Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-20 / 298. szám
UJ KELET "■WKözelkép 1995. december 20., szerda 9 Csak egy szóra! A Zrínyi Hona utcán jöttünk-mentünk, és járókelőket szólítottunk meg. Három kérdést tettünk fel nekik: 1. Ön milyen büntetést szabna ki a falra firkálókra? 2. Hol tölti (töltik) a karácsonyi ünnepeket? 3. Mit kívánna Nyíregyháza Város Önkormányzatának a jövő évre? íme, hárman, a válaszolók közül: 1. Nem büntetném őket, hanem kijelölnék nekik egy jó nagy falfelületet a város egy eldugott részén, és a PÓK JÓZSEF: 1. Akit rajtakapnék, azzal átmázoltatnám az egész falat, amit elcsúfított. Sajnos, nem tudják tetten érni az elkövetőket. 2. Családi körben ünnepelünk. 3. Sok-sok pénzt kívánok, csak ne a városlakók nagyobb adóztatása révén. TÓTH HAJNAL: „mesterművekből” idővel kiállítást rendeznék. 2. Szűk családi körben. 3. Nem kívánnék, hanem kémék tőlük. A fiataloknak több munkalehetőséget és jobb, színvonalasabb szórakozóhelyeket. Ha kívánni is lehet, akkor azt, hogy legalább olyan sikeres legyen a jövő év is, mint amilyen az idei volt. Valamint, hogy jövő karácsonyra egyetlen egy földút se legyen a városban. HAJLING ISTVÁN: 1. Ötszáztól kétezer forintig terjedő pénzbírsággal, bár ennyi pénzért nem lehet letakarítani a nyomokat. 2. Családi körben ünnepelünk. 3. Békességet, erőt, egészséget a munkájukhoz. — Fekete Tibor — Karácsony Miamiban Egy szép arcú, reprezentatív hölgyet szólítottunk meg, és a szokásos három kérdést tettük fel neki. A falfirkálással kapcsolatos kérdésre igen szakszerű és kimerítő jogi választ adott. Nem volt nehéz rájönnünk, hogy szakemberrel találkoztunk. Hogy hol tölti a karácsonyi ünnepeket, arra teljes természetességgel válaszolta: Floridában, azon belül is Miamiban. Az önkormányzatnak pedig több pénzt, sokkal többet kívánt. Végül nem járult hozzá, hogy nevét és fotóját közöljük a lapban. Talán olyan szégyellenivalónak tartotta, hogy ilyen „csóró” helyen ünnepel? Vagy más volt az oka? F. T. „Megkonstruált színjáték résztvevői vagyunk” szabad a tér? Kinek 211.953/1995. IX. Előterjesztés a közgyűléshez. Tárgy: a Szabadtéri Színpad helyzetének rendezése. „(...) A jelenlegi finanszírozási helyzetben a Mandala Dalszínház Egyesület szakmailag nincs felkészülve arra, hogy a létesítmény üzemeltetését, műszaki fenntartását hosszú távon ellássa.” A közgyűlés elé tárt választási variációk: „A./ a Szabadtéri Színpadot 1996. január 1-jétől visszavonásig átadja a Móricz Zsig- mond Színháznak; B. / 1996. január 1-jétől visz- szavonásig megbízza a Házkezelő Kft.-t a Szabadtéri Színpad üzemeltetésével...; C. / a Szabadtéri Színpad működtetésével — visszavonásig — továbbra is a Mandala Dalszínházat bízza meg.” A közgyűlés időpontja: 1995. december 18. Hajdú Sándor, a Humán Iroda vezetője a közgyűlés elé tárja a közművelődési, sport és nemzetközi kapcsolatok bizottságának állásfoglalását: A bizottságban teljes az egyetértés abban, hogy szakmailag megnyugtató megoldásra van szükség, de egyértelmű javaslat nem született, hogy melyik variációt támogatják. Az A változatot egy tag ellenezte, négy tartózkodott, négy pedig igennel voksolt. A bizottságnak az a véleménye, hogy a B és C variáció „összeházasítása” is megoldás lehet. Dr. Endreffy Ildikó, a KDNP képviselője: — A képviselők nem ismerik a választási alternatívákat, így felelőtlenség dönteni. Egy MSZP-s képviselő javasolja, hogy a Mandala Színház és a Móricz Zsigmond Színház két jelen lévő vezetője mondja el terveit a Szabadtéri Színpad üzemeltetése vonatkozásában. Hamvas László (MDF): — A felek meghallgatása után javaslom, hogy a közgyűlés vegye le a napirendről a kérdést! A Szabadtéri Színpad méltatlan helyzetét azsúrban kell tárgyalni a Mandala Színház méltatlan helyzetével. Dobos