Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-06 / 286. szám
ÚJKELETm^m Még egyszer a forgatagról A karácsonyi forgatag nem nyíregyházi találmány, nem itteni lelemény. Aki járt Európában, az tudja, különösen a németeknél, ott is Nümbergben, ez olyan hagyomány, ami nélkül nem is karácsony a karácsony. Ott is város központjában, hadd tegyem hozzá, műemléki környezetben rendezik. Gyermekded dolog tehát azon vitázni, legyen, hol legyen, milyen legyen. Forgatag legyen, vásár, nagy felhajtással, ünnepi, de mégis bazári, olyan, hogy mindenki örömet találjon látványban, hangulatban, áruban, árban. Ennyi a lényeg. Nem tologatni kell egyik mellékutcából a másikba. Helyet kell adni a város közepén. Hogy aztán egy város milyen feltételeket szab, az más dolog. Előírhat mindent. A legokosabb, ha nem figyel a különböző lobbikra, amelyek nem is az igaziak, hanem csak olyan korrumpáló csopor- tocskák. Egyre kell figyelni: hogy a város szabja meg a küllemet, a rendet, a takarítást, a bevételt. Ez igen egyszerű. Egy határozott városi vezetés ezt egyszer és mindenkorra szabályozza, rendeletet alkot erről, és kész. Először bosszankodtam, aztán mosolyogtam. Milyen tyúkröptű dolog ez az egész hercehurca. Ahelyett, hogy lelkes lenne a város, hogy valami történik, még az is felmerül, hogy kieső parkolóba, netán a sztálini irodaház elé száműzze az egészet. De könyörgöm miért? Ha a párizsi Notre Dame előtt lehet tűznyelő, ha Nümbergben bohócok és Mikulások kaval- kádja is szerepel a programban, akkor mi mit szenvedünk a vásározókkal, a kereskedőkkel? Helyet kell adni, drágán, követelve a szabályok megtartását. Mi több, még a város is kezdeményezhetne ide programot gyereknek, felnőttnek, kavalkádot. Milyen jó lenne, ha Nyíregyháza imázsának része lenne egy karácsonyi forgatag! Ha az egész világnak elmondhatnánk: itt aztán van mit látni, venni! Hogy ez olyan alkalom, ami még decemberben is csábíthat ide embereket, no nem Londonból, de mindenesetre a környékről. Hiába, amikor a hivatalos fórum komolykodik, akkor mindig baj van. Amikor a városatya homlokot ráncol, még nagyobb a baj. Mert karácsony előtt a városatya és a városanya legyen rugalmas, fütyüljön levelekre, beadványokra. Nem ettől demokrácia a demokrácia! Legyen hát forgatag az idén is, jövőre is, legyen felhajtás a Kossuth téren. A sok ilyen-olyan szempont helyett csak egy lehet az igazi: városlakó és idejövő érezze, hogy az ünnep előtt van felhajtás, kínálat, nyüzsgés, választék, szín, fény, muzsika. Kellemes ünnepet! Jó forgatagot! (bürget) Megduplázódó adóbevételek Közelkép 1995. december 6., szerda 9 Baleseti források a csomópontban TfcT 1 11 • !• 1 •! • Nem kellene mindm kikerülni Elfogadta a képviselő-testület a megyeszékhely 1996-os költségvetési koncepcióját. Az előterjesztés készítőinek roppant nehéz dolguk volt, hiszen az országgyűlés egyelőre még több olyan kérdésben nem foglalt állást, amelyek döntően befolyásolhatják az önkormányzatok jövő évi költségvetését. László Géza, a gazdasági iroda vezetője így foglalta össze az Új Kelet olvasói számára a legfontosabb elemeket: —Az előző évekhez képest a koncepció sokkal rosszabb körülmények között készült, sok a bizonytalanság, nem alakultak ki a stabil sarokszámok. — Az állami költségvetés 1996-os vitája még javában tart a parlamentben. Olyan fontos szabályzóban, mint például a normatív állami hozzájárulás egyelőre nincs döntés. Információink szerint ez az öszszeg nem fog nőni, minimális emelkedésre