A főiskola tanulói háromezer-ötszáz forint ösztöndíjat kapnak, míg a tanulmányi átlagot elérők további háromezer-ötszáz forinttal javíthatnak jövedelmükön. A GATE Mezőgazdasági Főiskola tanulmányi osztályáráról Márföldi Józsefné osztályvezető adott információt. Eszerint a mezőgazdaságis hallgatók is kétezer forint alaptandíjat fizetnek, mentességet a hallgatók húsz százaléka kap. Az első évfolyam hallgatói közül a rászorultság, a felsőbb évesek körében a tanulmányi átlag és a család szociális helyzete alapján döntenek a tandíjmentességről. A kollégiumi díj átlagosan kétezer forint, az ebéd 150. Az ösztöndíj nagyrint, az első évesek—mivel még nincs tanulmányi átlaguk — ötezer-egyszáz forintot kapnak. A felsőbb évesek ösztöndíja négyezer forint, s a tanulmányi átlag alapján tizedenként emelkedik az ösztöndíj mértéke. A DOTE Egészségügyi Főiskolán is kétezer forint alaptandíjat fizetnek a hallgatók — tájékoztatta lapunkat Nagy Miklós, a tanulmányi osztály vezetője. A tandíjmentesség eldöntése a diákjóléti bizottság feladata, száznegyven forintért ebédelhetnek az egészségügyi főiskola diákjai. Az ösztöndíjak mértéke itt is a tanulmányi átlagtól függ, a szociális rászorultságot is figyelembe veszik. A tanuláshoz szükséges legolcsóbb jegyzet is ötszáz forinba kerül, de az ezer—kétezer forintos egységár a jellemzőbb. A könyvek, jegyzetek árai az egekig érnek, a hatszáz forintos tankönyv már olcsónak számít. Jobb esetben lehet a felsőbb évesektől kérni vagy a könyvtárból kölcsönözni. Vannak szakok, melyeknél a diploma megszerzéséhez nyelvvizsga szükséges. A kezdő tanulók részére nincs elegendő, a sikeres vizsgához szükséges nyelvóra. Sokan rászorulnak arra, hogy tanfolyamra vagy tanárhoz járjanak, ami külön költséget jelent. Kozma Ibolya