László, a Mandala Dalszínház igazgatója úgy érzi, hogy a „küzdelem” egyenlőtlen, mert a „fegyverzetek” nem azonos léptékűek. Nekik egy légpuska jutott, míg az ellenlábas elefántölő puskával rendelkezik. Az igazgató beszámol az elmúlt négy év művészi és gazdasági eredményeiről, és elmondja: a programjuk továbbra is az, ami eddig volt. Országos jelentőségű produkciók fogadása, ami turistákat is vonz. „Nem szabad visszasüllyeszteni a szabadtérit egy vidéki színpaddá.” Verebes István, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója úgy érzi magát, mintha egy pályázat versenytárgyalásán lenne, holott ő nem pályázott sem a maga, sem a színház nevében. Egyben sajnálatosnak tartja, hogy az a tervezet, amit Felber- mann alpolgármester felkérésére írt, nem jutott el február óta a közgyűlés tagjaihoz... A tervezet lépései: 1./ Feltárni azokat a hiányosságokat, amelyeket nem lehet tovább görgetni; 2./ Egy rehabilitációs terv megpályáztatása; 3./ Az új központi gazdasági szabályzók nagyon is lehetővé teszik, hogy a színház üzemeltesse a szabadtérit... „Mi nem harcolunk a Szabadtéri Színpadért!” Csabai Lászlóné polgármester megerősíti, hogy Verebes tényleg nem pályázott, valamint annak tényét is, hogy az önkormányzat kérésére tényleg készített egy tervezetet a színház igazgatója, amit be is adott. Ezek után került sor a Hamvas László által benyújtott ügyrendi javaslat szavazására. A javaslatot a közgyűlés 12 igennel és 16 nemmel elutasította, tehát nem napolták el a határozathozatalt. A vita folytatódott döntéshozatalig. Dr. Gábor Zoltán (MSZP) felteszi a kérdést Verebesnek: — Mi a garancia arra, hogy a színház a Szabadtéri Színpadra szánt pénzeket valóban arra költi? Verebes István: — Ha egy város költ egy színházra — okosan teszi, mert minden, a színháznak adott forint után az állami költségvetés mellé teszi a maga nyolcvan fillérjét. Ezeket a pluszpénzeket azonban bizonyos barterezéssel a kultúra más ágazataira is át lehet irányítani. A garancia: a színház követhető működési költségvetése. Egy MDF-es képviselő kérdi a közgyűlés tagjait, hogy akik nemmel szavaztak, rendelkeznek elegendő információval? Mert akik igennel — azoknak nincs! Felbermann Endre alpolgármester megerősíti, hogy februárban megkapta Verebes tervezetét, de úgy érezte, nem lett volna korrekt, ha ezt átadja, mert a Mandala Színház még nem adta le a maga tervezetét. Arra a felvetésre reagálva, hogy a közgyűlés nincs döntésképes helyzetben, azzal válaszolt, hogy a színház tervezeteit — a maga működése vonatkozásában — nem kell ahhoz ismerniük a városatyáknak, hogy az üzemeltetéshez szükséges támogatást megszavazzák, tehát nem érti, mi a probléma. Hamvas László (MDF): — Az új színházi finanszírozás rendszere több lábon áll. Erre hivatkozni akkor időszerű, ha a város úgy adja a szabadtérit a színháznak, ha ad mellé — mondjuk — százmilliót. Akkor valóban mellé tesz az állam nyolcvanat. Erről azonban szó sincs! A Szabadtéri Színpad sorsa forog kockán! A Mandala Színház bebizonyította, hogy képes eseménnyé tenni a nyíregyházi nyarat. Gyulai Gábor (KDNP): — A kérdés közgyűlés elé hozatala mesterkélt! Miért nem hagyjuk dolgozni ezt a remek fiatal gárdát? Országos elismerést vívtak ki maguknak. A Mandala alakuljon kulturális magánvállalkozássá, és vállaljon kötelezettséget a fenntartásra. Kapja meg továbbá a Házkezelő Kft. segítségét. Tukacs István (MSZP): — A közgyűlés tagjai igenis fel tudtak készülni. A bizottsági ülés — ahol a vitaanyagot előkészítették — nem volt zárt, mindenki elmehetett volna. A napirend nem a Mandala együttesről szól, hanem a szabadtériről. A Mandala megőrizheti szuverenitását, mint a legtöbb támogatásban részesülő egyesület. Barta László (SZDSZ): — Az a korábbi döntés, hogy a Mandala üzemeltesse