számíthatunk. Csak részben van döntés a személyi jövedelemadóról, ebből a részesedésünk az eddigi információink szerint 100 millió forinttal kevesebb lesz majd, mint az idén volt. — Az előbbiek miatt rákényszerültünk a helyi bevételek növelésére. Tavaly ez az összköltségvetésünk 25 százalékát tette ki, jövőre 36 százalékkal számolunk. Legfontosabb bevételeink a helyi adók, reményeink szerint az adókból befolyt összeg az ideihez képest 1996-ban megduplázódik. Az intézmények üzemeltetéséből és vállalkozásaikból származó bevételek is várhatóan emelkedni fognak. Az előbbi összefügg az élelmezési norma emelésével. Az önkormányzatnál a vagyonfelélés 1993-ban, illetve annak előtte megkezdődött, és a tendencia folytatódott '94- ben és 95-ben is. Terveink szerint 96-ban a vagyoneladásból származó bevételünk 280 millió forint körüli összeg lesz. Úgy számoljuk; az összbevételünk 96 végére mintegy 2 százalékkal növekszik. Ám, ha figyelembe vesszük a 20 százalékos inflációt, akkor összességében 18 százalékos reálértékcsökkenéssel számolhatunk. — Az előbb elmondottakból már érezhető, hogy nincs túl sok lehetőségünk a szükségletek kielégítésére. A működési kiadások 1995-ben nyolcvankét százalékot tettek ki, jövőre nyolcvanegy százalékos részaránnyal számolunk. Fejlesztésre nem lesz több pénz, mint idén marad a 6 százalékos részarány. A felújításokat vissza kell fogni, mert nincs rá mód, hogy a jövőben is olyan „dinamika” jellemezze azt, mint az elmúlt években. Sajnos, a korábban vállalt hitelek tőke- tartozása és kamatfizetése mintegy 8 százalékot tesz ki. Az adósság a következő években is jelentős teherként nehezedik az önkormányzatra — mondta tájékoztatója végén László Géza. A szünetben a képviselőkkel beszélgetve az embernek óhatatlanul a stabilizációs program jutott az eszébe. Elvben itt is majdnem mindenki egyetértett a koncepcióval. Ám hogy ez a gyakorlatban mennyire van így, februárban a részletes költségvetés előterjesztésekor kiderül. (sz. a.) Rozsrétszőlőn közel kétezren laknak. Néhány év alatt a kis tanyából szinte önálló, városrésznyi település lett. Az ott lakók közül többen is sérelmezik, hogy a 3-as autóbusz a Ferenc- tanya felé kerülőúton közlekedik. Több mint hetvenen írták alá azt a kérvényt, amelyben az útvonal megváltoztatását kérik. Képviseletükben Tóth József kereste fel szerkesztőségünket. — Miért kérték az önkormányzatot, hogy változtasson a busz útvonalán? — Jelenleg a 3-as busz a régi 4-es számú főúton, a Ferenc - tanya felé kerül. Mindössze hat-nyolc házból áll ez a rész, és azért az egy-két utasért szerintünk nem éri meg oda-vissza 1600 méterrel többet megtenni. Ha a busz nem érintené Fe- renc-tanyát, akkor sem maradnának tömegközlekedés nélkül az ott lakók, mert az érpataki járatok bevinnék őket a városba. Ha nem kerülne ekkorát, 6- 8 percet rövidülne a menetidő, és elkerülhetné a két veszélyes vasúti átjárót is. Úgy tudjuk, hogy három volános dolgozó lakik a tanyán, azért kerül a busz. — Az így felszabaduló 800 méterrel melyik irányban tudnák meghosszabbítani a járatot? — A mostani végállomástól egyenesen tovább az aszfaltozott úton, vagy ha a belső utak is szilárd burkolatot kapnának, akkor körjáratként köziekedDrágábban utazunk Szolgáltatói szerződést kötött a nyíregyházi önkormányzat és a Szabolcs Volán Rt. Az erről készült előterjesztést a hétfői képviselő-testületi ülés hagyta jóvá. Elfogadták a Szabolcs Volán Rt javaslatát, így 1996-ban a következő díjszabás lép életbe: az elővételben váltott menetjegy ezt követően 50 forintba kerül, viszont kedvezményes időszakban, délelőtt 8 és 13 óra között csak 40 forint lesz az ára. Ha valaki autóbuszon váltja meg tikettjét, annak hetven forintot kell a buszvezetőnél fizetnie. Az egyvonalas bérlet 936 forintba, a félhónapos 624, míg a heti bérlet 312 forintba kerül. Az összvonalas bérlet ára 1398, a féhónapos 932, a heti bérlet ára 466 forint lesz. A tanuló- és nyugdíjasbérletek ára január elsejétől 419 forint, (sz) hetne Rozsrétszőlőn. Jelenleg a tanya legtávolabbi pontjáról 1200-1300 métert is kell gyalogolni a buszig. Sáros vagy havas időben nem kellemes ekkora utat megtenni. Az ügyben leginkább érintett Szabolcs Volán személyforgalmi osztályvezetőjét is felkerestük. Danku Andor kérésünkre elmondta, hogy 1987-től már külön dossziéja van az ügynek. Az előzményekhez az is hozzátartozik, hogy valamikor a hármas busz csak Kistelekiszőlőig (a volt Béke Tsz-ig) közlekedett, majd változatlan A hármas busz tarifa mellett meghosszabbították az útvonalát Rozsrétsző- lőig. Akkor még nem volt meg az új 4-es főút, így a busz az eredeti útvonalon közlekedik a mai napig. Azt kérdeztük, igaz-e, hogy A megyeszékhelyen a legbiztosabb és legfontosabb költség- vetési bevételeit a helyi adók jelentik. Talán nem véletlen, hogy erről az év végéhez közeledve, a jövő évi költségvetési koncepcióval egy időben tárgyalt a nyíregyházi képviselő-testület. Szilágyi Zsoltot, az adó- és illetékiroda vezetőjét a képviselő-testületi ülés szünetében kérdeztük. — Milyen tapasztalatokról számolt be a közgyűlés tagjainak? — Az elmúlt négy év során Nyíregyházán bebizonyosodott, hogy a leghatékonyabban az iparűzési és az építményadóval lehet számolni. Iparűzési adót négyezren fizetnek, tőlük a bevételünk 350 millió forint körül lesz ebben az évben. Építményadót ennél jóval kevesebben fizetnek, itt 50 millió forintos bevétellel számolunk. Az APEH-es együttműködésnek köszönhetően az iparűzés után adózók száma napról napra nő. Az adómorál jónak mondható, gondot elsősorban a csőd, a felszámolás és a végelszámolás alatt lévők tartozása jelent. A az útvonal-változtatással nem maradnának tömegközlekedés nélkül a Ferenc-tanyaiak? — Valóban van helyközi járat azon a részen, de mindössze 19 járatpár. Ráadásul a rozsrétiek által leginkább kifogásolt csúcsidőben már Kistelekiszőlőhöz érve megtelnek ezek a buszok. Annak a település- résznek is igénye van a városi tömegközlekedésre. — A levélírók azt is kifogásolják, hogy csak néhány utas miatt kerül ekkorát a busz. Van- e arra vonatkozó adat, hogy hány utazót érintene a változtatás? — Idén szeptember 28-án teljes körű (egész napos) utasszámlálást végeztünk. A két vitatott megállóban (Ferenc-ta- nya és a Matróz út) nem egyforma volt az utazók száma. A tanyánál valóban nem sok volt a le- és felszálló. De a volt Béke Tsz-nél 112 utast számláltunk. Ez körülbelül harmada a rozsrétiek számának. A panaszosok azt is javasolták, hogy akik a Matróz útig elgyalogolnak, onnan öt-hatszáz métert már igazán megtehetnének a várostábláig. Ne felejtsük el, hogy a Kistelekiszőlő eléggé széttagolt településrésze a városnak. Az említett megállóig sokan már több mint egy kilométert gyalogoltak. Ehhez kellene hozzáadni azt a hatszáz métert. —Nem lenne-e megoldás, ha a két településrész külön autóbuszvonalat kapna? — Az autóbuszközlekedés útvonalának és menetrendjének korábban bevezetett idegenforgalmi és telekadó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így