a szabadtérit, már idejét múlta, ugyanis akkoriban született, amikor még volt remény arra, hogy a Mandala állandó színházzá váljon. Ez a terv nem sikerült. A Verebeskoncepcióban a Mandala tizenötszörjátszhat a szabadtérin egy nyáron. A közgyűlés egyébként mindent megtett, hogy a Man- dalát támogassa. Bódis Gábor: — A Mandala ingyen játszott! Nem egyesület vagyunk, hanem a minisztériumi besorolás szerint is alternatív színház! A szabadtéri elvesztése a létünket veszélyezteti. Nem érti ezt az egészet. Azt sem tudja, hogy miért vannak itt? Milyen hibát követtek el? Hamvas László: — A hangnem kezd méltatlanná válni. Barta László hozzászólásában nyolc hiba volt. Nem szabad összemosni a Mandala Színház és a Mandala Nyár támogatását! Még mindig azt javasolja, hogy ma ne hozzon döntést a testület. Dobos László: — Megkonstruált színjáték résztvevői vagyunk! Kérem a közgyűlést, hogy hívja meg Szabó Istvánt, a minisztérium szakavatott főosztályvezetőjét, nekem ugyanis az a véleményem, hogy a kőszínházakat vétek a szabadtéri színpadokkal összekapcsolni. Ezek után Csabai Lászlóné polgármester a vitát berekesztette, és szavazásra bocsátotta a kérdést. A szavazás eredménye: 16 igen, 6 nem, 4 tartózkodás. Ezzel a döntésével a közgyűlés a Szabadtéri Színpadot január elsejével a Mandala Színháztól elvette, és —■ visszavonásig — a Móricz Zsigmond Színház kezelésébe adta át. —tai— Dobos László: „Egyenlőtlen küzdelem” Tóth János, a Móricz Zsigmond Színház társigazgatója: — Ez egy politikai döntés volt. Ez önmagában még nem sok. Szükség van: egy felújítási tervre, ezt követően egy felújítási költségvetésre (a mai árakon), és ehhez szükségeltetik még a közgyűlés anyagi garanciája. Egy hivatásos színháztól mást várnak el az emberek a Vajon lesz-e együttműködés? közönség, mint egy amatőr színháztól. Fel kell újítani a színpadot, a nézőteret, a székeket, az öltözőket, a gondnoki lakást. Verebes István, a Móricz Zsigmond Színház igazgatója: — Elsősorban le kell üljek tárgyalni minden olyan együttes vezetőjével, amelyek értéket képviselnek, és reprezentálják magát a várost és kultúráját. — A Mandulával is? — Természetesen velük is! Ezenkívül nagyon lényegesnek tartom a Bessenyei tér lakóival történő egyeztetést. A szezon július 1-jétől augusztus 20-áig tart, majd ezt követi egy tíznapos fesztiválidőszak. Ez alatt az idő alatt egészen bizonyosan sérül a lakók nyugalma, ezért kell — az önkormányzat bevonásával — konszenzusra jutni. — Milyen produkciókra számíthatunk? — Meg kell vizsgálnunk, mi az, ami profitot hoz, mi az, ami reprezentál. Állandó működési rendnek kell lenni. Csak a példa kedvéért: mondjuk hétfőnként mozi, keddenként gálaest. Önmagukat kifizető — importálható — produkciókat kell hoznunk. A későbbiek folyamán sok minden megjelenhet azonban, az első év szerényebb lesz, ennyi biztos. — Ki vezeti majd a Szabadtéri Színpadot? — Nekem kell vezetnem. Természtesen kell majd valaki (vagy valakik), aki (akik) a technikai menedzsmentet viszik. Az biztos, hogy sajnos a nyáron nem mehetek nyaralni, legalábbis a tengerentúlra nem... — Konkrét tervei is vannak a meghívottakról? Csak néhány nevet kérnénk. — Csak példaként mondom, hogy nagyon értelmes dolog lenne olyan gálaesteket tartani, ahol a helyi nagy együttesek műsora adná az előadás gerincét, és meghívnák országosan ismert kedvenceiket is. Mondjuk, fellépne a Cantemus Gregor József vendégszereplésével, de Verebes István: „Mi nem harcolunk” ugyanígy gondolkozom a Banchieriben, a helyi jó kórsusokban, a Nyírség Tánc- együttesben, a Mandalában is. Dobos Lászlót, a Mandala Színház igazgatóját, sajnos többszöri keresés ellenére sem sikerült elérnünk, így az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát a későbbiekben közöljük. —tai—