ezek megszűntek. — Egyre többször szóba kerül a gépjárműadó. Itt milyen változás várható? —A gépjárműadó eddig nem helyi adó volt. Ezt követően az önkormányzatok rendeletben határozzák meg annak szabályait, illetve mértékét. A törvény annyira friss, hogy érdemileg a nyíregyházi önkormányzati bizottságok nem tudtak vele foglalkozni. A december tizennyolcadikai közgyűlés dönt majd erről. — A közgyűlés már most is állást foglalt bizonyos kérdés sekben... — A kezdő vállalkozók a kezdés évében nem fizetnek iparűzési adót. Az a vállalkozó, aki legalább 500 millió forint értékű beruházást hajt végre és legalább 100 főt foglalkoztat, három évig egyáltalán nem fizet iparűzési adót, a következő három évben pedig csak az adó felét kell fizetnie. Az iparűzési adóban a képviselő-testület elfogadta alapul jóváhagyása jegyzői hatáskörbe tartozik. Mi csak végrehajtói vagyunk annak. Külön-kü- lön autóbuszt nem tudunk beállítani, de az utasok számát figyelembe véve ez nem is indokolt. Csúcsidőben a város más vonalain sem kisebb a zsúfoltság. Több kocsink nincs, más vonalakról pedig nem tudunk ide irányítani járatokat. — A panaszosok azt is felemlegették, hogy az áthaladás a két vasúti átjárón fokozott balesetveszélyt jelent. Erről mi a véleménye? — Abban igazuk van, hogy a vasúti átjáró balesetveszélyt jelent. Hozzá kell azonban tennem, hogy az átjárók jól beláthatok, bár az is igaz, hogy gépkocsivezetőinknek köny- nyebbséget jelentene, ha a felüljárón jönnének be a városba. De nekünk nem ezt kell figyelembe vennünk. A másik baleseti forrás az átkelés a 4-es úton. Az út kezelőjének, a Közúti Igazgatóságnak kellene biztonságosabbá tenni ezt a csomópontot. Mi már korábban is javasoltuk a körforgalmi rend kialakítását, vagy a kanyarodósávok kiépítését. Ha ezek nem valósíthatók meg, akkor legalább sebességkorlátozást kellene bevezetni erre az útszakaszra. Mi nem tudunk többet tenni ebben az ügyben. (A szerző megjegyzése: Ez az az eset, amikor mindenkinek igaza van, ugyanakkor senkinek sincs. Magam is többször bejártam az útvonalat, személy- gépkocsival és autóbusszal egyaránt. Amikor én mentem, a tanyánál egyetlen utas sem szállt se le se fel. A Matróz útnál azonban mindig sok utas várta a buszt. Csúcsidőben valóban indokolt lenne a járatok szétválasztása, de a városban még sok helyütt lehetne ugyanilyen jogos igény. Mind a rozsrétieknek, mind Kisteleki- szőlősieknek sajnos tudomásul kell venniük, hogy egyelőre ez van, ezt kell szeretni.) — Fekete Tibor — a nyolcezrelékes mértéket, de élt e törvény adta jogával. így a pénzintézetek, biztosítók és a játékautomatákat üzemeltető vállalkozók 1 százalékot fognak a jövőben fizetni. —Az önkormányzati testület úgy foglalt állást, hogy egyelőre nem kívánja megadóztatni a házakat, lakásokat, de elképzelhető, hogy a közeli jövőben erre is sor kerül... Ha szükséges, akkor az iroda mennyi idő alatt tud felkészülni az új adó bevezetésére, beszedésére? — Ennek a feltételei adottak, de először is olyan felmérést kell készíteni, hogy mely ingatlanok azok, amelyek ezt követően adókötelesek. Ez a felmérés '96 első negyedévében megtörténik. Szó sincs azonban arról, hogy az adót rövidesen be is vezetjük. Erről a későbbiekben a közgyűlésnek kell állást foglalnia. Az adó mértékét amennyiben szükséges akkor a felmérés eredményeként határozzuk meg. (sz. a.) Nagyon balesetveszélyes a rozsréti elágazás, különösen ha még rá is játszunk kissé... elmérés — lakásadóhoz
